Csongrád Megyei Hirlap, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-01 / 1. szám
Már a mee 44 községében tart a TIT ismerettesztő előadásokat • Növelik az üzemleadások számát • Fokozzák agság közötti munkát A Tudományos Ismeresztő Társulat megynöksége kedden ülést Szegeden. Az üléselt elnökség tagjai megléttik az ország egyik írszerűbb textilüzemét, tiet gépekkel felszereltFedi Textilműveket, a gyár főmérnöke kaid a vendégeket. A délüdlnökségi ülést dr. Előd egyetemi tanár, T megyei elnöke nyitotta. Bevezetőben főként a világnézetmúlására közvetlentő előadások problém, valamint a társulásjai közötti utunka ► esésével foglalkozó noha megállapította, az elmúlt fél évben a Tiol jelentős eredményeke el mind az előadásoka, mind az előadások 9. tekintetében. Az előterjesztett tél szerint 1958 második,611 a megyében 348 is terjesztő előadást tart. 43 ezer hallgató elő egy eredmény, hogy eTM minden előadást h®* vagy más szemlélre illusztráltak. örveni a TIT-munka nagyfoklendülése Csongrádon szegedi járásban, ah®dig alig tartottak elékat. Ez jórészt a lelke-0®1* járási társadalmi ti*na* köszönhető. Szélese* falusi és üzemi i‘**?ijesztés is. A megyénségéből 44-ben ts Apadást a TIT. Javalt, rendszeres ismeresztő munka folyik ma sok községben. Földeázel°aul 295, Kiskundor-11 244 az előadások látói®* a*" tagszáma. A számszerű ebekhez hozzá kell» “"fy a 348 előadás« 2®3 belépődíjas elv#**» s ezeken 34 e«®*®** jelent meg. Ez is mutatja, O' *Sen nagy az érdeklői1*1®®'®" ben a tudományadások Iránt. • . Megállapított, jelentés és a vitában jelek is hangsúlyozták, az üzemi ismeretterjes1.mn*a a megyében mégá'S “ég gyenge, mert ikszervezetek kevés fi®* fordítanak ma mé®.. Jelentős kezdemény történt a mezőgazdaságieS11 üzemek irányába21"* a TIT a MEDOSZ-®20®1®11®**? szerződést ki2® állami gazdaságon, gépállomáson tartar® előadásból álló elő 21-?23*1-2 az új évben. A.tes megállapította, horásos ismeretterjesztőként a Természettuyi Kvalönyben, valamint a Hírlapban megjelent cikkekre korlátozódott, mert a társulat megyei szervezete tagjainak önálló munkái kiadására anyagiak nem állnak rendelkezésre. Az 1959-es évben a TIT megyei szervezetének tennivalóit a párt művelődéspolitikai irányelvei, valamint a megyei kulturális program határozzák meg. Egyik fontos feladat felvenni a harcot a tudományos tények és érvek eszközével az úgynevezett »»népi« ideológia visszahúzó maradványai ellen. Ezért az új évben a klubokban vitaesteket tartanak: * *A ,népi’ irodalom problémái«, »»Anépi’ történelemszemlélet filozófiai kérdései«, »»Harmadik út és nacionalizmusi témákból. Igen fontos, hogy a TIT tagjai között ismertesse korunknak azokat a legfontosabb világnézeti, politikai és tudományos kérdéseit, amelyekben tisztán kell látni ahhoz, hogy az értelmiség a megyében is betölthesse a szocializmus építésében reája háruló megtisztelő feladatát. Ebben az évben az önkéntesség alapján el akarják érni, hogy a megyei szervezet taglétszáma meghaladja az ezer főt. Az új esztendei feladatok a TIT munkájának további színesedését, szélesedését mutatják. Az elnökség rendkívül tartalmas vitában foglalta öszsze az ez évi tennivalókat. Valamennyi felszólaló hangsúlyozta, hogy fejleszteni kell az ismeretterjesztő tevékenységet a megye azon réseiben is, ahová még nem jutott el a társulat. Ugyanakkor meg kell javítani a tagság