Csongrád Megyei Hírlap, 1964. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-16 / 217. szám
(MTI Fotó : Vigorszky felv.) Joszip Broz Tito és Dobi István Szakszervezetek a felnőttoktatásért Ülést tartott az SZMT Kedden Szegeden tanácskozott a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának elnöksége. Első napirendi pontként Ökrös János, a Pedagógusok Szakszervezete megyei bizottságának titkára előterjesztésében meghallgatta és megvitatta a felnőttoktatással kapcsolatos elnökségi intézkedési terv végrehajtásáról szóló jelentést és megszabta az 1964— 65-ös tanév előkészítésének feladatait. A jelentés megállapítja, hogy napjainkban a felnőttoktatás társadalmi üggyé vált. A szakszervezetek különböző szerveire, elsősorban a szakszervezeti bizottságokra komoly és széles körű feladatok hárulnak, mert a szervezés, a dolgozók bevonása a rendszeres oktatásba, az iskolába járás feltételeinek biztosítása, a lemorzsolódás elleni küzdelem eredménye nagyrészt a szakszervezeti bizottságok munkáján áll vagy bukik. Az elmúlt tanév tapasztalatai azt bizonyítják, hogy tovább emelkedett a felnőttoktatás színvonala, eredményesebb lett a tanulmányi munka. Az 1963—64-es tanévben Csongrád megyében — Szegedet is beleértve — 64 általános iskolában a beiratkozott felnőtt hallgatók száma összesen 4600 volt. Ez a szám a megelőző tanévhez viszonyítva csökkenést mutat, melynek az az egyik oka, hogy egyre kevesebb azoknak a dolgozóknak a száma, akiknek az általános iskolai végzettsége hiányos. Nagyon kevés azonban a felnőttoktatásban részt vevő mezőgazdasági dolgozók számaránya. Az érdekelt szakszervezeti bizottságoknak ezen a téren sokkal eredményesebb szervező munkát kell végezni. A tanulmányi eredményeket illetően a jelentés megállapítja, hogy az valamenynyi iskolában emelkedő tendenciát mutat. Ezt főleg az oktató-nevelő munka színvonalának emelkedése, a dolgozók tanulni akarása, valamint a pedagógusok és a hallgatók közötti kapcsolat javulása eredményezi. Az új tanévre való felkészülés feladataival kapcsolatban az elnökség megállapította, hogy a szakszervezeti bizottságoknak a vállalaton, az üzemen, az üzemegységen belül széles körű felmérő munkával meg kell állapítani az általános iskolát még el nem végzett dolgozók számát és alapos szervező munkával mozgósítani kell őket a továbbtanulásra. Minden szakszervezeti bizott tervet, hogy a különböző oktatási és továbbképzési formák ne zavarják, keresztezzék egymást. Azoknál a vállalatoknál és üzemeknél, ahol erre lehetőség van, meg kell teremteni az üzemi osztályok létrehozásának feltételeit és biztosítani kell a továbbtanulásba bekapcsolódott dolgozók foglalkozáson való rendszeres megjelenését, valamint a vizsgák előtti tanulmányi szabadságok zavartalan kiadatását. A községi szakmaközi bizottsággok a mezőgazdasági dolgozok számarányának növelése érdekében a helyi párt-, állami- és tömegszervezetekkel való együttműködés alapján fejtsenek ki széles körű felvilágosító és agitációs munkát. E napirendi pont megvitaásában részt vett Péter Ernő, a SZOT elnökségének tagja, a Pedagógusok Szakszervezetének főtitkára, Szabó István, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának főelőadója, valamint a meghívott szakszervezeti bizottsági elnökök is. A továbbiakban az SZMT elnöksége a munkavédelmi bizottságnak a Csongrád megyei állami gazdaságok és ermelőszevetkezetek vegyi munkavédelmi helyzetérőlzóló jelentését vitatta meg. Bevezetőben Kádár János elvtárs üdvözölte a nagygyűlés résztvevőit, továbbá Joszip Broz Tito elvtársat és a