Csongrád Megyei Hírlap, 1963. augusztus (8. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-01 / 178. szám

Csütörtök, 1903. augusztus 1­2 Hétfőn írják alá az atomcsend-egyezményt tlllllllllllllllllllljllllllllllllllllllllllllllllllliiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii U Thant is részt vesz az ünnepélyes aktuson A nemzetközi politika legutóbbi eseményei GENFREM SZERDÁN délután ismét ülést tartott a leszerelési bizottság. Dél­előtt a szovjet és az amerikai delegáció vezetője találkozott és megbeszélést folyta­tott az értekezlet további munkájával kap­csolatban. A svájci »tárgyalóváros« »megfigyelői« nem tulajdonítanak különösebb jelentősé­get annak, hogy az értekezlet további mun­kájára vonatkozólag két különböző elgon­dolás hangzott el a kedd délutáni ülésen. Carapkin szovjet küldött azt javasolta, hogy a Varsói Szerződés és a NATO kö­zötti megnemtámadási szerződésről, a ka­tonai költségvetések csökkentéséről és atomfegyvermentes övezetek létesítéséről tárgyaljanak mindenekelőtt. Thomas brit államminiszter az angol küldöttség veze­tője azon a véleményen van, hogy legfő­képpen a nukleáris leszerelés kérdését vi­tassák meg először. Az értekezlet küldött­ségeinek körében az a vélemény, hogy a Szovjetunió és a jelek szerint a két angol­szász nagyhatalom is az atomcsend-megálla­­podást követő kedvező légkört akarja fenn­tartani és továbbfokozni — egy újabb egyezmény elérésére. Úgy tudják, hogy Ca­rapkin és Stelle tegnap délelőtti megbeszé­lésének is egyik témája a »hogyan tovább« kérdése volt. Azt hiszik, hogy a megvita­tásra kerülő kérdésekben gyors megegye­­zés szü­letik­-SZERDÁN JELENTETTÉK BE hivatalo­san a Fehér Ház »illetékesei«, hogy Bush amerikai külügyminiszter pénteken indul el Moszkvába, tíztagú, nagyrészt szenáto­rokból álló küldöttség élén, hogy hétfőn aláírja Gromikóval és Lord Hume-mal együtt az atomcsend-egyezményt. Az alá­írási aktus ünnepélyességét fokozza, hogy részt vesz azon U Thant, az ENSZ főtitká­ra is. Néhány momentum a moszkvai atoro­­csend-egyezmény világvisszhangjából. A bonni kormány szerdán tartott minisz­tertanácsán a nyugatnémet miniszterek többsége már »lát fantáziát« a moszkvai megállapodásban, változatlanul hevesen ellenzik azonban a Kelet és a Nyugat, kö­zötti megnemtámadási egyezmény lehetősé­gét, mert az »közelebb juttatná az NDK-t a nemzetközi elismeréshez«. Schröder és Erhard viszont javasolja a megállapodás­hoz való csatlakozást. Döntés még nem történt. • ■«­­Itt jegyezzük meg, hogy a japán és az izraeli kormány bejelentette: csatlakozni kíván az atomcsend-egyezményhez. A francia kormány szerdán miniszter­­tanácsot tartott, amelynek végén a tájé­koztatásügyi miniszter sietett megjegyez­ni, hogy de Gaulle »nem foglalkozott ki­jelentéseinek visszhangjával«. A francia lapok ezzel kapcsolatban megjegyzik: bár­miről is esett szó a párizsi minisztertaná­cson, tény: a nemzetközi politikai életben »vidáman mennek a dolgok«, függetlenül attól, hogy a francia kormány »duzzog a sarokban­. A BIZTONSÁGI TANÁCS szerda kora dél­után megtartott ülésén hét szavazattal el­fogadta az afroázsiai országok határozati javaslatát. Megállapította, hogy Portugá­lia afrikai gyarmatain folytatott politikája ellentétes az ENSZ alapokmányának elvei­vel és a közgyűlés, valamint a tanács ilyen vonatkozású korábbi döntéseivel. Sajnálko­zását fejezi ki a portugál kormány maga­tartása miatt és felszólítja a kormányt, hogy sürgősen ismerje el e területek — Angola, Mocambique, Portugál-Guinea — lakosságának önrendelkezési és független­ségi jogát. Az Egyesült Államok, Anglia és Fran­ciaország tartózkodó szavazatával szemben a NATO-tagállam Norvégia a határozati javaslat mellett szavazott. BRÜSSZELBEN a Közös Piac tagálla­mainak miniszterei keresik a lehetőséget, hogy Anglia számára biztosítsák a Közös Piac tagállamaival való legalábbis részle­ges gazdasági