Csiki Lapok, 1924 (36. évfolyam, 1-51. szám)

1924-05-04 / 18. szám

XXXVI. évf. Marcarea-Ciuc—Csíkszereda, 1924 május 4. Megjelenik BP BB Jft BBPB EláflMtéci ár: Felelőst szerkesztő fl B­B­B­H­B mf B I­iB_ B­B­U­B K Égte* érre . . . L«i 100.— l»pttü»jdoBos B ® ^Eb ® B­B^I B­B PBB B_­^P fl B B^f FMévra 30.— vakar lajos. I­­­I B I­I fl r 11 B ssr«,*,..: Isí lllil lm I I 111 I Ilim a hirdetések ár»t és wHF ■ [UNK] HÉÉB ■ [UNK] ■HB 91 d flB ÉBfll ficzirstok nem «4*tn»k visat», tási dijak előre küldendők. Nyílttéri közlemények “ 2- POLITIKAI, KÖZGAZDAHAtár ÉS TÁRSADALMI HETILAP. *.—<*»*­18. uaám. Május Királynője előtt hódolatteljesen meghajtják fejünket , őszinte tisztelettel köszöntjük a tavasz eljöttével. Május a természet királynője. Minden reá várt: a virágocskák feléje fordultak, a madarak őt lesték. Várták a hatalmas uralkodónőt, hogy vessen véget a maskara, áprilisi bolondj aratásoknak. Az egész termé­szet Májust üdvözli, mint a tavasz biztos s komoly képviselőjét. Mintha a föld Ír más köntöst öltene ... ujjongó, zöld a természet. Nevet minden, úszik az örömtől, boldogság pi­ja ömlik el a legkisebb rügyecs­­kén is, mert itt a tavasz. Vége a télnek, megszűnt a halál, eljött az élet, megérkezett a tavasz. A madarak is jönnek, hogy lágy danájukkal gyönyörködtessék a gyöngédaz ivü Asszonyokat, ki a tavaszt előhívta. Vége a hidegnek, felmelegszik a megdermedt természet, meggyógyul a föld szive lágy keze mosolygó simoga­­tására, tűzajka forró lehelletére. Üdv neked Május, a természet aranyszivü tündér­­királynője ! Van a léleknek is tavasza. Négyezer évig volt az emberiség , r­de ősz a hideg tél kellő központjá­ban, várta a kikeletet. Leste a Királynőt, ki a tavaszi szellőt belopja a szivekbe. Ki a föld­ szivek jégkérgét felolvasztja. Beleunt a halál árnyékában üldögélni, az Élet napsugarával szeretett volna szembenézni. Mert a beboruláskor már ígéretet venek eleink, hogy lőni fog egy királynő, ki a derű palástját teríti a földre. Ezt a kelő hajnalt várták a pusztáról érke­zőben illatozva, kamatozva, ki szép, mint a hold s remek, mint a nap. ä Názáretben a boldogságos Szűzzel kelőben a hajnal, vele kikelet költözött a szivekbe. Szűz Mária a lelkek Királynője, mert májust hozott számunkra. Ő az agyongyötrött s az élet eszében — telében bo­lyongó emberek Májusa. A szivek is felé fordulnak, az ajkak is őt dicsérik. Jöttére meggyógyul az embe­rek szive, lágy keze mosolygó simogatására megszűn­nek dúlt keblünk kínzó gyötrelmei. Szemének sugara felmelegiti hideg természetünket. Május virágait is Neki hordjuk, május madár­énekével versenyt magasztaljuk a délesti vecsernyé­­ken. Hozzája járulunk, mert mindenkit szivére ölel, mindenkit vár s szeretettel fogad. Keblében az Örök tavaszt hordja s ezt ülteti át mindnyájunk szivébe. Hogy meleg, élet, szeretet, napsugár legyen a lelkek­ben. Nemcsak az élet tavaszán kell a májusi tavasz az embernek, hanem a cimankós októberi, őszi napo­kon, a késő vénségben is. Szűz Máriáé, Isten szent Anyjáé azért az egész május, hogy májust teremtsen a szivekbeli lelkekben. Ó a május hónap aranyszivü Királynéban ég Ss föld Nagyasszonya, azért fogott kezet a természet és ke­gyelem, állam és egyház az ő dicsőítésére. Köszöntünk örök május, Udvözlégy Mária! Körösi Lajos. Megbonthatatlan a magyar egység. A Magyar Párt csikmegyei tagozatának válasza Tatarescu kijelentéseire. Védelem a jogtalanságok és erőszakosságok letörésére. Beszámoltunk