Csíki Hírlap, 2018. március (13. évfolyam, 41-62. szám)
2018-03-26 / 58. szám
AKTUÁLIS Csíki Hírlap ■ 2018. március 26., hétfő 3 ......................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................... ..............fl -1 T || l» l ll T I ■ W MÉi '■ M liliíT H—1 Nem a hideg, hanem a hótakaró okoz gondot a Hargita megyébe visszatérő gólyáknak Táplálékban szűkösebb téli időszak FOTÓ: GECSE NOÉMI Bár több fehér gólya is „hazaköltözött” az elmúlt két hétben Hargita megyébe, az időjárás nem kedvez számukra. Az elmúlt napokra jellemző mínusz fokok és a kiadós hétvégi havazás miatt nehezebben tudnak táplálékhoz jutni, hiszen a szántóföldeket hó borítja. Ennek ellenére nincs ok aggodalomra az általunk megkérdezett szakember szerint. Már több mint két hete megjöttek az első fehér gólyák Hargita megyébe, azóta pedig további példányok is érkeztek, ám a visszatérő hideg és a kiadós havazás miatt a hazaköltözés" kissé korainak bizonyult. Nem is a mínusz fokok okozzák a legnagyobb problémát - mint ahogy azt a legtöbben gondolnánk -, hanem a hótakaró, hiszen így sokkal nehezebben találnak táplálékot - tudtuk meg Demeter László Csíkszeredai biológustól. Koplalósabb időszak A biológus elmondása szerint az időjárástól is függ, hogy mikor érkeznek meg Hargita megyébe a fehér gólyák, de ez általában március vége és április eleje között esedékes. „A csíki térségben gyakran megtörténik, hogy ebben az időszakban még hideg van és havazik, ez pedig lelassítja a madarakat, de idén már két héttel ezelőtt megérkeztek az első példányok. Nagyobb számban azonban egyelőre sehol nincsenek jelen, erre még körülbelül egy hetet várni kell. A már ittlévőknek nem igazán kedvez az időjárás, ám aggodalomra nincs ok. Ha hosszan tartó fagyok lennének, nagyobb volna a probléma, de jelenleg ez nem tevődik fel, hiszen nappal megenyhül az idő, és a vizes területeken, szántókon megolvad a jég, így sok gerinctelen állat előjön, főleg a földigiliszta. Ezáltal táplálékhoz jutnak a gólyák, de az emberek is etethetik őket például vágóhídi hulladékokkal. A gólya ragadozó madár, rovarokat, halakat, kétéltűeket, hüllőket, kisebb emlősöket, rágcsálókat fogyaszt, ezért kenyérrel például hiába etetik. Ezt a hideget tehát még megbírják, de a táplálék szempontjából szűkösebb, koplalósabb számukra ez az időszak. Az előrejelzések szerint azonban felmelegedés következik, úgyhogy egyelőre nincs veszély* - húzta alá Demeter. Harc a fészekért Megtudtuk azt is, hogy a gólyáknak hagyományossá vált útvonalaik vannak: a nyugat-európai állomány Gibraltár, a kelet-európai populáció a Boszporusz felé indul el, utóbbihoz tartoznak a Hargita megyei gólyák is. A meleg légáramlatok miatt repülnek a két említett tengerszoros felé, hiszen a nagytesű madarak nem tudják átrepülni a nyílt tengert. A gólyák a Szahara felett átrepülve egészen Dél-Afrikáig eljuthatnak, mindkét fő útvonal 12 ezer kilométernél is hosszabb. A telet Afrikában töltik, majd a megfelelő időben visszaindulva, március végén jelennek meg a Kárpát-medencében. „Először a hímek szoktak megérkezni, hiszen a vonulás során nem marad együtt a pár. Itt azonban újra megtalálják egymást, mivel a gólyák hűek a fészkükhöz, tehát a pár mindkét tagja ugyanahhoz a fészekhez tér vissza. Elfoglalni viszont már nem olyan könnyű ezeket. Azokon a helyeken ugyanis, ahol sok a gólya, mint például Álcsíkon, kemény harcokat vívnak a fészkekért. Ilyenkor a hímek a hímekkel, a tojók pedig a tojókkal vívnak meg. Ez a költés elején, általában áprilisban figyelhető meg, és sok érdekes történetet láttam és hallottam a téma kapcsán. Csíkszentsimonban például a helybéliek segíteni szoktak a visszatérő gólyáknak az újonnan érkezőkkel szemben. Sok olyan harcról is lehet hallani, amikor az egyik gólya majdnem megöli a másikat, és az ilyen sérült madaraknak is segíteni szoktak a helyiek. Vigyázni kell azonban, mert a csőrükkel akár ki is tudják csípni az ember szemét, hiszen így védekeznek" - hívta fel a figyelmet a szakember. Hozzátette, a fiatal gólyák már az első évtől vonulnak, de csak három-négy éves korukban lesznek ivarérettek. Ezért a megyében nyaranta több ilyen fiatal, még nem költő gólyacsoportot lehet látni, ezek fákon éjszakáznak. Rekordnak