Csongrád Megyei Hirlap, 1957. szeptember (2. évfolyam, 204-228. szám)
1957-09-01 / 204. szám
AZ ISMERETTERJESZTÉS az iskolán kívüli művelődés egyik legfontosabb és legeredményesebb eszköze. Nem is közvetve ad ismereteket, mint a kulturális munka más területe, hanem közvetlenül, s ezért a jó ismeretterjesztésnek hamar jelentkezik hatása mind az általános műveltség, mind a politikai műveltség területén. Az elmúlt években csak azért nem jelentkezett a várt eredmény, mert a kulturális forradalom kezdeti nagy fellendülése után az 90-es években a sematizmus és a dogmatizmus visszavetette az ismeretterjesztés fejlődését és csak 1953 után, különösen a XX. kongresszus nyomán kezdtük megtalálni a helyes tematikai, módszerbeli arányokat. A fő hiba az volt, hogy sem a természet-, sem a társadalomtudományi előadások nem adtak konkrét ismereteket. A sematizmus ugyanis az ismeretterjesztésben is az általánosítással jelentkezett, azaz anélkül általánosítottak, hogy az egyedi konkrétet előbb feltárták és megmutatták volna. Beszéltek az élet nagy kérdéseiről (az élet keletkezése, az ember származása stb.) anélkül, hogy előbb az alapvető fogalmakkal megismertették volna a hallgatókat. Sokan — a polgári pozitivisták — az ellenkező végletbe estek: száraz adathalmaz volt az előadásuk, a lényeg, az összefüggések megmutatása nélkül. Az ismeretterjesztés harmadik Sebezhető pontja, ami a jobboldali behatolás idején tűnt fel, a politikamentességre való törekvés volt. AZ ÖsZI-TÉLI Ismeretterjesztő évadban a TTIT-nek komoly és felelősségteljes feladatot kell megoldania. Meg kell teremtenünk a pártos, a dogmatizmus és revizionizmus mentes, tehát a marxizmus—leninizmus igazi eszméiből táplálkozó ismeretterjesztést. Ez nem kis dolog, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy az ismeretterjesztésben résztvevő értelmiségnek még nem minden tagja tette magáévá a marxista—leninista világnézetet. Október előtt, bár a klubokban folyó világnézeti neveléssel igyekeztünk a marxizmus—leninizmus befolyását növelni, egyrészt a »hibákról való vitatkozással« voltunk elfoglalva, másrészt magunk mondtunk le a marxista—■leninista ismeretterjesztés igényéről, amikor azt mondottuk: tudomásul kell vennünk, hogy az értelmiség nagy része még nem marxista, s az ismeretterjesztésnek is a demokratikus hazafiság eszméjén kell alapulnia. Ez hibás nézet volt, hiszen éppen az az ismeretterjesztés feladata, hogy marxista-leninista világnézeten nyugvó műveltséget adjon a dolgozók minél szélesebb tömegeinek. Az ismeretterjesztés elvi színvonala emelésének alapja tehát az ismeretterjesztést végző értelmiségi szakemberek világnézeti színvonalának az emelése. Ezért alapvetően fontos feladatunknak tartjuk, hogy biztosítsuk értelmiségünk számára a maximális lehetőséget a marxizmus— leninizmus, a dialektikus materializmus kérdéseinek a megismerésére. Ezt a lehetőséget elsősorban az értelmiségi klubelőadások és klubviták kereteiben kívánjuk biztosítani, s ezért a rendszeres klubéletet ki akarjuk terjeszteni Makóra, Szentesre és Csongrádra is. AZ ELLENFORRADALOM után tagjaink is visszahúzódtak. Jelenleg azonban, amikor már az eredmények bizonyítják, hogy november 4 után helyen utód indult el a párt és a kormány, a társulati munka számára igen kedvező feltételek alakultak ki, s csak rajtunk múlik, hogyan használjuk ki ezeket. Az értelmiségben egyre őszintébben és erőteljesebben tör fel a torzulásmentes