Csíksomlyó Magazin 7. (2011)

Somlyai Búcsú Siet a vándor a forráshoz, mert tudja, Ha ihatik abból, könnyebb lesz az útja. De kit az élet tép, kinek lelke fáradt, Gyógyító forrásra vajon hol találhat? Mikor elközelget piros pünkösd napja, Sok-sok ezer székely dolgát abbahagyja, S olvasómondás és szép Mária-ének közben kereszt alatt ifjak, nagyok, vének Napokig is mennek, míg Somlyóra érnek. 1 v' Székely népünknek van ily csodaforrása, \ (r Vv Melynek messze földön sem igen van mása. ) v : Úgy imádkozni tán sehol sem tudnának, Mint ott, lábánál Nagyasszonyunk szobrának. \ Előtte egyszerre ezrek is térdelnek. Gyógyulását kérve ezerféle sebnek. S mindenik úgy látja, hogy egyedül rája Tekint a Szent Szűz, s ez szívéig átjárja. S úgy érzik, amikor onnan visszajönnek, ott maradt nagy része a lelki terheknek. Sok száz éve vagy már népünk drága kincse Somlyai Mária. Add, hogy úgy tekintse Szobrodat örökké szegény székely néped, Mert akkor biztos lesz számára az élet. Dobos Ferenc (1881-1949) fénykép: Tőke Béla 2 Csíksomlyó Magazin

Next