Csongrád Megyei Hirlap, 1961. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-01 / 1. szám

Vasárnap, 1991. január . (folytatás az 1. oldalról.) kommunisták akarják a békét, a nép jólétét, a kommunisták legnagyobb ellenségei mindenfajta hódító hábo­rúnak. S ennyit minden ember, még a legegyszerűbb is megért. Ezért mondhatjuk a párt politikájáról, hogy igazi népi politika, őszinte, világos, egyértelmű politika. Ügyünk győzel­mének viszont egyik előfeltétele, hogy a nép értse, mit akar a vezető erő, a vezető elgondolását maga ügyének tekintse, hiszen ez már félsiker. Nem tudhatjuk előre, mit hoz szá­munkra a m­a kezdődő új esztendő. Vannak, akik babonásan a horoszkó­pokból kutatják a­ jövőt Balga em­berek! Igaz, hogy nem tudhatjuk, mi történik három, öt, vagy éppen tizen­két hónap múlva — hiszen igaz, azt A mi politikánk , mondjuk, úgy szállnak az évek, mint a röpke pillanat —, de mennyi mun­ka, mennyi küzdés, s talán szenvedés is fér bele egyetlen évbe. Mégis egy valamit biztosan tudunk: a m­i ügyünk igaz ügy, s csak az igaz ügyek győzedelmeskednek! A mi ko­runk fő jellegzetessége — amint a kommunista és munkáspártok moszk­vai értekezletén elfogadott Nyilatko­zat mondja —, hogy a szocialista vi­lágrendszer az emberi társadalom fej­lődésének döntő tényezőjévé válik.­­Az emberi társadalom történelmi fejlődésének fő tartalmát, fő irány­vonalát és fő sajátosságait korunkban a szocialista világrendszer, azok az erők határozzák meg, amelyek az im­perializmus ellen, a társadalom szo­cialista átalakításáért harcolnak. Az imperializmus semmiféle erőlködése nem állíthatja meg a történelem elő­rehaladását. Létrejöttek a szocializá M­icsoda nagyszerű perspektíva nemcsak a mi számunkra, de a világ valamennyi népe szá­mít a további döntő győzelmének szi­lárd előfeltételei. A szocializmus tel­jes győzelme elkerülhetetlen-. mára. De mi, akik itt élünk és dol­gozunk a Tisza mentén, mi is szerény hozzájárulói vagyunk annak, hogy ma a világ népei előtt ez a ragyogó távlat állhat. Ezért most, 1961 küszö­bén — mögöttünk az óév gazdag ta­pasztalataival és eredményeivel — újult lendülettel, szerény szorgalom­mal, de ügyünk igazába vetett ren­díthetetlen hittel köszöntsük az új esztendőt! Idén jelentősen továbbfejlődik népgazdaságunk A Minisztertanács jóváhagyta az 1961. évi népgazdasági tervet A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács december 29-én — a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának felhatalmazása alapján — jó­váhagyta az 1961. évi népgazdasági tervet Az 1961. évi népgazdasági terv legfontosabb előirány­zatai a következők: IPAR 1961-ben tovább folytató­dik az ipari termelés gyors ütemű növekedése. A terv szerint az ipari termelés az 1960. évi várhatóhoz képest 1961-ben 8 százalékkal lesz magasabb. Az átlagosnál na­gyobb mértékű növekedést irányoz elő a terv azokban az ágazatokban, amelyekben a termelés gyorsabb emelke­dése a népgazdaság további fejlődése szempontjából első­sorban kívánatos. Így az át­lagosnál gyorsabban emel­kedik a termelés a gépipar­ban (10 százalék), ezen belül is elsősorban a híradástech­nikai iparban (17,7 száza­lék) és a műszeriparban (15,8 százalék). Az építőanyagipar 8,5 százalékkal, a vegyipar 13 százalékkal növeli ter­melését. A vegyiparon belül a legnagyobb fejlődést a gyógyszeripar (20 százalék), továbbá a gumi- és mű­anyagipar (19 százalék) éri el. A terv az alapanyagipari ágak kapacitásának jobb ki­használását irányozza elő. Ennek megfelelően a villa­­mosenergia termelése 9,3 százalékkal, a melegen