Csongrád Megyei Hírlap, 1965. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-14 / 11. szám

A korszerű gazdasági vezetésért S­E PÁRTTITKÁR nem vagyok, se ideológus. Vezetem a gyárat” — mondta kedvetlenül a vi­déki nagyüzem műszaki igazgatója, amikor afelől érdeklődtem nála, milyen a munkások politikai han­gulata. „Nekem — tette hozzá — egyelőre a szalag bevezetésével van bajom.” Nem igen láttam jelen­levő műszaki vezetőt, aki ne bólogatott volna. Hát — bizony — a kolléga fe­jén találta a szöget. Töké­letesen fejezett ki egy — nem is szűk körben — el­terjedt nézetet, amely sze­rint az üzem vezetése olyan bonyolult közgazda­­sági, gyakorlati, műszaki kérdések halmazát kínálja a maga illetékeseinek, hogy ahhoz még politikai tevé­kenységet is követelni v­agyonterhelés lenne. Más kérdés, hogy igaza van-e? Az adott esetben a sza­lagszerű termelés beveze­tésénél,­­például a követke­ző politikai feladatokat le­hetne felsorolni: 1. Megmagyarázni a munkásoknak, hogy a ter­melékenyebb munka mi­lyen mértékben hat ki a gyár produktivitására és áttételeivel az életszínvonal emelésére. 2. Megértetni, hogy ha­sonló intézkedések és el­gondolások ezután is szü­letnek és nem mindenáron való újítgatást jelentenek, hanem természetes, népgaz­­daságilag és egyénileg egy­aránt előnyös folyamatról van szó. 3. Előkészíteni az embe­reket a begyakorlatlanság révén esetleg bekövetkező átmeneti keresetcsökkenés­re. 4. Félig paraszti környe­zetben épült gyárról lévén szó, a termelékenység ilyen ügyes növelési lehetőségei­vel is példázni a modern nagyüzem fölényét és je­lentőségét. 5. Megkeresni, kiválogat­ni azokat az embereket, akik a szalag bevezetése során megfelelő érdeklődést tanúsítottak, kiszemelni őket továbbképzésre és ma­gasabb, az újabb követel­ményeknek megfelelő be­osztásra. De talán ne soroljuk to­vább. „Szalagot” bevezetni, eh­hez persze tömérdek szá­mítás és műszaki feltétel kell. De a politikai feltéte­leket sem lehet elmellőzni. Kétségtelen: sokakat még kísért az ötvenes évek né­hány balkezes gazdasági in­tézkedésének és az akkori „agyonpolitizálás”-nak em­léke. Világos: senki sem óhajtja annak a tapsokban jelentkező „politizálásnak” a visszatérését. Amit vi­szont óhajtanunk és mun­kálnunk kell, az a gyor­sabb ütemű fejlődés, a kor­szerűbb munka iparban, mezőgazdaságban, minde­nütt. Megoldhatja ezt egyes-egyedül a gazdasági vezetés, akármilyen színvo­nalas is különben? Meg­­találhatja-e a megoldást, ha egy nagyon jelentős té­nyezőt, az emberek fejében megforduló gondolatokat, egyénileg jelentkező érzel­meket figyelmen kívül hagyja? N­ÉHÁNY NAPJA meg­ismerkedtem egy gyár kollektívájával.­­ Asztalosipari üzemről volt­­ szó, ahol néhány éve még­­ ki se látszottak a terveima-­­­radás és a fegyelmezetlen­ség egymást erősítő és egy­­másbafonódó bozótjából. Jelenleg túlteljesítik a ter­veiket, az üzem jó ütemben fejlődik ■— igaz, kitűnő mű­szaki vezetője van. De ez a műszakilag képzett igazga­tó a pártcsoportok bizalmi­jaival is megbeszélte, mi a baj ebben vagy abban a műhelyben, és amikor egy korábban „túlszaladt” bér­ből vissza kellett vennie, a legszélesebb műhelynyilvá­nosság előtt jelentette be együtt a pártszervezet és a szakszervezet embereivel. Ha valamit el akar érni, olyan magától értetődő mó­don keresi meg a politikai munkásokat, mint ahogyan más a főmérnököt kéreti. Az a véleménye: nem várhat eredményt anélkül, hogy a munkások hangula­tát ne ismerné, és nincse­nek illúziói afelől, hogy ezt csak jó, aktív, széles üzemi demokráciára támaszkodó pártszervezet ismerheti. Minden erejével segíti hát az üzemi demokrácia szé­lesedését. És