közötti munkát is. A vitában felszólalt dr. Ormos Pá, Szalontai József, Annus Antal, Horváth Mihály, dr Tóth János, dr. Pettenhoffe Imre, dr. Sipka Sándor, d. Greguss Pál, dr. Stalffy György, Németh István, Varga Kovács János, dr. Zsámbéki László, Rácz Lajos, Vágvölgyi András, Hantos Mihály és Osváth Bla. Az elnökségi ülés,miután elfogadta az 1959. fi költségvetést, dr. Halár Előd zárszavával ért vége Zselék zarlósnafismussal A Szov® Tudományos Akaiónak Biokémiai Intézt kidolgozták a bor és zöldségfélék radio, sugárzással történő tersét, a sugárzással kezelem egy évig is elállóféle kezelés, mesterségtés, vagy hűtés nélk sem a romlás, sem a és nem indul meg. Biéból már több mint 20°°ét tartósítottak az energia segítségével. s eljárással igen jelentősszegeket lehet majd karítani, amelyeket czak és más különlegí°lóhelyek építésére fordítani. Forráskút parasztságán« Já és fél millió forint vót az évi bevétel# Pesti Menyhért vb.-elnök levele a hőség életéről Érdemes megvizsgálni, hogy a népi demokratikus állam segítsége révén mennyi volt Forráskút községben a dolgozó parasztok 1958. évi bevétele. A havi tejeladás 20 ezer liter, értéke 600 ezer forint, szemesterményekből és gumósokból 4,5 millió, szőlőből, borból és mustból 2,5 millió, szerződött paprikából és paradicsomból 200 ezer, zöldség- és gyümölcsértékesítésből hárommillió forint. Ehhez járul még 380 ezer tojás eladásából 480 ezer, 100 mázsa baromfiból 200 ezer, 7 ezer liter pálinkából 350 ezer, 1200 hízott sertésért 2,5 millió, 104 szarvasmarháért 371 ezer, 400 sürdőért 250 ezer forint bevétel. A parasztság összbevétele tehát 4624 hold szántóról, 904 hold rétről, 470 hold szőlőből és gyümölcsösből, valamint a mezőgaz- dasági munkások által idegenben keresett ősz-s szeggel együtt 16,5 millió forint volt. Azonban ha az egyéni pa- parsztság alkalmazná a kor- szerű gazdálkodásnak azo- kat a tapasztalatait, ame- lyeket közülük 75-en az ezüstkalászos tanfolyamon tanultak, valamint, ha • nagyüzemmé szerveznék át a község határát, a jelenle- gi árutermelést mennyiség- ben 20—30 százalékkal, pár éven belül a minőséget pe- dig 50—60 százalékkal tud- nák növelni. Ez az 1958- ban elért bevételeket bi- zony alaposan megsokszo- rozná. Sokan azt mondják még a községben is, hogy nem történik előrehaladás, 1945-ben 4—5 fülhallgatós rádió volt, azok is csak a nagyobb gazdaságokban, a kerékpárok száma nem haladta meg a 35-öt, nem volt a községnek autóközleke-dése sem Szegedre, sem Kiskundorozsma felé. Ma az az 500-at, a mosikerékpároké a 100-at, új iskola és tanterem épül a községben ebben az évben befejeződött 10 méter hosszúságban az üllési bekötőút építé és folytatódik még tábbi 600 ezer forintos költséggel Az eddig is ige nagy forgalmú, négylométeres utat, amely 015—Bordány és Forráskötségek között van, 1959-án átadják a forgalomnak. A bekötőút építésével egy időben foly a község külterületén dűlőutak kijavítása is. A parasztság társadalmi mikája meghaladja a húszízforintot. Ugyanakkor áras munkával dolgozna a község villamosításán. Több, mint 210 betonosáét állítottak , már le és h márciusában befejeződnek a munkálatok. | kenyérgyár épült Szegeden etgedi Textilművek szomszédságában felépült a váró nagyteljesítményű kenyérgyára. A műszaki házj elején megtörtént, tehát a négymillió forintos fagpal épített gyár rövidesen megkezdheti működé- jvek