Csongrád Megyei Hirlap, 1959. november (4. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-01 / 257. szám
Vasárnap, 1959. november 1. 4 n tsz-ek gazdasági patronálása párosuljon a politikai segítségnyújtással A TERMELŐSZÖVETKEZETEK gazdasági és politikai megerősítése szempontjából nagy jelentősége van az újszerű patronálási mozgalomnak, amely megyénkben is széleskörűen kibontakozott. Megyénkben a 159 termelőszövetkezetet 140 megyei vállalat és intézmény, valamint a budapesti VII. és XX. kerületből 29 üzem patronálja. Ha az ipari munkások a párt határozatának megfelelően dolgoznak a munkás-paraszt szövetség továbberősítéséért, a tsz-ek és üzemek közötti barátság gyors eredményeket hoz. A patronálás nyomán ma már kezd kialakulni megyénkben a munkások és a tsz-parasztok bensőségesebb kapcsolata, s ez nagy nyeresége ennek a mozgalomnak. A segítségnyújtás formája igen változatos, csaknem felöleli a termelőszövetkezeti gazdálkodás minden ágát. A budapesti Könnyűipari Gyárfelszerelési Vállalat dolgozói száz férőhelyes csővázas tehénistálló tervét készítették el díjmentesen a szentesi Alkotmány Tsz-nek, sőt a csöveket is az üzem adta térítés ellenében. E segítség után a tsz-tagok sajátkészítésű vályoggal, feleösszegért építhetik fel új istállójukat. A Szegedi Textilművek dolgozói sportfelszereléssel segítették patronált szövetkezetüket, a Hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Gépjavító pedig a tsz lávontatású aratógépét gépivontatásúra szerelte át, s0t vonóerőt is kölcsönzött. A Megyei Közúti Üzemi Vállalat gépkocsi-kölcsönzéssel, egy 40 férőhelyes sertésfiaztató faipari és betonmunkáinak elvégzésével segíti a tsz-t. Más üzemek mezőgazdasági gépeket javítanak, önitatókat készítenek , önköltségi áron, gépalkatrészeket adnak, vagy segítenek mezőgazdasági üzemrészek — például malom — üzembe helyezésénél, vagy a villanybeszerelésnél. Az ilyen jellegű segítségnyújtást a jövőben is igénylik a termelőszövetkezetek, sőt meg kell keresni a segítségnyújtás újabb lehetőségeit is. A gazdasági segítségnyújtásban örvendetes, hogy amíg ,a megelőző években még ritka volt a kölcsönös gazdasági elszámolás, ma ez a jellemző. Akad azonban egy-két tsz, amely csak többszöri felszólításra fizet, mások viszont túlzottan követelődznek. Ez nem helyes, mert rontja az üzemek és a szövetkezetek mind jobban erősödő kapcsolatát. A PATRONÁLÁSI mozgalomnak nagy hibája azonban, hogy főként csak gazdasági jellegű. Egyes üzemek pártszervezeti és gazdasági vezetői azt gondolják, ha megjavítják a tsz gépeit, vagy más gazdasági jellegű segítséget adnak, ezzel már eleget is tettek kötelességüknek. Kétségtelen, hogy a gazdasági segítségnyújtásnak is van politikai kihatása, hiszen elősegíti a tsz-ek megszilárdítását, ami elsődleges politikai kérdés, de a támogatást ki kell terjeszteni a rendszeres politikai segítségnyújtásra is. A vásárhelyi Szántó Kovács János Tsz-nek a budapesti Patyolat Vállalat vezetői már tervszerű politikai segítséget is adnak. A budapesti Kötöttárugyár vezetői pedig megállapodtak a sándorfalvi Rózsa Ferenc Tsz vezetőivel, hogy a tél folyamán előadásokat tartanak a nagyüzemi üzemszervezésről. A budapesti VII. kerületi KISZ-bizottság viszont politikai előadásokat szervezett a csongrádi Vörös Csillag Tsz fiataljai számára. Ezek a példák azonban ma még ritkák. Sajnos a tsz-pártszervezetek vezetőségválasztó taggyűlését nemigen segítették az üzemi pártszervezetek, s nemigen vettek részt képviselőik a taggyűléseken. Szükség lenne pedig, hogy az üzemi pártszervezetek átadják a patronált tsz pártszervezetének az üzemi pártélet és pártvezetés