a „motor”, ahogyan az üzemeket ne­vezni szokták,­­ megy. Itt történetesen kommu­nista igazgatóról van szó. De nincs olyan párton­­kívüli igazgató vagy főmér­nök, akire nézve ne lenne érvényes az élet igazsága: az emberek, az üzemi köz­vélemény nélkül nem megy. Mert ezek az embe­rek szocialista országban élnek és — ha vitatkoznak is egyben, másban — szo­cialista gondolkodású vagy affelé közeledő emberek. Ez pedig éppen a politizá­lás hatásosságát húzza alá. Ha feltételezzük, hogy az emberek egy része még nem sokat törődik a táv­lati célkitűzésekkel, s egy­szerűen keresni jött a gyár­ba? Ez vajon ok arra, hogy — mivel egy részben apoli­­tikusok — mi is azok le­gyünk velük szembe? Vagy inkább arra kötelez, hogy jobban pozilizáljunk, mint korábban? A POLITIZÁLÁS nem „zárható be” néhány szobába. A politiká­nak kint a helye a gyár­ban. Meg lehet-e oldani nélküle annak a félsikerű megoldásnak a teljessé té­telét, amit az anyagi ösz­tönzés az erkölcsiek nélkül tehet? Nyilván nem. Meg lehet-e magyarázni nélkü­le egy-egy, a műszaki ve­zetés számára teljesen vi­lágos, de csak népgazdasá­gi távlatban érthető intéz­kedés hasznát a munkás számára? Ezt sem lehet. Lehet-e nélküle újabb szo­cialista brigádokat bekap­csolni a termelés folyama­tába? Nyilván nem. Az emberek nem valami leszűrt közgazdasági és műszaki elemzés eredmé­nyeként csatlakoztak a job­ban termelni akarók és azért jobban is dolgozók bővülő seregéhez. Politizál­ni kellett velük és értük? Igen. A jó politika megkö­veteli a maga korszerű, agitatív, emberekre valóban ható módszereit , akár a mai repülőtechnika a ra­dart és a hőálló ötvözete­ket. Ilyen politizálásra van szükség az üzemben. Hogy arról legyen szó, arról foly­jék minden vita, ami előre­viszi a termelést, a fejlesz­tést, a munkát. Mondjuk, a szalag bevezetését is. Dehát lehet-e így politizálni a műszaki, gazdasági vezetők nélkül? BAKTAI FERENC Ára: 60 fillér meg­­selél Koszigin fogadta a pakisztáni külügyminisztert Koszigin szovjet miniszter­­elnök szerdán a Kremlben fogadta Ali Bhutto pakisztá­ni külügyminisztert. A meg­beszélésen a szovjet—pakisz­táni kapcsolatok további fej­lesztését, valamint néhány nemzetközi jellegű kérdést érintettek. Podgornij hazautazott Attkárából Szerdán hazautazott An­karából a szovjet parlamen­ti küldöttség, amely Podgor­­nijnak, a Legfelső Tanács elnöksége tagjának vezetésé­vel a török nemzetgyűlés (Folyt. 2. oldalon) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1065. JANUÁR 14., CSÜTÖRTÖK AZ MSZMP LAPJA XXII. ÉVFOLYAM 11. SZÁM Péter János szerdán­­ hazautazott Párizsból Kedvezően nyilatkozott tárgyalásainak eredményeiről Péter János külügyminisz­ter szerdán a párizsi magyar nagykövetség épületében ebédet adott Couve de Mur­­ville francia külügyminisz­ter tiszteletére. Az ebéden részt vett Házi Vencel, a Külügyminisztérium főosz­tályvezetője, Valkó Márton nagykövet és munkatársai is. Péter János szerdán a dél­előtti órákban látogatást tett a párizsi Magyar Ház­ban. Itt a Franciaországban élő magyarok különböző szervezeteinek képviselői fo­gadták. A külügyminiszter hosszasan elbeszélgetett a Párizsban élő magyarok képviselőivel. Kedden este Pierre Franc­­fort, Franciaország buda­pesti nagykövete vacsorát adott Péter János tisztele­tére. Valkó Márton, a Magyar Népköztársaság párizsi nagy­követe szerdán este fogadást adott Péter János külügymi­niszter tiszteletére. A foga­dáson a Francia Külügymi­nisztérium képviselői, szá­mos ország külképviseleté­nek vezetője, a francia poli­tikai és társadalmi élet sok kiválósága jelent meg. Péter János párizsi láto­gatása befejeztével az