Csongrád Megyei Hirlap, 1957. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-01 / 256. szám

____________ Az alsóh­áz csak csekély szótöbbséggel fogadta el az angol kormány gazdasági „reformjait” ! A nemzetközi politika napi eseményei • A SZÍRIA KÖRÜLI FE­SZÜLTSÉG VÁLTOZAT­LAN. A nemzetközi politika elsőszámú kérdése továbbra is az, miként lehetne csökkenteni a Szíria körül kialakult feszült­séget, amely — mint ismeretes — annak következtében állt elő, hogy török seregek­­ vonultak fel a szíriai határ mentén és táma­dással fenyegetik Szíriát. Szíria kormánya az ENSZ-hez fordult, kérve, hogy a világszervezet vizsgálja meg a szíriai—török határon kialakult helyzetet és tegyen lépéseket Szíria biztonságának ér­dekében. Az ENSZ-közgyűlés már az elmúlt héten megkezdte a szíriai panasz tárgyalását és e hét első három napján is ez a kérdés sze­repelt napirendjén. Az ENSZ-közgyűlés szerdai ülésén Ferid Zam­­­eddine, Szíria képviselője ténymegállapító bizottság kiküldését javasolta azzal a céllal, hogy helyszíni vizsgálatot folytasson a szíriai—török határ térségében kialakult helyzetről mind Szíria, mind pedig Törökország területén. A bizottság hét tagállam kép­viselőiből állna. Közülük kettőt Szíria, kettőt Törökország jelöl majd ki, hármat pedig Szíria és Törökország közös megegyezéssel, a határozat elfogadásától számított három napon belül. Nem sokkal a szíriai javaslat előterjesztése után a japán dele­gálás Japán, Kanada, Dánia, Norvégia, Paraguay, Peru és Spa­nyolország nevében másik határozati javaslatot terjesztett elő, in­dítványozva, hogy Hammarskjöld ENSZ-főtitkárt bízzák meg köz­vetítő feladattal Szíria és T­örökország között. A közgyűlés várha­tóan ma dönt, melyik javaslatot fogadja el. KORMÁNYNYILATKO­ZAT A BONNI PARLA­MENTBEN. Dr. Konrad Ade­nauer, a Német Szövetségi Köztársaság kormányának elnöke kedden délután bemutatta kor­­mányát a bonni képviselőházban, majd hosszabb beszédben vé­­totta programját, amely — mint a belgrádi Politika című lap egyik cikke megállapítja — semmi új elemet sem tartalmazott. Az természetesen nyilvánvaló volt, hogy Adenauer kormáynyilatkoza­­tától nem lehet sem nagy meglepetéseket, sem pedig váratlan for­dulatokat várni, az a következetesség az­onban, amellyel a kancel­lár politikáját az eddigi eredménytelen vonalon kívánja tovább vezetni, elgondolkoztathatja azokat, akik jogosan aggódnak a nyu­gatnémet kormány képtelen célkitűzései miatt.­­ Ez a politika változatlanul azon alapszik, hogy csupán a bonni kormány képviseli Németországot. Ez nyilvánvaló szemethunyás a tények előtt — mutat rá a Politika. Adenauer sehogyan sem akarja meglátni, hogy két német állam létezik és hogy ez a két állam még évekig fentitől egymás mellett. Nem akarja megérteni, hogy ezen változtatni erőszakkal nem lehet, csupán tárgyalások útján, reális megoldással, a két német állam közeledése révén — állapítja meg a Politika. * ÚJ MINISZTERELNÖK-JELÖLT FRANCIAORSZÁG­BAN. Azt követően, hogy Guy Mollet szocialsta vezér bemutatkozó kormányát a francia nemzetgyűlés hétfőről keddre virradó éjszaka leszavazta, Coly köztársasági elnök merész lépésre szánta el magát. Gaillard radikálispárti politikust, a lelépő Hour­­ges-Maunoury-kormány fiatal, mindössze 38 éves pénzügyminisz­terét kérte fel, kísérelje meg az új kormány megalakítását. Gaillard szerdán este adott válaszában hajlandónak mutatkozott erre, s most olyan kormány összeállítására