tapasztalatait, a vezetőségi ülések, taggyűlések, pártcsoportülések megszervezésének jó módszereit, segítséget nyújtanának a párt- és kormányhatározatok tsz-ben történő végrehajtásának megszervezéséhez, a végrehajtás ellenőrzéséhez és sokkal többet segítenének a sok helyen gyengén működő tsz KISZ-szervezeteknek. Azt vegyék figyelembe, hogy az egyéni parasztok a tsz-be való belépéssel nem válnak még közösségi emberré, azzá kell nevelni őket a szövetkezeti kollektívában, s ebben a szövetkezeti pártszervezetekre hárul a legnagyobb feladat. MINDJOBBAN KIALAKUL a patronálásnak az a helyes módszere, amely szerint az üzemigazgató a tszelnököt, az üzemi pártszervezet a szövetkezeti alapszervezetet, a főkönyvelő pedig a tsz-főkönyvelőt patronálja. Így a segítségnyújtás konkrét lehet, a segítő vállalatok egyesíteni tudják a politikai és a gazdasági támogatást, tehát patronálásuk hatékonnyá válik. A patronálás során megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a gazdaságosabb, olcsóbb építkezésre, a tervezésre, a közös alap növelésére, a szarvasmarha-, a sertés- és a baromfitenyésztés gyors fejlesztésére, a valóban korszerű, nagyüzemi gazdálkodás módszereinek meghonosítására. Ebben a tekintetben különösen az állami gazdaságok és a gépállomások tehetnek sokat az általuk segített szövetkezetekben. Azonban a megyei pártbizottság határozatának végrehajtásában — amely szerint minden álami gazdaságinak kötelessége az általa alkalmazott nagyüzemi módszerek meghonosítása a patronált tsz-ben — ma még nem dicsekedhetünk nagy eredményekkel. Van olyan téves nézet is, hogymi minden szövetkezetet egyformán segítünk, ami a körzetünkben van. Kétségtelen, hogy például a gépállomások segítenek is minden szövetkezetet De ezért léteznek! Más dolog azonban az állami feladat és más a pártmegbízatás! A gépállomások amellett, hogy minden körzetükbe tartozó tsz-nek a legmesszebbmenő segítséget nyújtják, külön segítsék a párthatározatnak megfelelően a számukra kijelölt szövetkezetek A patronáló munkában a számviteli segítségnyújtás a legkevesebb. Pedig a tsz-ek többségében csak rövid tanfolyamot végzett könyvelők vannak, akik — különösen most, a kettős könyvvitelre való áttéréssel — nagyon várják a segítséget a tapasztalt üzemi, gépállomási, vagy állami gazdasági főkönyvelőktől. S asegítés ne egyszerű látogatás legyen, hanem mindig alapos, elemző, tételes segítség. A könyvelésnek — mint a gazdálkodás minden ágában — a termelőszövetkezetben is nagy jelentősége van, s a pontos, naprakész számvitel nagyban elősegíti a termelőszövetkezetek politikai és gazdasági megszilárdítását. A SZÖVETKEZETI MOZGALOM politikai és gazdasági megerősítése fontos feltétele a további számszerű előrehaladásnak. Amint a megyei párt-végrehajtóbizottság legutóbb megállapította: pártszervezeteink általában végrehajtották az erről szóló párthatározatot, s külön elismerését fejezte ki a budapesti VII. és XX. kerületi pártbizottságoknak és a patronáló üzemeknek. Azonban a munka még eredményesebbé válása érdekében feltétlenül szükséges, hogy a gazdasági segítség növelése mellett sokkal több és rendszeresebb politikai segítséget, támogatást adjanak az üzemek és intézmények a testvérnek fogadott termelőszövetkezetek tagjainak politikai neveléséhez. R. L. Megkezd®!! a jövő évi kenyérgabona értékesítési szerződések kötése Ebben az esztendőben is jól jártak azok a dolgozó parasztok, akik kenyérgabona-értékesítési szerződést kötöttek a terményforgalmi vállalattal. Minden falusi ember tapasztalatból tudja, hogy cséplés idején évről évre viszonylag alacsonyak az árak. Még Szegeden is olcsó