A Csehszlovák Állam Törvényeinek és Rendeleteinek Gyűjteménye, 1924 (1-142. szám)

1924-04-30 / 46. szám

1924. évfolyam. A csehszlovák állam törvényeinek és rendeleteinek gyűjteménye. 46. füzet. Kiadatott 1924. évi április hó 30.-án. Tartalom: (85.—86.) 85. Az 1924. évi április hó 25.-én kelt törvény a bérlők védelméről.­­— 86. Az 1924. évi április hó 25.-én kelt törvény, mellyel a helyiségek végrehajtás útján való kiürítésének elhalasztása tárgyában hozott, 1923. évi április hó 26.-án kelt, a T. és R. Gy.-ben 86. sz. a. kihirdetett törvény hatálya meghosszabbíttatik. 295 85. Az 1924. évi április hó 25.-én kelt törvény a bérlők védelméről. , A Csehszlovák Köztársaság Nemzetgyűlése a következő törvényt hozta: A felmondásról. 1. §• (1) A lakások bérbeadói a bérleti vagy al­bérleti szerződést csak abban az esetben mondhatják fel, ha ehhez az a járásbíróság, melynek területén a lakás fekszik, hozzájá­rul. A felmondáshoz való hozzájárulás csak fontos okokból adandó meg. (2) Fontos oknak tekintendő különösen: 1. ha a bérlő a kikötött vagy a megengedett mérvben felemelt (8.,13., 15­, 16., 21. és 22. §-ok) bért, melynek összege nem vitás, a szo­kásos vagy a bérfizetésre megállapított ha­táridő letelte után eszközölt megintés dacára azon határidő végéig nem fizette meg, melyet a bérbeadó a megintéstől számított legkeve­sebb 24 órában engedélyezett; 2. ha a bérlő a bérbeadó ellen vagy annak a házban lakó házastársa ellen elkövetett, hi­vatalból üldözendő büntetendő cselekmény, vagy ugyanezen személyek bántalmazása által elkövetett, a becsület biztonsága ellen irá­nyuló büntetendő cselekmény, vagy a ház la­kói ellen elkövetett idegen tulajdon elleni bün­tetendő cselekmény miatt elítéltetett; 3. ha a bérlő a Csehszlovák Köztársaság területéről kiutasíttatott; 4. ha a bérlő vagy háztartásának valamely tagja a községben egy másik és megfelelő la­kással bír és ha a lakást hivatásának gyakor­lásához vagy­ gyakorlatánál nem szükségelt; 5. ha a bérlő a lakást az 1922. évi j­úlius hó 11.-én kelt, a T. és R. Gy.-ben 225. sz. a­ ki­hirdetett törvény 4. §-a értelmében szüksé­ges engedély nélkül másra, mint lakcélokra használja; 6. ha a bérlő, háztartásának tagjai vagy oly személyek, akiket a bérlő lakásába vagy szol­gálatába fogadott, a házirendet ismételten súlyosan megsértik, vagy viselkedésükkel a háziban jogos meg­botránkozást keltenek és a bérlő arra felhívatván, a lehető orvoslásról nem gondoskodott; 7. ha a bérlő szerződéses tilalom ellenére, avagy a ház tulajdonosának beleegyezése nél­kül az egész lakást albérletbe adta, vagy pe­dig a lakásnak csak egy részét ugyan, de a fennmaradt részben maga nem lakik; 8. ha a bérlő a kibérelt összes helyiségeket vagy azok egy részét, berendezéssel vagy be­rendezés nélkül albérletbe adta oly albérleti díj ellenében, mely az általa fizetett bérhez viszonyítva aránytalanul magas; 9. ha a bérbeadó hasznosabb építésre szóló hatósági engedélyt mutat fel és a bérlőnek oly pótlakást szerez, melyet a bíróság elegendő­nek elismer. A bérbeadó a lakásokon kívül más helyiségek ipótlásáról gondoskodni nem köteles. Ha a bérbeadó a lakás átadásától számított három hónap alatt az építést meg nem kezdi és azt megszakítás nélkül nem folytatja, a lakást a bérlőnek újból bérbeadni, a költözködési költségeket megfizetni és egyéb kárát megtéríteni köteles;

Next