Családi Lapok, 1857. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1857-01-22 / 4. szám

CSALÁDI LAPOK­ ­ » Tudományos és szépirodalmi folyóirat. HATODIK ÉVFOLYAM. I. félév. Január 22-én 1857. 4. szám. Sophokles Oedipusa. II. Oedipus Kolon­han. A vak király, görnyedezve aggkorá­nak terhe alatt, szegényes öltözékben, jele­nik meg mint elhagyatott vándor Antigona nevű leányával, ki hű kalauza. Oedipus fölkiált, valljon fogja-e valaki a földönfu­tót, a koldust alamizsnával vigasztalni ? Az­után kérdezi Antigonát, valljon minő vidé­ken járnak ? A leány értesíti, hogy távol­ban Athén tornyait látja, s a hely, mellyen állnak, szent. Ekkor egy sziklára ülteti atyját. — Rögtön előáll egy idegen s távo­zást parancsol Oedipusnak, mivel az Eume­­nidák ligetében foglalt helyet. Ő vonakodik s fölszólítja az idegent, küldené ide az or­szág fejedelmét, Theseust. Az idegennek távozta után nyugodtan lehet Oedipus és buzgó imát intéz a liget istenasszonyához, mellyhez egy régi jóslatnál fogva mintegy öntudatlanul érkezett. Ugyanazon jóslat, melly megjövendölte nyomorait , előre hir­dette szabadulását is, úgy hogy utolsó men­­helyét az Eumenidáknál találandja, hol vagy mennydörgés vagy földrengés hirde­­tendő végóráját. Ő tehát megtudván, minő helyen áll, érzi hogy egy rejtelmes sir küszöbén tar­tózkodik s fölkiált az istennőkhöz: hegyen könyörtök Oedipus csontárnyival. Hisz e nyomordás test nem már az egykori. (109—110. v.) A sietőleg oda érkezett kar, melly Kolon falvának, Sophokles születési helyé­nek, lakosaiból áll, keresi a visszavonult Oedipust, ki vakmerősködött az istennők szentélyébe hatni, s inti őt, ne merne még tovább lépni bűnös lábbal a ligetbe. — A vak aggastyán hallván az ígéretet, hogy senki sem fogja kiűzni az országból, kive­­zetette magát Antigona által, leül a ligeten kívüli sziklára, és sok habozás után tudtára adja a kiváncsi karnak, hogy ő Oedipus. A visszaborzadó kar, adott szavának elle­nére , távozást parancsol neki, mivel meg­csalta nevének eltitkolása által, és

Next