hen­gerelt acél termelése 16,5 százalékkal, a kőolaj terme­lése 15 százalékkal, a nitro­génműtrágya termelése 20 százalékkal, a cement ter­melése pedig 10 százalékkal emelkedik. A terv szerint a könnyű­ipar termelése 1960-hoz ké­pest az idén 6,4 százalék­kal emelkedik. Ezen belül gyorsabban fejlődik a cipő­ipar (11,8 százalékkal), a bútoripar (9,9 százalékkal) és a papíripar (8,2 százalékkal). Az élelmiszeripar terme­lése 4,5 százalékkal növeke­dik. Az átlagosnál magasabb a termelés előirányzata a konzerviparban (12,5 száza­lék), a baromfifeldolgozó­iparban (12,3 százalék). Az édesiparban (5,9 százalék) és a söriparban (5,1 százalék). TERMELÉKENYSÉG ÉS ÖNKÖLTSÉG 1961-ben a munkások és az alkalmazottak száma 85 ezer fővel (2,9 százalékkal) nő. A termelés emelkedésének mintegy kétharmad részét már 1961-ben a munka ter­melékenységének növelésé­vel kell biztosítani. Ennek megfelelően az iparban a munka termelékenységének 5,6 százalékkal kell emel­kednie. Ez megköveteli a létszám-, a munkanorma-, a bér- és a munkafegyelem megszilárdítását, a műszaki fejlesztés gyorsítását és az elmúlt években megvalósí­tott gépi beruházások jóval hatékonyabb hasznosítását. MEZŐGAZDASÁG A terv a mezőgazdasági termelés 7,9 százalékos nö­velését irányozza elő.. A terv számol azzal, hogy 1961 elején a termelőszövetkeze­tek tömeges szervezése be­fejeződik. A növénytermelés 10,6 szá­zalékkal emelkedik. A nö­vénytermelésben a fő figyel­met a kenyérgabona, a kuko­rica, a napraforgó, a cukor­répa, valamint a korai és kései zöldségfélék termelé­sére kell fordítani. A terv az állattenyésztés termelési értékének 4,5 szá­zalékos növelését írja elő. Ehhez a többi között szük­séges a tehénállomány 1,2 százalékos fejlesztése. A tejhozamnak az 1959. évi 2160 literről 2370 literre va­ló emelése, a kiselejtezett tehenek megfelelő pótlása a borjúszaporulat növelése. Fontos feladat a sertés- és baromfiállomány gyorsabb és nagyobb arányú növelé­se. A mezőgazdasági termelés fejlesztését segíti, hogy a műtrágyaellátást 30 szá­zalékkal növeljük, 120 ezer kát.­­holdon — a tavalyinál 20 százalékkal nagyobb te­rületen — végzünk talajjaví­tást, és az öntözött terület 195 ezer kát. holdra — a tavalyihoz képest 22 száza­lékkal — növekszik. A ta­valyi 25 ezer k­h-val szem­ben az idén 300 ezer kh-on nagyhozamú búzafajtákat, a kukorica vetésterületének 75 százalékán hibridfajtákat termelünk, a magas olajtar­talmú napraforgófajták ter­melését pedig 20 ezer tok-ról 80 ezer kh-ra emeljük. KÖZLEKEDÉS A népgazdaság termelő­ágazataiban végbemenő nö­vekedés,­­ a külkereskedelmi forgalom és a lakosság el­látásának megnövekedett szükségletei az 1960. évi színvonalhoz képest a szál­lításra kerülő áruk meny­­nyiségét 9 százalékkal nö­velik. Az utasok száma a terv szerint 8,6 százalékkal nő. A megnövekedett szállí­tási feladatok ellátása a jár­művek kihasználásának to­vábbi javítását teszi szük­ségessé. KÜLKERESKEDELEM A külkereskedelem összf­forgalma 1961-ben mintegy tizenhárom százalékkal lesz nagyobb, mint tavaly. Az összforgalom hetven­egy százalékát a szocialista tábor országaival bonyolít­juk le. Az 1961. évi külkereske­delmi áruforgalmi előirány­zatok alapján tovább széle­sedhetnek kapcsolataink a tőkés országokkal is, külö­nösen a nemzeti önállóság útjára lépett, gazdaságilag ma még gyengén fejlett or­szágokkal. BERUHÁZÁS Beruházásra a terv 30,7 milliárd forintot irányoz elő. A beruházási terv legfőbb célja, hogy a rendelkezésre álló eszközök leghatékonyabb felhasználásával biztosítsuk mindenekelőtt a