Csongrád Megyei Hírlap, 1963. február (8. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-14 / 37. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK» IPCTffT—5 WMfgg»MSIft A mezőgazdasági nagyüzemek igazolják várakozásunkat Közvetlen hangulatú választói gyűlésen válaszolt Győri Imre elvtárs a Szegedi Textilmívek dolgozóinak kérdéseire Győri Imre elvtárs, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára, megyénk országgyűlési képviselő-jelöltje sokszor megfordult már a Szegedi Textilművekben, az üzem dolgozóinak hívására azonban szerdán délután újra meglátogatta őket. Közvetlen hangulatú választói gyűlésen válaszolt a dolgozók, a választópolgárok kérdéseire. A nemzetközi politikát, belső fejlődésünket érintő kérdéseket tettek fel a munkások, de érthető, hogy elsősorban azok a problémák érdekelték őket, amelyek közvetlen kapcsolatban állnak mindennapi életükkel, amelyek meghatározzák jövőjüket. Megéri a mezőgazdaságnak nyújtott támogatás! A magas szabadpiaci árak se bizonyos ellátási nehézségek miatt sok munkásember azon gondolkodik, hogy meghozta-e a várt eredményt a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Ezeknek válaszolva mondotta Győri elvtárs, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek igazolják reményeinket, várakozásunkat. Annak ellenére, hogy az utóbbi három évben súlyos aszály sújtott bennünket, nincsenek nagyobb élelmezési gondjaink, a téllel járó nehézségek ellenére mindenütt jó ellátást biztosítanak a dolgozóknak. Ha az egyéni gazdálkodás 3.órában érte volna ez a hosszan tartó, pusztító aszály mezőgazdaságunkat, akkor nemcsak hogy Sertést nem tudott volna vágni a dolgozók jó része, mint ahogy most sok városi munitás is tette, hanem kielégítő téli ellátásra sem gondolhatott volna. Most a nehézségek ellenére az elmúlt évben több árut adott a mezőgazdaság, mint azelőtt. Igaz, a mezőgazdaság megsegítése érdekében az ipari munkások is megtették a magukét. A mezőgazdaság fejlesztésére fordított nagy összegű beruházás azt jelenti, hogy a munkások havonkénti jövedelme 60—70 forinttal magasabb lehetne, ha nem áldoztunk volna annyit a mezőgazdaságra. A munkások azonban tudják, hogy szükség van erre, hogy ezt az áldozatot meg kell hozniuk, mert ez később busásan megtérül. Ugyanis hiába növekszik a munkások névleges jövedelme, ha a mezőgazdaság nem bocsát részükre megfelelő árumennyiséget. Nincs arra szükségünk, hogy az életszínvonalnál látszatnövekedést érjünk el. ban nem teljesíthető —mondotta Győri elvtárs —, mert az országban levő műszaki egyetemek többé-kevésbé megfelelő számú szakembert képeznek ki, és a szegedi műszaki egyetem alapításának nincsenek meg a feltételei. Arra azonban van lehetőség, és ezt a helyi szervek is helyeslik, hogy felsőfokú textiltechnikum létesüljön Szegeden, hiszen a város a textilipar egyik centruma. Ehhez az üzemek összefogása és a társadalmi szervek együttműködése szükséges. A gyűlés résztvevői tetszéssel fogadták a kérdéseikre kapott választ, s a képviselő-jelöltjükkel való találkozás bizonyára segít nekik abban, hogy még jobban megértsék az országos politika és saját érdekeik közötti összefüggést, és felismerjék: mivel szolgálják pártunk helyes politikájának még következetesebb megvalósulását. Mikorra várható a tüzelőhiány enyhülése ? A választói gyűlésen elsősorban leányok és asszonyok vettek részt, akik talán leginkább érzik a tüzelőhiány súlyosságát, s így érthető, hogy elsősorban erre a kérdésre vártak választ. Győri