szerint naponta ötezer kiló kenyér és mint-egyenezer különféle péksütemény kerül ki az UZSárnak, aránylag nem nagy létszámú személyzete RS,s korszerű szociális létesítményeket, fürdőt, öltő- tót«®*- ’ i lapot üdvözlünk . A magyt sajtó olvasóközönsége bruyára örömmel fogadja azt, hogy az új esztendő köszöntésével lapi kiadásunk unalom és formai szempontjói egyaránt új színfolttalazdagodik. Január 1-től janis a Szovjet– Magyar rútság Társaságainak képfolyóirata, a Szov-I jet Hite a legszélesebb magyarlvasóközönség elé lép. A szívnyomású, 26 oldal • las lap ovatalosan ugyan , már madik évfolyamát is jegyzi, így azonban csupán a kultúra intézményeink út- i ján jutott el az olvasók egy sz-’bb rétegéhez. Ja- i nyár köpzdve viszont a ha- i vontaszer megjelenő folyóiratfőfizetéssel, vagy alapáránál mindenki szá-mára száférhetővé válik. A Siet Híradó színes és sokoló képet ad a Szovtjetunt képeinek életéről, s a szél embereket munka, s tanul Pihenés és szórakoszás kén — egyszóval min-j Idenm életükben mutatja is meg.Rendszeresen beszámol c ia szír és magyar nép hat Iráti pcsolatainak fejlődé- císérő legfőbb célja a két új nép hratságának továbbterője-j . A’iveirat színes Tipor- t, tok rendszeresen közli Imai dolgozóknak a Szov-z Ijettban szerzett élmé- iny. Az »Utazás a Szovjet- Tlmtérképén" című rovata a •évés feldolgozásban is- s * mM ® különböző szov- ket köztársaságok, és vidé- • kék életét, a »Szovjet poro-S* sole« című rovata elvezet a:' Szovjetunió legtávolabbi tá-jaira, a »Múzeumi séták«!' rovata pedig világhírű kép-: tárakba és a múzeumokba. •' A bő és színvonalas olvasni-1 ‘ pólót elbeszélések, tárcák és j ' novellák egészítik ki. Külön:| nősen érdekes a lap tudó- • 1 mányos és technikai rovata. 51 Az első januári szám igen: J érdekesnek ígérkezik. A ve- • ■ tércikk az új szovjet hétéves • ‘ terv nemzetközi jelentőségé- e ről és a szocializmus világ-ír rendszerének teljesítéséről és kierősítéséről szól. Képes be- • 1 számoló ismerteti a legújabb 51 moszkvai panoráma filmet, az új típusú szovjet atom- s reaktort s a vadregényes taj-gai őserdő meghódítását. • A bőséges ismeretanyag mellett jó szórakozást nyúj- tanak a lap irodalmi cik- • kei, a keresztrejtvény és a sakk-rovat. Mindez kiegé-• szttve január 1-től a Szovjet • Híradó rendszeres mellékle- Sz, tét képezik a legnagyobb • a orosz és szovjet festők alkot n tásairól készült színes repró-: e iukciók, valamint a szovjet .c. illamférfiak fontosabb men-iá nyilatkozásairól vagy cik-izi 'jeiről készült teljes szövegűin 'fülönlenyomatok. j h Amidőn szeretettel üdvö- • b töliütc a hamarosan megje- menő laptársunkat. öszin*f-v: tivánjuk, hogy a szovjet— • k nagyar barátság megerősítés 5 jge érdekében kifejtett munáját sok siker koronázza. *k 3 Csütörtök, 1959. január 1. Virágzó életünk kalendáriumában új lapot nyitunk Dobi István rádióbeszéde Kedves Hallgatóim’. — Elhangzott a Himnusz, összecsendülnek a poharak. Szeretetet, barátságot és bizakodást fejeznek ki a szavak, amelyeket egymáshoz intézünk, amikor 1959 megérkezését ünnepeljük. Az éjfélnek ezekben a perceiben — amelyek az én, sok fáradsággal és megpróbáltatással teljes egyéni emberi életemben is évfordulót jelentenek — meleg testvéri köszöntéssel üdvözlöm Magyarország népét, s azokat is, akiknek a határokon túl, magyar érzések élnek a szívükben, de valami okból nem