volt a kenyérgabona — 210 forintért lehetett búzát vásárolni —, jóllehet az árak itt mindig elég magasak voltak. Ugyanakkor az értékesítési szerződéssel lekötött kenyérgabonáért az egyénieknek 220, a termelőszövetkezeteknek 240 forintot fizetett mázsánként az állam, plusz minőségi különbözete. A múlt évben 473 vagon volt a szerződéssel lekötött kenyérgabona menynyiség, s jövőre úgy látszik, még nagyobb lesz az érdeklődés. A jó felvásárlási árak következtében máris sokan teszik fel a kérdést, hogy a jövő évi termésű kenyérgabonára lehet-e értékesítési szerződést kötni. Megérdeklődtük a Csongrád megyei Terményforgalmi Vállalatnál, hogy mi a helyzet ezen a téren. Közölték, hogy az Élelmezésügyi Minisztérium engedélyezte a jövő évi termésű kenyérgabona értékesítési szerződések kötését, amely még nagyobb előnyöket biztosít a termelőknek, mint a múlt évben. Ez azt jelenti, hogy a kenyérgabona után mázsánként 10 forint szerződéses felárat fizetnek átadáskor, ezenkívül 10 forint kamatmentes előleget is kap a szerződő, azonnal a szerződéskötés alkalmával. Ezek szerint világos, hogy érdemes a jövő évi termésű kenyérgabonára már most megkötni az értékesítési szerződést, mert a dolgozó parasztokezáltal a legmagasabb áron biztosítják terményeik elhelyezését. A szerződések megköthetők a terményforgalmi vállalat telepeinél és a bizományos földművesszövetkezeteknél. Mésziszapot kap a megye Mezőhegyesről A mezőgazdaságban a 30—32 százalékos termelésemelkedés a második ötéves terv időszakában egyebek között a talajjavítás kiterjesztésével valósul meg. Az érdeklődés a gyenge minőségű földek termővé tétele iránt országszerte igen nagy. Csongrádban, ahol 8—10 évvel ezelőtt évente mindössze 200—250 holdat javítottak, a nagyüzemek most csaknem 5000 holdra szerződtek a Debreceni Talajjavító Vállalat szegedi kirendeltségével. A hódmezővásárhelyi Rózsa Ferenc Termelőszövetkezet, amely a napokban 800 hold szikes- és savanyútalaj javítására szerződött, a szomszédos Kopáncsi Állami Gazdaság tábláin győződött meg a módszer hatásosságáról. Itt a javított táblákon a búza holdanként 4 mázsával többet termett, a napraforgó óriási tányérokat érlelt, s a cukorrépánál is 40—50 mázsás különbség mutatkozik. A javításhoz az anyagot a cukorgyárak, a gipsz- és a mészkőőrlő malmok adják. A Mezőhegyesi Cukorgyár egész évi termelését — mintegy 2000 vagon mésziszapot — a Csongrád megyei nagyüzemek rendelkezésére bocsátja. A kongresszusi verseny sikeréért Újabb vállalást tettek a pártkongresszus tiszteletére a Kopáncsi Állami Gazdaság dolgozói A Kopáncsi Állami Gazdaság pártszervezete legutóbb megtartott taggyűlésén értékelte a gazdaság dolgozóinak a pártkongresszus tiszteletére tett munkavállalásait. A pártszervezet megtárgyalta a gazdaság vezetőségével azt is, milyen lehetőségek vannak újabb felajánlások megtételére. Az eddigi terméseredmények és kalkulációs számítások alapján a várható eredmény az eddig felajánlott 1 672 000 forinttal szemben 4 042 000 forint. A különbözetet képező 2 370 000 forinttal ezért a gazdaság dolgozói a pártkongresszus tiszteletére tett előző vállalásukat kiegészítik. A betakarítás során megállapítható az, hogy minden növényféleség termelése nyereséges a gazdaságban, tehát ez eredményjavulást hoz. Kenyérgabonából 75 vagonnal többet adtak át az államnak, továbbá a kenyér- és takarmánygabonát figyelembe véve a tervezett 208 vagon helyett 330 vagonnal termeltek. A későbbiek folyamán betakarításra kerülő növények is nyereségesek és több mint kétszeres termést adnak a tervezetthez képest. Rizsből is, annak ellenére, hogy a termelt 460 hold Dunghan-Shali