törekszik, amelyben a szocia­listáktól a jobboldali függetlenekig minden párt képviselve volna. Helyesen mutat rá az Humanité, a Francia Kommunista Párt lapja, hogy ez a törekvés nem vezethet eredményre, mert ha meg is alakul a Gaillard-féle kormány, rövid életű lehet csupán, mivel a jobboldallal koalícióban nem képzelhető el hosszabb életű ka­binet. Az egyetlen járható út a francia politikában — mutat rá Sit Humanité — egy baloldali erőkből álló kormány megalakítása le­­het csupán. GAZDASÁGI VITA AZ ANGOL ALSÓHÁZBAN. Szerdán ért véget az angol alsóház gazdasági vitája, amelynek során Macmillan-kormány pénzügyminisztere ismertette az­ angol gazdasági élet inflációs tüneteinek kiküszöbölése érdekében terve­zett intézkedéseit. A pénzügyminiszter mindenekelőtt a beruházá­sok csökkentése és a további szigorú takarékosság mellett foglalt állást A munkáspárti ellenzék élesen támadta a pénzügyminiszter »fantázia nélküli« elképzeléseit és több képviselő rámutatott, hogy a kormány tervezett intézkedései egyáltalán nem jelentenek meg­oldást, ellenkezőleg: a gazdasági válság még inkább fokozódik, mivel a beruházások csökkentése a termelés visszaesését és a munkanélküliség fokozódását eredményezi. A vitát befejező szavazás során a Afflemis­im-korrmány néhány szavazattöbbséggel megúszta ugyan a leszavazás veszélyét, azon­ban politikája révén nem remélheti, hogy­ pusztán a munkabérek emelésének kiküszöbölésével, a bérükből élők vállaira rakott ter­hekkel megállíthatja a gazdasági válságot. ­A világgazdaság­­ eseménye-------­sorokban I ---------------------iimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiih— Melyik állam építi ma a leg­több hajót a világon? Erre a kérdésre válaszol a Lloyds Re­gister angol hajóbiztosítási vál­lalat most nyilvánosságra hozott jelentése, amelyből kitűnik, hogy Japán, amely 1950-ban első volt a világ hajóépítő or­szágai között, e vezető helyét ez­­ év első kilenc hónapjában is­­ megtartotta. Ezen idő alatt egy- 1 millió 725 ezer tonna össz-űr­­tartalmú hajót bocsátott vízre, az előző évi egymillió 178 ezer tonnával szemben. Második Anglia 953 ezer tonna űrtarta­lommal. A harmadik helyen Nyugat-Németország áll. Az ENSZ élelmezési és mező­gazdaságügyi szervezete, a FAO, október 24-én hozta nyilvános­ságra az 1957. évi jelentéséhez, készült kiegészítést. E jelentésé­ben a FAO megállapítja, hogy a jövő esztendőben a világ me­zőgazdasági termelése változat­lanul magas szinten lesz, ugyan­akkor az import­igények való­színűleg csökkennek. A Parlamentarisch-Politischer Pressedienst nyugatnémet sajtó­­sz­olgálat körkérdést intézett bel­ga, francia, holland, nyugatné­met és luxemburgi lapszerkesz­­tőkhöz, hogy véleményük sze­rint a világ melyik országa érte el a legnagyobb eredményeket ebben az­ évben? A megkérde­zett lapszerkesztők túlnyomó többsége a Szovjetuniót jelölte meg, amely véleményük szerint jelentősen megelőzte az Egye­sült Államokat, Belgiumban a megkérdezettek 88 százaléka, Franciaországban 57, Nyugat- Németországban 44 százaléka szavazott a Szovjetunióra. Az Egyesült Államokra szavazott Nyugat-Németországban a meg­kérdezettek 20 százaléka, Fran­ciaországban három, B­elgium­­­­ban 6 százaléka. Október 29-én tartotta a nyá­ri szünet óta első ülését az oszt­rák parlament. Ezen az ülésen a­­ kormány beterjesztette a jövő­­ évi állami költségvetésről szóló­­ törvénytervezetet, mely szerint a­­ kiadások 37 264 millió schilling-­­­re, a