Csongrád Megyei Hirlap, 1961. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-01 / 1. szám
Vasárnap, 1991. január . (folytatás az 1. oldalról.) kommunisták akarják a békét, a nép jólétét, a kommunisták legnagyobb ellenségei mindenfajta hódító háborúnak. S ennyit minden ember, még a legegyszerűbb is megért. Ezért mondhatjuk a párt politikájáról, hogy igazi népi politika, őszinte, világos, egyértelmű politika. Ügyünk győzelmének viszont egyik előfeltétele, hogy a nép értse, mit akar a vezető erő, a vezető elgondolását maga ügyének tekintse, hiszen ez már félsiker. Nem tudhatjuk előre, mit hoz számunkra a ma kezdődő új esztendő. Vannak, akik babonásan a horoszkópokból kutatják a jövőt Balga emberek! Igaz, hogy nem tudhatjuk, mi történik három, öt, vagy éppen tizenkét hónap múlva — hiszen igaz, azt A mi politikánk , mondjuk, úgy szállnak az évek, mint a röpke pillanat —, de mennyi munka, mennyi küzdés, s talán szenvedés is fér bele egyetlen évbe. Mégis egy valamit biztosan tudunk: a mi ügyünk igaz ügy, s csak az igaz ügyek győzedelmeskednek! A mi korunk fő jellegzetessége — amint a kommunista és munkáspártok moszkvai értekezletén elfogadott Nyilatkozat mondja —, hogy a szocialista világrendszer az emberi társadalom fejlődésének döntő tényezőjévé válik.Az emberi társadalom történelmi fejlődésének fő tartalmát, fő irányvonalát és fő sajátosságait korunkban a szocialista világrendszer, azok az erők határozzák meg, amelyek az imperializmus ellen, a társadalom szocialista átalakításáért harcolnak. Az imperializmus semmiféle erőlködése nem állíthatja meg a történelem előrehaladását. Létrejöttek a szocializá Micsoda nagyszerű perspektíva nemcsak a mi számunkra, de a világ valamennyi népe számít a további döntő győzelmének szilárd előfeltételei. A szocializmus teljes győzelme elkerülhetetlen-. mára. De mi, akik itt élünk és dolgozunk a Tisza mentén, mi is szerény hozzájárulói vagyunk annak, hogy ma a világ népei előtt ez a ragyogó távlat állhat. Ezért most, 1961 küszöbén — mögöttünk az óév gazdag tapasztalataival és eredményeivel — újult lendülettel, szerény szorgalommal, de ügyünk igazába vetett rendíthetetlen hittel köszöntsük az új esztendőt! Idén jelentősen továbbfejlődik népgazdaságunk A Minisztertanács jóváhagyta az 1961. évi népgazdasági tervet A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács december 29-én — a Népköztársaság Elnöki Tanácsának felhatalmazása alapján — jóváhagyta az 1961. évi népgazdasági tervet Az 1961. évi népgazdasági terv legfontosabb előirányzatai a következők: IPAR 1961-ben tovább folytatódik az ipari termelés gyors ütemű növekedése. A terv szerint az ipari termelés az 1960. évi várhatóhoz képest 1961-ben 8 százalékkal lesz magasabb. Az átlagosnál nagyobb mértékű növekedést irányoz elő a terv azokban az ágazatokban, amelyekben a termelés gyorsabb emelkedése a népgazdaság további fejlődése szempontjából elsősorban kívánatos. Így az átlagosnál gyorsabban emelkedik a termelés a gépiparban (10 százalék), ezen belül is elsősorban a híradástechnikai iparban (17,7 százalék) és a műszeriparban (15,8 százalék). Az építőanyagipar 8,5 százalékkal, a vegyipar 13 százalékkal növeli termelését. A vegyiparon belül a legnagyobb fejlődést a gyógyszeripar (20 százalék), továbbá a gumi- és műanyagipar (19 százalék) éri el. A terv az alapanyagipari ágak kapacitásának jobb kihasználását irányozza elő. Ennek megfelelően a villamosenergia termelése 9,3 százalékkal, a melegen hengerelt