kíséretében levő személyiségeket, majd így folytatta: A szocialista országok vezetői időről időre találkoznak, hogy eszmecserét folytassanak a közös érdekű kérdésekről, hogy személyesen és még közelebbről megismerkedjenek egymás népeinek szocializmust építő munkájával, s látogatásaikkal tovább erősítsék internacionalista kapcsolataikat. Ez a célja jugoszláv elvtársaink magyarországi látogatásának. Ugyanezek a célok vezérelték a magyar vezetőket, amikor Jugoszláviában jártak. Kapcsolataink kedvező alakulásáról ma jóleső érzéssel beszélünk. Az elmúlt esztendőkben nemcsak az egykori magyar és jugoszláv uralkodó osztályok szította soviniszta gyűlöletet számoltuk fel, hanem fokozatosan eloszlatjuk azokat a felhőket is, amelyek 15 évvel ezelőtt árnyékot vetettek országaink viszonyára. Ma meggyőződéssel mondhatjuk, hogy a szocialista építés és a béke megvédésének közös céljai fűznek össze bennünket. A mai Jugoszlávia az idegen elnyomók és a hazai reakció elleni hősi harcban született. A jugoszláv kommunisták az illegalitás és a terror súlyos viszonyai közepette harcoltak a nemzetközi kapitalista monopóliumok és hazai kiszolgálóik ellen. Kádár elvtárs ezután viszszapillantást nyújtott a hitleri megszállás sötét éveire, amikor a jugoszláv nép történelmének legsúlyosabb szakaszát élte. Az emberiség nem felejti el a hős jugoszláv partizánok önfeláldozó és győzelmes harcát a fasizmus ellen — mondotta. A népfelszabadító háború éveiben eltéphetetlen kapcsolatok alakultak ki a jugoszláv nép és a Jugoszláv Kommunisták Pártja között A jugoszláv nép a felszabadulás után gyökeresen átformálta a háború előtti elmaradott Jugoszlávia képét Újjáépítette a háborúban lerombolt városokat és falvakat Fejlődött a népgazdaság, a nemzeti jövedelem ma már az 1939. évinek mintegy háromszorosa. Az ipari fejlődés lehetővé tette a mezőgazdasági termelés elmaradottságának felszámolását és e gazdasági ág gyors fellendítését, így Jugoszlávia egyre jobban bekapcsolódhatott a nemzetközi árucserébe és hozzáláthatott a dolgozók anyagi és kulturális életfeltételeinek szüntelen javításához. A kulturális fejlődést jellemzi, hogy míg a háború előtt Jugoszlávia három egyetemén mintegy 15 000-en tanultak, addig ma a hallgatók száma több mint 160 000. Jugoszlávia most készülő 70 éves terve a termelés, a termelékenység és a nemzeti jövedelem gyors fejlődését, s ennek alapján az életszínvonal további emelkedését célozza. Bizonyosak vagyunk abban, hogy a dolgos és tehetséges jugoszláv nép megvalósítja terveit és a fejlődés újabb magaslataira emeli szép hazáját. Ehhez minden magyar dél- Kádár János elvtárs • Közös célok fűznek össze bennünket Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a kormány elnöke viszontlátogatást tett Joszip Broz Titónál, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökénél, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének főtitkáránál. A látogatáson jelen volt Gáspár Sándor, az Elnöki Tanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Péter János külügyminiszter és Bíró József külkereskedelmi miniszter. Képünkön Gáspár Sándor, Tito, Kádár János és Dobi István HU A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKASPART MEGYE LAPJAit XXI. évfolyam, 217. számra: 50 fillér Szerda, 1964. szeptember 16. Magyar-jugoszláv barátsági nagygyűlés a Sportcsarnokban Kádár János és Joszip Broz Tito mondott beszédet Aláírták a magyar—jugoszláv, közös nyilatkozatot hozó nevében sok sikert kívánok. Kedves elvtársak! Népünk, amely mögött csaknem két szabad évtized áldozatos