Állami polgári fiú- és leányiskola, Csepel, 1930
160 esztendő margójára. A magyar polgári iskolák az 1930/31. iskolai évben ünnepelték fennállásuk 60 esztendős fordulóját. Jelentős évfordulója ez a magyar közoktatási rendszerben elhelyezett polgári iskoláknak, mert életképességüknek és létjogosultságuknak hat évtizedre terjedő nemzetművelő munkával szolgáltattak bizonyságot és állítottak örök emléket ez iskolák nagynevű alapítójának, Csengery Antalnak. Pedig e félszázadot meghaladó idő nem volt mindig kedvező irányú ez iskolák kialakulására és kifejlődésére nézve, mert sok balhiedelemmel, itt-ott nemtörődömséggel kellett megküzdenie. Az idők folyamán visszafejlesztésére, a forradalmak alatti időkben, mint burgeois iskoláknak megszüntetésére törekedtek, majd a magyar nemzet történelmi és gazdasági életére zúdult balsors betetőzésül, a modern hajlékó polgári iskoláknak egész seregét szakította le közoktatási intézményeink testéről. Nehéz idők voltak; az utak, amelyeket Csengery Antal polgári iskolái megjártak, igen rögösek voltak, de nem járhatatlanok. S a polgári iskolák tanári és szülői társadalma sikerrel kiküzdötte magának azt az érdemet, hogy egy 60 éves kultúrintézménnyel igazolja magyar fajtájának tanulási és művelődési vágyát és igazolja a nagynevű alapítónak elgondolását, amikor 1868-ban a középfokú polgári iskolát azzal hívta életre, „hogy azt az általános műveltséget van hivatva megadni, amelyre egy tudományos pályára nem törekvő, jobbmódú magyar állampolgárnak nélkülözhetetlen szüksége van.“ Ennek a 60 esztendős munkának a legmagasabb helyről jövő elismerését jelenti az a körülmény, hogy a legújabb idők nagy kultuszminisztere, Klebelsberg Kunó gróf, akinek a legnehezebb időben gyakorolt kormányzása alatt a magyar közoktatásügy mérföldes lépésekkel haladt előre, a polgári iskolák belső életét szabályozta és hozta a mai élet követelményeivel közelebbi vonatkozásba. Nevezetesen szabályozta tanárképzésének rendjét és létesített a polgári iskolákról szóló 1927. évi XII. t.-c. kapcsán új felügyelő hatóságot, a polgári iskolai kir. főigazgatóságot. Régi vágya, sok évi törekvése valósult meg ezekkel az intézkedésekkel a polgári iskolai tanárságnak. Új utak, szebb kilátások a jövőre, az iskola belső munkájának életképesebb irányítása és gyorsabb fejlődési lehetőségek nyíltak meg ezek kapcsán a polgári iskolák előtt. A magyar polgári iskolák most már új köntösben, új szervezetben haladnak a jövő felé és bízó lélekkel tekintenek azon jövendő felé, melynek elérése minden honpolgárnak közös célja, de ugyanakkor hálás szívvel tekintenek vissza a múltra is, annak kitartóan küzdő munkásaira és arra a rögös útra, melyet 60 viszontagságos