folyamatban lévő beruházások minél gyor­sabb ütemű folytatását, illet­ve befejezését. Ipari beruházásokra a terv mintegy tizenöt milliárd fo­rintot irányoz elő. Ennek huszonhárom százaléka szol­gál az energiahordozó anya­gok termelésének fejlesztésé­re, negyvennégy százaléka a nyersanyagot termelő ipar­ágak és harminchárom szá­zaléka a feldolgozóipar fej­lesztésére. A mezőgazdaság fejleszté­sére a terv 5,1 milliárd fo­rint beruházást biztosít, eb­ből 2,4 milliárd forint beru­­házás a termelőszövetkezetek­ben valósul meg. A közlekedés fejlesztésére 2,5 milliárd forintot fordí­tunk. Háromszáztizenhét nagyobb létesítmény üzembe helyezé­se van a tervben. 1961-ben egyebek között befejeződik a Dunai Vasmű kokszolója és salakhabosítója. Az erős­áramú iparban befejeződik az akkumulátorgyár, a transz­­vill és a csepeli trafógyár, a műszeriparban pedig a kór­házi berendezések gyárának, az elektromos készülékek gyárának, valamint az elekt­ronikus készülékek gyárának a bővítése. A textilipar ka­pacitása 46 000 orsó üzembe állításával bővül, befejező­dik a kispesti textilgyár auto­matizálása. ÉLETSZÍNVONAL, LAKÁSÉPÍTÉS, ÁRUELLÁTÁS A nemzeti jövedelem 1961- ben az 1960. évihez képest hét százalékkal növekszik. A nemzeti jövedelem­ből a lakosság fogyasztási alapja 4,1 százalékkal nő. A hároméves terv folya­mán a tervezettet jelentősen meghaladó mértékben meg­növekedett­­ átlagjövedelem biztosítása mellett a mun­kások és alkalmazottak reál­­jövedelme 1,8 százalékkal magasabb lesz, mint 1960- ban volt. Az állami kiskereskedelem áruforgalma 4,6 százalé­kkal nő. Állati termékekből azon­ban — bár ez évben a tava­lyinál több hús, tej, tojás, vaj kerül forgalomba —­ a lakosság növekvő igényeit nem tudjuk teljesen kielégí­teni. A belkereskedelmi forga­lomban a bolti élelmiszerek eladása 3,8 százalékkal, a ruházati cikkeké 3,6 száza­lékkal, a vegyes iparcikke­ké 6,8 százalékkal, a ven­déglátóüzemek forgalma pe­dig 3,6 százalékkal növek­szik. Lényegesen több tele­víziót, hűtőszekrényt, por­szívót, bútort biztosít a terv a lakosságnak. 1961-ben az álla­m csak­nem két és fél milliárd fo­rintot fordít lakásépítésre. Állami kivitelezésben és magánerőből összesen több mint 46 ezer lakás építése fejeződik be. Az egészségügyi ellátás fejlesztésében a legjelentő­sebb 1200 kórházi ágy létesí­tése. A kulturális beruházá­sok közül a legfontosabb mintegy kilencszáz általános iskolai és középiskolai tan­terem megépítése. KONZULTÁCIÓ Napjaink legégetőbb problémája: háború vagy béke ? I­gen, az. Mindannyiunk számára az­­ a legégetőbb probléma: lesz-e háború vagy megmarad a béke? Ettől függ az egyes ember sorsa, boldogulása, és ettől függ az emberiségé. S mi mindannyian nap mint nap feltesszük a kérdést, néha elszántan, néha szorongva, néha bal­­jóslatúan, másszor meg a tagadó vá­lasz biztos reményében: lesz-e há­ború, mire virradunk holnap. Érde­mes-e élni, alkotni, dolgozni, gyűjte­ni, vágyakat és terveket kovácsolni? Van-e megnyugtató felelet erre a kérdésre? Ki meri magára vállalni a felelősséget ma azért, hogy ezt mond­ja: nem, nem lesz háború. A kommunisták nem beszélnek a levegőbe, s nem kürtölnek világgá olyan szólamokat, amelyeket holnap­ra nyomtalanul elfújhatnak az ese­mények, mert hiányzik belőlük a megalapozott igazság tartóssága — a kommunisták ma azt mondják: a há­ború elkerülhető, a világháború ki­robbantásának lehetőségét, a kísérle­tet meg lehet hiúsítani akkor, ha... Vajon hányan gondolunk erre, ha... Vajon hányónknak jut eszébe, mi lenne, ha ... Mert bizony sok-sok jó