Csongrád Megyei Hírlap, 1965. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-05 / 54. szám

1965. MÁRCIUS 5., PÉNTEK­I HÍRLAP Csökkent az üzemi bal­esetek szám­a Az elmúlt évben 305 halá­los baleset történt az ipar­ban, ide számítva az építő­ipart és a közlekedést is. Ez az­t jelenti, hogy a száz­ezer dolgozóra jutó halálos balesetek száma 1964-ben olyan kicsi volt — mindösz­­sze 21 —, amilyen még soh­a, amióta egyáltalán statisztika készül az üzemi balesetek­ről Az előző évben, 1963- ban még 354 dolgozó halt meg üzemi baleset követ­keztében, minden százezer közül huszonöt. A nem halállal végződött ipari balesetek száma 1964- ben 94 924 volt, kereken 2300-zal több az előző évi­nél. Ez az adat csak látszó­lag mutat a helyzet rosszab­bodására, mert a dolgozók száma sokkal nagyobb mér­tékben nőtt, mint a balese­teké. Ha ilyen összehasonlí­tásban vizsgáljuk a helyzet alakulását, kiderül, hogy 1000 munkásra számítva a balesetek száma 65-ről 64-re csökkent A baleseti statisztikának ez az örvendetes javulása a SZOT szakemberei sze­rint elsősorban a tavaly életbe lépett új munkavé­delmi törvényre vezethető vissza. Mégpedig nem is csupán a jogszabály rendel­kezéseire, hanem azokra a megbeszélésekre is, amelye­ket hatályba lépése előtt folytattak a szakszervezeti szervek a dolgozókkal. (MTI) Tagfelvétel ■ háztáji sertéshizlalás tervtárgyalás a makói Lenin Tsz igazgatósági ülésén Három napirendi pont sze­repelt a makói Lenin Tsz igazgatóságának ülésén. Mind a három igen érdekes és tanulságos. Az első: új tagok felvétele. Hetven em­ber kérte felvételét a 11 ezer holdas makói szövetkezet­be. Négy kivételével fel is vettek mindenkit, hiszen kell a munkaerő a nagy te­rület megműveléséhez. Igaz, a jelenlegi tagok száma 21 híján kétezer. De lesz mun­kájuk azoknak is, akik most kérték felvételüket. A fel­vett tagok nagy része 20—30 éves, de szép számmal van­nak köztük 18 évesek is. Te­hát „fiatalodik” a Lenin Tsz tagsága. A jelentkezőket a munkacsapatok javasol­ták s az igazgatóság úgy döntött, 64-et az üzemegy­ség-értekezletek elé terjeszt felvételre, ugyanis a Lenin Tsz-ben a tagság nagy szá­ma miatt évente csak két­szer tartanak közgyűlést, zárszámadáskor és tervtár­gyaláskor. Egyébként üzem­egység-értekezletek helyette­sítik a közgyűléseket, itt döntenek a legfőbb kérdé­sekben. Nagyobb feladatot a háztáji gazdaságoknak Az igazgatóság ugyancsak az üzemegység-értekezletek elé terjeszti a háztáji sertés­hizlalással kapcsolatos ja­vaslatát is. A két igazgató­­sági ülés között a makói szövetkezetek vezetői tár­gyaltak a város vezetőivel, hogy Makó négy szövetke­zeti gazdasága miként tud­ná teljesíteni a város híze­leadási tervét. Mivel a közös gazdaságokban kevés a fé­rőhely, abban állapodtak meg, nagyobb feladatot kell hogy kapjanak a ház­táji gazdaságok. Ezt egyéb­ként indokolja az a tény is, hogy a közösben megter­melt kukoricának a fele ré­szesedésként a tagokhoz ke­rül. S ezt a mennyiséget nö­veli a háztáji terület termé­se. A Lenin Tsz a jelenle­gi körülmények között pél­dául csupán 2800 hízó meg­­hizlalását és eladását tudja vállalni. Mintegy 1200—1300- at a háztáji gazdaságokban kell meghizlalni. A négy makói szövetkezet vezetői olyan álláspontot fogadtak el, hogy egységesen javasol­ni fogják tagjaiknak, vál­lalják nagyobb mennyiségű sertés meghizlalását a ház­táji gazdaságokban. Ame­lyik tsz-tag megállapodást köt a szövetkezettel, hízón­ként másfél mázsa kukori­cát kap a közösből és a le­adott hízó után kilónként 1,50 forint nagyüzemi fel­árat Egyébként ehhez ha­sonló módszert a Lenin Tsz vezetősége már tavaly is ja­vasolt akkor ezt nem sike­rült megvalósítani. Most úgy­­ látszik erre is megérett a helyzet. Remélhetőleg az üzemegység-értekezletek po­zitíven foglalnak állást eb­ben a kérdésben. Magasabb termésátlagokat Harmadik napirendi pont­ként a szövetkezet éves ter­melési és pénzügyi tervét tárgyalta meg az igazgató­ság. A tervjavaslatban sze­repel többek között 2230 hold búza, 14,5 mázsás ter­mésátlaggal. 