annak idején Tatarescu kisebb­ségi miniszter azon kolozsvári támadásáról, mely­nek éle a M­agyar Párt ellen irányult. A kisebb­ségi államtitkár úr kijelentései az erdélyi magyar­ság egyetemével találta szemben magát, amely megnyilatkozásában Erdélyszerte egyhangú elke­seredéssel utasítja vissza az erdélyi magyarság egységét képviselő Magyar Párt ellen kezdett legújabb támadást. A Magyar Párt csikmegyei tagozatának április 28-iki intéző­bizottsági ülése az igen jól ismert Tatarescu kísérletezéssel kap­csolatosan, dr. Pál Gábornak alábbi határozati javaslatát fogadta el, általános és egyhangú lel­kesedéssel. I. Tatarescu kisebbségi államtitkár úr közelebb­ről Kolozsvárt sajtó útján azon kijelentést tette, hogy a Magyar Párt nem képviseli a romániai magyarság összességét, hanem osztályérdekek védelmére szolgál, mert állítólag a nagybirtokok megmentésére törekszik csupán és a széles néprétegek valamint a szellemi foglalkozásúak érdekeit figyelmen kívül hagyja; to­vábbá szervezete nélkülözi a demokratikus követelmé­nyeket és hogy jelenlegi vezetősége akadályt képez a kisebbségi helyzet megvitatására szolgáló tárgyalások megkezdésére. Az intéző bizottság megállapítja, hogy ez a ki­jelentés a való tényekkel ellenkezik. A Magyar Párt megyei szervezetei a magyarság minden rétegének képviseltetésével alakultak és azok szerveiben a föld­­míves, iparos, kereskedő, ipari és mezőgazdasági mun­kás és a szellemi foglalkozás képviselői egyaránt helyet foglalnak. Ezen szervezetek tehát az igazi demokrácia érvényesülésével épültek fel, melyekkel minden ma­gyar együtt érez azon csekély számunknak kivételé­vel, kik a mindenkor hatalmon levő román párt szol­gálatába szegődnek. A való tényekkel ellenkezik azon kijelentés is, hogy a Magyar Párt a széles néprétegek és a szellemi foglalkozásúak érdekeit figyelmen kívül hagyva a nagybirtokok megmentésére törekszik, a Magyar Párt egyetlen egyszer sem fordult a kor­mányhoz a nagybirtokok kisajátítása alól való mente­sítése iránt, hanem memorandum, küldöttség és sajtó útján számos esetben kérte a kormányt, hogy a szé­kelyföldi közbirtokosságokkal és községekkel valamint a telepesekkel szemben az agrárreform során a tör­vény világos rendelkezései ellenére elkövetett igazság­talanságok orvosoltassanak. Úgyszintén a­­ Csikmegyei Magánjavak”-ra vonatkozólag a Magyar Párt központi vezetősége személyesen és részletes memorandumban is reá­mutatott az agrár­törvényben foglalt ama szembe­tűnő rendelkezésre, mely ezen székely közvagyon kisajátítását lehetővé tette, míg a besztercze-naszódi hasonló román közvagyonra nézve eltérő intézkedése­ket tett. Bár ezen sérelmek a legszélesebb néprétegek vagyonát érték, a kormányhatalom nemcsak az orvos­lást nem eszközölte, hanem a „Csikmegyei Magán­­javak“ ot kisajátítás vagy bírói ítélet nélkül állam tulajdonnak nyilvánította. Ez a tény éppen a földmíves családok szereit fosztotta a közös magá” vagyo­iuktól. A csíkmegyei lakosságtól elvett hatalmas va­gyonból eddig fentartott kultúrintézmények pedig nél­külözik most a fenntartási alapot. A kisebbségi állam­titkár úr ismeri ezen sérelmeket, melyeket a sajtó évek óta hangoztat és tudja azt is, hogy különösen vármegyénk területén munkás, földmives, iparos és más egyéneket hosszú idő óta oly esendőn és rendőri bántalmazások érték, melyek közül egyetlen eset is a legsúlyosabb megtorlást követelte volna meg, de a nyilvánosságra hozott