acél termelése 16,5 százalékkal, a kőolaj termelése 15 százalékkal, a nitrogénműtrágya termelése 20 százalékkal, a cement termelése pedig 10 százalékkal emelkedik. A terv szerint a könnyűipar termelése 1960-hoz képest az idén 6,4 százalékkal emelkedik. Ezen belül gyorsabban fejlődik a cipőipar (11,8 százalékkal), a bútoripar (9,9 százalékkal) és a papíripar (8,2 százalékkal). Az élelmiszeripar termelése 4,5 százalékkal növekedik. Az átlagosnál magasabb a termelés előirányzata a konzerviparban (12,5 százalék), a baromfifeldolgozóiparban (12,3 százalék). Az édesiparban (5,9 százalék) és a söriparban (5,1 százalék). TERMELÉKENYSÉG ÉS ÖNKÖLTSÉG 1961-ben a munkások és az alkalmazottak száma 85 ezer fővel (2,9 százalékkal) nő. A termelés emelkedésének mintegy kétharmad részét már 1961-ben a munka termelékenységének növelésével kell biztosítani. Ennek megfelelően az iparban a munka termelékenységének 5,6 százalékkal kell emelkednie. Ez megköveteli a létszám-, a munkanorma-, a bér- és a munkafegyelem megszilárdítását, a műszaki fejlesztés gyorsítását és az elmúlt években megvalósított gépi beruházások jóval hatékonyabb hasznosítását. MEZŐGAZDASÁG A terv a mezőgazdasági termelés 7,9 százalékos növelését irányozza elő.. A terv számol azzal, hogy 1961 elején a termelőszövetkezetek tömeges szervezése befejeződik. A növénytermelés 10,6 százalékkal emelkedik. A növénytermelésben a fő figyelmet a kenyérgabona, a kukorica, a napraforgó, a cukorrépa, valamint a korai és kései zöldségfélék termelésére kell fordítani. A terv az állattenyésztés termelési értékének 4,5 százalékos növelését írja elő. Ehhez a többi között szükséges a tehénállomány 1,2 százalékos fejlesztése. A tejhozamnak az 1959. évi 2160 literről 2370 literre való emelése, a kiselejtezett tehenek megfelelő pótlása a borjúszaporulat növelése. Fontos feladat a sertés- és baromfiállomány gyorsabb és nagyobb arányú növelése. A mezőgazdasági termelés fejlesztését segíti, hogy a műtrágyaellátást 30 százalékkal növeljük, 120 ezer kát.holdon — a tavalyinál 20 százalékkal nagyobb területen — végzünk talajjavítást, és az öntözött terület 195 ezer kát. holdra — a tavalyihoz képest 22 százalékkal — növekszik. A tavalyi 25 ezer kh-val szemben az idén 300 ezer kh-on nagyhozamú búzafajtákat, a kukorica vetésterületének 75 százalékán hibridfajtákat termelünk, a magas olajtartalmú napraforgófajták termelését pedig 20 ezer tok-ról 80 ezer kh-ra emeljük. KÖZLEKEDÉS A népgazdaság termelőágazataiban végbemenő növekedés, a külkereskedelmi forgalom és a lakosság ellátásának megnövekedett szükségletei az 1960. évi színvonalhoz képest a szállításra kerülő áruk menynyiségét 9 százalékkal növelik. Az utasok száma a terv szerint 8,6 százalékkal nő. A megnövekedett szállítási feladatok ellátása a járművek kihasználásának további javítását teszi szükségessé. KÜLKERESKEDELEM A külkereskedelem összfforgalma 1961-ben mintegy tizenhárom százalékkal lesz nagyobb, mint tavaly. Az összforgalom hetvenegy százalékát a szocialista tábor országaival bonyolítjuk le. Az 1961. évi külkereskedelmi áruforgalmi előirányzatok alapján tovább szélesedhetnek kapcsolataink a tőkés országokkal is, különösen a nemzeti önállóság útjára lépett, gazdaságilag ma még gyengén fejlett országokkal. BERUHÁZÁS Beruházásra a terv 30,7 milliárd forintot irányoz elő. A beruházási terv legfőbb célja, hogy a rendelkezésre álló eszközök leghatékonyabb felhasználásával biztosítsuk mindenekelőtt a folyamatban lévő