Dr. Komáromy András és Pettkó Béla (szerk.): Nagy Iván családtörténeti értesítő 2. (1900)
I. Értekezések és önálló czikkek - Benkó Imre. A Beretvás család (czímerekkel)
A Beretvás család leszármazása. A Beretvás család már mintegy harmadfélszáz év óta Nagy-Kőrösön székel, s igy a családi írásokból és az anyakönyvekből lehetséges volt csaknem teljes nemzedékrendjét összeállítanom. De a család nem tartozik a város bennszülött családjai közé. A 17-ik század közepe táján költözött be Nagy-Kőrösre Beretvás István, Varjason lakó Beretvás János fia. Némi atyai örökséget is hozott magával, mert bátyja, János, ki Nádasdon lakott, 1668. márcz. 15-ikén Nagy-Kőrös város tanácsa előtt egyezséget köt vele, melyben elismeri, hogy »az én atyámtúl néhai Beretvás Jánostul maradt hat ökrökről a kiket az én öcsém uram most Kőrösön lakó nemes Beretvás István kihozott Kőrössé és eladta 56 tallérokon) és egyébb jókrúl is megegyezvén és alkuván, mátul fogván engemet mind azokrul megelégített épen egészben, az atyai jókról«. Beretvás István Nagy-Kőrösről házasodott, elvévén Grabant Erzsébetet, vele családot alapított s csakhamar tekintélyes vagyont szerzett. Már 1660-ban megvette a Kovács Márton fia Marczi »kertjét«. A kertet itt körösi értelemben kell venni. Itt t. i. már azon időben is a határ közeli része a városi lakosok birtokában lévén, kisebb darabokra volt elosztva, s egy-egy ilyen kisebb tanyás birtokot neveztek kertnek; ez az elnevezés máig is fentmaradt annyiban, hogy ma is a tanyán kint lakó azon cselédet, kinek feladata, hogy a tanyára és a többi cselédekre felügyelten — bár a tanyán a kertnek hite sincs — kertésznek nevezik. 1664. márcz. 24-ikén Ádám Márton és fiai feketei kertjét veszi zálogba Beretvás István Baracsi Balázzsal 56 tallérért, 1666. április 3-ikán pedig Takáts András feketei kertjét szerzi meg örökáron 22 talléron. E közben a városban házat is szerzett, s vagyonilag mindinkább gyarapodván, arra törekedett, hogy magát a csak névleges földesúri hatalom alól végleg is fölszabadítsa. A földesúri jog Nagy-Kőrösön ez időben csak névleges volt. A város ugyanis a török hódoltság területén feküdt, s a hozzá földesúri jogokat tartók több- Eredeti a család levéltárában. Lásd: Szilágyi és Szilády: Török-Magyarkori okmánytár, Il-ik kötet 23. 1. 1-s Eredeti szerződések a család levéltárában. Ahol forrást nem idézünk, mindenütt a családi levéltár adatait használjuk. Nagy Iván.