bevételek 36 278 millió­­ schillingre rúgnak. A deficitként­­ jelentkező 986 millió schillinget­ az állam rendkívüli bevételeit­­ felölelő pótköltségvetésből kí­vánják fedezni. Az amerikai külügyminiszté­­­­rium bejelentette, hogy­ a len­­­­gyel kormány képviselői tárgya­­­­lásokat kezdenek a külügymi­­­­nisztériumban további mező- s gazdasági és egyéb cikkek vá­sárlására. A KÜLPOLITIKA HÍREI-­I r­ö­v­i­den Ma: kettős lottósorsolás A török igazságüigyminisz­­térium szerdán közzétette a vasárnapi választások hiva­talos eredményét. E szerint a török nagy nemzetgyűlés­ben a Demokrata Párt 424, a Köztársasági Néppárt 178, a Nacionalista Köztársasági Párt 4. és a Szabadság Párt ugyancsak négy mandátu­mot szerzett. Várható, hogy a fenti ered­ményekben esetleg változá­sok lesznek, mivel az ellenzé­ki pártok képviselői több vá­lasztókerületben elért ered­mények megsemmisítését és új választások kiírását kér­­­ték A kérelmek felett leg­­l felsőbb fokon is hamarosan­­ döntenek. A tiranai rádió szerdán délután közölte, hogy Albá­niában megszűnik a tpar­­rendszer, leszállítják a sza­badpiaci élelmiszerárakat, valamint az iparcikkek és az élelmicikkek egységárait, felemelik a munkások és az alkalmazottak bérét, a nyug­díjakat és az ösztöndíjakat, valamint a kötelező hőszol­gáltatási árakat. A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság ismét kettős sor-­­­solást­ rendez: a 35. heti nye­­­­rőszámok húzását és a lottó­­ októberi tárgynyeremény-­­ sorsolását délelőtt * 10 órai­­ kezdettel Pestlőrincen tart­­­­ják. | PÁRTHÍR Szombaton este 7 órai kez­dettel a vásárhelyi II. kerü­-­­ Veti pártházban taggyűlés lesz. Péntek, 1957. november 1- A NAGY ÉVFORDULÓ ELŐTT A Szovjetunió mezőgazdaságának 40 éves fejlődése A CÁRI OROSZORSZÁGBAN több, mint 232 millió hektárnyi földterület volt a földes­urak, az egyház és­ a kulákok kezében. A kis- és középparasztok alig 135 millió hektárral rendelkeztek. A földnélküliség elűzte őket a faluról. Évente 1 millió elszegényedett paraszt állt ipari munkába. A parasztság 65 százaléka szegényparaszt, 20 százaléka középparaszt és 15 százaléka kulák volt. A paraszti gazdaságok 30 százalékában nem volt jó, 34 százaléka nem rendelkezett semmiféle mezőgazdasági eszközzel, 15 száza­lékának nem volt még vetésterülete sem. A mezőgazdaság Oroszországban valamennyi kapi­talista ország közül a legelmaradottabb volt az egész világon. A forradalom előtti parasztok teljesen primitív eszközökkel művelték meg földjüket. Abban az időben mindössze 7,8 mil­lió faeke, 4,2 millió vaseke, s 17,7 millió fako­rona állt a parasztok rendelkezésére. Facséppel csépelték ki a gabonát, a vasekék a földesurak, a kulákok és az egyház földjeit művelték csak. Ilyen volt az oroszországi mezőgazdaság 1917 októbere előtt. A Nagy­ Októberi Szocialista Forradalom gy­őzelme után a szovjet hatalom első lépése az volt, hogy­ a földet a szegény- és kisparasztság kezére juttatta, a föld azé lett, aki megműveli. Az 1917. október 26-án a Szovjetek IX. Orosz­­országi Kongresszusa elfogadta a földről szóló dekrétumot, mely több, mint 150 millió hektár­nyi földet juttatott a parasztoknak. Ezenkívül a kolhozokba egyesült parasztság több, mint 80 millió hektár kulákföld megművelését kezd­hette meg. A parasztok megszabadultak a dézs­­m­áktól és a földvásárlási adótól. A kolhozoknak örökre és ingyen 653 millió hektárnyi földet adtak. Ezenkívül az állami föld- és erdőalapból 185 