Csongrád Megyei Hírlap, 1964. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-16 / 217. szám

(MTI Fotó : Vigorszky felv.) Joszip Broz Tito és Dobi István Szakszervezetek a felnőttoktatásért Ü­lést tartott az SZ­MT Kedden Szegeden tanács­kozott a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsá­nak elnöksége. Első napiren­di pontként Ökrös János, a Pedagógusok Szakszervezete megyei bizottságának titká­ra előterjesztésében meg­hallgatta és megvitatta a felnőttoktatással kapcsolatos elnökségi intézkedési terv végrehajtásáról szóló jelen­tést és megszabta az 1964— 65-ös tanév előkészítésének feladatait. A jelentés megállapítja, hogy napjainkban a felnőtt­oktatás társadalmi üggyé vált. A szakszervezetek kü­lönböző szerveire, elsősorban a szakszervezeti bizottságok­ra komoly és széles körű fel­adatok hárulnak, mert a szervezés, a dolgozók bevo­nása a rendszeres oktatásba, az iskolába járás feltételei­nek biztosítása, a lemorzso­lódás elleni küzdelem ered­ménye nagyrészt a szakszer­vezeti bizottságok munkáján áll vagy bukik. Az elmúlt tanév tapasz­talatai azt bizonyítják, hogy tovább emelkedett a felnőtt­­oktatás színvonala, eredmé­nyesebb lett a tanulmányi munka. Az 1963—64-es tan­évben Csongrád megyében — Szegedet is beleértve — 64 általános iskolában a beirat­kozott felnőtt hallgatók szá­ma összesen 4600 volt. Ez a szám a megelőző tanévhez viszonyítva csökkenést mu­tat, melynek az az egyik oka, hogy egyre kevesebb azoknak a dolgozóknak a száma, akiknek az általános iskolai végzettsége hiányos. Nagyon kevés azonban a felnőttoktatásban részt vevő mezőgazdasági dolgozók számaránya. Az érdekelt szakszervezeti bizottságoknak ezen a téren sokkal ered­ményesebb szervező munkát kell végezni. A tanulmányi eredménye­ket illetően a jelentés meg­állapítja, hogy az valameny­­nyi iskolában emelkedő ten­denciát mutat. Ezt főleg az oktató-nevelő munka színvo­nalának emelkedése, a dol­gozók tanulni akarása, vala­mint a pedagógusok és a hallgatók közötti kapcsolat javulása eredményezi. Az új tanévre való felké­szülés feladataival kapcso­latban az elnökség megálla­pította, hogy a szakszerveze­ti bizottságoknak a vállala­ton, az üzemen, az üzem­egységen belül széles körű felmérő munkával meg kell állapítani az általános isko­lát még el nem végzett dol­gozók számát és alapos szer­vező munkával mozgósítani kell őket a továbbtanulásra. Minden szakszervezeti bizott­ tervet, hogy a különböző oktatási és továbbképzési formák ne zavarják, keresz­tezzék egymást. Azoknál a vállalatoknál és üzemeknél, ahol erre lehetőség van, meg kell teremteni az üze­mi osztályok létrehozásának feltételeit és biztosítani kell a továbbtanulásba bekapcso­lódott dolgozók foglalkozá­son való rendszeres megje­lenését, valamint a vizsgák előtti tanulmányi szabadsá­gok zavartalan kiadatását. A községi szakmaközi bizottság­­gok a mezőgazdasági dolgo­zok számarányának növelé­se érdekében a helyi párt-, állami- és tömegszervezetek­­kel való együttműködés alap­ján fejtsenek ki széles körű felvilágosító és agitációs munkát. E napirendi pont megvita­­ásában részt vett Péter Ernő, a SZOT elnökségének tagja, a Pedagógusok Szakszerve­­zetének főtitkára, Szabó Ist­ván, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának főelő­­adója, valamint a meghívott szakszervezeti bizottsági el­nökök is. A továbbiakban az SZMT elnöksége a munkavédelmi bizottságnak a Csongrád megyei állami gazdaságok és ermel­ősze­­vetke­zete­k vegyi munkavédelmi helyzetéről­zóló jelentését vitatta meg. Bevezetőben Kádár Já­nos elvtárs üdvözölte a nagygyűlés résztvevőit, to­vábbá Joszip Broz Tito elv­társat és a