Csongrád Megyei Hirlap, 1959. június (4. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-27 / 149. szám

Mit láttak a pusztaszeri egyéni gazdák a sándorfalvi Rózsa Ferenc tsz-ben? — Levél — " A szegedi járási tanács mezőgazdasági osztálya lá­togatást szervezett a sán­­dorfalvi Rózsa Ferenc Ter­melőszövetkezetbe. Puszta­szerről 11-en vettünk részt, de ha az autó nem késik másfél órát, lettünk volna húszan is. Jártunk már Sándorfalván valamennyi­en, de a Rózsa Ferenc Tsz gazdaságát egyikünk sem látta. S mivel, hogy közöt­tünk, ha jól emlékszem, nem is volt tsz-tag, nyil­vánvaló, hogy izgultunk és titokban arra gondoltunk, hogy bárcsak sok jót lát­nánk, nehogy csalódást okozzon azoknak, akiket a látogatásra beszerveztünk. Most azt üzenjük a sándor­falvi elvtársaknak, hogy csoportunk minden tagja elragadtatással beszélt a Rózsa Ferenc Tsz-ről. Ez a látogatás többet ért, mint háromhónapos agi­­tációs iskola. Amit láttunk, le kell ír­nom, hogy Pusztaszeren is minél többen ismerjék meg a Rózsa Ferenc Tsz küzdel­mes útját és követésre mél­tó eredményeit. A tsz 1948 őszén alakult, 42 taggal. A gazdálkodást 280 holdon kezdték meg, minden fel­szerelés és igavonó­ állat nélkül. Földjükön egy ta­nya és egy juhhodály állt. 1949-ben földjük kiegészült 700 holdra. Ennek megfele­lően növekedett a taglét­szám is. Sőt, kaptak az ál­lamtól két lovat és 1950- ben 12 darab tehenet vet­tek hitelbe. De adjuk át a szót Pa­taki Sándor elvtársnak, a tsz elnökének, —*. Jelenleg 1006 hold földje van termelőszövetke­zetünknek, ebből 300 hold rét és legelő. 180 tag egyen­geti itt a jólét és a boldo­gulás útját. A közös vagyon megköze­líti a 3 millió forintot. Saját erőnkből 10 év alatt 2 és fél millió fo­rintot ruháztunk be, ami gyakorlatban annyit je­lent, hogy minden tagra 19 ezer forint jut. S e beruhá­zási összeget a tagok lé­nyegében észre sem vették. Mi persze, mindent tud­ni akartunk, s megkértük Szemerédi István agronó­­m­ust, kalauzoljon el ben­nünket a gazdaságba. Út­közben aztán megkérdeztük tőle, milyen jószágállo­mánnyal rendelkeznek: —’ Juhállományunk 580 darabból áll. Sertésünk van 160 darab, hízó anya, valamint süldő sertések je­lenleg 76 darabot hizlalunk. Anyakocából van 37 darab de ki fogjuk egészíteni 40- re. Sokat törődünk a szarvas­marha-hizlalással. Istállónkban 30 darab bika hízik, de jövőre 50-et sze­retnénk hizlalni, mert ez igen jól jövedelmez. Fejős­tehenünk van 28 darab, üszőnk 27 darab. Jövőre a fejőstehén-állományunkat is növelni fogjuk. — Hát az aratási és csép­­lési munkára hogyan ké­szültek fel — kérdeztük. Az agronómus elmondta, hogy ebben az évben 280 hold kalászosra kötöttek aratási és cséplési szerző­dést a gépállomással. A dőlt búzához kijelölték az aratópárokat, az aratás és cséplés idejére üzemi konyhát állítottak fel. A tsz-ben jók a terméski­látások. Búzából 10 mázsát, árpából 10 mázsát, kukoricából 14 mázsát terveztek, ezzel szemben búzából 15, árpá­ból 16 mázsát várnak. Ál­talános meglepetést okozott a 12 hold mákvetés, amely­ből holdanként körülbelül 4 mázsa termés lesz. 12 hold fűszerpaprikát is ül­tettek, felét kézzel, felét pedig kísérletképpen gép­pel. A géppel ültetett paprika­­ sokkal szebb, a gépi mun­ka előnyéről tehát itt is meggyőződtünk. Érdeklődtünk anról is, hogyan alakult a tsz-ben a munkaegység értéke. Az elvtársak elmondták, hogy a tsz fejlődésével együtt növekedett a munkaegység értéke is. 1959-ben 14 fo­rint, 1955-ben 32 forint, 1958-ban 40 forint 90 fillér, ez évben a 40,80 forint be­tervezett helyett körülbelül meglesz a 48,50 forint. A tsz távlati tervében szerepel a 20 holdas homo­kos földterület szőlővel és gyümölcsössel való betele­pítése. Most fogtak hozzá a 15 tonnás gabonaraktár megnagyobbításához. 