szándékú ember azt mondja: ne­kem­ az a fontos, hogy minél jobban, minél nagyobb biztonságban éljek, a világ sorsát pedig majd elintézik a­­nagyok­. Én ahhoz kis ember va­gyok ... Mások megnyugszanak, van­nak, akik vigyáznak a békére: ott a Szovjetunió, a béketábor vezére, és ott a béketábor... É­s az talán nem is jut eszükbe, hogy ők is beletartoz­nak ebbe a béketáborba, mely több százmillió hozzájuk hasonló kis egyedből tevődik össze. Viszont: a há­ború elkerülhetetlen, a világháború kirobbantásának kísérletét nem lehet meghiúsítani akkor, ha... Sokan erre sem gondolnak. Ahogy nem jut eszükbe az első lehetőség, úgy nem gondolnak a másodikra sem. Pedig mindkét­­-ha-“ tulajdonképpen ezt jelenti: a béke lehetősége a mi kezünkben van, az emberiség kezé­ben, a kommunisták és a békeszerető dolgozók százmillióinak kezében, s ezeknek az embereknek az elszánt, következetes és nem kampányszerű harcától függ az, hogy meghiúsul­hasson minden háborús kísérlet. »Napjaink legégetőbb problémája — a háború és a béke kérdése« — ál­lapítja meg a kommunista és mun­káspártok képviselőinek legutóbbi moszkvai nyilatkozata. E megállapí­tás alapja a történelmi fejlődés és a nemzetközi helyzet alapos, mélyre­ható elemzése, az egymással szem­benálló erők — a kapitalizmus és a szocializmus erőinek — felmérése, a lehetőségek boncolgatása, lényegében ez az, mely a jelenlegi helyzetet meg­határozva a békeharc legfontosabb soron következő feladatait is részle­tezi. K­omolyság, alaposság és megfon­toltság hatja át a Nyilatkozat minden sorát A megállapítá­sok senkit nem akarnak illúziókba ringatni a jelenlegi helyzetet illetően: a világháború elkerülhető, de kirob­banásának lehetősége fennáll, sőt, a háborús erők, az imperialista erők háborús készülődései nem szünetel­nek egyetlen pillanatra sem, a fegyi­verkezési­ hajsza fokozott méreteket ölt, a különböző katonai tömbök műkö­dése mind fenyegetőbbé válik, külö­nösen azokon a helyeken, ahol az im­perializmus — a helyi háborúk kirob­bantásával — a cselekvés útjára lép annak érdekében, hogy pozícióit fenn­tarthassa. A helyzet tehát egyáltalán nem megnyugtató — ezt az oldalt illetően. Figyelembe kell azonban vennünk az általános helyzet vizsgálatánál a má­sik oldalt, a másik tényezőt is: a bé­ketábor növekvő erejét, aktivitását és hatékonyságát. Nem véletlenül hang­súlyozza oly határozottsággal a Nyi­latkozat, hogy: -Elmúlt... az az idő, amikor az imperialisták a maguk kénye-kedve szerint határozták meg: legyen vagy ne legyen háború.­­S hogy elmúlt, mindörökre elmúlt, ez lényegében azt jelenti, hogy az idők során kialakult és egységbe kovácso­­lódott a háborúval szembenálló erők tábora. S ez a tábor ma már akkora erőt képvisel, hogy szembe tud száll­ni, és eredményesen tud szembe­szállni az imperializmus minden há­borús kísérletével. A béketábor egységének legfőbb alapja: a béke szeretete, a meg­óvásért való küzdelem. A békeharc teh­át népeket, nemzeteket, osztályo­kat, embereket tömörít közös táborba — akiknek és amelyeknek esetleg kü­lönbözők a politikai elvei, különbö­zik vallásuk, fajuk, színük, más a vé­leményük a társadalmi fejlődés irá­nyáról —, de akik, és amelyek mind­annyian békét akarnak, mert élni akarnak, nem akarják, hogy egy min­den eddiginél borzalmasabb karma- 2 Jó reménnyel nézünk előre Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének újévi levele Elvtársak! Barátaim! Betegségemből gyógyulóban, de dolgaim végzésében még mindig korlátozottan, ezúttal levélben fordulok újév alkalmából dolgozó népünkhöz, szocialista