Csíki Hírlap, 2010. január (5. évfolyam, 1-20. szám)

2010-01-08 / 5. szám

1 Péntek-Vasárnap Jégcsarnokot építenek ■ £ Nagytusnán Nagytusnádon 1688 férőhelyes jégcsarnokot akarnak felépíteni az alcsíki kistérség összefogása révén. A beruházást nagyrészt kormánypénzekből finanszíroznák. Az elkészített tervek teljes dokumentációját február 10-ig kell leadni - tudtuk meg Rafain Endre polgármestertől. Letal Tibor A csarnok fenntartásához egy kistérségi egyezség alapján minden település hozzájárul majd. A megvalósítandó sportkomplexumot a nagytusnádi futballpálya mellett - amit most újítanak fel - fogják felépíteni, és nemcsak a hoki és korcsolya szerelmeseinek fog sportolási lehetőséget biztosítani, hanem a kosárlabda, a kézilabda, valamint a teremfoci kedvelői is teret kapnak majd falai között. A modern létesítmény nemzetközi bajnokságok megtartására is lehetőséget biztosít majd. A beruházás összesen 7,6 millió euróba kerül. A megvalósításra az első Boc-kormánytól már kaptak 250 ezer lejt, és a továbbiakban is várják a kormány támogatását, ugyanakkor számítanak a megye, az alcsíki kistérségi községek, valamint távolabbi települések patronálására is. A megvalósítandó jégcsarnok a számos sportrendezvényen kívül kulturális eseményeknek A beruházás összesen harmitm euróba kerül és otthont adhat, mert koncerteket is lehet majd szervezni falai között - mondta Rafain polgármester. A 111 Csarnokra cserélhetik a szabadtéri jégpályát a tusnádiak !(/>' ÍCh bo |o Folytatódó beruházások Hargita megyében A költségvetési törvény tervezete majdnem minden területen kevesebb pénzt irányoz elő, mint korábban - közölte a tervezet bizottsági vitáit követően Gyurkó László szenátor. Megjegyezte azonban, hogy Hargita megyében folytatják a megkezdett infrastrukturális beruházásokat. Gyerkó László - sajtóirodájának közlése szerint - Hargita megyei szenátor és képviselőtársaival egyeztetve képviselte a megye érdekeit a bizottsági vitákon, kiemelve, hogy az általuk fenntartott prioritási listán elöl szerepelt a Csíkszeredai kórház fertőző részlegének felépítése. Felmerült a Gyimeseken áthaladó út korszerűsítéséhez szükséges összegek belefoglalása a tervezetbe, Berceanu közlekedési miniszter azonban kifejtette, hogy erre a munkálatra idén nem lesz pénz. - Azt is szorgalmaztuk, hogy a központi költségvetésből leutalt összegeket ne a közpénzügyi vezérigazgatóság ossza el, hanem a megyei önkormányzat határozata alapján juttassák a szükséges helyre - jegyezte meg a szenátor. A tervezetről elmondta, hogy az 3,7 százalékos évi inflációs rátával, 7,3 százaléig munkanélküliségi rátával és 1836 lejes átlagbérrel számol. Megjegyezte, hogy a munkaügyi bizottsági vitán 732,8 lejről 826,2 lejre módosították a nyugdíjpont értékét, de nem tartja valószínűnek, hogy a jövő plenáris ülésen sikerül érvényesíteni a döntést. Jó hírként közölte a szenátor, hogy a turizmusban tavaly elkezdett nagy beruházásokat folytatják Tusnádfürdőn, Borszéken és Parajdon, de újabb beruházások megkezdésére kevés az esély. »vtelen Dr. Szalay Zoltán előadása Az RMDSZ Csíkszereda Városi Szervezete és Csíkszereda Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala szervezésében ma 18 órától a polgármesteri hivatal gyűléstermében tart előadást dr. Szalay Zoltán. Az előadás témája: Magyar lélek a nyelv és a népzene tükrében. Csíkszeredai gazdák figyelmébe Csíkszereda Polgármesteri Hivatalának Mezőgazdasági, Kataszteri és Erdőgazdálkodási osztálya felhívja a mezőgazdasági területtel rendelkező és állattartó gazdák, valamint jogi személyek figyelmét, hogy a 175/2007-es kormányhatározat alapján kötelező bejelentkezni a mezőgazdasági nyilvántartóba (Registru agricol). Kérik a gazdák közreműködését a nyilvántartók kitöltése során, mert ennek hiányában nem igényelhetnek mezőgazdasági támogatást. Ügyfélfogadás a polgármesteri hivatal 25-ös számú irodájában, hétfőtől péntekig 8-13 óra között. Bantusztánt nem felejtettük el Ne vegye tőlem senki rossz néven, de én bizasokat nem hallottam az utóbbi