1844 hold ku­korica 20 mázsás (májusi morzsolt) termésátlaggal. 876 hold vöröshagyma 80 má­zsás, 242 hold fokhagyma 25 mázsás, 126 hold dughagy­­ma 50 mázsás termésátlag­gal. A 133 hold öntözött lucerna holdanként 35 má­zsás szénaterméssel és 268 hold száraz lucerna 25 má­zsás szénaterméssel. Az év végére terveznek 1341 szarvasmarhát, 3158 sertést, 2666 juhot. Száz hold szán­tóra 19,5 számosállatot. Egy tehéntől 2800 liter tejet, meghizlalásra 377 marhát és 2800 sertést. A szövetkezet összbevétele a terv szerint 60 millió 505 ezer forint lesz. A kiadás 33 millió 244 ezer, a bevételek és kiadások kü­­lönbözete 27 millió 261 ezer forint. A jövedelem felhasz­nálására a következő javas­lat van: munkabérre és köz­teherre 197 ezer, szociális és kulturális alapra 400 ezer forint, földjáradékra egymillió 52 ezer, biztonsá­gi tartalékra egymillió 141 ezer, búza forintértékben egymillió 955 ezer, kész­pénz-részesedésre 19 millió 900 ezer forint. Az egész évi munkaegység-felhasz­nálás 470 ezer. A munka­egység tervezett értéke 53,56 forint, melyből a készpénz 42 forint. Az egy tagra eső tervezett részesedés 18 317 forint, a havonkénti előleg munkaegységenként 30 fo­rint. Kikérték a tagság véleményét A tervjavaslat a munka­csapatokkal történt megbe­szélés után született meg. Tehát a tervszámokat az­után állították össze, miután az egész tagság véleményét kikérték. A terület megmű­velését a munkacsapatok — Szabó István makói üzem­egység-vezető szerint — meglepő merészséggel vál­lalták. S ha a munka is ilyen eredményes lesz, a si­ker nyilván nem fog elma­radni. Az igazgatóság tag­jai mégis több megjegy­zést fűztek a tervhez. Koc­kás József például egy trá­gyamarkoló megvásárlását javasolta. A gépek tárolásá­ra egy csővázas szín felépí­tését, Méhész István arra hívta fel a figyelmet, hogy az építkezéseket időben kezdjék el. Erdei Istvánné az asszonyok nevében mon­dotta: örömmel veszi tudo­másul, hogy a hagyma ve­tésterülete nem csökken. A termésátlagokról az volt a véleménye, hogy magasab­bakat is el tudnak érni. Nagy Gy. Sándor is bízik a terv megvalósításában. A tervben szerepel az ál­lattenyésztés gépesítése. Az igazgatóság tagjai közül né­­hányan az iránt érdeklődtek, megvannak-e például, a gé­pi fejes feltételei a szövet­kezetben. Urbán Pál állat­tenyésztő elmondotta, hogy csak egy száz férőhelyes is­tállóban vezetik be a gépi fejést. Itt az objektív és szubjektív feltételek is meg­vannak a bevezetéshez. Az istálló megfelelően van vil­lamosítva és három gulyás is van, aki már dolgozott fejőgéppel. Binecz János el­nökhelyettes a gépkocsik tá­rolásáról, az alkatrészek rak­tározásáról beszélt Kapusz­­ta János főagronómus pedig elmondotta, hogy a szövet­kezet két MTZ-traktort és két pótkocsit is tervezett megvásárolni. Ezeket a gé­peket közúti forgalomban is levizsgáztatják, hogy a szál­lításnál is lehessen őket használni. Borbás József tsz-elnök összefoglalójában hangsú­lyozta, hogy a tavalyi esz­tendő nem a legjobban si­került. Az idén tehát na­gyobb ambícióval kell hoz­záfogni a tervben kitűzött