lehetnek közöttünk. — Köszöntöm népünknek az elmúlt évben végzett sok jó munkáját és — ami ebből következett —, hogy ezt az évfordulót fejlődésünkkel és eredményeinkkel elégedetten ünnepelhetjük. A sok baj után, amely bennünket ért, igen megnyugtató és felemelő tudat volt, hogy megint erősnek, egységesnek, politikai értelemben, emberi érzésekben és bizalomban összeforrotnak éreztük és érezhetjük a nemzetet. Ennek hatása életünk minden területén megmutatkozott. Újabb és újabb, bátor kezdeményezésekre ösztönzött mindannyiónkat, összefogtunk a népi hatalom megszilárdításában. Szép sikerek jártak erőfeszítéseink nyomában, kinek-kinek egyéni helyzetében és az ország általános helyzetében. ■— Amikor az óra éjfélt ütött, virágzó életünk kalendáriumában új lapot nyitottunk. Törekedjünk, hogy ez a lap tartalmában még szebb és gazdagabb legyen, mint amit most lezártunk. Tőlünk függ, hogy ebből az elhatározásból nagy tettek szülessenek. Szorgalmunk, népünk tehetsége, országunk gazdag adottságai, belső testvéri, emberi egyetértése vezesse tovább felemelkedése útján a nemzetet a szocializmus csillaga felé, amely már szinte kézzelfogható közelségben ragyog előttünk. Ehhez kívánunk mindannyiunknak jó munkát, friss egészséget, örömteljes, boldog új esztendőt! — fejezte be rádiószózatát Dobi István. Illést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A forradalmi munkás-paraszt kormány napirend előtt Kállai Gyula államminiszter javaslatára elhatározta, hogy az MSZMP Központi Bizottságával együtt levélben üdvözli Dobi István elvtársat, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökét 60. születésnapja alkalmából. A Minisztertanács a napirend első pontjaként meghallgatta és jóváhagyta Dögei Imre földművelésügyi miniszter jelentését a gépállomások 1958. évi munkájáról. A jelentés szerint a gépállomások december 20-ig 9 519 778 normálhold gépi munkát végeztek el, s ezzel 1958. évi tervüket 97,7 százalékkal teljesítették. A Minisztertanács a Honvédelmi Minisztérium előterjesztésére rendeletet adott kd a családfenntartó sorkötelesek szolgálathalasztásáról, továbbá a sorkatonai szolgálatot teljesítő személyek hozzátartozóinak segélyben, illetőleg bizonyos kedvezményekben való részesítéséről, majd folyó ügyeket tárgyalt. Befejezésül Apró Antal, a Miniszteri Tanács első elnökhelyettese beszámolt a forradalmi munkás-paraszt kormány 1958. évi munkájának eredményeiről és a kormány tagjainak, a Minisztertanács és a minisztériumok dolgozóinak további sikeres és jó munkát kívánt az új esztendőben. Ma lépnek életbe az új termelői árak Néhány kiskereskedelmi ár korrekciója évi 320 millió forint megtakarítást biztosít a lakosságnak nyitnioujajCAU életbetül. Hivatala közli: A párt és a kormány határozata alapján 1959. január 1-től új ipari termelői árak, új építőipari egységárak, új áruszállítási díjtételek és kereskedelmi haszonkulcsok lépnek életbe. Az árrendezés révén megváltoznak a vállalatok egymás közötti forgalmában érvényesülő árak. A cél az, hogy az alapanyagtermelő iparágak — a bányászat, a kohászat, az építőipar — együttesen több milliárd forintos állami támogatására ne legyen többé szükség, s hogy a termelői árak jobban tükrözzék a termékek önköltségét. Azok az iparágak, amelyeket eddig az államnak támogatnia kellett, a tényleges önköltségen aluli árakon adták el termékeiket a feldolgozó