Csongrád Megyei Hírlap, 1962. szeptember (7. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-16 / 217. szám

XIX. évfolyam, 217. szám Szervezettség és gyorsaság (B. M.) Csak az a gazda­ság tud évről évre minden területen jó eredményeket elérni, ahol az időszerű munkákat pontosan és megfelelő időben végzik el. Ez így szépen hangzik, mondják majd egyesek, de a gyakorlatban ez nem le­hetséges. És jönnek a kü­lönféle kifogásokkal, kibú­vókkal. Mert ezekből min­dig lehet találni egyet-ket­tőt. Az egyik helyen nincs elegendő traktor, a mási­kon vetőmag, a harmadi­kon meg a szárazságra hi­vatkoznak stb. A kibúvók azonban nem segítenek a helyzeten, sőt... Szeptember második fe­lébe léptünk, az árpát már vetni kellene, s lassan a búzát is, a talaj azonban még elég sok helyen nincs előkészítve. A makói járás termelőszövetkezeteiben kö­zel húszezer holdeni kell ve­tőszántást elvégezni, s még csak a 10—20 százaléknál tartanak. A szegedi járás­ban még ennél is rosszabb a helyzet. A tervezett több mint 64 ezer holdnak mind­össze 10 százaléka van fel­szántva vetés alá. Jobb a helyzet a szentesi járásban és még jobb Hódmezővásár­hely határában. Természete­sen azonban itt is van még bőven tennivaló. Kicsit bántó dolog például az, hogy a silókukorica még nagyon sok helyen nincsen betakarítva. A jelentések szerint is — pedig ezek ál­talában szépítik a helyzetet — mintegy 40—45 száza­léka talpon áll. Vajon mi érték az oka? Az egyik nyilvánvalóan az, hogy egyes szövetkezeteink még nem­ ismerik a silókukorica­termés betakarításának szervezési megoldásait, nem ismerték fel, hogy ennek gyors betakarítása,, besiló­­zása, úgymond, igazi ro­hammunkát követel. S ezt csak akkor lehet megolda­ni, ha a silózógépek, szál­lítóeszközök teljes kapaci­tását kihasználják. Egyéb okai is lehetnek a lemaradásnak, amelyek­­vagy hozzá nem értésből, vagy szervezetlenségből fa­kadhatnak, talán nem szük­séges ezeket felsorolni. Azon­ban fel kell hívni a figyel­met a k késedelem behozásá­ra. Úgy kell beosztani a gépeket, szállítóeszközöket, embereket, s úgy kell meg­szervezni a munkát, hogy a silókukorica betakarítása megyénk területén pár nap alatt be legyen fejezve. Ez sürgős munka. Mindenki tudja, hogy a tői takar­mányalap nagy részét a si­lókukorica adja. Ugyanak­kor már most kell felké­szülni a kukoricaszár zö­mének besílózására is. Elég sokat hangoztatjuk­­— de úgy látszik, mégsem elég sokat —, hogy milyen nagy jelentősége van a ta­karmánykeverék, az őszi árpa, a rozs, a búza ter­mesztésében a helyes vetési idő betartásának, s annak, hogy a vetőmag mindig jól előkészített vetőágyba ke­rüljön. S ennek ellenére még nem volt esztendő, amelyben szövetkezeti gaz­daságaink a vetést időben elvégezték volna. Ennek persze a múlt években volt félni oka. Nem voltak ki­alakult nagy táblák, nem volt elegendő gép, és a nagyüzemi tapasztalatok is hiányoztak. Ma ilyen hiá­nyokra senki nem hivatkoz­hat. Az őszi munkák lehe­tőségei­, adottságai kedve­zőbbek, mint bármikor. Még a csapadékmentes időjárás­­dienére is kedvezőbbek. S ennek ellenére a múlt heti jelentés szerint megyénk termelőszövetkezetei mind­össze 1460 hold őszi ta­karmánykeveréket, 1000 hold rozsot, 1226 őszi árpát és 500 hold búzát vetettek el Ezzel senki nem lehet megelégedve. Sem a tsz-ta­­gok, sem a vezetők, sem az illetékes szervek. Tavaly ilyen időszakban jóval több volt a felszántott és elve­tett terület, s a vetést több szövetkezeti gazdaságban mégis csak