Csíki Hírlap, 2016. május (11. évfolyam, 84-103. szám)
2016-05-23 / 97. szám
IJU I mj—1 AKTUÁLIS ELŐFIZETÉSI ÁRAINK lapkihordóinknál 25 lei postai előfizetés 28 lei » 0266-372370 « Csíki Hírlap Csíkszék napilapja * Megjelenik munkanapokon. Kiadó: Udvarhelyi Híradó Kft. ISSN: 1844-4318 BRAT Lapunk eladási statisztikáit a Romániai Példányszám-auditáló Hivatal(BRAT) hitelesíti. Ügyvezető: Székely Róbert Tartalomigazgató: Sziszer-Nagy Róbert Főszerkesztő: Közén István Szerkesztőségi tagok: Barabás Hajnal (Aktuális) D. Balázs Ildikó (Hölgysarok) Dobos László (Sport, Szieszta) Izsák-Székely Judith (Színes mindennapok) Kovács Attila (Aktuális, Ezüst évek) Kemény Kamilla (Aktuális, Gazdavilág) Molnár Rajmond (Aktuális) Péter Beáta (Aktuális, Művelődés) Pinti Attila (Aktuális, Lóerő) R. Kiss Edit (Aktuális) Korrektúra: Kristó Boróka, Pál Éva Fotó: Veres Nándor, Gecse Noémi Tördelőszerkesztés: Bajkó Zsuzsa, Elekes Zsolt Tévéműsor: Gráf Bolond Reklámgrafika: Tóth Szilárd Apróhirdetés: Kopacz Erika Reklám: Karda Zsófia Lapterv: Elekes Zsolt, Szabó Zsolt ■ Az (X)-szignóval ellátott szövegek fizetett reklámok, közlemények. ■ A megjelent írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik! ■ Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a beérkezett levelek és másféle írások közléséről döntsön. ■ Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza! MTI HÍRFELHASZNÁLÓ ELŐFIZETÉSEKÉRT HÍVJANAK! A Csíki Hírlapra előfizethet lapkihordóinknál és a szerkesztőségben. Ha a szerkesztőség telefonszámát, a 0266-372370-et tárcsázza, és bemondja pontos címét, lapkihordóink felkeresik Önt otthonában, náluk megrendelheti lapunkat. 530182, Csíkszereda, Fortuna Park sétány 2A. Telefon: 0266-372 370 e-mail: Hirdetésfelvételes terjesztés a fenti címen hétköznap 8-16 óra csikihirlap@csiki-hirlap.ro marketing@csiki-hirlap.ro hirdetesicsiki-hirlap.ro elofizetesicsiki-hirlap.ro Fax:0266-372360 Honlap: www.csiki-hirlap.ro Telefonszolgálat: 0266-371100 Észrevételét, panaszait, megjegyzéseit a szerkesztők fogadják naponta 8-20 óra között! Márton Áron-szobrot avattak Tusnádfürdőn Továbbvinni a püspök tanítását FOTÓ: GECSE NOÉMI Az ünnepi szentmise után a tusnádfürdői Kisboldogasszony plébániatemplom kertjében felavatták a nagy erdélyi püspök mellszobrát, kapcsolódva ezzel a magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága által meghirdetett Márton Áron Emlékévhez. PÉTER BEÁTA Túri Török Tibor keszthelyi szobrászművész alkotása egy kőoszlopon helyezkedik el: a Márton Áron püspököt ábrázoló, magasfokon égetett kerámiából készült mellszobor hatvan centiméter magas. A Tusnádfürdőn tegnap leleplezett szobor a tavaly augusztus 20-án Balatonalmádin felavatott Márton Áron-szobor mása, amelyet akkor Tusnádfürdő ajándékozott a Balaton-parti testvérvárosnak. „Akkor megígérte a művész úr, hogy a tusnádfürdőieknek is készít egy ilyen szobrot. Remélem, hogy ez az alkotás megmarad, és méltán fognak megemlékezni az utódok a nagy püspökről" - fogalmazott Albert Tibor, Tusnádfürdő polgármestere a szoboravatási ünnepségen. „Kezdjünk azért, amiben hiszünk” Az ünnepi eseményen részt vett Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár, Tóth László, a nemzetpolitikai államtitkárság területi főreferense, Tessely Zoltán miniszterelnöki biztos, Zsigmond Barna Pál, Magyarország Csíkszeredai főkonzulja, Potyó Ferenc általános helynök, Nagy Mihály Zoltán, a Román Kulturális Intézet alelnöke, Ughy Attila, Budapest XVIII. kerületének polgármestere, Szarvas Attila alpolgármester, Keszeg János balatonalmádi polgármester, Csillag Péter Hargita megyei