Csíki Hírlap, 2011. március (6. évfolyam, 41-63. szám)

2011-03-17 / 53. szám

Heti műsor­a 1940 tavaszán több tízezer lengyel katonát végeztek ki íté­let nélkül a fehéroroszországi Katyn, az oroszországi Tver és az ukrajnai Harkov váro­saiban. Az első sírokat a már a Harmadik Birodalom részét képező Katyn erdejében fe­dezték fel a németek, innen ered a több helyszínen elköve­tett tömeggyilkosság együttes megnevezése. A katyni vé­rengzés Európa történelmének egy olyan szégyenfoltja jelen­ti, amelynek mind a mai na­pig csak részben tisztázottak a körülményei. A dokumentu­mok sokáig titkosítva voltak, az elkövetők évekig náci bűnnek próbálták beállítani, csupán 1990-ben vállalta fel az akkori orosz vezetőség a felelősséget. Andrzej Wajda, az idén már­ciusban 85. évét betöltő lengyel filmrendező maga is harcolt a II. világháborúban Lengyelor­szág függetlenségéért, édes­apja pedig a katyni vérengzés áldozata lett. A filmjeiben a ke­let-európai politikai hatalmak árnyékában boldogulni próbá­ló, a történelmi visszásságok hatása alá kerülő egyén hely­zetéről jelentést adó rende­ző évtizedekig készült Katyn című filmjére. A személyes érintettség ellenére is rend­kívül visszafogott, már-már tárgyilagos film nem csupán emlék, hanem figyelemfelhí­vás és szembesítés is. Wajda szavaival élve „nem csupán a bűncselekményről szól, hanem a hazugságról is". A cselek­mény mozgatórugója, a kivég­zés a zárójelenetben látható, a film nagy részében az előz­mények és a következmények sorjáznak a szemünk előtt. Azok a tragikus történelmi té­nyek, amikor Lengyelország két tűz közé került, valamint a magukra maradt lányok, as­­­szonyok sorsa, akik még az igazság beismerésével sem vi­gasztalódhattak. A Katyn nem csak a férfiak, hanem a nők filmje is. Az ő sorsukon ke­resztül szemlélteti Wajda ki­jelentésének második felét, a hazugságot. Fiatal és idősebb asszonyok története fonódik egybe, felvillannak a háború utáni túlélési lehetőségek, az emelt fővel való pusztulás és a hétköznapok sodrását válasz­tó megalkuvás is. A különböző, akár különálló filmre is érde­mes sorsokat az idősíkok válta­­koztatásán keresztül ismerjük meg. A különböző részek ha­sonlóan kovácsolódnak egés­­­szé, mint ahogyan az emlékek, tények és sejtések nyomán las­san eljutunk az igazsághoz. A film nem homályosít, nem hagy lehetőséget a többértel­mű magyarázatra, nevén neve­zi a gyilkosokat, megmutatva, hogy az emberi kegyetlenség­nek nincsen határa. Az egykori lengyel tiszt, Adam Solski megtalált jegyzetfüzete központi helyet foglal el a film­ben. A lengyel vezető értelmi­ség felszámolását kísérhetjük figyelemmel, miközben ennek eredeti sorait idézi az egyik köz­ponti szereplő folyamatosan idé­zett naplója. A katyni vérengzés áldozatainak jó része ugyanis nem hivatásos katona volt, ha­nem politikusok, tanárok, orvo­sok, tudósok, művészek... Tavaly áprilisban a lengyel államfő, Lech Kaczynski re­pülőgép-szerencsétlenség ál­dozata lett, miközben a katyni erdőbe tartott, hogy lerója tisz­teletét a lemészárolt lengyel tisztek előtt. Ma már rá is em­lékeztet a Katyn, ami Wajda szavaival élve egy gyászfilm, egy elégia, amely azt mutatja be, hogyan történt a tragédia. Nem politikai film, mert ami történt, túl fájdalmas, túl tragi­kus ahhoz, hogy bárki politikai cél­ra használja Lengyelor­szágban, vagy bárhol másutt. Kriegia i A Katyn (2007) című len­gyel film az m1 műsorán szerdán (március 23.) látha­tó 22.45 órától A tanösvények szerepe A Csíkszéki Erdélyi Kárpát Egyesület és a Sapientia EMTE Műszaki és Társadalomtudományi Kara szerve­zésében március 18-án, pénteken 18 órától Pál Zoltán, a Cholnoky Jenő Földrajzi Társaság projektmenedzsere tart előadást Tanösvények szerepe a környezeti nevelés­ben címmel az egyetem épületének 12-es termében. Szavalóverseny és Role koncert A költészet világnapja alkalmából szavalóversenyt szer­vez Csíkszeredában az Agora Alapítvány. A Szakszerve­zetek Művelődési Házában, vasárnap március 20-án dél­ mim előtt 10 órától a megmérettetés, 19 órától pedig a Role zenekar tart verses-zenés estet. Két kategóriában hirdették meg a vetélkedőt: közép­­iskolások (15-19 év), illetve a 19 év fölöttiek külön versenyeznek. Elhangzanak Babits Mihály, Bajor Andor, Berzsenyi Dániel, Faludy György, Heltai Jenő, Kazinczy Ferenc, Kosztolányi Dezső, Kriza János, Nemes Nagy Ágnes, Pilinszky János, Reményik Sándor, Romhányi Jó­zsef, Szilágyi Domokos, Tóth Árpád és Zelk Zoltán versei Nagyfok - túra A Csíkszeredai Gentiana Természetjáró Egyesület márci­us 20-án, vasárnap a Hargita-hegységbe szervez túrát, amelyre minden érdeklődőt szívesen vár. Túraútvonal: Csíkkarcfalva - Örvendő - Madicsafürdő - Nagyioki borvízforrás - Csíkkarcfalva. Indulás: vasárnap reggel a 8.28 órakor induló személyvonattal Csíkkarcfalváig.

Next