építésünk mun­­kásaihoz, minden honfitársamhoz. * Az esztendő fordulója a számadásnak és a feladatok felmérésének ideje az emberi életben. Visszatekintünk végzett munkánkra, örülünk a sikereknek, megpróbálunk tanulságokat levonni tévedéseinkből és gondos gazda mód­­ján terveket készítünk a jövőre. Mindnyájunk öröme, hogy az 1960-as évről jó zárszámadást készíthetünk és 1961-re a lehetőségeknek az eddiginél is szélesebb távlatai állnak nyitva előttünk. Hazánkban tovább erősödött a munkás-paraszt hata­­lom. Közéletünkben széleskörű politikai bizalom uralkodik. Népünk munkájával és állásfoglalásával támogatja a pár­tot, a kormányt, a köziazgatást, részt vesz a hatalom­gyar­korlásában. A menetközben adódott nehézségeket a tö­megek együttműködésével győztük le. Népünk szorgalmá­nak és a belső egységnek köszönhetjük, hogy 1960-ra, mint a lendületes szocialista fejlődés évére, mint a hároméves terv sikerekben gazdag befejező esztendejére tekinthetünk vissza. A világ, az emberiség előre halad. 1960-ban tovább nőtt a Szovjetunió hatalma, a szocialista tábor ereje, tovább növekedett minden szocialista ország, közöttük a Magyar Népköztársaság tekintélye a világon. Az esztendő nemzet­közi politikáját a leszerelésre, a béke biztosítására, a gyar­mati rendszer felszámolására irányuló szovjet kezdeménye­­zések határozták meg. A kommunista pártok történelmi jelentőségű moszkvai értekezlete elvi és gyakorlati irányí­tásával új lendületet adott a szocializmus világméretű győzelméért folytatott küzdelemnek és a néptömegek har­cának a tartós békéért. Az elnyomott népek egymás után rázzák le magukról a szolgaság láncait és keresik a szabad élet, a felemelke­dés, a társadalmi igazság útját. A népek zsarnokok okozta szenvedéseit látva még értékesebbnek és drágábbnak érez­zük a magunk elnyert szabadságát. Az erős szocialista tá­borban élve népünk békességben, biztonságban és nyu­godt, alkotó munkában töltötte az esztendőt, örvendetes, hogy már nemcsak a magunk boldogulásán tudunk teljes biztonságban és félelmek nélkül dolgozni, hanem hozzá tudunk járulni azokhoz a világot átfogó mozgalmakhoz, amelyekre a most felszabaduló népek új életük megalapo­zásában és védelmében támaszkodni tudnak. Az új esztendő küszöbén előre tekintünk: 1961-ben új tervek megvalósítása vár reánk. Iparunkkal szemben a növekvő belső fogyasztás és az ország külkereskedelmi mérlege növekvő igényeket támaszt. Fontos, hogy a ter­melékenység növelésével, a gyártás fejlesztésével, az ön­költség csökkentésével, takarékossággal 1961-ben még to­vább gazdagítsuk, erősítsük népgazdaságunkat. Mezőgazdaságunkban befejezéshez közeledik a szocia­lista átalakulás. Egymásba kapcsolódva jelentkeznek a szö­vetkezeti nagyüzemek megszervezésének és megszilárdítás­­ának, az új szövetkezeti tagokkal való széleskörű beszél­getéseknek, a szakmai és politikai tájékoztatásnak, a szö­vetkezeti demokrácia kialakításának különböző problémái ,Ezekkel már a legközelebbi hetekben komolya­t szembe kell néznünk. Szocialista építésünkben mindnyájunkra nagy feladatok várnak az 1961-es esztendőben, de érdemes vállalni minden fáradságot és áldozatos munkát. Jó reménnyel nézünk előre, mindenki önmagáért, családjáért, népünk boldog szocialista jövőjéért dolgozik, azt építi minden alkotó tett ma az országban. E nagyszerű munkához sok sikert, jó egészséget kívánok mindenkinek. Boldog új esztendőt kívánok minden magyar munkás­nak, parasztnak, értelmiséginek, a haza minden hű fiának és leányának. Budapest, 1960. december 31. DOBI ISTVÁN

Next