elvtárs elmondotta, hogy a fél megleckéztetett bennünket, mert az elmúlt években hozzászoktunk az enyhe léthez, és nemcsak a háziasszonyok, hanem a vállalatok, intézmények és üzemekis ehhez szabták vásárlásaikat, a téli tüzelő tartalékolását. A megyében az ősszel több tüzelőt szereztek be, mint az elmúlt években, azonban a nagy hideg miatt ez is kevésnek bizonyult. S az adatok azt bizonyítják, hogy a hiányokat nem is tudjuk teljesen pótolni. Mégis az a helyzet, hogy síbányászok kemény erőfeszítései nyomán egyre több tüzelő érkezik megyénkbe, ez azonban a mostani szükségleteknek az adatok szerint csak mintegy a felét tudja kielégíteni. Az mindenesetre nagy eredmény, hogy megyénk minden iskolájában folyik a tanítás, és a napközi otthonokat, óvodákat nem kellett bezárni. Most elsősorban arra van szükség, hogy hibáinkból, mulasztásainkból levonjuk a tanulságokat, és fegyelmezett, szorgalmas munkával a vezetőknek és dolgozóknak egyaránt a hiányok és veszteségek pótlására kell törekedniük. Erre lehetőség van, és most az a legfontosabb kötelességünk, hogy éljünk ezekkel a lehetőségekkel. Szó esett ezután még arról, hogy szükség lenne munkásszállásra, hriszen sok vidéki fiatal, főleg leány dolgozik az üzemben, akik nehéz körülmények között albérletben laknak. Győri elvtárs elismerte az igény jogosságát, azonban bejelentette, hogy kormányzatunk elsősorban az építőipari munkások számára építtet munkásszállásokat, hiszen másként az emberek nem hajlandók az építőiparban dolgozni, és elsősorban a munkáshiány a fő okozója az építőipar nehézségeinek. Szeged Dél-Magyarország egyik legfontosabb ipari központja, ahol sok ipari vállalat működik, ezekben azonban eléggé érezhető a szakemberhiány. A szegedi üzemek szakember-ellátottsága az országos átlagnál alacsonyabb, ezért merült fel a város lakossága körében annak a gondolata, hogy műszaki egyetemet kellene létesíteni. Ezzel kapcsolatban utalt arra Győri elvtárs, hogy a felszabadulás előtt éppen az volt a baj, hogy sok volt a diplomás ember Magyarországon, és az országgyűlési jegyzőkönyvekből vett idézetekkel bizonyította, hogy akkor a képviselők az egyetemek fejlesztése ellen szálltak síkra. A hírhedt vitéz Meskó Zoltán 1940-ben arról beszélt az országgyűlésben, hogy a szegedi egyetemre csak feleannyian jelentkeztek, mint amennyit fel lehetett volna venni. A 30-as évek elején több mint ezer diplomás szakember végzett mérnöki ínségmunkát! Lehet-e műszaki egyetem a megyeszékhelyen? Ma pedig Szeged válasz-létesítésének igényével tépv-; iepolgarat rufeztgu estA0tea**»ak Sál Ezjxu is»y aaocHl Találkozás a szentesi értelmiségiekkel. Február 15-én, pénteken délután 5 órai kezdettel Szentes város értelmiségi dolgozóival találkozik Győri Imre elvtárs, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának első titkára, megyénk országgyűlési képviselő-jelöltje. A gyűlést, amelyen a városban dolgozó orvosok, gyógyszerészek, pedagógusok, műszaki értelmiségiek, tanácsi és más intézményi dolgozók vesznek részt, a Horváth Mihály Gimnázium dísztermében tartják. Angol exportra készítik (Enyedi Z. ferv.) Évenként 40 ezer darab ovális gesztenyekosarat szálló angliai exportra a Csongrádi Háziipari Szövetkezetkosárfonó részlege. Exportra és hazai eladásra készítenek még kerek furnir, papír és különböző méretű bébi divatkosarakat is. Révész Viktória a szalma és furnir kombinációjával 7—8 darab ovális kosarat készít naponta. Gyorsítani kell az erőgépek javítását Előreláthatólag 23 szövetkezetet gépesítenek az idén Az elmúlt években a megye közös gazdaságaiban igen lényegesen emelkedett a gépállomány. Míg 1961 végén csak 600 erőgéppel rendelkeztek a tsz-ek, addig már tavaly 984-et. Ebből 280 gépet új beruházásként kaptak a szövetkezetek, a többit pedig a Makói Gépállomás átszervezése útján. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a megye tsz-eiben Általában KIHASZNÁLJÁK a gépek kapacitását és az üzemeltetés mellett a javításokról, a karbantartásokról is gondoskodnak. Erre bizonyíték, hogy a tsz-ekbenaz egy traktoregységre eső teljesítés átlagosan 850 normálhold volt. Egyes esetekben pedig, mint például a makói Kossuth Tsz-ben, az új DT 54-es erőgép, amelynek normája 2200 normálhold évente, júliustól december végéig 3000 normálholdat teljesített. Azokon a helyeken, ahol nem jól oldják meg a gépek munkájának megszervezését, ott a gépek kihasználtsága sem lehet megfelelő. A közös gazdaságokban továbbra is alapvető feladat, hogy a traktorparkot jól kihasználják. Ehhez minden lehetőség megvan, mert a traktorosok munkabérét felemelhetik és ezzel a munkakedvet, a munkalendületet LÉNYEGESEN MEGJAVÍTJÁK, továbbá megszervezhetik a kettős műszakot is, amelyet tavaly még igen kevés tszben alkalmaztak. A szövetkezetek megszilárdulása, a jövedelmező gazdálkodás lehetővé tette, hogy az elmúlt évben megyénkben 11 közös gazdaságot teljesen gépesítsenek, új gépekkel lát-sanak el. A gépállomási átszervezés útján pedig további tíz tsz jutott gépekhez, így a makói négy tsz, a székkutasi „Új Élet”, a fábiánsebestyéni „Kinizsi”, az árpádhalmi „Árpád”, a hódmezővásárhelyi „Vörös Csillag” és a tápéi Tiszatáj Tsz. A makói gépállomás átszervezése következtében 24 gabonakombájnt és nyolc silókombájnt, valamint negyven cséplőgépet is kaptak a közös gazdaságok. Az idén ismét lehetőség nyílik előreláthatólag 23 közös gazdaság teljes gépesítésére. Számítások szerint mintegy 70 MILLIÓ FORINT ÉRTÉKŰ GÉPET KAP A MEGYE. Emellett a Szentesi és Hódmezővásárhelyi Gépállomás részleges átszervezésével igen sok szövetkezetbe küldenek gépeket. Tervek szerint Szentesen 5, Vásárhelyen 5, Csongrádon 3, a szentesi járásban 6, a makói járásban pedig 4 tsz kivételével gépesítik a szövetkezeteket, ahol pedig még ezen a téren hiányok mutatkoznak, ott kiegészítik a gépparkot. Ebben az évben a megye közös gazdaságai között mintegy 185 erőgépet és az ehhez tartozó munkagépeket szétosztják. Ugyanakkor a gépállomási gépparkot is felfrissítik, különösen a homoki területen gazdálkodó, illetve működő gépállomások parkjait Újdonság lesz a 40—28 lóerős korszerű gépek szétosztása. A gépállomások mintegy 60 erőgépet kapnak. A téli gépjavításnál általában azt tapasztalhatni, hogy a közös gazdaságok nagyobb része, különösen azok, amelyeket már gépesítettek, jórészt SAJÁT ERŐBŐL GONDOSKODNAK a karbantartásról. Vagyis műhelyeket építettek, rendeztek be és a kisebb javításokat, karbantartásokat ott hajtják végre. Sok tsz-ben viszont még nincs meg ez a lehetőség, ezért a szerződések értelmében gépállomásokon javíttatják az erőgépeket. A közeli napokig a gépállomások és a tsz-ek 302 gépet javítottak ki. Ebből a közös gazdaságokban 112-őt. Március közepére minden gépet ki kell javítani, ezért feltétlenül GYORSÍTANI KELL A JAVÍTÁS ÜTEMÉT. Különösen fontos, hogy azokon a gépállomásokon, ahol a közeli napokban megkezdik az erőgépek átadását a tsz-eknek, lelkiismeretesen hajtsák végre a javítást. Nem fordulhat elő az, hogy a közös