marxizmuso■leninizmus megismerésének igénye, s nekünk ezt az igényt úgy kell kielégítenünk, hogy miközben elősegítjük az ismeretterjesztést végző értelmiség világnézeti problémáinak megoldását, ne csak az ismeretterjesztés feladatainak az elvégzésére tegyük alkalmasabbá, hanem segítsük hozzá ahhoz, hogy véglegesen megtalálja helyét a szocializmust építő társadalomban. A Társulat még nincs abban a helyzetben, hogy a falusi értelmiséggel is közvetlenül foglalkozzék, ide egyelőre csak közvetve, a falusi előadói munkaközösségek patronálásával tudunk eljutni, s a falusi előadásokkal, meg kell tehát elégednünk azzal, hogy csak a városi értelmiséggel foglalkozzunk rendszeresen és közvetlenül. A szándék az, hogy a klubokban minden héten rendezünk az értelmiség részére előadást és vitát, a keddi napokon Makón, szerdán Hódmezővásárhelyen, csütörtökön Szentesen, pénteken Csongrádon. A klubnapok tematikái pedig igyekeznek felölelni az értelmiséget ma legjobban érdeklő elvi kérdéseket a filozófiai kérdésektől az etikai és esztétikai kérdésekig. Természetesen ezen kívül szórakoztató műsoros esteket és szűkébb értelemben vett szakmai vitákat is rendezünk. Mint tudjuk, a Társulat tevékenysége kettős, tagjai az értelmiségiek között és a dolgozók széles rétegei között tevékenykednek. A dolgozók, a nép műveltségének emeléséért fáradozni a legmegtisztelőbb feladat, melyet értelmiségi vállalhat, különösen most, amikor az ellenforradalom és a revizionizmus okozta eszmei zűrzavar után az emberfőkben is el kell végezzük a meggyőzés, a tényeken és az elveken alapuló érvek segítségével a szellemi nagytakarítást. AZ ELMÚLT FÉL ÉV az új formák kialakításának az ideje volt, az elkövetkező időben ezeket a formákat új tartalommal: a dogmatizmussal, egyszerűsítéssel, a revizionizmussal és a burzsoá ideológia különböző megnyilvánulásaival egyformán harcoló, a marxizmus—leninizmus igazi talaján álló ismeretterjesztéssel kell kitöltenünk. Fokoznunk kell az ismeretterjesztés hatását a munkások között — ez a legfontosabb feladatunk. A munkások közötti ismeretterjesztés fontosságának elve tudatosítja az értelmiségben is a munkásosztály vezető szerepét, aminek abban kell megnyilvánulnia, hogy éppen a munkásosztály között fejtjük ki a leggondosabb, legszínvonalasabb ismeretterjesztést. A múltban hiba volt, hogy a munkások közötti ismeretterjesztés alig volt több szimpla termelési agitációnál és nem általános emberi, az általános műveltség kérdéseit tárgyaló előadásokat tartottak számára, hanem állandóan az önköltségcsökkentés refrernjét ismételtük a fülébe. A jövőben is a fő forma: a nagy előadások rendszere —s erre kell megnyernünk minél nagyobb tömegeiben az üzemek dolgozóit. A TTIT megyei szervezete az Őszi-téli évadra igyekezett sokszínű, a műveltség igényeit sokoldalúan kielégítő programot összeállítani. Tervünkben kellő hangsúllyal foglal helyet a politikai ismeretterjesztés, ami mellett fontosnak tartjuk a nemzetközi kérdésekkel foglalkozó előadásokat és a testvéri szocialista országok életének széleskörű megismertetését, népszerűsítését. Mindemellett méltó keretek között kívánjuk megünnepelni a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulóját és az idei magyar művészeti évfordulókat is: Arany János halálának 75., József Attila halálának 20. és Kodály Zoltán születésének 75. évfordulóját. Az ifjúság neveléséről, minél szélesebb ismeretekkel való