Csíki Hírlap, 2011. szeptember (6. évfolyam, 169-190. szám)

2011-09-16 / 180. szám

I Csíkl­­írlap 2011. szeptember 16. Euró Dollár 100 forint toolpl«rtj­. tjtai 1,4923 Fogorvosi ügyelet Szeptember 17-én és 18-án, az­az szombaton és vasárnap, 9 és 12 óra között Csíkszeredában dr. Szabó Cristina látja el a sürgősségi fogorvo­si ügyeletet a Petőfi Sándor utca 14. szám alatti rendelőben. Csíki sfírlap ii mii ii mi min ii mi min ii mi mi ni In fi ii 4,2940 34127 ii min Megjelenik munkanapokon. Kiadó: Udvarhelyi Híradó Kft. ISSN: 1844-4318 lapunk eladási sta­tisztikáit a Romániai Példányszám-auditáló Hivatal (BRAT) hitelesíti. Felelős szerkesztő: D. Balázs Ildikó Ügyvezető: Székely Róbert Vezető szerkesztő: Rédai Attila Szerkesztőségi tagok: D. Balázs Skfzó (Aktuális, Hölgysarok), Dobos László (Sport, Szieszta), R. Kiss Edit (Aktuális, Egészségünkre), Kovács Attila (Aktuális), Kozán István (Aktuális,Zöld sziget) Létai Tibor (Aktuális, Ezüst évek), Péter Beáta (Magazin), Rédai Botond (Aktuális, Faluszerte, Ökuménia), Szőcs Lóránt (Művelődés), Szn­szer-Nagy Róbert Munkatársak: Elekes András (Pénteki gondolatok), Biró Sándor (Sakklépésben), Oláh-Gát Elvira (Interjú) György Ottilia (T­űzhely) Pinti Attila (Lóerő) "Börf"Artista Borókia, Pál Éva Fotó: Kristó Róbert Tördelőszerkesztés: Bordi Tamás, Bota Szilamér, Elekes Zsolt Apróhirdetés: Kopacz Erika Reklám: Györgyicze Zsófia Az (X)-szignóval ellátott szövegek fizetett reklámok, közlemények, A megjelent írások nem feltétle­nül a szerkesztőség véleményét tükrözik! Szerkesztőségünk fenntartja a jo­got, hogy a beérkezett levelek és másféle írások közléséről döntsön ! Kéziratokat nem őrzőnk meg és nem küldünk vissza! is( mti) ELŐFIZETÉSEKÉRT HÍVJANAK! Alcim Hírlapn黫«»! Iphoidoknál és a szerkesztőrségben. Ha a vertert&ég telefonszá­mát. a 0266-3K3ZM tárcsázza, fc bemond­ a punks címet. laptaton­ felkeresik Ont ottan,­ban. náluk megrendelheti lapunkat. IC-Cis«E 1 WW ü Telefor Email I-. . .-I iwimrwp0i.akihiriap.ri nMrketingPcsiki-hirtaft.rr hirdetesk»cstki -hiriap.ro 8#;etffifcil:i-bi[iart Hirdetés (elvétel és tajentés a fenti ónén haMb­ur, 8-16 óra wwwxsiki-hirlap.ro [Telefonszolgálat 0266-371100 Észrevételét, panaszait, megjegyzéseit a szerkesztői fogadják naponta 8-22 óra között! BRA1 Segítsünk Rolandnak! Segítségre van szüksége a Csíkszeredai, egy éves, két hónapos Toda Rolandnak (fotó), aki nagyfokú szívbillentyű-szűkülettel született. A budapesti Gottsegen György Országos Kardio­lógiai Intézet szakembere, Szatmári András pro­fesszor szerint a kisfiún mielőbb el kell végezni a katéteres beavatkozást, ám a család jelen pilla­natban nem tudja előteremteni az ehhez szük­séges közel kétmillió forintot. Roland édesanyja azt kéri: aki teheti, segítsen rajtuk, hogy gyerme­kükből egészséges felnőtt legyen. D. Balázs Ildikó T­udtunk arról, hogy a kisfiúnknak veleszüle­­­­­tett szívbillentyű-rend­ellenessége van, de azzal most szembesültünk, hogy a lehe­tő leghamarabb műteni kellene. Éppen a tegnap jelezték a buda­pesti klinikáról, hogy október 4-ére jegyezték elő" - mondta lapunknak Toda Zsuzsa­ Melin­­da. A kis Roland édesanyja el­mesélte, jelenleg a rendellenes­ségnek semmiféle