100 férőhelyes tehénistálló épí­tését tervezik, amelyik kö­zel 1 millió forintba kerül. A termelőszövetkezet gazdaságát növeli a három darálómalom, amelyekben egyéni gazdálkodóknak is darálnak, valamint a szesz­főzde. A termelőszövetke­zetnek jó kapcsolata van a dolgozó parasztokkal, ezt bizonyítja az a tény is, hogy 1959 tavaszán 42 csa­lád lépett be 44 taggal. A sándorfalvi elvtársak­nak azonban még sokat kell dolgozniuk, hogy a középparasztokat is meg­nyerjék maguknak. Befejezésül szóljunk né­hány szót a tsz legjobb munkásairól. Ifjú Mihály István állatgondozó, máju­si munkaegysége 44,30, ez forintban kitesz 2200-at, Molnár Pál növénytermesz­tő munkaegysége 37,54, ifj. Sata János juhász pedig 78 munkaegységet dolgozott le egy hónapban. A tsz-látogatás alkalmá­val tehát valamennyien meggyőződtünk arról, hogy a termelőszövetkezet útja egyedül járható út a pa­rasztság számára, amely a szebb és a jobb életet biz­tosítja. Nekünk, pusztasze­rieknek is össze kell fogni, mert csak rajtunk múlik, hogy ilyen jól működő ter­melőszövetkezetünk le­gyen. Köszönjük a sándorfalviak­­nak, azt amit láttunk és ta­nultunk, köszönjük a jó ta­nácsot, munkánkban példá­nak fogjuk tekinteni az ő gazdaságukat. Nagykovácsi János V. b.-titkár Pusztaszer A lottó nyerőszámai A lottó 26. heti sorsolását pénteken Párádon tartotta a Sportfogadási és Lottó Igaz­gatóság. Erre a hétre 3 mil­lió 802 ezer 105 szelvényt küldtek be a fogadók, így egy-egy osztályra 1 425 789 forint nyeremény jut. A ki­húzott nyerőszámok a követ­kezők: 37, 61, 71, 77, 85. A következő heti tárgy­nyereménysorsoláson a 23. játékhét szelvényei vesznek részt. Folynak a vizsgák Befejeződött a tanév a megyei pártbizottság szegedi marxista esti egyetemén. Párt-, állami, tömegszerve­zeti funkcionáriusok, gazda­sági vezetők és beosztottak, párttagok és pártonkívüliek, felnőtt, 30—40—50 éves em­berek vizsgáznak most, akik mindennapi nehéz munká­juk mellett tanulnak, eljár­nak az egyetemre, vállalják a nehézségeket, a vidékiek, a nem szegedi lakosok az utazás fáradalmait is, hogy bővítsék elméleti tudásukat, szélesítsék marxista ismere­teiket, s hogy végső soron többet tudjanak tenni a rá­juk bízott feladatok elvég­zésében. Nem könnyű a tanulás ott, ahol reggeltől estig dol­gozni kell, akár szellemi, akár fizikai munkáról van szó. De a marxizmus—leni­ni­zmus tanításaival felvér­tezve könnyebb eligazodni az élet sok problémája kö­zött, könnyebb felismerni a természet és a társadalom jelenségeit, törvényszerűsé­geit és több eredményt le­het elérni a nép boldogulá­sáért folytatott küzdelemben. Ezért vállalták az esti egye­temre járók a tanulást és ahogy az eddig lefolyt vizs­gák mutatják, nem rossz eredménnyel. A harmadik évfolyam vizs­gái 25-én befejeződtek, a második évfolyam most 25, 26 és 27-én vizsgázott, illet­ve vizsgázik. A makóiak és a hódmezővásárhelyiek több­sége jelesre vizsgázott. Át­lageredményük 4,8. A szege­diek ma vizsgáznak, előre­láthatólag 4,1 átlaggal. Az első évfolyam hallgatói hét­főn adnak számot a máso­dik félévben tanultakról. Az egyetem igazgatójának véle­ménye szerint itt is jó ered­mények várhatók. Július 6-án megkezdődnek­­ a felvételi vizsgák az ősszel­­ induló első évfolyamra. 