gazdagításáról sem mondhatunk le, sőt az idén az eddigieknél sokkal körültekintőbben akarjuk megszervezni a KISZ Ifjúsági Akadémiáját, ahol a politikai, etikai (erkölcstani), esztétikai és természettudományi ismereteket akarunk a hallgatóságnak adni. Természettudományos propagandánk a geofizikai év tudományos tapasztalataira, eredményeire épül fel, tehát a legkorszerűbb ismereteket fogja adni. A népszerűvé vált országjárást is tovább folytatjuk az ősz és a tél folyamán. Eddig keveset foglalkoztunk művészettörténeti, zenei és képzőművészeti előadásokkal. Most ezt a hiányt is pótolni akarjuk. TERVÜNK valóraváltásában az ismeretterjesztés szép hivatását vállaló, a szocializmus építésével egyetértő, a hazához hű értelmiség egyre szélesedő táborára számítunk, s azzal a tudattal fogunk neki az Őszi-téli ismeretterjesztéshez, hogy tevékenységünkkel elősegítjük népünk művelődésének ügyét a szocializmus építését. Osváth Béla, a TTIT megyei titkára: Az ismeretterjesztés elvi alapjai TM ... 4^1 Köszönet a tabáni piacért Hódmezővásárhely közismert nagy kiterjedésű belterületéről sokszor kilométereket kell gyalogolni. Amíg egyik városrészből a másikba jutunk. Távol van a III. kerület, az úgynevezett Tabán is a Szabadság tértől és az ottani piactól. A fájós lábú öregek, a kisgyermekes anyák, az otthon mindig kevés idővel rendelkező dolgozó asszonyok csak ritkán szánták rá magukat e hosszú út megtételére, pedig lett volna vásárolni valójuk. Valamely árut, ha a közeli házakban megkaphattak, inkább többet adtak érte, hogy ne kelljen gyalogolniok. A közelmúltban a vöröst tanács kereskedelmi csoportja a tabániak régi kérésére hasznos intézkedést hozott: déli két alkalommal — csütörtökön és vasárnap — engedélyezte piac tartását a templom előtti Szerencse utca felőli részen. A piac azóta ki is épült. A tejtermékeket árusítók részére asztalokat helyeztek el, a gyalogjárót salakkal hintették be. Szívesen járnak ide a gyümölcs-, zöldség- és dinnyetermelők, de itt találjuk a cserép- és papucskészítőt is. A III. kerületi aszszonyok tehát nem gyalogolnak a Szabadság térig, hanem helyben megvásárolhatják a szükséges áruféleségeket. — Én nem voltam a »nagy piacon«, mióta itt is van— mondta Kiss Józsefné társának — és nem kell megkérni egyik szomszédot sem, hogy amíg oda járok, vigyázzon a két kislányomra. A piac létesítése igazán helyes intézkedés volt. Köszönetünket fejezzük ki érte. Csermi Lajosné Vásárhelyen a személyi igazolványok érvényesítésének végső határideje szept. 10. A hódmezővásárhelyi rendőrkapitányság felhívja a város azon lakóinak figyelmét, akik a személyi igazolványaikat még nem érvényesítették, hogy az érvényesítés végső határideje 1957. szeptember 10. Akik személyi igazolványaikat szeptember 10-ig nem érvényesítik, azokat megbüntetik. A rendőrség kéri a lakosságot, hogy a torlódás elkerülése végett személyi igazolvány-érvényesítésüket ne a határidő utolsó napjaira hagyják, hanem azokon folyamatosan jelenjenek meg. Az érvényesítés a városi kapitányság épületében történik. Az érvényesítés időszaka alatt új személyi igazolványok kiadása szünetel. Az érvényesítés befejeztével új személyi igazolványok kiadása mindennap délig, szerda és szombat kivételével történik. Mi az interkontinentális rakéta? A rakétatechnika nagy múltra tekint vissza. Kísérletek és az eredmények alkalmazása visszanyúlik a XIX. század első felére. Bár az ágyú fejlődése háttérbe szorította