kíséretében le­vő személyiségeket, majd így folytatta: A szocialista országok ve­zetői időről időre találkoz­nak, hogy eszmecserét foly­tassanak a közös érdekű kérdésekről, hogy személye­­sen és még közelebbről megismerkedjenek egymás népeinek szocializmust építő munkájával, s látogatásaik­kal tovább erősítsék inter­nacionalista kapcsolataikat. Ez a célja jugoszláv elv­társaink magyarországi láto­gatásának. Ugyanezek a cé­lok vezérelték a magyar ve­zetőket, amikor Jugoszláviá­ban jártak. Kapcsolataink kedvező alakulásáról ma jóleső ér­zéssel beszélünk. Az elmúlt esztendőkben nemcsak az egykori magyar és jugo­szláv uralkodó osztályok szí­totta soviniszta gyűlöletet számoltuk fel, hanem foko­zatosan eloszlatjuk azokat a felhőket is, amelyek 15 év­vel ezelőtt árnyékot vetet­tek országaink viszonyára. Ma meggyőződéssel mond­hatjuk, hogy a szocialista építés és a béke megvé­désének közös céljai fűz­nek össze bennünket. A mai Jugoszlávia az ide­gen elnyomók és a hazai reakció elleni hősi harcban született. A jugoszláv kom­munisták az illegalitás és a terror súlyos viszonyai kö­zepette harcoltak a nem­­zetközi kapitalista monopó­liumok és hazai kiszolgá­lóik ellen. Kádár elvtárs ezután visz­­szapillantást nyújtott a hit­leri megszállás sötét éveire, amikor a jugoszláv nép tör­ténelmének legsúlyosabb szakaszát élte. Az emberiség nem felejti el a hős jugoszláv parti­zánok önfeláldozó és győ­zelmes harcát a fasizmus ellen — mondotta. A népfelszabadító háború éveiben eltéphetetlen kap­csolatok alakultak ki a ju­goszláv nép és a Jugoszláv Kommunisták Pártja között A jugoszláv nép a felsza­badulás után gyökeresen át­formálta a háború előtti el­maradott Jugoszlávia képét Újjáépítette a háborúban le­rombolt városokat és falva­­kat Fejlődött a népgazda­ság, a nemzeti jövedelem ma már az 1939. évinek mintegy háromszorosa. Az ipari fejlődés lehetővé tet­te a mezőgazdasági termelés elmaradottságának felszámo­lását és e gazdasági ág gyors fellendítését, így Jugoszlávia egyre job­ban bekapcsolódhatott a nemzetközi árucserébe és hozzáláthatott a dolgozók anyagi és kulturális életfel­tételeinek szüntelen javítá­sához. A kulturális fejlő­dést jellemzi, hogy míg a háború előtt Jugo­szlávia három egyetemén mintegy 15 000-en tanul­tak, addig ma a hallgatók száma több mint 160 000. Jugoszlávia most készülő 70 éves terve a termelés, a termelékenység és a nemze­ti jövedelem gyors fejlődé­sét, s ennek alapján az élet­­színvonal további emelkedé­sét célozza. Bizonyosak vagyunk ab­ban, hogy a dolgos és te­hetséges jugoszláv nép megvalósítja terveit és a fejlődés újabb magaslatai­ra emeli szép hazáját. Ehhez minden magyar dél- Kádár János elvtárs • Közös célok fűznek össze bennünket Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a kormány elnöke viszontlátogatást tett Joszip Broz Titónál, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökénél, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének főtitkáránál. A látogatáson jelen volt Gáspár Sándor, az Elnöki Tanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Péter János külügyminisz­ter és Bíró József külkereskedelmi miniszter. Képünkön Gáspár Sándor, Tito, Kádár János és Dobi István HU A MAGYAR SZ­OCIAL­IST­A M­UNKAS­PAR­T MEGYE­ LAPJA­it XXI. évfolyam, 217. szám­­ra: 50 fillér Szerda, 1964. szeptember 16. Magyar-jugoszláv barátsági nagygyűlés a Sportcsarnokban Kádár János és Joszip Broz Tito mondott beszédet Aláírták a magyar—jugoszláv, közös nyilatkozatot hozó nevében sok sikert kí­vánok. Kedves elvtársak! Népünk, amely mögött csaknem két szabad évtized áldozatos munkája van, nagyra értékeli