gazdaságok kijavítatlan gépeket vegyenek át. A szóban forgó két gépállomás már e hónapban megkezdi a gépek átadását. Tudományos munkánknak rangja van a világban Egészségügyi dolgozók választási gyűlésein mondott beszédet dr. Petri Gábor országgyűlési képviselőjelölt Február 12-én délután Szegeden az 1-es számú kórházban egészségügyi dolgozóknak tartott választási gyűlést dr. Petri Gábor, az I. sebészeti klinika igazgatója, megyénk országgyűlési képviselő-jelöltje. Bevezetőként szóvá tette, hogyaz orvosi közvélemény nem mindenben elégedett az orvosképzés eredményeivel. Az oktatási reform is gyakorlatibb irányú orvosképzést javasolt. — Néha úgy érzem — hangsúlyozta —, ennek az igénynek nem tudunk eleget tenni, nem akarom ezt azzal indokolni, hogy a tudomány napról napra fejlődik, de képzeljék el, ugyanazokban a helyiségekben, ahol valaha 70—80 hallgató tanult, most 180-an, 200-an zsúfolódnak össze. Ez azonban nem nyugtathat meg bennünket, hiszen ma, amikor kétéves kötelező gyakorlatot írunk elő fiatal orvosaink számára (ami nélkül önálló beosztásba nem kerülhetnek, s ezzel tulajdonképpen 8 évessé tesszük az orvosképzést), sokkal több lehetőségünk van gyakorlott orvosok nevelésére. Ha a két évet jól felhasználnánk, ezzel az oktatási rendszerrel talán a világ legjobb orvosképzését tudnánk kialakítani. Sajnos, növekvő feladatainkhoz mérten nincs megfelelő számú oktató asszisztensünk, s az orvosok képzését kénytelenek vagyunk sok esetben egészen fiatal emberekre bízni, akik maguk sem rendelkeznek hosszabb oktatói tapasztalatokkal. Az orvosképzést csak úgy tudjuk hatékonyabbá tenni, ha többet dolgozunk. Nem a nyolc órai munkaidő megnyújtásával többet, hanem ésszerű tevékenységgel. El kell érnünk, hogy orvosaink, professzoraink képességeiket elsősorban az oktatás érdekében gyümölcsöztessék. Azután az egészségügy fejlődéséről beszélt: — Természetesen, ha a munkánkat akadályozó hibákról beszélünk, azt is látnunk kell, mennyit fejlődtünk Gyógyintézeteink létszám és felszerelés tekintetében egyaránt összehasonlíthatatlanul jobban állnak, mint 15 évvel ezelőtt. S ha még sok minden hiányzik is, mégsem állunk világviszonylatban sem rosszul. Tudnak rólunk, tudományos munkánknak rangja van a világban. De ahhoz, hogy továbbra is lépést tudjunk tartani, nagy energiára van szükség. S amikor a jövő érdekében nagyobb terhet és egyéni áldozatot vállalunk, egyúttal gondoskodnunk kell arról, hogy az élet ne csak elfogadható legyen, hanem örömet is nyújtson. Ne csak a munka örömét, hanem a pihenését is. Ennek feltételei adva vannak, csak úgy kell elvégezni a ránk háruló feladatokat, hogy feltornázzuk országunk gazdasági színvonalát a világszínvonalra, és a nyugodt munka, a fejlődés legfőbb feltétele, a béke, fennmaradjon. Dr. Petri Gábor a továbbiakban beszélt a tudományos fokozatok és a gyakorlati készség értékének megítéléséről az állások betöltésében, az orvosokra vonatkozó határidős rendelet bizonyos hátrányairól, a fiataloknak a vidéki megbízatásoktól való idegenkedéséről, az egységes egészségügy megteremtésének szükségességéről abban a tekintetben, hogy az egyetemi klinikák, kórházak és a rendelőintézetek, valamint a körzeti orvosok munkája célszerűen kapcsolódjon össze. A választási gyűlésen felszólalt Siklós János, a megyei pártbizottság titkára is, és válaszolt az elhangzó hozzászólásokra. Tegnap este 8 órakor dr. Petri Gábor hasonló jellegű választási gyűlést tartott a szegedi rendelőintézetek dolgozói számára.