3 ami a beteg gyógyulásához szükséges, csak szem előtt kell tartani a gyógyszeres kezelés alap­­követelményét, a hatásos, ésszerű és gazdaságos gyógy­szerrendelést! Ehhez azonban tudniok kell az SZTK-kezelésre igényjogosultaknak, hogy: Az orvos gyógyszert indo­kolt szükség nélkül, csupán azért, hogy a háznál alka­­lomadták készletben legyen, nem rendelhet. Ha az orvos magánrende­lőjében, honorárium ellené­ben fogad beteget, SZTK- vényre még akkor sem ír­hat fel gyógyszert, ha az illető beteg az SZTK-nál biztosított. Az ilyen vissza­élést az SZTK legelső fokon úgy bünteti, hogy az orvos­nak kell megtéríteni a kiírt gyógyszer teljes értékét. Az egészségügyi miniszter utasítása értelmében az or­vos a társadalombiztosítás NEFELEJCS 3481 REJTÉLYEK MAKAROV ŐRNAGY KORUL EBTA: Zeu Quatru Fordította: Vágvölgyi András (16.) E felvilágosítással azonban nem elégedtem meg. Jan­kovszkaja tehát folytatta: — Ha az Intelligence Ser­vice megtudja Blake halálát, akkor egy új, fő hírszerzőt fog ideküldeni Rigába és ki tudja, hogy tudok majd vele kijönni. Azonkívül a németek is akarnak valamit Blake-kel, az az ön érdeke is, hogy ne csalódjanak. Azt hiszem, hogy a németek önt be akarják szervezni, úgy kell tennie, mintha hajlan­dó volna egyszerre két urat szolgálni. — Na, és ha nem teszek úgy? — Ez már egészen egysze­rű ügy. Ebben az esetben szegény Davist követné a túlvilágra. Ebben a játékban senki nem kaphat előnyt. Nem hagytam nyugodni. — És ha egyszerűen nem értek egyet? Ki garantálja, hogy nem szököm meg az első alkalommal? — Ez az ön életcélja — mondta Jankovszkaja mély meggyőződéssel. — Ön ép­pen olyan, mint a többi em­ber, aki ragaszkodik az élethez. A Szovjetunióban azonban golyó várja magát. — Golyó? Miért? — Egyáltalán nem nehéz valakit gyanúba keverni —­­ szólt Jankovszkaja. — Az oroszoknak értésük­re lehet adni, hogy önt itt beszervezték, majd pedig visszaküldték, hogy kémked­jék. De nagyon kompromit­tálta a velem való kapcso­lata is. Valóban ragaszkodtam az élethez, de inkább a halál, mint a becstelenség. Ha megkísérelnék, hogy komp­romittáljanak, el voltam szánva a menekülésre. Dip­lomatikusan kell eljárnom, hogy a nekem kiosztott sze­repet játsszam. — Mit akarhatnak tőlem? rá­ kérdeztem. — Legelőször is, hogy en­gem eloldjon, mert a karom és a lábam már teljesen el-­­­zsibbadt — válaszolta. — Azután azt, hogy maga Da­vis Blake és ez kezdetnek egyelőre elég is. Eloldoztam. Hogy engem meggyilkoljon, annak nem volt sok értelme, nemcsak a saját életem miatt vúltam rá tekintettel, hanem azért is,­­ mert Rigából előkészületek nélkül lehetetlenség elme­nekülni. — De még egyáltalán nem világosított fel a csókkal kapcsolatos eseményekről — , mondtam. — Ki ült akkor abban az autóban, és hogy is történt az, amikor ön ott a lépcsőn állt? — Ennek semmi köze ■ sincs a dolgokhoz — mond­­­­ta. — Valamikor ezt még­­ majd megtudja, van ennél ■ most fontosabb is. — És mi lenne az? — A jövő. Az embernek cselekednie kell és nem visszanéznie. — Mit kell tennem? , így Davis Blakenek lennie,­­ de azt már mondtam