iparágaknak. Az állami ártámogatásnak az volt a következménye, hogy a feldolgozó iparágak önköltségében az alapanyagok alacsony öszszeggel szerepeltek, ezért az ezeken alapuló termelői árak a feldolgozó iparágakban sem tükrözték a tényleges önköltséget. Egyes gyártmányok termelői ára tehát jelentékenyen eltért az előállítás tényleges költségeitől Az új árrendszer a gazdaságosabb termelést szolgálja, mert megszünteti ezeket a visszásságokat. A termelői árrendezés folytán szükségessé vált egyes fogyasztói árak emelése, ez azonban a kiskereskedelmi áruforgalomnak rendkívül szűk körét, mindössze fél százalékát érinti és az áremelést bőségesen ellensúlyozza az egyes fogyasztási cikkeknél végrehajtott kiskereskedelmi árleszállítás. Az áremelések ugyanis olyan cikkeket érintenek, amelyeket a lakosság általában nem rendszeresen és nem nagy mennyiségben vásárol, s az áremelések összege országos viszonylatban körülbelül évi 330 millió forint, az árcsökkentések viszont nagyrészt a lakosság ellátása szempontjából jelentős cikkekre vonatkoznak, s évi összegük mintegy 650 millió forint, vagyis az áremelések öszszegének csaknem kétszerese. Az áremelés a következő adntosabb cikkekre terjed ki: különböző vas-, műszaki áruk (alkatrészek, szerszámok, szerelési anyagok), egyes vegyszerek, mozaik- és ementlapok, vasberongerenták, nád- és gyékénylemeek, torontáli és perzsaszőlyegek, kötelek vatta, »gyes tang'zarek. va^ásköH^ny •ovnár- és ká^árinari tér- ‘ nékpi» zsákszövetek 1 Az árcsökkentés a követ;*»■»« fontosabb cikkekre tér- '■ ed ki. A zsír ára kilogrammonként 28 forintról 29 forintra, 1 a zsírszalonna és hál fogyasztói ára 27 forintról 24 forintra, a sózott kenyérszalonna ára 32 forintról 27 forintra, a füstölt paprikás csemegeszalonna fogyasztói ára 46 forintról 48 forintra, az egyéb szalonnaféleségek ára 47 forinttal a rétesliszt ára 2,40 forinttal, a bors ára 300 forinttal csökken. Az éttermekben megszűnik az ülőfogyasztási díj, az úgynevezett zenefelárat pedig beszámítják az árakba. A könnyűipari cikkek közül az árleszállítás több textil- és ruházati, és cipőipari terméket érint. A nylonharisnya fogyasztói ára a szálvastagságtól függően páronként 17,12, illetve 7 forinttal, a férfi- és női nylonzoknik ára mintegy 20—25 százalékkal, a nylon női pullóver fogyasztói ára mintegy 5—12 százalékkal, a festett nylon méteráruk fogyasztói ára méterenként 6—25 forinttal csökken. A kordbársony ára 97 forint helyett 85 forint lesz. Mintegy 25—40 százalékkal csökken a PVC-anyagokból készült esőkabátok, terítők és egyéb közszükségleti cikkek fogyasztói ára. A tiszta műszálból készült pamutszerű méteráruk árát 15—20 százalékkal szállították le. Csökken a mikroporózus gumitalpú cipők és szandálok, valamint a tornacipők, a cérnaféleségek és kézi-, munkafonalak, továbbá a gumiból készült játékok ára is. Az ajtók, ablakok fogyasztói ára 10 százalékkal, a mész fogyasztói ára pedig 32 százalékkal csökken. Csökkentik a 300-as és 400- as cement árát is. Vidéken bevezetik a terület szerint megállapított egységes háztartási és világítási áramdíjszabást, ez 24 millió forint megtakarítást jelent a lakosságnak. A petróleum ára 6 forintról 4 forintra, a benzin ára 4 forintról 2,70 forintra csökken. A kormány intézkedése alapján a kereskedelemnek január 1-től már az új árakon kell biztosítania a forgalom lebonyolítását