együttműködést addig is, amíg a szigetország is tagja lesz a Közös Piacnak. Szó van arról, hogy néhány áru­féleséget Anglia már az elkövetkezőkben vámmentesen szállíthatna a Közös Piac tagállamaiba. Mindez azonban csak látványos »nesze semmi, fogd meg jól«, mert az angolok nem szállítási alamizsnát akarnak, hanem teljes jogú tagságot. Erről azonban még csak szó sem esett Brüsszelben. VÉGÜL: McNamara amerikai hadügy­miniszter tegnap Bonnban megkezdett tár­gyalásai (három napig lesz a nyugatnémet fővárosban!) állítólag katonai vonatkozá­saik: fegyver­rendelést akarna kicsikarni Bonntól és tárgyalni a NATO fegyver­zetének »korszerűsítéséről« — a hírek sze­­­­rint. Walter Ulbricht: Az NDK is csatlakozik az atomcsend-egyezményhez A Német Demokratikus Köztársaság Népi Kamarájá­nak ülésén szerdán nagy be­szédet mondott Walter Ulb­richt, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsá­nak elnöke. Hangsúlyozta, hogy az NDK-ban megkezdték a szocializmus általános tel­epítésére irányuló munka céltudatos végrehajtását a Német Szocialista Egység­párt VI. kongresszusán elfo­gadott programnak megfele­lően. Kijelentette, hogy az NDK az összes pártok és tö­megszervezetek, az összes dolgozók együttes alkotó munkájával nagy sikereket ért el a gazdaság fejlesztésé­ben. A nukleáris fegyverkísér­letek megtiltásáról szóló moszkvai szerződés parafálá­­sával kapcsolatban kijelent­­tette, hogy ez nemcsak a Szovjetunió következetes bé­­kepolitikájának és Hruscsov szovjet miniszterelnök kez­deményezésének, hanem a szocialista népek testvé­riségének, a világ béke­mozgalmának, az atom­fegyver ellen küzdő erők­nek sikere is. Bejelentette, hogy az NDK szintén csatlakoz­ni fog a moszkvai szerző­déshez. Emlékeztetett arra, hogy a nemzetközi feszültség enyhí­téséhez és a népek közötti barátság megszilárdításához további lépésekre van szük­ség, köztük a NATO tagállamok és a Varsói Szenődésben részt­vevő államok megnemtá­madási szerződésének meg­kötésére. Hruscsovnak a moszkvai szovjet—magyar barátsági nagygyűlésen előterjesztett javaslataival kapcsolatban Walter Ulbricht kijelentette, hogy az NDK támogatja ezeket a javaslatokat, amelyek a béke biztosítását szolgál­ják. Meggyőződésünk — mondot­ta —, hogy a németek több­sége keleten és nyugaton egyaránt egyetért a katonai költségvetések befagyasztá­sával és csökkentésével, az NDK, illetve a Nyugat-Né­­metország területén állomá­sozó külföldi csapatok létszá­mának csökkentésével, ahogy Hruscsov elvtárs javasolta. Az NDK Államtanácsának elnöke kijelentette, hozzájárul ahhoz, hogy a nyugati hatalmaknak le­gyenek képviselői az NDK- ban tartózkodó szovjet csa­patoknál, ha a Szovjetunió képviselői is ott lehetnek a Nyugat-Né­­metországban elhelyezett külföldi csapatoknál. Beszélt arról a javaslatról is, hogy mind a Szovjetunió, mind pedig más országok meghatározott területein legyenek földi ellenőrző állomások a repülőtereken, a vasúti csomópontokon, az autóutakon és a na­gyobb kikötőkben. A továbbiakban Walter Ulbricht hangoztatta, hogy olyan atomfegyvermentes övezeteket kell létesíteni Eu­rópában, amely magában foglalja mind a két német államot, meg kell kötni a német béke­­szerződést, Nyugat-Berlint semleges szabadvárossá kell nyilvánítani, s ezzel békésen meg kell ol­dani a nyugatberlini problé­mát. Hangsúlyozta, hogy mind­két német államnak ünnepélyesen le kell mon­dani az atomfegyverről, egymással megnemtámadási szerződést kell kötnie, csök­kentenie kell a katonai kia­dásokat és a fegyverzetet. Walter Ulbricht behatóan foglalkozott még az NDK mezőgazdaságának szocialis­ta átalakulásával, kereske­delmének fejlesztésével, nép­gazdaságának szervezési problémáival. Beszédének egy részét a szocialista de­mokrácia kérdéseinek szen­telte. (MTI) A Magyar Vöröskereszt újabb segélyszállítmányt küldött Szkopljéba Az SZKP KB és a szovjet kormány nagyarányú segítsége Sokan, amikor értesültek