visszaélések is büntetlenül ma­radtak. Sikertelen volt a Magyar Párt­nak ezen vissza­élésekkel szemben minden panasza és az a sok rend­beli tevékenysége is, melyet az esküre jelentkezett volt magyar tisztviselők visszahelyezése vagy legalább nyugdíjazása érdekében fejtett ki s azok ma is hosszú közszolgálat után nélkülözések között élnek. A Magyar Párt tehát a széles néprétegek érdekeit védte de panaszai eredménytelenek maradtak. A kisebbségi államtitkár úr azon kijelentése te­hát, hogy a Magyar Párt jelenlegi vezetőségével nem kezdhet tárgyalásokat a magyar kisebbség igényeinek megvitatására, valamint a Magyar Párttal szemben felhozott egyéb vádak nyilvánvalóan azon tendenciát szolgálják, hogy a magyarság között viszálykodások keletkezzenek és egységes párt helyett egymással küzdő pártok alakuljanak. A Magyar Párt csíkmegyei tagozatának intéző bizottsága ezen tendenciával szem­ben a leghatározottabban utal arra az egységre, mely a Magyar Párt központi szerveivel összeköti és szük­ségesnek tartja hangsúlyozni, hogy a magyar kisebb­ség érdekeinek képviseletére alakult Magyar Párt a magyarság minden rétegét magában foglalja. A megyei tagozat mindenkor feltétlen kötelességének tartja, hogy feladatának teljesítésében a központi vezetőség irány­­mutatása szerint járjon el. Az intéző­bizottság egyúttal hangoztatja azt is, hogy­ a székelység a csatolt területeken élő többi ma­gyarsággal együtt ugyanazon nyelvi és faji közössé­get alkot. A liberális pártban helyet foglaló magyar anyanyelvű képviselőknek és szenátoroknak a székely magyar egység megbontására irányuló törekvéseivel egyet nem ért s azokat a leghatározottabban elítéli. A székelység nem képez a magyarságtól külön váló nemzetiséget, hanem azzal együtt egységes magyar kisebbséget A székelység sohasem tagadhatja meg magyar anyanyelvét és a magyar fajhoz való tartozá­sát. A székely és magyar egy fogalmat alkot; évez­reden át ugyanazon nyelvet beszéli s csupán intézmé­nyeiben különbözött. A romániához csatolt magyarság kebeléből a székelység soha kiválni nem fog, hanem azzal együtt képezi az egységes magyar nemzeti ki­sebbséget és együtt követeli ama jogokat, melyeket nemzetközi szerződések és állami alaptörvények eddig ígértek, de meg nem valósítottak. 11. Az intéző bizottság megdöbbenéssel állapítja meg, hogy vármegyénkben a jogtalanságok és «rő­­szakosságok sorozatát megtorlás nélkül követik el a hatóságok és hatósági közegek. A csendőrök, rendőri és sigurantei közegek évek óta büntetlenül követik el a legsúlyosabb bántalmazásokat. A nyomozások fel nem sorolható számos esetben a gyanúsítottak súlyos megverésével veszik kezdetüket. Az intéző bizottság kifejezést ad azon felháborodásnak, mely a vármegye lakosságát ezen visszaélések folytán eltölti és azokkal szemben oltalomért fordul a magasabb hatóságokhoz, mert jogállamban lehetetlen megtorlás nélkül hagyni a hivatalos hatalommal való visszaélések sorozatát A Magyar Párt csíkmegyei tagozata a sajtó útján for­dul a Belügyminisztériumhoz, hogy vessen már véget a folyton ismétlődő kegyetlenségeknek. Az intéző bizottság tiltakozik továbbá azon ható­sági intézkedések ellen, melyek ezer számra rendelték ki a gazdákat csendőri kardhatalommal a hatósági közegek és a hatóságok részére tűzifa fuvarozásra, kik a legtávolabbi községekből is a legerősebb téli hónapokban kénytelenek voltak a rendelkezéseknek eleget tenni. Országos érvényű rendelet tiltja