mellékhatá­sa nem észlelhető, a kisfiú moz­gékony, víg kedélyű. „Mindezek ellenére Magyarországon azt mondták, bármely pillanatban bekövetkezhet a legrosszabb, azaz a gyermek bármikor szív­­infarktust kaphat, ezért a lehe­tő leggyorsabban sor kell ke­rüljön a katéteres beavatkozás­ra. Ennek az ára egymillió hat­százezer forint, ám a szükséges összeg előteremtése meghalad­ja lehetőségeinket, ezért fordu­lunk a nagy nyilvánosság felé, kérve, hogy segítsen, aki tud" - magyarázta. Az édesanya elme­sélte, Roland két hónapos volt, amikor észlelték nála a szívzö­rejt, majd az orvosi ellenőrzé­sek során derült fény a nagyfo­kú rendellenességre. „Maros­­vásárhelyre jártunk vizsgála­tokra, ellenőrzésekre, ott azt mondták, a beavatkozással még várni kell. Magyarországon vi­szont már azt mondták, a be­avatkozást a lehető legsürgő­sebben el kell végezni. Románi­ában viszont nincs olyan gyer­mekorvos, aki katéteres mű­tétet végezne, ezért választot­tuk a magyarországi tovább­lépést. Az sem biztos, hogy ez lesz a végleges megoldás, lehet, hogy műbillentyűt kell majd be­építeni, de ezt a beavatkozást csak hat évesnél nagyobb gye­rekeken végzik el Magyaror­szágon" - magyarázta Roland édesanyja. A gyermekükért ag­gódó szülők remélik, össze­gyűl a pénz, és a budapesti kli­nikán sor kerül a beavatkozás­ra. Aki segíteni tud, az pénz­beli adományát a Transilvania Bankban az édesapa, Toda Liviu-Emil nevére megnyitott R038 BTRL 021013 HA490394 XX számlaszámra utalhatja, de át­vesszük az adományokat a Csí­ki Hírlap Petőfi Sándor utca 38. szám alatti szerkesztőségé­ben is. Ha összegyűl a szükséges összeg, október 4-én sor kerülhet a katéteres beavatkozásra Tudás és hagyomány Német mondásként hallottam: „A hagyo­mány nem a hamu őrzését, hanem a tűz to­vábbadását jelenti". A Tűz itt mindenkép­pen a tiszta lét, Isten valósága és erre a lét­re vonatkozó tudás tüze,amelyben minden sallang hamuvá változik.Ez a tudás olyan, mint az a csipkebokor, amely égett, de el nem égett, amit Mózesnek közelebbről is szemügyre kellett vennie. És ha már a kö­zelébe merészkedett, nem távozhatott on­nan ugyanolyan lelkülettel, mint amilyennel odament. Isten valóságának tüze közelében meg kellett változnia, és a feladatot el kellett fogadnia. Addig jólesett zúgolódni az elnyo­mó hatalom miatt, de jólesett a húsos faze­kak elérhetősége is. A csipkebokortól szá­mítva már nem lehetett úgy sajnáltatni ma­gukat, csoportokba verődve szidni égi és földi hatalmat, hogy az ne gyermekes nyafo­­gássá torzult volna. A csipkebokor után egy­értelművé lett, hogy itt már nem panaszkod­ni kell, hanem odafigyelni az égi jelre, teljes szívvel bízni, és cselekedni, mindennap ten­ni, amit a szabadulásért aznap meg kell ten­ni. Ez az Isten valósága tudásának a tüze. Ez a lényeges tudás. Minden más ismeret lehet jó, hasznos, de tudjuk már saját emberi tör­ténelmünkből, hogy lehet káros is, és az üd­vösség tudásának borlasztója. A hagyomány valójában az üdvösségre, vagyis a szabadulásra vonatkozó tudás és ennek átadása nemzedékről nemzedékre. A szabadulás a szabadság első lépése. Ha a (meg)szabadulást egyetlen pontszerű ese­ményként is fogjuk fel, a szabadság sem­miképpen sem