a Szkopljét elpusztító július 26-i földrengésről, az első pillanatban azt hitték, hogy a Macedón Népköztársaság fővárosa a tenger mentén fek­szik. Az utóbbi években ugyanis a­­nagy földrengések szinte kivétel nélkül a tengerparti városokat pusztították el (Chile néhány városa, a marokkói Agadir stb.) Mint térképünkön látható, Szkoplje nem tengerparti város. A csaknem 26 ezer négyzetkilométer nagyságú Mace­dón Népköztársaság nemrég még 200 ezer főt számláló főváro­­sa távol fekszik a tengertől. A Vardar folyó partján fekvő város épületeinek 80 százalékát 9-es fokozatú földrengés pusztította el. (A legerősebb földrengés 12-es fokozatú.) A lakosok közül körülbelül kétezren vesztették életüket, míg 130 ezer teljesem fedél nélkül maradt, őket a környező vá­rosokban és barakkokban helyezik el. Térképünk Szkoplje földrajzi helyzetét ábrázolja, míg melléktérképünkön (balra lenn) a földrengés által érintett egyéb városokat tüntettük fel. Szkoplje lassan szagához 1—10 centimétert között mo­­tor: az 1300 dolgozót foglal- foga­koztató Tito Fémművek és a A geológusok javasolják, Proletár Textilüzem már hogy az érintett területe­munkához látott. A gyárak ken tiltsák be a motoros munkásait egyelőre sátrak­ járművek forgalmát,­ban helyezik el. A katasztrófa következmé-Kedden már lehetett a vá­­nyem­ek elhárítására tovább­­rasban újságokat kapni, ma is szakadatlanul érkezik kinyitottak az éttermek és Szkopljébe a bel- és külföldi az élelmiszerüzletek, segély. A város nagy áruháza a sza- A jugoszláv lapok kiemel­­knd ég alatt árulja portékáit, kedő helyen emlékeznek meg A földlökések megszűntek arról, hogy az SZKP Köz­vei most újabb veszély: föld­­ponti Bizottsága és a szér­­omlás fenyegeti a várost, sőt kormány közös határo­n geológusok megállapítot­­zata alapján útnak indították­­ák, hogy Szkopljében és a Szovjetunióból Jugoszlá­­környékén a katasztrófa- viába az első élelmiszer-, kis földrengés folytán két gyógyszer- és épületanyag­­nagy kiterjedésű repedés- szállítmányokat, továbbá ha-1 hálózat keletkezett, marosan 50 000 tonna ce-A repedések hossza körülbe­­mentet és 5000 tonna épület­tül kétszáz méter, szélessége fát is küldenek. A Szovjetunió Vöröske­reszt és Vörös Félhold szer­vezete 70 tonna liszttel, több tonna cukorral és 20 000 do­boz tejporral, továbbá 50 000 rubel pénzösszeggel segíti a szokoljei lakosságot. Az angol és a m­exikói kor­mány, a Kínai Vöröskereszt, Kanada, Svédország és még sok más ország és szervezet küld pénz- és természetbeni segítséget a szkopljeiek meg­segítésére. A Magyar Vöröskereszt szerdán 1 200 000 forint ér­tékű újabb segélyküldeményt indított útnak a szkopljei földrengéstől sújtott lakosság megsegítésére. A küldemény­hez a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa 250 000, a SZÖVOSZ pedig 150 000 fo­rinttal járult hozzá. A szállítmányban kórházi felszereléseket, ágyakat, mat­racokat, orvosi műszereket, gyógyszereket és oltóanyagot továbbítanak teherautókkal Belgrádba. Jegyzetek a falusi népművelésről A közelmúltban megyénkben egy pártaktívan megvitatták a falusi nép­művelési programot, amely az 1963/ 64 évadra megjelöli községeinkben a művelődési teendőket. Örvendetes, hogy falvaink művelő­désügye már nemcsak egy-két ember feladata, hanem községeinkben nap­ról napra többen kapcsolódnak be a művelődésügy szervezésébe, előadás­­sorozatokat, különböző szakmai témá­kat, művészeti kérdéseket vitatnak felkészült szakemberek a községek la­kosságával. Az elmúlt 1963/84 művelődési év­adban megyénkben 7337-en végeztek általános iskolát olyan felnőttek, akik ezelőtt 20—30—40 éve kerültek ki az elemi iskola padjaiból. A szakmunkásképzés is otthonra ta­lált községeink többségében, hiszen az elmúlt évben 1160 fő kapott szakmun­kás-bizonyítványt, s 14 féle szakmában eddig 2253 fő a kiképzett me­zgazda­sági szakmunkások száma. Ha az igé­nyeket vesszük figyelembe, akkor