november máso­dik felében fejezték be. És tavaly is száraz, esőtlen volt a nyár vége. Tehát igenis nagyon nagy szükség van arra, hogy a vetéselőkészítő talajmunka meggyorsuljon, hogy minden termelőszö­vetkezetben sokkal nagyobb figyelmet szenteljenek a ve­tőszántásnak és a vetésnek. Mindenki tudja, hogy álla­mi gazdaságaink évek óta jóval nagyobb termésátla­gokat érnek el, holdanként 3—1 mázsával többet taka­rítanak be gabonából — de egyik-másik termelő­­szövetkezetnél hét-nyolc mázsával is többet. S ez nemcsak azért van így, mert több műtrágyát használnak fel, hanem azért is, mert időben és jól végzik el a vetéselőkészítő munkákat, és természetesen időben vetnek. Az állami gazdaságok például már elvetették az őszi takarmánykeverélet, a termelőszövetkezetek még nem. Pedig tudott dolog, hogy ennek milyen nagy a jelentősége a kora tavaszi takarmányalap biztosítása szempontjából A múlt esz­tendőben elég sok őszi ta­karmánykeverés volt vetve, a szövetkezetek igényeit azonban ez a terület nem tudta kielégíteni. Tehát na­gyobb területen kell takar­mánykeveréket termelni. Ennek vetőmagja előteremt­hető. Az árpát is vetni kell, nem is beszőve a rozsról. Nagyon jó lenne, ha szep­temberben minden rozs ve­tőmag el lenne vetve. Hoz­zá kell fogni a búza veté­séhez is. De ugyanakkor itt van az őszi betakarítás. Megkezdődött a cukorrépa szedése. Több mint 10 ezer hold termést kell felszedni, burgonyát 12 ezer holdról. Négyezerkettőszáz hold nap­raforgó szintén betakarítás­ra vár Százharmincezer hol­don kell még elvégezni az őszi mélyszántást. Ez a munka is eléggé lassan ha­lad. Gépállomásokon és szö­vetkezetekben is traktoros­hiány van, ezért aztán a kettős műszakot kevés he­lyen tudták bevezetni. A gépállomásoknak és terme­lőszövetkezeteknek követni kellene a Szentesi Gépállo­más példáját. Itt azt csi­nálták, hogy a vezetők fel­kutatták a más területen dolgozó traktorosokat, és visszahívták őket. A gyorsaság és szerve­zettség most a legdöntőbb. Minden erőt munkába állí­tani, s ahol csak lehet, nyújtott műszakban kell dolgozni. Várni nem szabad tétlenül egy percig sem. A vetési munkákat még ak­kor is időben kell elvégez­ni, ha azok a szokottnál többe kerülnek. Mert nem az a drága, amit most többletként erre a munká­ra ráfordítanak. Az kerül majd sokba, ha a munkák nem lesznek időben elvé­gezve. A kései vetés visz el nagyon sok gabonát. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 70 fillér Vasárnap, 1962. szept. 16. Elutazott New Yorkba a Szovjetunió ENSZ-kü­ldöttsége Gromiko külügyminiszter vezetésével szombaton reggel elutazott New Yorkba a Szovjetuniónak az ENSZ- közgyűlés 17. ülésszakán részt vevő küldöttsége. Vele utazott Ukrajna küldöttsége Luka Palamarcsuk külügymi­niszter és Beloruszia kül­döttsége Kuzma Kiszeljov külügyminiszter vezetésével. Ugyancsak szombaton reg­gel Moszkvából New Yorkba utazott a Mongol Népköztár­saság küldöttsége is, hogy részt vegyen az ENSZ-köz­­gyűlés ülésszakán. A küldött­séget P. Sagdarszuren kül­ügyminiszter vezeti. NDK párt- és kormányküldöttség érkezett Bukarestbe Walter Ulbricht repülőgépéről táviratban üdvözölte Kádár János és Dobi István elvtársakat Szombaton délben — a Ro­mán Munkáspárt Központi Bizottságának, a Román Nép­­köztársaság Államtanácsá­nak és Minisztertanácsának meghívására a NDK párt- és kormányküldöttség érke­zett Bukarestbe. A 11 tagú küldöttség ve­zetője Walter Ulbricht, az Államtanács elnöke, a Né­met Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára. A