sűríthető egyetlen pont­ba. A szabadság emberi körülményeinket fi­gyelembe véve folyamat, ami állandó odafi­gyelést, éberséget, odaadást igényel. Ha Is­ten valóságának tudása, vagyis az igazság tesz szabaddá, akkor ez az igazság szüksé­ges ahhoz a folyamathoz is, hogy szabadok maradjunk, azaz emberi mivoltunkat való­ban emberként élhessük. A szabadsághoz - hangsúlyozunk kell, itt egzisztenciális sza­badságról van szó - elengedhetetlen a lé­nyeges tudás. A csipkebokor égett, de el nem égett. Ami pedig szikrájából tüzet fogott - ott és akkor Mózes lelke,-, az maga is eléghetetlen égés­be kezdett. Égése az üdvösséget, vagyis a szabadulást művelte fáradhatatlanul, eltán­­toríthatatlanul. Amit az égő csipkebokor tü­zénél tanult, azt megélte, alkalmazta, majd továbbadta. Hadd legyen szabad egy kicsit ezzel a csodálatos képpel eljátszanunk: Mó­zes nem a csodálatosan égő csipkebokor hamvából vett magának és népének örök emlékeztetőt, hogy ő valamikor Istennel ta­lálkozott, hanem lelkében őrizte meg annak a kimondhatatlan jelenségnek a tüzét. Ez a tűz lobogott szavában, amikor a földi hatal­massággal, a fáraóval beszélt, és ez a tűz, azaz Isten maga művelt rengeteg olyan dol­got, ami addig is lehetetlennek tűnt, és el­képzelhetetlennek tartanánk azután is, ha az addigi lelkülettel viseltetnénk a Valóság iránt. Tovább játszva a gondolattal, ha Mó­zes a szabadulás érdekében sebtében be­iratkozott volna valami haditechnikai tanfo­lyamra, ha ultrahangos műszerekkel keres­te volna sziklában a vizet, és politikai szak­emberekkel szavaztatta volna meg a tízpa­rancsolatot, soha nem lett volna szabadulás, a nép újjászületése a pusztában, vagyis nem találkoztak volna az üdvösséggel. Részered­mények mindenképpen lettek volna, amiket fel lehetett volna mutatni, lett volna foglala­tosság, izzadságos munka, elintéznivaló, és sok minden, amit meg kell szervezni. Mózes nem ezeket a „modern" dolgokat tudta, hanem a lényeget! E tudás tüze égett benne, ezzel élt, adta át, élete vége felé, ha megfáradtan is, de ugyanazzal a nagy biza­lommal az iránt, aki e Tűz volt maga. Az Üdvösség tudását az apostolok is ak­kor kezdték el továbbadni, amikor a Szentlé­lek tüzes nyelvek formájában leszállt lelkük­be. Ennek a tűznek a továbbadása valóban hagyomány. Annyira tele vagyunk már min­denféle tannal, tanítással, reformmal, újjá­szervezéssel, hogy nem győzzük szemünk­ből a hamut, lelkünkről a kormot lemosni, ha egy kis hiteles szikrához hozzá akarunk jut­ni. Rengeteg olyan dolgot tanulunk és taní­tunk mégis, aminek sok a hamuja, nagy és fojtó a korma. Bár az előbbi képpel és gondolattal való já­téknak tűnhet ez is, mégsem játék, hanem maga a valóság: a csodálatosan égő csipke­bokor fényében feltűnik a kereszt is és sok­­sok egyéni kereszt, de ugyanaz a fény világít be az üres sírba és minden egyes üres sír­ba - mert minden sír üres, ott már csak ha­mu található. Aki valóban tudni akar, és az égő csipkebokorhoz zarándokol lényeges tu­dásért, annak tanításán valóban el is lehet indulni. Minden más karrier, amit merészen megálmodunk, és nagy keservesen megv­aa­lósítunk, csak kitérő, olykor nagyon is veszé­lyes kitérő. U*4j­­­s 4 ,Tgian­l­í jijj |jjs

Next