Csicsó - Csicsói Hírmondó, 2017 (5. évfolyam, 1-4. szám)
2017-06-30 / 2. szám
Csicsói Hírmondó — 2017. június 30. Új kenyér (folytatás) telt, és ünnepélyes menetben a földesúr, a tiszttartó vagy a gazda elé vitték. Az aratókoszorú templomi szentelmény is volt, melyet a Tridentinum (tridenti zsinat, 16. század) száműzött a népi szakralizmus világába, de a református templomokban még számos helyen díszeleg az Úr asztala fölött. Ennek ellenére viszont tudjuk, hogy a református vallás elutasít bármilyen kiábrázolást és templomdíszítést a fehér falakon és barna padokon kívül. Azt is mondják, hogy míg a koszorú a híveket Isten gondoskodó szeretetére emlékezteti, addig a gabonaszálak átkötései Jézus szenvedésekben és kereszten megtört testét jelképezik. A mezőgazdaság gépesítése előtt jelentősebb közösségösszetartó ereje is volt az aratókoszorú elkészítésének. A református új zsenge vagy új kenyér ünnepe. A református úrvacsoraosztás rendszere a 18. században alakult ki, azóta az új kenyér vagy új zsenge ünnepe augusztus utolsó vasárnapja, úrvacsorás alkalom. „Amikor szimbolikusan a kenyérért, akkor tulajdonképpen az egész év terméséért adunk hálát, amelyet Isten megállj kenyér (folyt.) // Ifjú Szabó János dott” - magyarázza Kozma Zsolt nyugalmazott teológiai professzor. Szent István napja: az az új kenyér ez az új kenyér? Az államalapítás hivatalos ünnepéhez ma már hozzátartozik az új búzából sütött, nemzeti szalaggal átkötött kenyér megáldása, megszentelése és megszegése is. Magyarországon ezt az ünnepi mozzanatot a történelmi emlékezet szerint 1949 -ben vezette be a politikai akarat: az új kenyér ünnepével próbálták ellensúlyozni a Szent István nap szakrális jellegét. Volt mire építkezni, hiszen Darányi Ignác földművelésügyi miniszter 1899- ben rendeletbe foglalta a századvégi forrongó agrármozgalmak lecsendesítése, illetve a földesúr és az aratók közötti jó viszony helyreállítása érdekében az aratóünnepek felújítását. Az államalapítás ünnepén a több felekezet képviselője és az ünneplők széles tömege előtti kenyérbemutatás azonban sokkal inkább nemzeti jellegű rituálé, mint vallásos ünnep. Az az új kenyér nem ez az új kenyér. Idős Bödők Dénes gyűjtése Az új bor ünnepéről, az újborokról és a csicsói borászokról a következő számban írunk. Ifjú Szabó János („pék Jancsi”) péknek tanult, egy ideig dolgozott a csicsói pékségben. Innen kapta ragadványnevét. Fiatal korában vőfélyeskedett, vagy ahogy itt mondják, vőfény volt sok lakodalomban. Számos verset gyűjtött ebből a korból. Ezeket a verseket a fejében őrzi, kérésünkre elkezdte füzetbe írni. Az elsőket átírtam, utána azonban már nem kaptam újabbakat. Kettőt most leírok közülük, bár az írott versek nem hatnak úgy, mint mikor ő adja elő őket élvezetesen, teljes átéléssel, mindig másképp, hogy meg ne unjuk. 1. Ahol vígan vannak legények leányok, én oda bejárok. Apám kántor volt, öregapám kefekötő, a jó bort a hordóból itta mind a kettő. Ha az én gégémnek is csak egy csepp melléfolyna, sírjában mindkettő rögtön megfordulna. Én Jó Istenem, ezt az embert vegyed kegyeidbe, mert életében a csizmáján sem tűrte a vizet. Száz akos nagy hordó legyen borral telve, ha megunom életem, abba fúljak bele. Aztán ahogyan dukál, Szent Péter öcsém a kapuban szalutál. De most már elég ennyi az egészből, nem akarok hozni sokat a sütetből. Megszédült a fejem, forog velem az egész világ. Tisztelt vendégsereg, kívánok jó mulatóst. 2. A szomszédék Pistája, mikor kiült a házunk elé az utcára pipázva, ahogy ült a kispadon, mit is vett a csalafinta fejébe! Hallja Pista, hogy még mit nem akarna, hogy én maga mellé üljek a padra! Dehogy ülök, nem ülök én maga mellé a padra! Melléje? Ha akarja, beülök az ölébe. Nagy Amália 2. oldal www.csicso.eu