a rakétát a fegyverek tárából, de a tudomány olyan képviselője, mint Ciolkovszkij, majd kinyin, ismét előrelendítette a kutatómunkát. A második világháborúban a rakétatechnika már nagy eredményeket ér el és a múlt évtized haditechnikajában a tévirányú lövedékek szerkesztése előtérbe kerül. A távirányítású lövedékek népes családjában az interkontinentális rakéta jelenti a csúcsteljesítményt. Miért interkontinentális a rakéta? Mert hatótávolsága legalább 6000—8000 km, tehát lehetővé teszi, hogy egyik világrészből a másikba átlőhessenek vele. Gázturbinával hajtott, pilóta atriküű repülőgépre emlékeztető, nagy hatótávolságú lövedékük már van az amerikaiaknak is. A „Snark” kb. 80o km hatótávolságú, de kis magasságban (18—20 km) és aránylag lassan (kb. 1600 km/óra sebességgel) halad. Vagyis: 4—6 óra alatt teszi meg az interkontinentális távolságot, ami az ellenfélnek időt ad a védekezés felkészülésére. Az a téy, hogy a napokban nyilvánosságra hozott szovjet közlemény „többfokozatú’ rakétáról tesz említést, eleve utal arra, hogy sikerült megoldani a rendkívül nagy sebességű és nagy magasságban haladó rakéta problémáját. Az ilyen rakéta várható Végsebessége másodpercenként 1000—0000 m (óránként 18—22 ezer km) és 8000 km-es távolság berepülésekor kb. 1200—1300 km magasra emelkedik. A rakéta egyes fokozatai egymás után válnak le, amint a rakéta töltetét tartalmazó Csúcsot kellőképpen felgyorsították. A fegyver méreteire vonatkozóan csak becslésekre lehetünk utalva. Ha elgondoltuk, hogy az Interkontinentális rakéta katonai terhe legalább 1 tonna, akkor— a kisebb sebesség ellenére is — legalább 100 —150 tonna körül kell lennie az induló súlyának. A 8000 km távolságot 20—23 perc alatt befutó rakéta ellen jelenleg nittes Védelem. Még ha lokátorhálózat fel is fedezi 50 perccel érkezése előtt, ma még nincs olyan elhárító fegyver, mely felvehetné vele a versenyt. Az interkontinentális rakéta a szovjet tudósok, a szovjet tudomány diadala. f SansiTi Ebben a rovatunkban arra törekszünk, hogy tanácsadásként foglalkozzunk mindazokkal a kérdésekkel, amelyek az asszonyokat és a leányokat érdeklik. Kérjük olvasóinkat, bármilyen problémájuk, kérdésük van. Írják meg, mi szívesett foglalkozunk azzal és válaszolunk rá. A levélborítékon kérjük feltüntetni: Asszonyok —* Mnyofe tanácsadója. sin A hazai divat négy kalapmodellje látható Itt, ami nemigen különbözik a külföldi kalapoktól. Ki szereti, ki viseli, azt nehéz lenne most megmondani. Fenti rajzunk színes nylonnal díszített párizsi kalapmodellt, két plasztikból készült német táskát, egy amerikai és egy francia cipőmodell mutat be. A külföldi divatlapokban már szerepel nek az őszi divat kiegészítői: kalap-, táska-, cipődivat első modelljei. A cserép-, formájú kalapok továbbra is divatosak maradnak. A táskák változatlanul nagyok, laposak, vagy dobozformájúak. Készítsünk őszibarack-krémet Fél liter tejet, kevés vaníliát és három tojás sárgáját kikeverünk és tűzön állandó keverés közben főzzük. Mikor felfőtt, levesszük a tűzről és hűlni hagyjuk. Vegyünk négy darab kevés vízben feloldott fehér zselatint, két vízben feloldott szacharin-tablettát és keverjük öszsze 5 deka áttört őszibarackkal. Mandulaolajjal vékonyan kikent formában jégre teszszük. Vasárnap, jegl szeptember . Gyermekünk, iskolába megy... Néhány jó tanács szülőknek tanévkezdés előtt A gyermek számára az iskolás korba való átmenet szinte teljesen új