millió hektárt hosszúlejáratú használatra vettek át. 1956 elején a szovhozok és a kise­gítő gazdaság’­' 91 millió hektár területtel ren­lom mélyreható változást ko­­primitív technikával rendel­­­aszti gazdaság helyett nagy­­mezőgazdaságot alakított ki. unióban 84 800 kolhoz mű­st­észer gyökeresen átalakította a­pasági jellegét is. Likvidáló­dó kizsákmányoló osztály, a ha mezőgazdaság a kormány áll. fekvő támogatását élvezi, így­­ mezőgazdasági beruhá­zást ben 25,4 milliárd rubelt, 1951 milliárd rubelt tett ki. Az 1 pedig 120 milliárd ru­belt A­­­ütése 40 év alatt óriási fejlődi . 1957 elején a szovjet mezőgt traktorral (15 lóerő­sökre ) mint 385 ezer gab­ona­kombájt Változást mutat a mezőgáz. A­zelére álló energetikai kapacitás .különféle megoszlása is. Míg 1916-ban a mezőgazdaság energetikai kapacitása 99,2 szá­zalékba igaerőt, és csak 0,8 százalékban gépi erőt tartalmazott, addig 1956-ban a gépi erő már 94,6 százalékot, az igaerő pedig 5,4 száza­lékot­ tett rá. Egyre szélesebb körben használják az elek­tromos energiát is. 1955-ben több, mint 23 000 hektárt, csaknem valamennyi gépállomást és 4700 szovhozt villamosítottak. Ezenkívül több, mint 20 000 kolhoz kap elektromos energiát a gépállomások hordozható erőműveiből a juhok nyírására. Míg Ud­C-ben a mezőgazdaság 538 millió kilowattóra elektromos energiát használt fel, addig 1955-ben már 4048 millió kilowatt­órát. A hatodik ötéves tervben befejezik a szovhozok és gépállomások villamosítását és kétszeresére emelik a villamosított szovhozok számát. A KOEI KÖZGAZDASÁGBAN döntő erőt képviselnek a gépállomások. Számuk állandóan növekszik. 1928-ban például csupán egy­ gépál­lomás működött, 1940-ben már 7069, jelenleg pedig 8742. A legkorszerűbb technikával ellá­tott gépállomások a kolhozok mezei munkájá­nak több, mint 80 százalékát végzik. A Szov­jetunió gépállomásai és azok dolgozói már tel­jes mértékben élvezik a kolhozparasztok bizal­mát, megbecsülését, a gépállomások, valamint a kolhozparasztok között széttéphetetlen, szoros barátság alakult ki. A szovjet hatalom 40 éves fennállása alatt a tudományos kutatóintézetek széles hálóz­ata alakult ki. A szovjet tudósok a földhöz legjobban értő parasztokkal együttműködve 2329 új növény­fajtát, 36 állatfajtát tenyésztettek ki, több száz új gépet szerkesztettek. A szakemberképzés gyors iramát tekintve a Szovjetunió túlszár­nyalta valamennyi kapitalista országot. Csupán az ötödik ötéves terv idején 203 000 szakem­bert képeztek ki. A hatodik ötéves terv időszaka alatt pedig 324 000 ú­j szakember hagyja el az­ iskolák kapuit és a mezőgazdaság továbbfejlő­déséért dolgoznak. 1955-ben a szovjet mezőgaz­daságban már 475 000 szakember dolgozott, köztük ISO 000 felsőbbfokú végzettséggel. A gépállomások gépész szakembereinek száma mintegy hárommillió fő. A munka tendelékenysége a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előtti időszakhoz viszo­nyítva a szovjet mezőgazdaságban háromszo­rosára növekedett. Ezt a gyors fejlődést csak a szocialista termelési mód, valamint a széles­körű gépesítés biztosíthatta. 