beruházások minél gyorsabb ütemű folytatását, illetve befejezését. Ipari beruházásokra a terv mintegy tizenöt milliárd forintot irányoz elő. Ennek huszonhárom százaléka szolgál az energiahordozó anyagok termelésének fejlesztésére, negyvennégy százaléka a nyersanyagot termelő iparágak és harminchárom százaléka a feldolgozóipar fejlesztésére. A mezőgazdaság fejlesztésére a terv 5,1 milliárd forint beruházást biztosít, ebből 2,4 milliárd forint beruházás a termelőszövetkezetekben valósul meg. A közlekedés fejlesztésére 2,5 milliárd forintot fordítunk. Háromszáztizenhét nagyobb létesítmény üzembe helyezése van a tervben. 1961-ben egyebek között befejeződik a Dunai Vasmű kokszolója és salakhabosítója. Az erősáramú iparban befejeződik az akkumulátorgyár, a transzvill és a csepeli trafógyár, a műszeriparban pedig a kórházi berendezések gyárának, az elektromos készülékek gyárának, valamint az elektronikus készülékek gyárának a bővítése. A textilipar kapacitása 46 000 orsó üzembe állításával bővül, befejeződik a kispesti textilgyár automatizálása. ÉLETSZÍNVONAL, LAKÁSÉPÍTÉS, ÁRUELLÁTÁS A nemzeti jövedelem 1961- ben az 1960. évihez képest hét százalékkal növekszik. A nemzeti jövedelemből a lakosság fogyasztási alapja 4,1 százalékkal nő. A hároméves terv folyamán a tervezettet jelentősen meghaladó mértékben megnövekedett átlagjövedelem biztosítása mellett a munkások és alkalmazottak reáljövedelme 1,8 százalékkal magasabb lesz, mint 1960- ban volt. Az állami kiskereskedelem áruforgalma 4,6 százalékkal nő. Állati termékekből azonban — bár ez évben a tavalyinál több hús, tej, tojás, vaj kerül forgalomba — a lakosság növekvő igényeit nem tudjuk teljesen kielégíteni. A belkereskedelmi forgalomban a bolti élelmiszerek eladása 3,8 százalékkal, a ruházati cikkeké 3,6 százalékkal, a vegyes iparcikkeké 6,8 százalékkal, a vendéglátóüzemek forgalma pedig 3,6 százalékkal növekszik. Lényegesen több televíziót, hűtőszekrényt, porszívót, bútort biztosít a terv a lakosságnak. 1961-ben az állam csaknem két és fél milliárd forintot fordít lakásépítésre. Állami kivitelezésben és magánerőből összesen több mint 46 ezer lakás építése fejeződik be. Az egészségügyi ellátás fejlesztésében a legjelentősebb 1200 kórházi ágy létesítése. A kulturális beruházások közül a legfontosabb mintegy kilencszáz általános iskolai és középiskolai tanterem megépítése. KONZULTÁCIÓ Napjaink legégetőbb problémája: háború vagy béke ? Igen, az. Mindannyiunk számára az a legégetőbb probléma: lesz-e háború vagy megmarad a béke? Ettől függ az egyes ember sorsa, boldogulása, és ettől függ az emberiségé. S mi mindannyian nap mint nap feltesszük a kérdést, néha elszántan, néha szorongva, néha baljóslatúan, másszor meg a tagadó válasz biztos reményében: lesz-e háború, mire virradunk holnap. Érdemes-e élni, alkotni, dolgozni, gyűjteni, vágyakat és terveket kovácsolni? Van-e megnyugtató felelet erre a kérdésre? Ki meri magára vállalni a felelősséget ma azért, hogy ezt mondja: nem, nem lesz háború. A kommunisták nem beszélnek a levegőbe, s nem kürtölnek világgá olyan szólamokat, amelyeket holnapra nyomtalanul elfújhatnak az események, mert hiányzik belőlük a megalapozott igazság tartóssága — a kommunisták ma azt mondják: a háború elkerülhető, a világháború kirobbantásának lehetőségét, a kísérletet meg lehet hiúsítani akkor, ha... Vajon hányan gondolunk erre, ha... Vajon hányónknak jut eszébe, mi lenne, ha ... Mert bizony sok-sok jó szándékú ember azt mondja: nekem az a fontos, hogy minél jobban, minél nagyobb biztonságban éljek, a világ sorsát pedig majd elintézik anagyok. Én ahhoz kis ember vagyok ... Mások megnyugszanak, vannak, akik vigyáznak a békére: ott a Szovjetunió, a béketábor vezére, és ott a béketábor... És az talán nem is jut eszükbe, hogy ők is beletartoznak ebbe a béketáborba, mely több százmillió hozzájuk hasonló kis egyedből tevődik össze. Viszont: a háború elkerülhetetlen, a világháború kirobbantásának kísérletét nem lehet meghiúsítani akkor, ha... Sokan erre sem gondolnak. Ahogy nem jut eszükbe az első lehetőség, úgy nem gondolnak a másodikra sem. Pedig mindkét-ha-“ tulajdonképpen ezt jelenti: a béke lehetősége a mi kezünkben van, az emberiség kezében, a kommunisták és a békeszerető dolgozók százmillióinak kezében, s ezeknek az embereknek az elszánt, következetes és nem kampányszerű harcától függ az, hogy meghiúsulhasson minden háborús kísérlet. »Napjaink legégetőbb problémája — a háború és a béke kérdése« — állapítja meg a kommunista és munkáspártok képviselőinek legutóbbi moszkvai nyilatkozata. E megállapítás alapja a történelmi fejlődés és a nemzetközi helyzet alapos, mélyreható elemzése, az egymással szembenálló erők — a kapitalizmus és a szocializmus erőinek — felmérése, a lehetőségek boncolgatása, lényegében ez az, mely a jelenlegi helyzetet meghatározva a békeharc legfontosabb soron következő feladatait is részletezi. Komolyság, alaposság és megfontoltság hatja át a Nyilatkozat minden sorát A megállapítások senkit nem akarnak illúziókba ringatni a jelenlegi helyzetet illetően: a világháború elkerülhető, de kirobbanásának lehetősége fennáll, sőt, a háborús erők, az imperialista erők háborús készülődései nem szünetelnek egyetlen pillanatra sem, a fegyiverkezési hajsza fokozott méreteket ölt, a különböző katonai tömbök működése mind fenyegetőbbé válik, különösen azokon a helyeken, ahol az imperializmus — a helyi háborúk kirobbantásával — a cselekvés útjára lép annak érdekében, hogy pozícióit fenntarthassa. A helyzet tehát egyáltalán nem megnyugtató — ezt az oldalt illetően. Figyelembe kell azonban vennünk az általános helyzet vizsgálatánál a másik oldalt, a másik tényezőt is: a béketábor növekvő erejét, aktivitását és hatékonyságát. Nem véletlenül hangsúlyozza oly határozottsággal a Nyilatkozat, hogy: -Elmúlt... az az idő, amikor az imperialisták a maguk kénye-kedve szerint határozták meg: legyen vagy ne legyen háború.S hogy elmúlt, mindörökre elmúlt, ez lényegében azt jelenti, hogy az idők során kialakult és egységbe kovácsolódott a háborúval szembenálló erők tábora. S ez a tábor ma már akkora erőt képvisel, hogy szembe tud szállni, és eredményesen tud szembeszállni az imperializmus minden háborús kísérletével. A béketábor egységének legfőbb alapja: a béke szeretete, a megóvásért való küzdelem. A békeharc tehát népeket, nemzeteket, osztályokat, embereket tömörít közös táborba — akiknek és amelyeknek esetleg különbözők a politikai elvei, különbözik vallásuk, fajuk, színük, más a véleményük a társadalmi fejlődés irányáról —, de akik, és amelyek mindannyian békét akarnak, mert élni akarnak, nem akarják, hogy egy minden eddiginél borzalmasabb karma- 2 Jó reménnyel nézünk előre Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének újévi levele Elvtársak! Barátaim! Betegségemből gyógyulóban, de dolgaim végzésében még mindig korlátozottan, ezúttal levélben fordulok újév alkalmából dolgozó népünkhöz, szocialista építésünk