világot tér fel. Az iskolában a legelső napoktól kezdve megindul a tudományok ABC-jének tanulmányozása. Az iskola csakhamar túlvezeti a gyermeket régebbi elképzeléseinek és érdeklődésének határain. Arra kényszeríti, hogy csekély megszakításokkal mindennap egy helyben üljön néhány órát. (Ezt idáig nem szokta meg.) Foglalkozásokat ír elő számára, követelményeket szegez vele szemben anélkül, hogy tekintettel volna pillanatnyi óhajtásaira és szórakozásaira. Érthető, hogy ezt a hirtelen változást az egész életberendezésben igen sok újonc nem egykönnyen vészeli át. Ezért a gyermeknek az iskolábajárés első napjaiban különösen nagy szüksége van támogatásra, tanácsra, arra, hogy szülei és a család idősebb tagjai érdeklődést tanúsítsanak új élete iránt. Az iskolásgyermek sok mindennel megismerkedik, sok kérdésre feleletet kap a tanítótól és a tankönyvekből. Ezért a családban ritkábban tesz fel kérdéseket, mint korábban, de kérdései bonyolultabbakká, mélyrehatóbbakká, változatosabbakká válnak. Ezek a kérdések gyakran olyan tárgyakhoz, eseményekhez és jelenségekhez is fűződnek, amelyek időben és térben távol esnek a gyermektől. A válaszadáskor a felnőttei mindig legyenek tekintettel a gyermek iskolában szerzett ismereteire és fejlettségének fokára, de semmi esetre se utasítsák el kérdéseit azzal, hogy még kicsi vagy ehhez. Ha csak egy mód van arra, hogy a gyermek kívánságát, tudásszemlét kielégíthessük, türelemmel magyarázzuk el neki a kívánt dolgot, mert ellenkező esetben a gyermek bizalmatlanná válik irántunk. A válaszadással azonban ne siessünk, próbáljuk meg arra serkenteni kisiskolásunkat, hogy annak alapján, amit tud, látott és hallott, maga próbáljon válaszolni, vagy legalábbis fejtse ki elgondolását, sejtését. Semmiféle munkát ne végezzünk el a gyermek helyett, egyetlenegy hibát se javítsunk ki személyes erőfeszítésének bevonása nélkül, semmit sem szabad befejezett és kész formában elébe tálalni. Amikor a szülők segítenek gyermekeik iskolai feladatainak megoldásában, végeredményben az legyen fő céljuk, hogy tanítsák meg őket tanulni. Ha kell, lépésről lépésre irányítsák a szülők a gyermeket, míg megérti és maga is meg tudja oldani a feladatot, amennyiben erre szükség van, s úgy látják, hogy az a feladat tényleg nehéz és a gyermek nem érti, hogyak kell azt megcsinálni. Először is azt kell ellenőrizni, hogy jól megértette-e a példát. Azután világosan és pontosan ismételtessük el vele: segítsünk neki abban, hogy a feladatot több kérdésre bontsa, olyan részletkérdésekre, amelyeknek egymás után való megoldása majd megadja a választ a fő kérdésre. E közös munka folyamán, a magyarázatok segítségével az iskolás előbbutóbb rájöl a helyes útra. Nagyon gyakran előfordul, hogy még nem is jutottunk a feladat végére, máris felcsillan egy fénysugár a gyermek szemében és örvendezve, büszkén felkiált. ..most megcsinálom magam”. A türelem különösen fontos elsőosztályos gyermekünknél, akinek bizony komoly munkába kerül egy Vonal rajzolása, S—3 szám megtanulása és a betűk megjegyzése. Ügyeljünk arra, hogy a gyermek előtt a mássalhangzókat hogyan ejtjük ki. Ha az 1-betűre azt mondjuk a gyermek előtt, hogy ..el’’, vagy „lö” betű, akkor azt, hogy ló. úgy fogja elolvasni, hogy „löó”. Ez bizony sokszor nagyon nehéz a füis iskolásnak, de ha helyesen irányítjuk, hamarosan átesik a kezdeti nehézségeken és fáradozásunk gyümölcsét a jó bizonyítvánnyal fogja meghágrálni.