MTI és a Népszabadság párizsi tudósítójának adott nyilat­kozatában a következőkben foglalta össze útja tapaszta­latait: — A látogatás mérlege kedvezőnek mondható. Érke­zéskor azt mondtam, hogy jó reménnyel és jóakarattal jöt­tem Párizsba a francia kül­ügyminiszter meghívására. Most, az elutazásom előtti pillanatokban azt mondha­tom, hogy a megelégedés ér­zésével távozom. Lényegében azt találtam, amire vártam. A francia kormány „Európa gondolatával” kapcsolatban tulajdonképpen azt kell meg­ismételnem, amit már kü­lönböző alkalmakkor mon­dottam is, hogy erről a kon­cepcióról további eszmecse­rét kell egymással folytat­nunk. A békés egymás mel­lett élés azt követeli meg a különböző rendszerű orszá­gok képviselőitől, hogy egy­más gondolatairól jó légkör­ben, az egyetértés szellemé­ben eszmecserét tudnak folytatni. — A kellemes fogadtatás. A Francia Televízió kedd esti adásában közvetítette Péter János külügyminiszter­nek a Quay­s d’Orsayn le­folyt megbeszélés után tett nyilatkozatát. A Francia Rá­dió is interjút közölt Pér Jánossal, a tárgyalásoknak a kellemes légköre, a francia sajtó po­zitív, korrekt és sok vonat­kozásban kedvező magatar­tása azt mutatja, hogy a kü­lönböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mel­lett élésére irányuló politikai törekvések az utóbbi időben újabb haladást értek el és általában kedvező fogadta­tásra találnak a francia köz­véleményben.­­ A tárgyalások során megállapodtunk a két ország kapcsolataira vonatkozó egyezmények egész sorának kidolgozásáról. Nem szabad azonban olyan illúziókat táp­lálni, hogy ezek az egyezmé­nyek nagyon rövid idő alatt és a nemzetközi helyzetre túl gyors hatást gyakorló módon jönnek létre. — A békés egymás mellett élés politikájának az érvé­nyesítése szívós, odaadó, kö­rültekintő munkát igényel és sok türelmet is a részünkről — fejezte be nyilatkozatát Péter János. * Péter János külügyminisz­ter szerdán este hazautazott Párizsból. A Magyar Nép­­köztársaság külügyminiszte­rét a francia főváros pálya­udvarán a Francia Külügy­minisztérium felelős munka­társai, továbbá Valkó Már­ton, párizsi nagykövetünk és a nagykövetség munkatársai búcsúztatták. * A szerdán reggel megje­lent francia lapok továbbra is nagy figyelmet szentel­nek a két külügyminiszter találkozójának. A Figaro ki­emeli, hogy Couve de Mur­vais Budapestre látogat és, hogy a két ország között több egyezmény megkötése várható. • Párizsi sér­tó vélemény­ek A l’Humanité, a Francia KP lapja vezércikkben fog­lalkozik Franciaország és a szocialista országok kapcso­latainak fejlődésével. Rámu­tat: a kormányszinten lezaj­lott különböző találkozókba kereskedelmi és a kulturális kapcsolatok növelése megfe­lel Franciaország érdekei­nek. A francia kormány po­litikájában mutatkozó vál­tozás az általános nemzet­közi enyhülés eredménye: a hidegháborús erők diszkri­minációs politikája vissza­vonulásra kényszerül. A lap egyúttal felhívja a figyelmet, de Gaulle a Ke­lettel szemben folytatott „mosolypolitikája” dacára folytatja Bonn körüludvar­­lását. Ez a veszélyes poli­tika lehetőséget ad arra, hogy a nyugatnémetek az amerikaiaknál érvényt sze­rezzenek revansista követe­léseiknek. — Bármilyenek legyenek azonban a szocialista orszá­gok felé tett kezdeményezé­sek korlátai és indító okai — írja az FKP lapja —, kétségtelen, hogy megany­­nyi lépést jelentenek a he­lyes irányba, a megkülön­böztetés nélkül valamennyi népre kiterjedő baráti kap­csolatok fejlesztése felé. A látogatás mérlege pozitív Mi épül az idén a szentesi járásban? Egészséghez Mártélyon és Eperjesen két Mindszenten és Árpád­halmon Ebben az esztendőben a