meg a fuvar rekvirálásokat és remélhető, hogy a jövőben a lakosság e zaklatástól mentesítve lesz. III. Az intéző bizottság az agrárreform végrehaj­tása során tapasztalni volt kénytelen azt is, hogy e legértékesebb belsőségek kevés kivétellel minden köz­ségben görögkeleti templom építési célra és sporttele­pek céljára kisajátíttattak, holott ezen kisajátítások a törvény rendelkezéseivel ellenkeznek. Mert az agrár­törvény nem követeli meg, hogy olyan községekben, melyekben megalakult görögkeleti egyházközség nin­csen, sőt még ilyen hívő sem található, ott a legsze­gényebb földraizestől is ilyen célra kisajátítás eszkö­zöltessék. Csík vármegye sok ilyen községében azonban e célra kisajátítás rendeltetett el. Úgyszintén minden községben „sporttelep“ címén a legértékesebb földte­rületek vétettek el, holott ilyen célra az agrártörvény önálló kisajátítást nem rendelt el. Az intéző bizottság e sérelmek orvoslását kéri. A legnagyobb zsarnok, VI. Alkohol őfelségét ismét elővezettettük, hogy a vádat tovább folytassuk ellene. — Államellenes akciót folytat állandóan, gyön­gíti annak testi s anyagi életét. Egy országnak létér­deke, hogy legyen becsületes hadereje, mellyel magát megvédhesse a külellenség ellen. Egészséges, ép­p munkabíró katonákra van szüksége. Az alkohol egyenesen ezt lehetetlenné teszi, mert a sorozóbizottság fájó eredményekre jutott e téren. Az alkohol egyedüli oka a katonai szolgálatra való alkal­matlanságnak. 1880-ban 44 °/C vált be, 1906-ban vagyis 26 év múlva már csak 39­2*/o, 1912-ben 36*1 •/», tehát 30 év alatt 8 °/o-ot esett a katonai szolgálatra alkalmat­lan fiatalemberek száma. Ahol meg az alkohol­fogyasz­tás jobban dívik, az arány még elrémítőbb: Krassó- Szörényben csak 26­9 °/o, Temes- és Hunyad megyében 29 °/, felel meg, tehát nagy­on is elmaradnak az orszá­gos átlag mögött. Szeretném Csikmegyének statiszti­káját is látni erről. Eléggé rávilágított Spatár volt prefektus februárban a Csikszépvizen tartott egészség­ügyi értekezleten, midőn kijelentette, hogy a csikme­gyei legények közül nagyon sok az untauglich s ezt a vérbaj okozza. Csíkban vérbaj?! Valami érthetetlen dolog! Egészséges vidék, levegő s borviz­a mégis ho­gyan lehet? Az alkohol mérgezi meg a vért. Hová fog ez vezetni, ha sokáig így tart ? Nem lesz katona­sága az államnak. Pedig ha fegyver nincs, respekt, tekintély sincs. Úgy járunk mint Franciaország: gyar­­matbeli színes hadsereggel operál. Nekünk az sincs , ha volna az sem megbízható elem. Más megoldás nem marad hátra, hogy az állam erélyesen lépjen fel az alkohol tustengése ellen s favo­rizálja az abstinenciát, nyújtson segédkezet neki, mert elsőrangú létérdeke követeli ezt meg. Lám Svédországban ezt belátták, behozták eze­lőtt 60 évvel a szigorú alkohol-tilalmat s mi lett­­ a következménye? Ez idő alatt a sorolási eredmények 25%-kal emelkedtek. Vagy ott van a boldog Amerikai Minek köszön­heti az Egyesült­ Államok gyors fellendülését a felvirá­­gozásat? A józanság útjára tért. Nem szóval, de tet­tel ! Amerikából 1923. május 7-én keltezett s­zomoród­­oklándra küldött levélnek hadd álljon itt a mi tár­gyunkra vonatkozó részlete megazivleló a képen: „Ame­rikában minden részeg ember 14 dollár s egy 24 óra börtönbüntetést kap. Aki pálinkát főz, 1—2 ezer dollár, legkevesebb 500 dollár büntetést fizet Aki árul, 500—2000 dollárig fizet. Sokan börtönbe kerülnek, akik e törvényt megszegik, egyszóval a toroknak sző-

Next