időben Ladányi László tevékenységéről. Ladányi László korábbi udvarhelyi árnyékalpolgármester, úgy tűnik, nemsokára Hargita megye prefektusa lesz. A bantusztáni kijelentéseiről elhíresült Constantin Strujant válthatja, s elődjével szemben van egy nagy előnye, hogy magyar. Elődje sem volt különösebben magyarellenes, sőt. Éveken át (majdnem) semmi bajunk nem volt vele, amíg aztán egy gyenge pillanatában csak volt egy elszólása, amit azóta is a szemére lehet vetni. Szemére is vetettük, pedig azt a kijelentést csak kacifántosan lehetett magyarellenesnek értelmezni. Attól függetlenül olyan kijelentés volt, amelyet egy kormánybiztosnak nem lett volna szabad tennie. S lám, a politika malmai lassan őrölnek, de azért őrölnek. Bantusztán nem felejtődött el, és Strujannak most mennie kell. Ladányi László akkor, amikor Bantusztán viharai lengték be fenyvesillatú tájainkat, szépen hallgatott. Persze, igencsak kényes volt akkor az ő helyzete, hisz gyakorlatilag a mai napig nem lehet tudni, hogy alprefektusként kit is képviselt az elmúlt hónapokban a megyeházán? Hisz az RMDSZ ellenzékben volt, sőt, olyannyira, hogy meg is döntötte a kormányt. Ha a tisztség politikai, akkor viszont két lehetőség van: vagy a PD-L-t, vagy a PSD-t képviselte. Miután a PSD eltűnt a porondról, már csak a PD-L maradt lehetőségként. Ezért merül fel a kérdés: most a demokraták vagy az RMDSZ színeiben lesz Ladányi prefektus? Vagy mondjuk azt, hogy ez nem érdekes, az a lényeg, hogy magyar. S valóban: Dézsi Zoltán és Rontesveller József óta, akik még a kilencvenes években töltötték be ezt a tisztséget, nem volt magyar kormánybiztosa Hargita megyének. A román beolvasztási politika, ha van ilyen, és sokak szerint van, vigyázott arra, hogy Hargita megyében, Románia legmagyarabb ilyen szintű közigazgatási egységében a kormányrúd majdnem mindig egy román ember kezébe kerüljön, legyen ott valaki, aki kimondhatja az utolsó szót, és megfékezheti az esetleg túlságosan elfajuló dolgokat. Na de mi a prefektus dolga? Röviden: ő a törvényesség őre. Ezzel, persze, semmi baj nincs. Románia törvényei is, többnyire, egy civilizált, demokratikus ország jogszabályai, egészen addig, amíg olyan fejezetekhez érünk, mint a nemzeti szimbólumok használata, nyelvhasználat s hasonlók. Mert ezen a téren Románia törvényei valamivel kevesebbet engedélyeznek számunkra, mint amit mi szeretnénk. Úgyhogy Ladányi László akkor fog először dilemma elé kerülni, amikor például fel fog vetődni, hogy vonja vissza prefektusként a Csíkszeredai rovásírásos helységnévtábla-határozat ellen benyújtott keresetét. Vagy ha kirobban megint egy zászlóháború. Ha kiderül, hogy valaki nemzetisége miatt hátrányos megkülönböztetésben részesült, mint legutóbb az APIA esetében. Mert én például elvárom, hogy Ladányi László, magyar nemzetiségű Hargita megyei prefektusként, indítson vizsgálatot az APIA-nál, ha olyan jelzés érkezne, akár a sajtón keresztül is, hogy a megye magyar nemzetiségű állampolgárát egy román hivatalnok Budapestre küldi ügyintézésre. S a vizsgálatnak legyen eredménye, és a vétkes hivatalnok lakoljon meg. Elvárom, hogy a magyar és székely szimbólumok használatáért senkinek ne essen semmiféle bántódása ezentúl Hargita megyében. Elvárom azt is, hogy a magyar nyelv váljon ténylegesen hivatalos nyelvvé Hargita megyében, hogy Piroska néni bármilyen hivatalban, bármikor meg tudja értetni magát, s ne érjék retorziók csak azért, mert nem tud románul. Mindezen túl, nyilván, a törvényesség betartására is ügyelni kell. Ott van például a szentegyházi-kápolnási fatolvaj-maffia ügye, amelybe Strujannak is jócskán beletört a bicskája. Ott vannak a háttérben szép csendben dolgozó adócsalók, sikkasztók, akiket a pénzügy nem képes vagy nem akar lefülelni, miközben a kisvállalkozókat egyre jobban megnyomorítja. Ott a szegénység, az egyre növekvő munkanélküliség. Munka az van bőven. S ennek szellemében, és a kezdeti bizalom megadásával remélem, sokat fogunk hallani Ladányi László prefektus tevékenységéről. Sokat és jót.