rizsfajtát a bruzóne miatt 80—90 %-os károsodás érte, a tervezett terménymennyiség teljesítve lesz. De nemcsak a magasabb terméseredmények járulnak hozzá az eredményjavuláshoz, hanem nagymértékű megtakarítást ért el a gazdaság a munkabér, az anyag és a segédüzemág terén is. Például a kenyérgabonán az egy egységre tervezett ráfordítás 155 forint, ezzel szemben a felhasználás 148 forint. Ez 18 514 mázsa búzánál 130 ezer forint megtakarítást jelent. Süldőnevelésnél is kilogramonként 94 fillér önköltségcsökkenés mutatkozik. A műhelyben az anyagfelhasználás során pedig 144 ezer forint értékű megtakarítás jelentkezik. A felsorolt példákból látható, hogy a növénytermesztés, az állattenyésztés, valamint a segédüzemág nyereséges lesz. A gazdaság dolgozói vállalják azt is, hogy az őszi betakarítást és az ősziek vetését november 7-re befejezik. A tervezett 1570 hold őszi vetésből 1396 holdat be is vetettek. Gyenes Gyula A méreggyári dolgozón csatlakozni a kongresszusi hónaphoz A Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa elnökségének felhívását a megye üzemeinek dolgozói helyesléssel fogadták és azóta mind többen csatlakoznak a kongresszusi hónap versenymozgalmához. Műszaki megbeszéléseken, röpgyűléseken vitatták meg, hogyan készüljenek fel a kongresszusi hónapra. A Hódmezővásárhelyi Mérleggyár dolgozói szintén tartottak csatlakozó röpgyűléseket. Ezt megelőzően azonban a vállalat műszaki dolgozói kimunkálták, melyik műhelynek mit kell tennie, hol kell még javítania, hogy a gyár eredményesen teljesíthesse a kongresszus tiszteletére tett vállalásait és negyedéves tervét. A műszaki gárda javaslatát, hogy éves befejezett tervüket december 24-re és éves exporttervüket december 19-re tejesítsék, egyhangúlag elfogadta a gyár kollektívája. Az üzemrészekre kidolgozott terv ismertetése után a dolgozók sokat vitatkoztak, számolgattak, milyen felajánlásokat tehetnének a megjelölt feladatok végrehajtására. A TMK-részleg dolgozói például felajánlották, hogy a V. F. 21-es elnevezésű marógépet november 14-re kijavítják és üzembe helyezik. A technológiai osztály beosztottjai vállalták, hogy a még szükséges villahegesztő szerszámok sablonjait november 2-re, a második éltartó beállító sablonját pedig november 7-re adják le a műhelyeknek. A nagy szereldében dolgozó Petőfi-brigád tagjai: Sigrai Mihály, Palotás Imre, Mladovics Károly, Gombkötő István, Oláh Imre és a többiek az élüzem cím feltételeinek teljesítésére és 100 százalékos minőségre tettek vállalást. Külön dicséret illeti a brigád tagjait, hogy november havi tervüket vállalásuk szerint 5 százalékkal teljesítik túl. A gépműhely dolgozói szintén értékes felajánlásokat tettek. Elhatározták, úgy szervezik, meg az acélöntések megmunkálását, hogy biztosítani tudják a szerelőműhely tervszerű munkáját, s a 13 mérleg alkatrészei november 10-re, az 5 mU-széria alkatrészei pedig november 14-re elkészüljenek. A Mérleggyárban a dolgozók által tartott röpgyűlések azt bizonyítják, hogy ha felkarolják a munkások, a műszakiak kezdeményezéseit, nagy eredmények érhetőkel. A Mérleggyár dolgozóinak felajánlásaiban egyébként igen figyelemre méltó jelleg, hogy nemcsak az egyéni, vagy brigádmunkára voltak figyelemmel, hanem az együttműködésre is. Arra törekszenek, hogy a felajánlásaikkal a másik műhelyt, vagy brigádot is segítsék. A felajánlásokat tehát megtették a dolgozók, a vezetőkön a sor, hogy gondoskodjanak a szükséges anyagról és az egyéb feltételekről az eredményes termeléshez. Tanácsidoztek Szentes Állomás vasutasai Szentes állomás dolgozói e hét közepén termelési tanácskozáson vettek részt. A tanácskozást