célok végrehajtásához. Az igazgatóság tagjai az adott területen sokat tehetnek azért, hogy a terv valóra váljon. Végül az igazgatóság a tervet elfogadta és a szö­vetkezet közgyűlésének is elfogadásra javasolta. BERNULA MIHÁLY Jövőre Szegeden rendezik meg az eszperantista világif­júsági találkozót A Magyar Eszperantó Szö­vetség a közelmúltban Bu­dapesten tartotta küldött­­közgyűlését. Az elnökségi beszámolóban számos Csong­­rád megyei vonatkozású be­jelentés hangzott el. A ter­vek szerint továbbfejlesztik a szegedi eszperantó múze­umot, prospektust készíte­nek a Szegedi Szabadtéri Játékokról, továbbfejlesztik a szegedi nemzetközi eszpe­rantó tábort Valamennyi rendezvény közül kiemelke­dik az 1966-ban Szegeden megrendezésre kerülő eszpe­rantista világifjúsági talál­kozó. A nőnapi ünnepségek programja Megyeszerte készülődnek a társadalmi és tömegszer­vezetek az 55. nemzetközi nőnap megünneplésére, az asz­­szonyok, leányok köszöntésére. Az ipari és mezőgazdasági üzemekben, intézményekben, hivatalokban helyi ünnepsé­gek keretében emlékeznek meg a magyar nőmozgalom létrejöttének 20. évfordulójáról. Ezenkívül központi nő­napi ünnepségeket rendeznek a városokban és községek­ben is — sok helyen ez alkalommal választják meg az új nőtanácsokat, tsz-nőbizottságokat. Megyénkben a nőnapi ün­nepségsorozat már szombaton megkezdődik. SZEGEDEN m­á­rcius 6-án, azon­ba te® délelőtt rendeznek fogadást a Csongrád megyei Nőtanácsnál. Ugyanezen a napon az esti órákban szov­jet asszonyok és lányok ér­keznek a megyeszékhelyre. Március 7-én, vasárnap dél­előtt 10 óraikor a Vörös Csil­lag Filmszínházban rendezi meg a nőnapi ünnepséget a Magyar Nők Országos Taná­csa, Szeged városi titkársága és a Szakszervezetek Nőbi­­zottsága. Ünnepi beszédet dr. Ortutay Gyuláné, az Orszá­gos Nőtanács titkára mond. A műsorban fellépnek a Sze­gedi Nemzeti Színház művé­szei. Március 8-án délelőtt a sze­gedi aktivisták a szovjet ven­dégekkel találkoznak. A ta­lálkozó után üzemekbe láto­gatnak el. „Emlékezünk” cím­mel baráti találkozót rendez­nek szerdán du. 4 órakor a szegedi nyugdíjasok házában a nőszervezet alapító tagjai­val. HÓDMEZŐVÁSÁRHELYEN a városi népfront bizottság, valamint a városi tanács vb és a városi nőtanács végre­hajtó bizottsága a Nemzetkö­zi Nőnap 55. évfordulója al­kalmából március 7-én, va­sárnap du. 3 órai kezdettel rendez ünnepséget a­­Petőfi Művelődési Házban. Az ün­nepségen Vári Ernő, a városi pártbizottság titkára mond beszédet. A nagygyűlés után az Ének-zenei Általános Is­kola tanulói kultúrműsorral szórakoztatják az ünnepség résztvevőit MAKÓN szintén március 7-én, vasárnap du. 3 órai kez­dettel rendeznek ünnepséget a József Attila Művelődési Házban. A városi központi ünnepségen Szilágyi Júlia, a megyei pártbizottság osztály­vezetője mond ünnepi beszé­det. A járás községeiben március 6-án, illetve 7-én rendeznek nőgyűléseket, me­lyeken a járási pártbizottság tagjai, a helyi állami, gaz­dasági vezetők méltatják a Nemzetközi Nőnap jelentősé­gét. CSONG­RÁDON a városi ünnepséget a Kossuth Műve­lődési Házban rendezik meg, melyen Gőg Mihály, a csong­rádi városi pártbizottság tit­kára mond ünnepi beszédet. Csongrádon is az üzemek és a termelőszövetkezetek nőbi­zottságai külön is megemlé­kezést tartanak, melynek ke­retében teadélutánon látják vendégül a női dolgozókat. A SZENTESI JÁRÁS na­gyobb községeiben központi ünnepségeket tartanak. Töb­bek között Mindszenten, Csanyteleken, Szegváron és Szék­kutason kerül sor össze­jövetelekre a nőnap alkalmá­ból. Az ünnepségeken a járá­si pártbizottság és tanács is képviselteti magáit. A községi ünnepségek március 7-én délután és esti órákban lesz­nek. Szentesen viszont az üzemekben és tsz-ekben tar­tanak megemlékezéseket. 