egy­szer. Kezdetnek ez is elég. — Mondja, nem gondolt még arra, hogy Berzinst egy szép napon, mint Blake-t fogják leleplezni? – tet­tem fel a kérdést. — Ó, nem. Nincs semmi aggodalomra sem oka. Ber­­zinsnek olyan ismeretségi köre volt, de a jobboldaliak a szovjet hatalom első nap­jaiban elhagyták Rigát, a baloldaliakat pedig a szov­jet hatóságok ürítették ki. Azonkívül..., ha a szakács­nőjének és a szeretőjének semmi sem tűnik fel, akkor ki kételkedne abban, hogy maga August Berzins? — Hogy ki a szakácsnőm és mit gondol, azt tudom, de ki a szeretőm? — Nem találta ezt még ki? — kérdezte gúnyosan Jankovszkája és közben ösz­­szedörzsölte elmerevedett kezeit. — Különben hogyan lennék Blake ügyeiben ilyen jól beavatva? — közben ide-oda járkált a szobában. — Figyeljen ide, August — mondta élénken. — Én most rendbehozom magamat a fürdőszobában, közben át­öltözöm és azután látni fog­juk, hogy valóban annyira hasonlít-e, ahogy elképze­lem. Kénytelen-kelletlen hozzá kellett járulnom. Lementünk a lépcsőn, az ajtó előtt ott állt megint a barna kocsi. — Kinek a kocsija ez? Az öné ez, vagy az enyém. — kérdeztem. — Az öné válaszolta Jankovszkája ■—, de nem szeretném, ha most ön ren­delkezne vele. Ez érthető is volt. Odaült a kormányhoz. — Hová megyünk? — ér­deklődtem. — Vagy ez ti­tok? — Nem, Gröner profesz­­szorhoz megyünk, aki egy­szer már meggyógyította. — Ahhoz az öreg daru­hoz? — kérdeztem. — És kinek a neve alatt fog majd ott bemutatni? — Ő ugyan August Ber­­zinsnek ismeri, de tudja, hogy a valóságban Davis Blake. — Maga közölte ezt ve­lük? — érdeklődtem. — Nem, a németek ezt nélkülem is jól tudják. — De hogyan, ők engem angol kémnek tartanak, mi­ért nem tartóztatnak le? El­végre is Németország hadi­állapotban van Angliával. — Ugyan ne játssza már a naivat — mondta Jankovsz­kaja egészen leereszkedőleg. — Messzemenő tervek van­nak magával. El tudja kép­zelni, hogy a németek ott a kórházban egy lettel olyan gondosan törődtek volna? — Ki ez a Gröner tulaj­donképpen? (Folytatjuk.) Szombat, 1959. jú­nius 27. Minden gyógyszer felírható az SZTK terhére , de gazdaságosan kell bánni a gyógyszerekkel Minden beteg ember meg akar gyógyulni. Ez a fana­tikus akarat azonban szél­sőséges végletekbe sodorja a gyógyulni vágyót. Miért? Mert a beteg magánéleté­ben is természetszerűen be­tegségével foglalkozik, ettől ezt hallja, attól azt hallja, hogy betegségének egyetlen gyógyszere, és ilyenkor jön­nek a legelképzelhetetlenebb felsorolások a gyógyszeripar termékei közül. Az ilyen tí­pusú beteg felcsattan és go­­rombáskodik az SZTK ke­zelőorvossal, ha az — mi­után a betegségét jobban is­meri — nem írja ki a be­teg által kívánt és a beteg számára ismeretlen hatású gyógyszert. Miért? Azért, mert az idősebb be­tegek — igaz, hogy egyre fogyó százaléka még úgy te­kinti a mai SZTK-t, mint a régi OTI-t —, ahol, ahogy egykor mondogatták: »Köté­sen felül aszpirint és köté­sen alul ricinust­ írtak fel a betegnek. Talán ez a meg­állapítás nem fedte teljes egészében a valóságot, de mindenesetre sok igazságot tartalmazott, mert az OTI vezetősége erősen korlátozta az intézmény terhére feltárható gyógyszerek számát és m­eny­­nyiségét. Ma már minden gyógyszer felírható az SZTK terhére,­­ szolgáltatására jogosult be­tegnek gyógyszert vizsgálat nélkül nem rendelhet. Más orvos által korábban felírt gyógyszert is csak