Jugoszlávia eredményeit. Az elmúlt 20 esztendőben az egész világon óriási vál­tozások következtek be. Ki­alakult a 14 országból álló szocialista világrendszer, amely felöleli az emberiség egyharmadát. A világ első szocialista állama, a Szovjet­unió már a kommunizmus építésével mutatja az utat az emberiségnek. A történelem folyamán először alakultak ki a vi­lágon olyan új erőviszo­nyok, hogy, túlsúlyban vannak a béke, a nemzeti függetlenség, a társadalmi haladás erői; a szocializmus korunk ural­kodó gondolatává vált. Erre a 20 évre esnek a legdöntőbb szocialista átala­kulások Magyarországon is. Pártunk nyolcadik kongresz­­szusa mérleget készített or­szágépítő munkánkról és megállapította, hogy a mező­­gazdaság szocialista átszer­vezésével egész népgazdasá­gunkban osztatlanul uralko­dóvá váltak a szocialista ter­melési viszonyok, vívmá­nyaink megszilárdultak, be­fejeztük a szocializmus alap­jainak lerakását. Ez a tény történelmi je­lentőségű, mert ezzel a magyar nép a szocializ­mus teljes felépítésének korszakába lépett. Most második 5 éves ter­vünk negyedik évében va­gyunk. Elmondhatjuk, hogy népgazdaságunk fejlődése a fő arányokat tekintve a terv­nek megfelelően alakul. Idén az első félévben az állami ipar 9,7 százalékkal termelt többet, mint az előző év azo­nos időszakában, s mintegy 2 százalékkal túlteljesítette tervét. Munkánk célja, hogy or­szágunk tovább virágozzék, népünk jóléte emelkedjék, dolgozóink szabad hazában, békében élhessenek. Kedves elvtársak! A magyar és a jugoszláv nép kapcsolatai nem mai ke­letűek. Több mint ezer esz­tendeje vagyunk szomszé­dok. Sokszor sújtottak ben­nünket azonos megpróbálta­tások, s a magyarok és dél­szlávok gyakran küzdöttek vállvetve a betolakodó ide­gen hódítók ellen. Hunyadi törökök elleni csatája Szend­­rő váránál és Nándorfehér­várnál arany betűkkel van feljegyezve mindkét nép tör­ténelmében. Az évszázadok során ma­gyar és jugoszláv jobbágyok sokszor üzentek közösen ha­dat elnyomóiknak, a feudális nagybirtokosoknak. Amikor pedig országaink­ban a munkásmozgalom bontogatni kezdte szár­nyait, magyar, szerb, hor­­vát, szlovén proletárok egységesen vívták harcu­kat a kizsákmányolók el­len. A felszabadulás után népe­ink a szocializmus építésé­nek útjára léptek. Az a tény, hogy Magyarország is és Jó­(Folyttatás a 2. oldalon) Az MSZMP budapesti bizottsága és a Hazafias Népfront budapesti bizottsága kedden délután magyar—jugoszláv ■ barát­sági nagygyűlést rendezett a Sportcsarnok­ban. A nagygyűlésen sok tízezer buda­pesti dolgozó vett részt. A elnökségben he­lyet foglalt Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, a JKSZ főtitkára, Veljko Vlahovics, a JKSZ végrehajtó bizottságának tagja, Ko­­csa Popovics külügyminiszter és Nikola Dzsuverovics külkereskedelmi miniszter. Ugyancsak az elnökségben foglalt helyet Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára, a kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajós, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nemes Dezső, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, dr. Ajtai Miklós, Czinege Lajos, Cseterki Lajos, Ilku Pál, Nyers Rezső, a Politikai Bizottság póttagjai, dr. Korom Mihály, Németh Károly, Szurdi István, a Központi Bizottság titkárai, Pap János, a kormány elnökhelyettese, a kormány több tagja. Az elnökség tagjai között foglaltak helyet írók, művészek, tömegszervezeti vezetők. Részt vett a gyűlésen Joszip Broz Tito felesége, Jovanka Broz, továbbá Dobi Istvánné és Kádár Jánosné. A jugoszláv és a magyar himnusz el­hangzása után Gáspár Sándor nyitotta meg a nagygyűlést, majuk átadta a szót Kádár Jánosnak.

Next