munkája van, nagyra értékeli Jugoszlávia eredményeit. Az elmúlt 20 esztendőben az egész világon óriási változások következtek be. Kialakult a 14 országból álló szocialista világrendszer, amely felöleli az emberiség egyharmadát. A világ első szocialista állama, a Szovjetunió már a kommunizmus építésével mutatja az utat az emberiségnek. A történelem folyamán először alakultak ki a világon olyan új erőviszonyok, hogy, túlsúlyban vannak a béke, a nemzeti függetlenség, a társadalmi haladás erői; a szocializmus korunk uralkodó gondolatává vált. Erre a 20 évre esnek a legdöntőbb szocialista átalakulások Magyarországon is. Pártunk nyolcadik kongreszszusa mérleget készített országépítő munkánkról és megállapította, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésével egész népgazdaságunkban osztatlanul uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok, vívmányaink megszilárdultak, befejeztük a szocializmus alapjainak lerakását. Ez a tény történelmi jelentőségű, mert ezzel a magyar nép a szocializmus teljes felépítésének korszakába lépett. Most második 5 éves tervünk negyedik évében vagyunk. Elmondhatjuk, hogy népgazdaságunk fejlődése a fő arányokat tekintve a tervnek megfelelően alakul. Idén az első félévben az állami ipar 9,7 százalékkal termelt többet, mint az előző év azonos időszakában, s mintegy 2 százalékkal túlteljesítette tervét. Munkánk célja, hogy országunk tovább virágozzék, népünk jóléte emelkedjék, dolgozóink szabad hazában, békében élhessenek. Kedves elvtársak! A magyar és a jugoszláv nép kapcsolatai nem mai keletűek. Több mint ezer esztendeje vagyunk szomszédok. Sokszor sújtottak bennünket azonos megpróbáltatások, s a magyarok és délszlávok gyakran küzdöttek vállvetve a betolakodó idegen hódítók ellen. Hunyadi törökök elleni csatája Szendrő váránál és Nándorfehérvárnál arany betűkkel van feljegyezve mindkét nép történelmében. Az évszázadok során magyar és jugoszláv jobbágyok sokszor üzentek közösen hadat elnyomóiknak, a feudális nagybirtokosoknak. Amikor pedig országainkban a munkásmozgalom bontogatni kezdte szárnyait, magyar, szerb, horvát, szlovén proletárok egységesen vívták harcukat a kizsákmányolók ellen. A felszabadulás után népeink a szocializmus építésének útjára léptek. Az a tény, hogy Magyarország is és Jó(Folyttatás a 2. oldalon) Az MSZMP budapesti bizottsága és a Hazafias Népfront budapesti bizottsága kedden délután magyar—jugoszláv ■ barátsági nagygyűlést rendezett a Sportcsarnokban. A nagygyűlésen sok tízezer budapesti dolgozó vett részt. A elnökségben helyet foglalt Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, a JKSZ főtitkára, Veljko Vlahovics, a JKSZ végrehajtó bizottságának tagja, Kocsa Popovics külügyminiszter és Nikola Dzsuverovics külkereskedelmi miniszter. Ugyancsak az elnökségben foglalt helyet Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajós, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nemes Dezső, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, dr. Ajtai Miklós, Czinege Lajos, Cseterki Lajos, Ilku Pál, Nyers Rezső, a Politikai Bizottság póttagjai, dr. Korom Mihály, Németh Károly, Szurdi István, a Központi Bizottság titkárai, Pap János, a kormány elnökhelyettese, a kormány több tagja. Az elnökség tagjai között foglaltak helyet írók, művészek, tömegszervezeti vezetők. Részt vett a gyűlésen Joszip Broz Tito felesége, Jovanka Broz, továbbá Dobi Istvánné és Kádár Jánosné. A jugoszláv és a magyar himnusz elhangzása után Gáspár Sándor nyitotta meg a nagygyűlést, majuk átadta a szót Kádár Jánosnak.