abban az esetben írhat fel SZTK- vényárlapra, ha annak szük­ségességét maga is megálla­pította. A gyógyszermennyiség megrendeléséről tudnia kell, hogy az orvos csak olyan mennyiségű gyógyszert írhat fel a betegnek, amelyet a beteg előreláthatólag, valóban felhasznál. Heveny­ megbete­gedések esetén 2—3 napra, idült betegségek esetében pe­dig 10 napra elegendő gyógy­szer rendelhető. Az egészségügyi miniszter utasítása ugyan előírja a gyógyszerekkel való takaré­kosságot, de ugyanakkor szi­gorúan kihangsúlyozza, hogy a takarékosság nem lehet a gyógykezelés hatásosságának rovására. Ezek szerint ha egy drágább, vagy hatáso­sabb külföldi gyógyszer ada­golásával előbb várható a beteg gyógyulása — a gyógy­kezelésnél feltétlen a drágább, vagy külföldi gyógyszer ada­golása a megkövetelendő. Mint ismeretes, a dolgozó a felírt gyógyszerért 15 százalék térítést fizet. A térítés alól kivételek az üzemi baleseteknél szerzett sérülések, vagy betegségek gyógykezelése — insulin, vagy más életmentő gyógy­szer igénylése. Bármely igényjogosult a tbc és nemi­­betegségek kezelésekor a gyógyszerek zömét a beteg térítésmentesen kapja. Ugyancsak térítésmentes gyógyszerellátást kapnak az ipari tanulók. Tisztáznunk kell még a »főorvosi engedélyhez« kö­tött gyógyszerek igénylését. Köztudomású, hogy a köz­forgalomban lévő gyógysze­rek egész alacsony hánya­dának kiadásához főorvosi engedély szükséges. Ezt a megkötöttséget nem a gyógyszer ára, hanem an­nak forgalomban lévő meny­­nyisége szabja meg. A meg­kötöttségnek pedig kizáró­lagos célja az, hogy ezeket a gyógyszereket azok a bete­gek kapják meg, akiknek gyógyulásához múlhatatlanul szükséges. Végezetül szólnunk kell a gyógyszerek beszerezhetősé­géről. Példának kell említe­nünk Janáky Dezső gyógy­szerészt, a vásárhelyi 13/13-as gyógyszertár vezetőjét, aki nagy körültekintéssel és szakmai tudással rende meg a téli és a nyári sze­zoncikkeket és ezzel hozzá­járul azoknak az eseteknek az elkerüléséhez, hogy a be­teg egy-egy vénnyel több gyógyszertárt is végigjárjon, míg megkapja a szükséges gyógyszert. A gyógyszerellátás foko­zottabb gondosságát előse­gíti a Csongrád megyei ta­nács gyógyszerközpontja is. fc-»»­ ......... Múzeum Barátainak Köre alakult Vásárhelyen A vásárhelyi Tornyai Já­nos Múzeumban csütörtö­kön délután alakult meg a Múzeum Barátainak Köre (MBK). Az előkészítő bi­zottságot Osváth Béla, a múzeum igazgatója tájékoz­tatta a baráti kör célkitű­zéseiről. A tömegkapcsolat megjavítá­sa céljából alakult az MBK, hogy az embereket köze­lebb hozza a múzeumhoz. Egyben társadalmi úton megfelelő anyagi bázissal segítse a múzeum gyűjtő és népnevelő munkáját. A Múzeum Barátai Köré­nek tagjai tagsági díjat fi­zetnek. Vállalatok, intézmé­nyek évi 50, felnőttek évi 25, diákok pedig évi 10 forint befizetésével váltják meg tagságukat. Minden évben­­ a tagok között kü­lönböző festményeket, fa­metszeteket, majolikakészít­ményeket és még több tár­gyat sorsolnak ki. Ezenkí­vül a tagok díjmentesen megkapják a múzeumfüze­teket, amelyek Vásárhely történetével, nevezetességei­vel foglalkoznak. Az MBK tagok belépési nyilatkoza­tuk felmutatásával ingye­nesen látogathatják a Tor­nyai János Múzeum kiállí­tásait is. Az előkészítő bizottság miután megalakult, nyom­ban megkezdte munkáját, hogy minél többen lépjenek be tagnak a Múzeum Ba­rátainak Körébe.

Next