küldöttséghez tar­toznak többek között Bruno Leutschner miniszterelnök­­helyettes, a Politikai Bizott­ság tagja, dr. Lothar Bolz külügyminiszter, Hans Rei­­chelt mező- és erdőgazdasági miniszter, Günterz Wyschofs­­ky, az Állami Tervbizottság elnökhelyettese, Erwin Ker­ber külkereskedelmi- és bel­kereskedelmi miniszterhe­lyettes, valamint Johannes König külügyminiszter-he­lyettes. A küldöttséget a repülő­téren Gheorghiu-Dej, a Ro­mán Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, az Államtanács elnöke, Ghe­­orghe Maurer, a Miniszterta­nács elnöke, valamint a Ro­mán Munkáspárt Politikai Bizottságának tagjai, az Ál­lamtanács és a kormány ve­zetői fogadták a vendégeket. Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsá­nak elnöke útban a Román Népköztársaság felé, átre­pült hazánkon, s ebből az al­kalomból a repülőtérről táviratban üdvözölte Dobi Istvánt, az Elnöki Tanács elnökét, és Kádár Jánost, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága el­ső titkárát, a Miniszterta­nács elnökét. Hétfőn kerül sor Tihanyban az első hazai sugárkémiai tanácskozásra Nagy jelentőségű tudományos tanácskozást, sugárké­miai szimpoziont rendeznek Tihanyban szeptember 16- tól 20-ig. Hazánkban 1956 után kezdődött a sugárkémiai ku­tatás. Gyors fejlődését mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy­­ a magyar kutatók egész Európa szakembereinek érdeklődését felkeltő tanácskozás megrendezésére képe­sek. Eleinte szerény keretek között, néhány külföldi résztvevőivel akarták megrendezni a szimpoziont, ám amikor híre terjedt, egymásután jelentkeztek a tudomány­ág legnevesebb szakemberei előadások tartására. Angliá­ból hatan jöttek, köztük A. Charlesley, a tudományág megalapítója. Franciaországot 13 kutató képviseli, vala­mennyien a Sorbonne egyetem fizikai tanszékének ta­nárai, előadói, az elhunyt Joliot-Curie volt tanítványai és munkatársai. Itt lesz az NSZK-beli A. Henglein is, az első sugárkémiai törvényszerűségek felfedezője. A Szov­jetunió szintén több tagú küldöttséggel képviselteti ma­gát. (MTI) Ponfos-e a cementmévleg? (Enyedi felv.) Danicska Ferenc, a Hódmezővásárhelyi Mérleggyár lakatosa, a szakszervezeti bizottság termelési felelőse egy új körszám­lapos cementmérleget «­pontosít«. Az üzem új termékéből több mint 200-at szállítottak már a hazai ce­mentgyárakba Október 15-én kezdetük a jövő évi zöldség- és gyü­lmölcstermelési szerződések kötése Új, több évre szóló szerződési formát vezetnek be A­­ földművesszövetkezetek Megyei Értékesítő Központ­jainak termelési osztályveze­tői és főmezőgazdászai rész­vételével országos értekez­leten vitatták meg a szövet­kezetek országos felvásárló és értékesítő központjában a jövő évi szerződéses zöldség­­gyümölcstermeltetés szerve­zésével kapcsolatos felada­tokat. Mint Járomi Lajos, a szövetkezeti központ igaz­gatóhelyettese a tanácskozá­son bejelentette, zöldségfélékből az idei 101 102 holdról 107 450 holdra, burgonyából pedig 95 463 holdról 126 100 hold­ra emelkedik az a terület, amelynek a termésére az elmúlt évek gyakorlatában jól bevált rendszer kereté­ben szerződést kötnek. Különösen nagymérvű — kétezer, kétezer egy száz, il­letve ezerkétszáz hold — a terület növekedése a paradi­csomnál, az uborkánál és a zöldbabnál. 1963-ban először termeltetnek szerződéses ala­pon sóskát. Az október 15-én kezdődő szerződéskötések lebonyolí­tásakor ismét arra törekednek, hogy elkerüljék a terület elaprózódását. A tapasztalat szerint ugyanis mind a termelés, mind pe­dig a felvásárlás­­szempont­jából lényegesen előnyösebb, ha a termelőszövetkezetek bi­zonyos mértékig specializál­ják kertészeti termelésüket. Kevesebb számú növényre kötnek szerződést, de azokat nagy területen termelik, s egységes minőségben, nagy tételben értékesítik. Termelésbiztonsági és gazda­ságossági szempontok alakí­tották ki azt az elvet, mely szerint a szerződéseket azok­kal a közös gazdaságokkal kötik, amelyek jó talajadottságokkal, ön­tözési lehetőségekkel, ele­gendő trágyával és meleg­­ágyi felszereléssel, vala­mint jó szakemberekkel rendelkeznek. A termelés fejlesztése és biztonságának növelése ér­dekében az eddig ismert ter­melési szerződéseken túlme­nően új, több évre szóló szerződési formát is beve­zetnek. Ez lényegében egy olyan keretszerződés lesz, amelyben a termelőszövetke­zet vállalja, hogy a következő három évben bizonyos nagyságú terüle­ten meghatározott növé­nyeket termel, s azok át­adására évenként értékesí­tési szerződést köt. Azok a közös gazdaságok, amelyek ilyen, több évre szó­ló szerződést írnak alá, a termelés fejlesztését szolgáló beruházások elosztásánál előnyben részesülnek. Termelőszövetkezeteink fej­lődése, a magasabb szintű szervezettség lehetősége tük­röződik a szerződéses felté­telek néhány módosításában. Az új szerződések már előír­ják többek között azt is, hogy a termés átadásának meg­kezdése előtt egy héttel a Megyei Értékesítő Központ­nak és a­ termelőszövetke­zetnek meg kell állapodnia az átadás-átvétel egész idényre szóló napi üteme­zésében, az átadás napja előtt 48 órá­val pedig részletes szállí­tási ütemtervet kell készíte­niük. A szerződés e megálla­podások meg nem tartása esetére kötbérezési lehetősé­get biztosít mind a termelő­nek, mind pedig a termel­tetőnek. Ez az intézkedés tervszerűbbé teszi a felvá­sárló kereskedelem munká­ját, biztosítja az egyenlete­sebb elosztást, s ugyanakkor elejét veszi annak, hogy a leszedett, de kellő időben el nem szállított áru rom­lásával károsodás érje a termelőszövetkezetet. Az elmúlt években sok vitá­ra adott okot a termeltető és a termelők között a­­vető­magellátás. A szerződések egy pontja éppen e viták megszüntetése érdekében ki­mondja: ha a termeltető a szerződésben feltüntetett faj­tájú vetőmagot nem tudja szállítani, akkor erről köteles értesíteni a termelőszövetkezetet és ugyanakkor közölni vele azt is, hogy milyen azonos értékű vetőmagot tud a ren­delkezésre bocsátani. Ez év tavaszán termelő­szövetkezete­i­n­k 1200, egyenként 75 négy­zetméter alapterületű haj­­tatóágy fedésére elegendő műanyag fóliát kaptak. Használatát szerte az ország­ban megkedvelték, s most már széles körű gyakorlati tapasztalat szól amellett, hogy mind palántanevelésre, mind pedig zöldséghajtatásra kiválóan alkalmas. A tavasz­ra éppen ezért lényegesen több, együttesen 30 000 haj­tatóágy befedéséhez elegendő műanyag fóliát kapnak a szövetkezeti gazdaságok. (MTI) Országos közúti forgalomszámlálás 1963-ban Az egyre nagyobb arányú közúti gépjármű-forgalom tu­dományos vizsgálatára 1963- ban országos közúti forga­lomszámlálást tartanak ha­zánkban. A cél az, hogy a számlálás tapasztalatai alap­ján a jövőben megalapozot­tabban fejleszthessék az út­hálózatot, alakíthassák ki az utakat a korszerű közlekedés szempontjainak megfelelően. Az 1963-as forgalomszám­lálás módszertani előkészíté­sével, a lebonyolítás irányí­tásával országosan az Útügyi Kutató Intézetet bízták meg.

Next