szentesi járásban a költség­­vetési és a községfejlesztési alap terhére számos új lé­tesítménnyel gazdagodnak a községek. A legnagyobb munkák kö­zé tartozik a mártélyi és az eperjesi egészségház felépí­tése, valamint korszerű utak elkészítése, illetve befejezése Árpádhalmon, Mindszenten, Nagymágocson és Mártélyon. Utak, hidak felújítására és javítására az idén csak­nem két és fél millió fo­rintot költenek a szentesi járásban. Árpádhalmon az idén befe­jezik a tanácsháza előtt hú­zódó út építését. Mártélyon hozzáfognak a Tisza-gáttól a strandig terjedő körülbelül másfél kilométeres út elké­szítéséhez. Mindszenten a község központi és külső te­rületein 240 ezer forint rá­fordítással felújítják az uta­kat és a járdákat. A járda­testeket aszfaltozzák, illetve betonlapokkal látják el. Be­fejeződik az útépítés Nagy­mágocson és a járdaépítés Szegváron. Ezeket a munká­latokat még az elmúlt év­ben kezdték el Tömörké­nyen hatszázezer forint költ­séggel megépítik a vásártér mellett húzódó és a központi iskoláig terjedő utat. Az általános iskolák fel­újítására is gondolnak az idén. Felgyőn például megjavít­ják az úgynevezett alsóma­jori iskolát, Csanyteleken felújítják a szolgálati lakás melléképületeit és ugyanez történik a mindszenti isko­lánál. Nagymágocson a köz­ponti iskolánál levő szolgá­lati lakások felújítására 30 ezer forintot fordítanak. Szegváron a szolgálati lakás átalakítására 115 ezer forin­tot irányoztak elő. Székku­tason a csicsatéri iskola fel­újítása 55 ezer forintba ke­rül. Fábiánsebestyénben felújít­ják az óvoda egyik termét. Az orvosi lakások megjaví­tására 155 ezer forintot for­dítanak Eperjesen és Már­télyon. A vízvezetékhálózat fel­újításának összege egyenként hatvanezer forint, Bokroson és Mártélyon. Ugyanez a munka Fábiánsebestyénben 310 ezer forintba kerül. Eb­ben a községben korábban elkészült egy új kút és a törpe vízmű építése során új vezetékeket fektetnek le. Nagymágocson befejeződött lényegében a törpe vízmű építése és itt a piactér kö­vetésére 50 ezer forintot köl­tenek. Érdemes megemlíteni, hogy az idén háromszázezer fo­rint költséggel felújítják a magyartési Körös-szaka­szon közlekedő úgyneve­zett bökényi kompot. Várható, hogy ez év őszé­re, illetve végére befejező­dik Mindszenten az új mű­velődési otthon, valamint az új gimnázium építése. „ Pamutszövet" — kenderből A hazai és a külföldi vásárlók körében mind nagyobb tetszést arat a Szegedi Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat, vala­mint a Textilipari Kutató Intézet szakem­bereinek közös találmánya alapján ken­derből készülő „pamutszövet”, illetve „lenszövet”. Az új cikket új technológiai eljárással készítik. A kenderszálakat kü­lön erre a célra készített perforált csóvá­kon, illetve megfelelő tartályokban vegyi­­főzési eljárással kezelik. Ezáltal a rostok különlegesen finom elemi szálakra bom­lanak, így az anyag könnyen fonható, sző­hető, tehát lényegében a lenhez hasonló áru készíthető belőle. Ennek megfelelően az anyagot nem is a kenderfonó és­ szö­vőipar, hanem a Lenfonó és Szövőipari Vállalat dolgozza fel. A vállalat budaka­lászi üzemében az idén — a két évvel ezelőtti tíz tonna helyett — már százöt­ven tonna kenderfonalból készítenek tö­rülköző, konyharuha, lepedő és más ha­sonló anyagot (MTI) Téti építkezés iiiiiiiiiiiiiii­iiiiiiii­iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii Szentesen, a Marx téri lakótelepen télen is folytatódik a lakásépítés. Az építőmunkások jelenleg egy 36 laká­­s sós bérház fedésén dolgoznak, utána az épületet téliesí­­­ tik, hogy a belső munkák zavartalanul folyhassanak (Tóth Béla felv.)

Next