1929-től 1953-ig (kivéve a háborús éveket) a mezőgazdaságban a munka termelékenysége évente 6 százalékkal emelkedett. (Az Egyesült Államokban 1930-tól 1954- ig évente átlagban valamivel több, mint 2 százalékkal.) A hatodik ötéves terv előirányzata alapján 1956-tól 1960-ig a szovhozokban és az állami mezőgazdasági segédüzemekben a munka ter­melékenysége körülbelül 70­­százalékkal emel­kedik majd, a kolhozokban pedig duplájára. A szovhozok egyre nagyobb szerepet játsza­nak az ország gabonaszükségletének biztosításá­ban. Lenin feladatukat abban látta, hogy- a mezőgazdaság példamutató állami üzemeiv­é váljanak. A hozzájuk fűzött reményt be is vál­tották. Jelenleg a Szovjetunióban a hústermelés — a kolhozok és a lakosság által termelt húst nem számítva — az­ 1913. évi 1042 ezer tonnáról 1956-ban 2671 ezer tonnára, a vaj és más ter­mékek termelése tejben számítva 2,3 millió tonnáról 17,3 millió tonnára, a cukor termelése 1347 ezer tonnáról 4354 tonnára emelkedett. A termelés egyre feltörő irányzatot mutat ez év első kilenc hónapjában 100 hektárra számítva 234 mázsa tejet, 46 mázsa húst és 44 ezer to­jást termeltek. A legközelebbi esztendőkben az egy lakosra számított tej-, vaj- és hústermelés terén túl fogják szárnyalni a legfejlettebb ka­pitalista országokat. A MEZŐGAZDASÁG áruhozamának növe­­kedése szemléltetően bizonyítja a szocialista gazdasági rendszer fölényét. 1956-ban közel 2,7-szer szárnyalták túl a földművelés 1913. évi össztermelését. Míg 1928-ban a kolhozok és szovhozok 0,7 milliárd pad gabonát adtak a­­ népgazdaságnak, addig tav­aly már 3,3 milliárd padot. Az egész mezőgazdasági termelés alapját a gabonatermelés képezi. A Szovjetunió a ga­bonanövények vetésterületét tekintve első he­lyen áll a világon, mert 128,3 millió hektáron termelik ezt a növény­t. Az Egyesült Államok, Kanada, Anglia, Franciaország, Olaszország és Nyugat-Németország gabona vetésterületei együttvéve csupán 114,5 millió hektárt tesznek ki. A Szovjetunióban 35,9 millió hektárnyi szűzföldet tettek termővé, ez még növelte a ter­melés lehetőségeit. A Szovjetunió állattenyésztése is nagy lépést tett előre az elmúlt 40 év alatt. 1916-ban volt 206,5 millió lábasjószág és 1956-ban már több, mint 303,5 millió ilyen haszonállatot számlál­tak. Az állatlétszám növekedésével egy­re foko­zódik az állati termékhozamok­­eredményei is, ami együtt jár a takarmánybázis megszilárdu­lásával. Az állattenyésztés és növény­termelés mint egymástól elválaszthatatlan tény­ező a gé­pesítésen keresztül az egész szovjet mezőgaz­daságot a világ legfejlettebb mezőgazdaságává növelte. A Szovjetunió dolgozó parasztsága a tudomány és a technika felhasználásával a régi, primitív mezőgazdasági rendszert korszerű, szo­cialista mezőgazdasággá formálta. A közös gaz­daság — a kolhozok fő ereje és a kolhozparasz­tok jólétének alapja. 1932-ben a kolhozok pénz­beli jövedelme 4,6 milliárd rubel volt és ma már meghaladja a 94,5 milliárd rubelt. 1951-től 1955- ig a kolhozokban 2,3 millió lakóházat épí­tettek, a hatodik ötéves tervben pedig 4 millió ház építését irányozták elő. A szovjet parasz­tok életszínvonala jóval meghaladta a II. világ­háború előtti szintet. A SZOVJETUNIÓ tudományos alapokra épí­tett fejlett mezőgazdaságának példája nyomán az onnan szerzett tapasztalatok segítségével haladunk mi is előre a mezőgazdaságunk szo­cialista átépítésével a szocialista társadalom tel­jes felépítése felé. Lilovszky Mihály Hódmezővásárhely dolgozói! Vasárnap, november 1-án délelőtt 16 órakor a forradalmi munkás-paraszt kormány megalakulásának egyéves évfordulója alkalmából ü­nnepi nagygyűlést rendez a MÉRLEGGYÁR nagy szerelőcsarnokában az MSZMP hódmezővásárhelyi bizottsága és a városi tanács. Beszédet­ mond. NAGY JÓZSEFNÉ könnyűipari miniszter, a munkás-paraszt kormány tagja.

Next