számító gólyapopuláció Demeter László kiemelte, az utóbbi években Székelyföldön az országos átlaggal ellentétben a gólyapopuláció növekedett, a Csíki-medencében körülbelül 150 pár költ. Ebből a legtöbb Alcsíkon fészkel, Csíkszentsimon község például országos szinten is „rekordernek számít" az ötvennél is több költő gólyapár miatt. „Az 1990-es évek végétől végeztem számlálásokat, akkor közel száz gólyapár költött a medencében, most 150. Ez nagymértékben összefügg a természeti adottságokkal, hiszen nagyon sok kaszáló található nálunk. A fiókák kikelése után van a legtöbb táplálékra szükségük, és pontosan ekkor kezdődik a kaszálás is, ennek köszönhetően pedig könnyűvé válik a sáskák vadászaba, hiszen nem tudnak elbújni. Érdekes, hogy a gólyák már ismerik a kaszálógép hangját, így amikor valahol elkezdenek ezzel dolgozni, rövidesen érkeznek is a madarak. Régebben főként csűrökön építették a fészkeket, majd a '80-as és '90-es években fokozatosan átköltöztek a villanyoszlopokra. Jelenleg az oszlopokon 250-280 gólyafészek található a megyében" - sorolta a tudnivalókat a biológus. Demeter László zárásként arról is beszélt, hogy bár a fekete gólyák átvonulnak a Csíki-medencén, fészekről nincs tudomásunk a térségben. Mivel a fekete gólyák inkább lomberdőkhöz kapcsolódnak, és az alacsonyabb vidékeket kedvelik, a Kászonokban, az Úz-völgyében és Udvarhelyszék több pontján költenek. Tudni kell ugyanakkor a fekete gólyákról, hogy nemcsak színükben, hanem minden másban is a fehér gólyák ellentétei: a sokkal nyugodtabb és rejtettebb életformát kedvelik, ezért ritkán találkozik velük az ember. ISZLAI KATALIN Magányos gólya az egyik csíkszentsimoni fészekben. Hosszas utazás után nehézkes élelemszerzés „Megrótta” a Facebook Tanasát Magyarellenes uszítás miatt pénteken elvileg törölte, a valóságban azonban csak egy ideig elérhetetlenné tette a Facebook Dan Tanasa, a székelyföldi önkormányzatokat rendszeresen feljelentő blogger oldalát, amely szombattól ismét elérhetővé vált, a szélsőséges hozzászólásokat ugyanakkor törölték. Tanasa oldalát többek között Hans Hedrich politológus jelentette a működtetőknél. A fogarasi Neuer Weg Egyesület alelnökét csütörtök este értesítette a Facebook, miszerint elemezték az általa jelentett tartalmakat, és azok valóban sértik a közösségi oldal működési szabályait, ezért törölték az oldalt. Erről Dán Tanasá is értesítést kapott. A Facebook figyelmét többen is felhívták az uszításra: Árus Zsolt, a Gyergyószéki Székely Tanács elnöke a fogarasi egyesület honlapján jelezte, hogy ő is megtette a megfelelő lépéseket, és szintén kapott értesítést a Facebooktól. Hans Hedrich a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében arról tájékoztat: annak kapcsán jelentette az oldalt, hogy nemrég a Számvevőszék brassói kirendeltsége alaptalannak minősítette Tanasa feljelentését a magyar állami támogatással megépült sepsiszentgyörgyi orvoslakások ügyében. Mint ismert, a feljelentésben Tanasä kettős finanszírozással gyanúsította meg Kovászna megye és Sepsiszentgyörgy önkormányzatát, az ügyet viszont a keresztezett számvevőszéki ellenőrzés után vádemelés nélkül lezárták. „Ez történelmi nap a romániai normális emberek számára. Egy banális jelentés nyomán a Facebook kivonta a forgalomból a magyarfóbiás, hírhedt, minden ellenérvre, törvényre és jóérzésre érzéketlen Dan Tanasu oldalát" - értékelte a Facebook döntését Hans Hedrich. Rámutatott, a közösségi oldalra hatalmas nyomás nehezedik a nagy számban terjesztett álhírek, uszító bejegyzések miatt, ezért foganatosít drasztikus, ám igazságos ellenlépéseket. A jogvédő aktivista arra biztat mindenkit, hogy minél gyakrabban használja ezt az eszközt, és jelentsen minden uszító bejegyzést, bárki ellen irányul, legyen az magyar, román, német vagy cigány. Libánban ismét betört a medve Betört ablakok, felfeszített ajtók, vérfoltok, medvenyomok a hóban - ez a kép fogadta szombat délelőtt a Gyergyóújfaluhoz tartozó Libánban az embereket. A szombati immár a harmadik ilyen reggel volt, amikor azt tapasztalhatták, hogy ismét házakba tört be a medve. Eddig még csak három juhot pusztított el, és csekély mértékben rongált a nagyvad, de a helyiek félelme fokozódik a rendszeressé vált medvejárás miatt,