Dóra elvtárs, a szakszervezeti bizottság titkára nyitotta meg, majd Papp Zoltán elvtárs, állomásfőnök ismertette a dolgozókkal a pártkongresszus jelentőségét, annak munkáját. Ezek után ismertette a III. negyedévi tervteljesítést, miszerint a fajlagos kocsimozgatást 109,5, a kocsitartózkodást 110,4, a kocsikihasználást 110,1, a személyvonatok menetrendszerű indítását 98,7 százalékra teljesítették. A továbbiakban a negyedik negyedév tervfeladatát, annak felbontását ismertette a dolgozókkal, majd a III. negyedévi teljesítmények alapján pénz- és díszoklevél jutalmat osztott ki a jó eredményeket elérő dolgozók között. A II.—III. negyedévi teljesítmények alapján javaslatot terjesztett a dolgozók elé, kiknek javasol kiváló dolgozó jelvény, illetve oklevél jutalmazást. Ezután egyes hiányosságokról, javaslatokról tárgyaltak; a vita során 25 felszólaló volt. Többen, mint Hargittai és Pozsár elvtársak brigádjuk nevében csatlakoztak a november 2-től kezdődő kongresszusi hónaphoz. Hozzászólásukban kifejtették, hogy brigádjukkal harcot indítanak a szocialista munkabrigád cím elhódításáért, melyet jelen pillanatban Virágos elvtársék brigádja használ. A további hozzászólások is sok igazságot, tárgyilagos bírálatot tartalmaztak. Az értekezleten látottak és hallottak alapján biztosítottnak látjuk a kongresszusi verseny sikerét és a megtisztelő élüzem cím elnyerését. Dora Tóth Imre A tsz-községek egészségügyi ellátottsága általában megfelelő Tizenhárom községben házi betegápolónők dolgoznak A megyei tanács v. b. egészségügyi osztálya az elmúlt hetekben felülvizsgálta termelőszövetkezeti községeink egészségügyi ellátottságát, s feltárta a megoldásra váró problémákat. A vizsgálatból megállapítható, hogy a tsz-községek lakosságának orvosi ellátottsága általában megfelelő. E községek egy része azonban — a lakosság számát tekintve — elég kicsi, s ezért 2—3 község is tartozik egyegy községi körzeti orvoshoz. Cserebökénynek és Nagytőkének például a ma még nem tsz-községgel, Magyartéssel van egy körzeti orvosa. Az orvos Szentesen lakik, s onnan jár ki a három községbe. E körzethez mintegy 4000 lakos tartozik. A többi körzetben ennél jóval kevesebb lakos jut egyegy községi körzeti orvosra, mégis mindenütt az nehezíti az orvosok munkáját, hogy valamennyi községhez eléggé nagy kiterjedésű külterület is tartozik. Rossz időjárás esetén — a rossz útviszonyok miatt — az orvosok nehezen tudják megközelíteni azokat a helyeket, ahová kihívják őket. Mivel a kisebb létszámú községeket nem lehet önálló körzetté szervezni — a biztosított betegek száma viszont mindenütt ugrásszerűen megnőtt —, a betegellátás jobbátétele érdekében házi betegápolónői állásokat szerveztek. Ezek az ápolónők segítik a körzeti községi orvos munkáját, s meglátogatják az otthon fekvő betegeket is. Október elejétől 13 termelőszövetkezeti községben működik házi betegápolónő: Cserebökényen, Fábiánsebestyénen, Derekegyházán, Árpádhalmon, Nagyéren, Ambrózfalván, Klárafalván, Királyhegyesen, Nagylakon, Újszentivánon, Tiszaszigeten és Deszken egy-egy, míg Székkutason kettő. Néhány községben azonban szükséges, hogy a rendelőhelyiségeket és a várótermeket bővítsék. Árpádhalmon mindenekelőtt a várótermet, Nagymágocson pedig mind a várótermet, mind pedig a rendelőhelyiséget bővíteni kell. A nagymágocsi tanács a községfejlesztési alapból még az idén megoldja e problémát. Egyébként a szentesi járási tanács a jövő évre 300 ezer forintot kap, s ebből az öszszegből a járás tsz-községeiben az orvosi rendelők felszerelését felújítják. Ugyancsak ebből kívánják megoldani az árpádhalmi rendelő felújítását is.