tanácsos és Túri Török Tibor, keszthelyi szobrászművész, a szobor alkotója is. „Márton Áron megtanított bennünket arra, hogy higgyünk, hogy kezeljük helyén a dolgainkat, hogy értékeljük azt, amink van, és küzdjünk azért, amiben hiszünk" - hangsúlyozta Ughy Attila, aki pénzadományt is hozott a tusnádfürdői katolikus templomnak, hogy ezzel a templom fűtésének a megújításához járuljanak hozzá. Nem elfelejtett hagyaték Potápi Árpád János ünnepi beszédében elmondta, a nemzetpolitikai államtitkárság azzal a céllal hirdette meg a Márton Áron Emlékévet, hogy széles körben megismertessék a püspök életútját. „Felkértük a fővédnöki szerepre Áder János köztársasági elnök urat és Jakubinyi György érsek urat, akik el is vállalták. Az év során azonban fokozatosan arra kellett rádöbbennünk, hogy nem egy elfelejtett hagyatékot porolunk le. Örömmel tapasztaltuk, hogy milyen sokan kívánnak csatlakozni a kezdeményezéshez, és szerveznek megemlékezést az emlékévhez kapcsolódóan." Kiemelte, Márton Áront az erdélyi magyarsággal a szeretet kötötte össze. Ezt érezte, tapasztalta meg mindenki, akivel találkozott. A püspök munkáiban, leveleiben, beszédeiben a legtöbbet használt szó a kötelesség. „Mert Márton Áron hitte, hogy azért a népért, amely rábízatott, kötelességgel tartozik. A most élőkért és a jövő nemzedékért egyaránt. Ez a példa kell előttünk álljon. Arra biztatok mindenkit, hogy Márton Áron emlékét a jövőben is őrizzük meg. Nemcsak azáltal, hogy nem feledkezünk meg az ő példás és fáradhatatlan munkájáról, de azáltal is, hogy szellemét tovább visszük" - mutatott rá az államtitkár. Potápi Árpád János, Albert Tibor és Tessely Zoltán a szobor leleplezésénél Csóti szerint a román kisebbségpolitika szemfényvesztő A Honfoglalás előttől az Európai Unió utánig előadássorozat keretében pénteken Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója az anyanyelvhasználati jogokról tartott Kárpát-medencei kitekintést a Csíkszeredai városháza gyűléstermében. A magyarországi előadó megítélése szerint a közel száz éve Romániához tartozó Erdélyben és Partiumban papíron nagyon jónak tűnik az anyanyelv használatának kérdése. Bár az alkotmány itt is kirekesztő, és a magyar lakosság nem államalkotó tényező saját szülőföldjén, mégis létezik néhány európai mércével is jónak tekinthető nyelvhasználati jogszabály. „Ezek a jogszabályok csak a román politika kirakatelemei. Gyakorlati alkalmazásukat tiltják és üldözik" - mutatott rá Csóti György, aki példaként a marosvásárhelyi utcanévtáblák körüli herce g SZERZŐ FELVÉTELE harcát hozta fel. Mint ismert, Marosvásárhelyen a városi tanács határozatba foglalta a kettős utcanévhasználat szabályait. A hatóság azonban nem hajtja végre saját döntését különböző elképesztő okokra hivatkozva. Csökkenő részarányok Előadásában arra is kitért, hogy a magyarok részaránya az elcsatolt területeken a helyi lakossághoz viszonyítva drasztikusan csökkent: Felvidéken 30 százalékról 10 százalékra, Kárpátalján 31 százalékról 12 százalékra, Erdélyben 32 százalékról 20 százalékra, míg Délvidéken 28 százalékról 14 százalékra. 1991 és 2011 között mintegy 600 ezerrel csökkent az elcsatolt területeken élő magyarok száma. „A Kárpát-medencében csak akkor lesz társadalmi béke, politikai stabilitás és gazdasági prosperitás, ha az elszakított területeken élő magyar nemzeti közösségek megkapják az őket megillető tényleges és teljes körű autonómiát. Aktuálpolitikai üzenet Makovecz Imre intelme: »A szavak ideje lejárt, cselekedni kell!«" - summázta mondandóját Csóti György. SOCHUM ZSOLT Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója