Csongrád Megyei Hírlap, 1962. november (7. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-01 / 256. szám

Csütörtök, 1962. november 1• Magyar államférfiak táviratai algériai államférfiakhoz Őexcellenciája AHMED BEN BELLA, az Algériai Demokratik­us és Népi Köztársaság miniszterelnöke ALGÍR Nemzeti felszabadító har­cok megindulásának 3. év­fordulója alkalmából kérem, Miniszterelnök ú­r, fogadja az egész magyar nép, a kormány és a mafiam legőszin­tébb jókívánságait, örömmel tölt el bennünket a nagy győzelem, amelyet a hős algériai nép a nemzeti függet­lenségért vívott áldozatos harcban elért. Szívből kívá­nok új sikereket az egész algériai népnek a kivívott függetlenség védelmében, a gyarmati elnyomatás súlyos örökségének felszámolásában, országuk fejlődésében. KADAR JÁNOS, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Az algériai külügymini­sztert Péter János külügymi­niszter üdvözölte táviratban az évforduló alkalmából. Szovjet és csehszlovák vezetők tanácskozása Az 57TKP Központi Bizott­ságában kedden N. Sz. Hrus­csov, L. I. Brezsnyev, F. R. Kozlov és A. N. Koszigin ta­lálkozott A. Novotnyval, J. Hendrych-hol és O. Simu­­nekkal. A találkozó idején eszme­cserét folytattak a mindkét felet érdeklő időszerű kér­désekről. A találkozó szívélyes, ba­ráti légkörben folyt le. A résztvevők teljesen azonos nézeteket vallottak a megvi­tatot kérdésekben. * Az SZKP Központi Bi­zottságának elnöksége ked­den este védet adott A. No­votny, a Csehszlovák Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának Moszkvában tartózkodó első titkára, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság elnöke tiszteletére. A csehszlovák vezetők szerdán hazautaztak Prágá­ba. A Thant tárgyalt Fidel Castróval (Folytatás az 1. oldalról) emigránscsoport több hajója elindult Kuba partjai felé, hogy „megtámadja a sziget katonai objektumait”. A vállalkozás azonban kudarc­cal végződött, den esetben az adott körül­ményeknek megfelelően fog­ják alkalmazni. Mit döntenek Libanonnal és Törökországgal kapcsolatban? Mint a UPI közli, az amerikai külügyminisztéri­um szóvivője kedden kije­lentette, hogy az Egyesült Államok még nem döntötte el, vajon megvonja-e a se­gélyt Libanontól és Török­országtól. Ismeretes ugyan­is, hogy a Kuba-ellenes blo­kád elrendelése után az amerikaiak feltartóztattak egy szovjet árut szállító li­banoni­ hajót, hétfőn pedig arról érkezett jelentés, hogy szovjet búzával megrakott török hajók tartanak Ha­vanna felé. Október 23-án Kennedy elnök olyan törvényt írt alá, amelynek értelmében meg­tagadják az amerikai gaz­dasági segélyt olyan orszá­goktól, amelyek árut adnak el, vagy árut szállítanak Kubának. Külügyi körökben most fontolgatják, mitévők legye­nek Törökországgal és Liba­nonnal. A segély megvoná­sának ellenzői azzal érvel­nek, hogy a törvény aláírá­sakor a libanoni, illetve a török hajók már nyílt ten­geren voltak útban Kuba felé. A törvény ugyanakkor arra is lehetőséget ad, hogy Kennedy elnök mentesítést adjon, ha »az amerikai se­gítsége megtagadása ellenté­tes az Egyesült Államok érdekeivel«. Mindezeknek a fényében a külügyi szóvivő kijelen­tette, hogy a törvényt min­ De Gaulle elégedett a népszavazás eredményével A francia minisztertanács tegnapi, szerdai ülésén de Gaulle elnökölt. Az ülésről kiadott közlemény szerint a köztársasági elnök elégedett a vasárnap megtartott nép­szavazás »pozitív eredmé­nyével«. A közlemény de Gaulle szavait idézve meg­állapítja, a népszavazás ered­ménye biztosít­ja, hogy a köz­­társasági elnököket a jövő­ben általános szavazás útján válasszák, s ezzel »a jövőre nézve biztosítva van a kor­mányzat folytonosságának és stabilitásának alapja«. A köztársasági elnök a vá­lasztási kampány során is­mételten hangsúlyozta, hogy amennyiben a népszavazás eredménye csupán »gyenge közepes, vagy kétséges« lesz — lemond. Ma már — úgy látszik —, rendkívül elége­dett a 62 százalékos ered­ménnyel, s figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy a jelentős arányú tartózkodás miatt a szavazásra jogosul­taknak csupán 46 százaléka hagyta jóvá az elnökválasz­tás módjának megváltoztatá­sára tett javaslatát. Rendkívüli totónyeremények A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság az 1962 október havi fogadási hetek szelvé­nyei közül­ a 41. hétre rend­A nyertes szelvények pót­­igazoló szelvényeit november 14-ig kell beküldeni a Sport­­fogadási és Lottó Igazgató­ , Ságnak (Budapest, V., Nádor utca 15.). A nyeremények­­ kívüli nyereményeket sorsolt ki. A nyertes szelvények a következők: utalványait postán küldi ki az igazgatóság, és azok 30 napon belül, legkésőbb de­cember 14-ig válthatók be a Lottó Áruházban. (MTI) férfikerékpár: férfikerékpár: férfikerékpár: női kerékpár: női kerékpár: Kékes televízió: Kékes televízió: Danuvia motorkerékpár: u 511 803 ti 644 457 bf 365 382 z 182 922 bf 203 592 z 120 807 bf 545 330 y 071 045 Változás az indiai kormányban Az AP amerikai hírügy­nökségre hivatkozva jelenti a TASZSZ, hogy Nehru mi­niszterelnök vette át az in­diai hadügyminisztérium irá­nyítását. Krisna Menen volt hadügyminisztert a védelmi ipar miniszterévé nevezték ki. Indiai megfigyelők rámu­tattak: Krisna Menen tárca­cseréjét már az elmúlt héten elhatározták. 2 Kádár János elvtárs is felszólalt a budapesti pártértekezleten Szerdán, a budapesti párt­­értekezlet második napján Veres Józsefnek, a fővárosi tanács vb-elnökének megnyi­tója után folytatták a két referátum és a határozati ja­vaslat feletti vitát, melynek során felszólalt Kádár Já­nos, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára is, aki időszerű kül- és belpo­litikai kérdésekről beszélt. Egyéves az SZKP új programja A Pravda szerdai száma a lap terjedelmének nagy részét az SZKP programja első évfordulójának szenteli. A lap vezércikkében rá­mutat, hogy a lenini párt példátlan történelmi hőstet­tet vitt végbe a nép boldo­gulásáért és jólétéért, ragyo­gó jövőjéért. A kommunis­ták — állapítja meg a Prav­da — úgy kerülnek be a tör­ténelembe, mint a forradal­mi újítók hadserege, a vi­lág átalakítói, a nép boldog­ságának kovácsai. A cikk a továbbiakban részletesen foglalkozik az SZKP új programjával és aláhúzza, hogy ez a kommu­nista társadalom építésének nagyszerű, tudományosan megalapozott programja, az új, a kommunista társada­lom kiáltványa. Utalva a jelenlegi nemzet­közi helyzetre, a lap cikke megállapítja, hogy ma az emberek jobbak, mint vala­ha, látják, hogy a kommu­nizmus és a béke elválaszt­hatatlan. A párt programja egyúttal a béke fenntartásá­nak és megszilárdításának, a háború megakadályozásának programja is. Nehéz hetet élt át a világ —folytatja a Pravda vezér­cikke —, mert a termonuk­leáris háborúval együtt járó katasztrófa szélére került. Ha most az emberiség fel­lélegezhet, ezt a szovjet kor­mány békeszerető, az ag­­resszorok terveit meghiúsító intézkedéseknek köszönheti — állapítja meg a Pravda. Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja a Pravda szerdai számá­ban »Tapasztalatok és isme­retek kincsestára« címmel megjelent cikkében foglalko­zik az SZKP egyéves prog­ramjának történelmi jelen­tőségével. Cikkében megálla­pítja, hogy a magyar nép vezető ereje, a kommunisták pártja VIII. kongresszusára készül.­­ »Pártunk, amikor e kongresszust készíti elő, felhasználja a XXII. kong­resszus tanulságait, vala­mint az SZKP új program­ját, amely hozzásegít ben­nünket újabb sikerek eléré­séhez. Továbbra is meríteni fogunk ezekből a források­ból feladataink megoldása­kor, a szocializmus építésé­nek betetőzéséhez és a kom­munizmus felé vezető út­hoz" — fejeződik be Nemes Dezső elvtárs cikke. Egyre több fiatal utazik külföldre Szerdán a Magyar Sajtó Házában az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda veze­tői beszámoltak a sajtó kép­viselőinek az idei eredmé­nyekről, s a jövő­ évi ter­vekről. Elmondották, hogy­ 1962-ben 11 országba szer­veztek a fiatalok számára utazásokat, és mintegy 13 000 fiatal jutott ki az Express utazási iroda útján külföldre, így a baráti és több nyugati országba is. VILLÁMINTERJÚ Dürrenmatt-tal és Steinbeckkel John Steinbeck, akit az idei irodalmi Nobel-díjjal tüntet­tek ki, újságíróknak arra a kérdésére: »Véleménye szerint megérdemelte-e a kitüntetést?«, némi gondolkodás után így válaszolt: »Érdekes kérdés, még fel sem merült bennem, de azt hiszem, őszintén szólva, nem érdemeltem meg.« További kérdésekre Steinbeck elmondotta, hogy »napi penzuma« általában több mint ezer leírt szó. Reggel nyolc­kor ül munkához, és legalább hét-nyolc órát dolgozik. Kedvenc amerikai írói között Hemingwayt és Faulknert jelölte meg, majd az interjú végén a következőket mon­dotta: »■Az Egyesült Államokban sohasem uralkodott írók szá­mára termékeny és kellemes kulturális légkör. Ebben az országban tíz írót nem tartják fontos személyiségnek, nem tekintik elsőrendű állampolgárnak. Ennek azonban van­nak előnyei. Az író ezáltal sohasem válik nagyképűvé, hanem az egyszerű emberek között él..., ahová való!... Az »5 frank« előadására és új darabjának próbájára nemrégiben Varsóba érkezett Friedrich Dürrenmatt, a vi­lághírű svájci haladószelle­mű író. A Varsói Drámai Színház előadásának szüne­tében a híres művész a kö­vetkező »villámbeszélgetést« folytatta Pálos Tamással, az MTI varsói tudósítójával: — Eddigi kilenc darabja közül melyik érte el a leg­nagyobb sikert? — »Az öreg hölgy látoga­tása« és a »Fizikusok«. — Min dolgozik jelenleg? — Legújabb darabom címe »Herkules és Augiasz istálló­ja«. Ezenkívül még több ter­vem van, amelyek között színdarabok és könyvek is szerepelnek. — Hol tartják színda­rabjainak ősbemutatóit? — Valamennyi darabomat először a zürichi Schauspiel­haus kitűnő művészei viszik színre. — Színdarabjai külföldi bemutatóin rendszerint részt vesz? — Nagyon sokat utazom, igyekszem mindenhova el­­jutni, ahol műveimet előad­ják. Meggyőződésem ugyanis, hogy az író a darab megal­kotása belső indítóokainak feltárásával óriási segítséget nyújthat a rendezőnek és a szereplőknek egyaránt — Mi a véleménye da­rabjainak magyarországi bemutatóiról? — Mint hallottam, színda­rabjaim sikert arattak az igényes magyar közönség előtt is. Ennek nagyon örü­lök. Szívélyesen üdvözlöm mindazokat a művészeket, akik darabjaim színrevitelé­­ben alkotóan közreműködtek. S tudja, milyen aláírást te­gyen az üdvözlet alá? Ugyan­is a kedves lengyelek át­kereszteltek: »Teli Vilmos után a legnépszerűbb svájci Európában«. — tette hozzá nevetve Friedrich Dütten­­matt Szen­drei Imre sikeres hangversenye Szentesen A napokban rendezték meg a Szentesi Állami Zene­iskola évadnyitó hangversenyét, melyen Szendrei Imre két­szeres Chopin-, Liszt- és VJT-díjas zongoraművész vendég­­szerepelt. Délután a zeneiskola növendékeinek és a járás­­tanulóifjúságának adott műsort. Az esti hangverseny első részében Chopin-művek szerepeltek. Majd hallottuk a pre­­mierszámba menő Csajkovszkij F-dúr variációját. Ezt a zenei remekművet magyarországi hangversenydobogón még csak Szendrei Imre játszotta. A közönség nagy tapssal kö­szönte meg a zenei élményt, amit a magas színvonalú hang­versenyen kapott. (­bó­na) Az Amerikai Egyesült Államok támaszpontjai az európai szocialista országok körül Az Amerikai Egye­sült Államok a II. vi­lágháború után a szo­cialista országokat tá­maszpont-gyűrűvel vette körül. Az ame­rikai támaszpont­rendszer legfontosabb része az európai szo­cialista országok el­len irányuló katonai bázisok hálózata. Európa és Elő- Ázsia térségében — amerikai és egyéb nyugati folyóiratok adatai szerint — 65 nagy és több tucat kisebb USA-támasz­­pontot létesítettek. A 65 legfontosabb USA légi-, szárazföldi és haditengerészeti bá­zis közül 60 a NATO- tagállamok területén helyezkedik el. Spa­nyolországban — mely nem tagja a NATO-nak — 5 nagy amerikai támaszpon­tot építettek. Az USA európai és elő-ázsiai támaszpont-rendsze­rét a Földközi-tenge­ren állomásozó VI. flotta, továbbá az Atlanti-óceán északi térségében és a Je­ges-tengeren cirkáló atommeghajtású tengeralatt­járó-egységek egészítik ki. E bázisrendszerhez számíthatók továbbá az USA afrikai (Marokkó és Líbia), a grön­landi, valamint az azori-szi­­geteki repülőtámaszpontjai is. Európában és Elő-Ázsiá­­ban közel félmillió főnyi amerikai katona állomásozik a különböző támaszpontokon. Izland, Nagy-Britannia, a Német Szövetségi Köztársa­ság, Franciaország, Spanyol­ország, Marokkó, Líbia, Olaszország és Törökország területén kiépített repülőtá­maszpontok nagy részét nuk­leáris fegyvereket szállító, nagy hatósugarú nehézbom­bázó gépek is használják. Az Egyesült Államok a legutóbbi években Nagy-Bri­­tanniában, Olaszországban, Törökországban és a Német Szövetségi Köztársaságban különböző típusú rakéták ki­lövésére alkalmas bázisokat létesített. Nagy-Britanniában 20 középhatósugarú rakétaki­lövő állomás, illetőleg nuk­leáris fegyverraktár találha­tó. Olaszországban 2, Török­országban 1 — mintegy 2500 km-es, azaz középhatósugarú »Jupiter«-típusú rakétákkal felszerelt — rakétaosztály ál­lomásozik. A Német Szövet­ségi Köztársaságban is szá­mos, nukleáris töltetű raké­ták továbbítására is alkal­mas rakétaüteget állítottak fel. A VI. flotta egyes egysé­geit rakétahordozó hadiha­jókkal egészítették ki. Az amerikai atom-tengeralattjá­rók legfontosabb fegyverzete közé tartozik a »Polaris« tí­pusú, középhatósugarú ra­kéta. Az Amerikai Egyesült Ál­lamok támaszpont-rendszere elsősorban az európai szo­cialista országok népeit ve­szélyezteti, de egyúttal azon országok lakóit is, melyek te­rületén az amerikai katonai bázisok megtalálhatók.

Next