munkásaihoz, minden honfitársamhoz. * Az esztendő fordulója a számadásnak és a feladatok felmérésének ideje az emberi életben. Visszatekintünk végzett munkánkra, örülünk a sikereknek, megpróbálunk tanulságokat levonni tévedéseinkből és gondos gazda módján terveket készítünk a jövőre. Mindnyájunk öröme, hogy az 1960-as évről jó zárszámadást készíthetünk és 1961-re a lehetőségeknek az eddiginél is szélesebb távlatai állnak nyitva előttünk. Hazánkban tovább erősödött a munkás-paraszt hatalom. Közéletünkben széleskörű politikai bizalom uralkodik. Népünk munkájával és állásfoglalásával támogatja a pártot, a kormányt, a köziazgatást, részt vesz a hatalomgyarkorlásában. A menetközben adódott nehézségeket a tömegek együttműködésével győztük le. Népünk szorgalmának és a belső egységnek köszönhetjük, hogy 1960-ra, mint a lendületes szocialista fejlődés évére, mint a hároméves terv sikerekben gazdag befejező esztendejére tekinthetünk vissza. A világ, az emberiség előre halad. 1960-ban tovább nőtt a Szovjetunió hatalma, a szocialista tábor ereje, tovább növekedett minden szocialista ország, közöttük a Magyar Népköztársaság tekintélye a világon. Az esztendő nemzetközi politikáját a leszerelésre, a béke biztosítására, a gyarmati rendszer felszámolására irányuló szovjet kezdeményezések határozták meg. A kommunista pártok történelmi jelentőségű moszkvai értekezlete elvi és gyakorlati irányításával új lendületet adott a szocializmus világméretű győzelméért folytatott küzdelemnek és a néptömegek harcának a tartós békéért. Az elnyomott népek egymás után rázzák le magukról a szolgaság láncait és keresik a szabad élet, a felemelkedés, a társadalmi igazság útját. A népek zsarnokok okozta szenvedéseit látva még értékesebbnek és drágábbnak érezzük a magunk elnyert szabadságát. Az erős szocialista táborban élve népünk békességben, biztonságban és nyugodt, alkotó munkában töltötte az esztendőt, örvendetes, hogy már nemcsak a magunk boldogulásán tudunk teljes biztonságban és félelmek nélkül dolgozni, hanem hozzá tudunk járulni azokhoz a világot átfogó mozgalmakhoz, amelyekre a most felszabaduló népek új életük megalapozásában és védelmében támaszkodni tudnak. Az új esztendő küszöbén előre tekintünk: 1961-ben új tervek megvalósítása vár reánk. Iparunkkal szemben a növekvő belső fogyasztás és az ország külkereskedelmi mérlege növekvő igényeket támaszt. Fontos, hogy a termelékenység növelésével, a gyártás fejlesztésével, az önköltség csökkentésével, takarékossággal 1961-ben még tovább gazdagítsuk, erősítsük népgazdaságunkat. Mezőgazdaságunkban befejezéshez közeledik a szocialista átalakulás. Egymásba kapcsolódva jelentkeznek a szövetkezeti nagyüzemek megszervezésének és megszilárdításának, az új szövetkezeti tagokkal való széleskörű beszélgetéseknek, a szakmai és politikai tájékoztatásnak, a szövetkezeti demokrácia kialakításának különböző problémái ,Ezekkel már a legközelebbi hetekben komolyat szembe kell néznünk. Szocialista építésünkben mindnyájunkra nagy feladatok várnak az 1961-es esztendőben, de érdemes vállalni minden fáradságot és áldozatos munkát. Jó reménnyel nézünk előre, mindenki önmagáért, családjáért, népünk boldog szocialista jövőjéért dolgozik, azt építi minden alkotó tett ma az országban. E nagyszerű munkához sok sikert, jó egészséget kívánok mindenkinek. Boldog új esztendőt kívánok minden magyar munkásnak, parasztnak, értelmiséginek, a haza minden hű fiának és leányának. Budapest, 1960. december 31. DOBI ISTVÁN