ez a szám rendkívül alacsony. Mert pél­dául ha 25 katasztrális holdat számí­tunk egy mezőgazdasági szakmunkás­ra, akkor megyénkben összesen 26 ezer mezőgazdasági szakmunkásra lenne szükség. De ha összevetjük a három évvel ezelőtti állapottal, akkor kiderül, hogy ez a fejlődés igen biz­tató, hiszen 1960-ban még egyetlen mezőgazdasági szakmunkásunk sem volt. Az ismeretterjesztő előadások is kedvezően alakultak az elmúlt év­adban, hiszen 2739 előadásból ,1583-at községeinkben tartottak meg az isme­retterjesztéssel foglalkozó propagan­disták. E fejlődés számait tekintve jól­eső érzéssel állapíthatjuk meg, hogy míg 1981-ben 48 535, 1962-ben már 81 746 ember hallgatott ismeretterjesz­tő előadást. Javult a könyvtárak munkája, hi­szen 1960-ban 1000 lakosra 479 kötet könyv jutott megyénkben, míg 1962- ben 635 kötet. Természetesen ezek a számok korántsem jelentik azt, hogy megelégedhetnénk a könyvtárak mun­kájával, fejlődésével, különösen akkor, ha az olvasók számának alakulását vesszük figyelembe, mert kiderül, hogy a lakosságnak csak egy bizonyos rétege (kis rétege) olvas, míg a na­gyobb hányada még nem kapcsolódott be az olvasómozgalomba. Bizonyos mértékben visszaesett a falusi színjátszó együttesek, ének- és tánccsoportok munkája, fejlődésük megtorpant, ami összefügg azzal, hogy nem fordítottak kellő figyelmet ezek­re a fontos kulturális tényezőkre, másrészt a városi hivatásos művészek fokozódó falura járása és a televízió is ez irányban hatott. Azok az eredmények, amelyeket fa­lun élő emberek művelődésében elér­tünk, dicséretére válnak a pedagógu­soknak, falusi értelmiségieknek, köz­­igazgatási szerveinknek és mindazok­nak a lelkes, szorgalmas propagan­distáknak, akik a kultúra iránti ér­deklődést, a művelődés iránti vágyat felébresztették dolgozó parasztságunk­ban. De ebben az évben már nagyobb feladatokat kell megoldaniuk a fal­vakban, a művelődéssel foglalkozó szerveknek, apparátusoknak, a falusi értelmiségnek. Talán legfontosabb, hogy a korábbi évekhez viszonyítva lényegesen nagyobb mértékben bővít­sük a művelődni vágyók táborát, mert az említett számok — amelyek elis­merésre méltóak ugyan — nem tük­­r­özik pontosan a művelődési mozga­lomba bekapcsolódott szövetkezeti ta­gok, falun élő emberek számát. Sok esetben azonos emberek járnak szak­munkásképző tanfolyamokra, vagy az általános iskola felső osztályaiba, s természettudományi, társadalomtudo­mányi előadásokra. Egy falu műve­lődésügyi viszonyait elsősorban az fe­jezi ki, hogy hány ember vesz részt a művelődésügy különböző szektorai­ban. Például: ha egy faluban 1000 la­kos él (ebből 600 felnőtt) az a kér­dés, ebből a 600 felnőttből hányan vesznek részt a falusi művelődési Hírek a Szovjetunióból Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottsága elnökségének tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára és Borisz Ponomarjov, a Köz­ponti Bizottság titkára, szer­dán fogadta a Finn Kommu­nista Párt küldöttségét, Ville Pessit, a Finn Kommunista Párt főtitkárát, Ain Aalto­­nent, a párt elnökét és Hertta Kuusinent, a párt Politikai Bizottságának tagját.­­ A Trud című moszkvai lap szerdai számában bírál­ja a Kínai Kommunista Párt vezetőségének a nemzetközi szocialista munkamegosztás kérdésében vallott hibás ál­láspontig. A cikk hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió állandó segít­séget nyújtott Kínának ,véd­­erejének növeléséhez és a mo­dern ipari élet megterem­téséhez. A szovjet főiskolá­kon és a vállalatoknál sok ezer kínai szakember és munkás részesült kiképzés­ben. Mégis a Kínai KP vezető­sége felállította­­a saját erő­re való támaszkodás« elmé­letét, és azt állítja, hogy a KGST-országokra a Szovjet­unió rákényszeríti akaratát, a szakosítás ürügye alatt«. Pedig — utal a Trud cikke — a valóság éppen az ellen­kezője ennek: a kölcsönös előnyök kihangsúlyozzák a résztvevő országok szuvere­nitását.

Next