3 A valóság mélyebb megismeréséért A HÉTEN MEGALA­­KULT a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat szociológiai csoportja Bu­dapesten, a Kossuth Klub­ban. Az alakuló ülésen megjelentek szám­a és fog­lalkozása széles körű ér­deklődésről tanúskodik: a szociológusok és a filozó­fusok mellett megyei párt­bizottsági funkcionáriusok, írók, különböző szaktudo­mányok képviselői foglal­tak helyet. A szociológia nagy jelentőségét társadal­munkban egyaránt hang­súlyozta megnyitó beszé­dében Ortutay Gyula aka­démikus, a TIT országos elnöke és Erdei Ferenc akadémikus, a Hazafias Népfront főtitkára. Gyenes Antal — akit a szocioló­giai csoport elnökévé vá­lasztottak — körvonalazta a csoport szerepét, felada­tait, Hegedűs András, a Magyar Tudományos Aka­­démia Szociológiai Kutató Csoportjának igazgatója pedig a szocialista orszá­gok szociológiája fejlődé­sének problémáiról tartott a tudomány helyzetét és feladatait tömören jellem­ző előadást. A marxista szociológiára igen fontos szerep vár tár­sadalmunkban. A marxis­ta-leninista elmélet szi­gorúan a valóság talaján áll, alkalmazása folyama­tosan megkívánja a té­nyek mélyreható ismere­tét, az összefüggések vizs­gálatát. E szerep betöltése érdekében el kell határol­nunk a polgári szociológiá­tól a marxista szociológiát, melynek sajátosságai a marxizmus—leninizmus el­méletének és gyakorlatá­nak segítségéből következ­nek. A valóság feltárásá­nak célja az elmélet gya­rapítása, részkérdéseinek kidolgozása mellett a ve­zetés segítése és az ellent­mondások feloldásának keresése. A TIT-BEN MEGALA- J­- KULT szociológiai csoport a hagyományos is­meretterjesztő tevékenység mellett egy szociológiai társaság szerepét is betölti. A havonta megrendezendő klubnapokon e tudomány társadalmilag aktuális problémái kerülnek megvi­tatásra. Az alakuló ülésen, mutatkozott nagy érdeklő­dés és az ülést követő megbeszélésen felmerült témák érdekessége ered­ményes munkával biztat. Bár az elméleti tevékeny­ség hatása nem jelentkezik tüstént a gyakorlatban, bi­zonyosan a valóság mély­rehatóbb megismeréséhez segíti majd a középveze­tést is célravezetőbb mód­szerek kialakítása és ter­jesztése révén, s ezáltal munkája eredményessége kedvezően hat is.­­. Folynak a tervtárgyalások, készülnek a szántásra, vetésre a makói járásban Tegnap, március 4-én kezdődtek meg a tárgyalások a makói járásban a termelőszövetkezetek idei termelési és pénzügyi terveinek végleges jóváhagyásáról. A napokban döntenek a tsz-ek idei beruházásairól és szabják meg a szakemberek tsz-enként a felvásárlási mutatókat. Előre­láthatóan március 11-re fejeződnek be a tervmegerősítések. Közben nagy ütemben készülnek a tavaszi munkára a szövetkezeti gazdák, végig a Maros mentén. A búza tél­végi fejtrágyázását — amihez időben hozzáfogtak — mint­ 85—90 százalékban fejezték be. Még a fagyon, a hó tete­jére került a műtrágya. Mihelyt fölszikkad a föld, a községek határában, hoz­zálátnak a már csírázó burgonya lakásához, hogy a me­gye lakossága mielőbb kapjon új burgonyát A tervezett 680 holdnyi korai vetésből jut termék a fővárosi és más piacokra is. Készülnek a fokhagyma vetéséhez is a termelőszövet­kezetek. Többségük a napokban hozzá is foghat a munká­hoz, ha kedvezőre fordul az idő. Egyik legfontosabb mun­ka, a tavaszi szántás, több mint ötezer holdon szintén a napokban kezdődik meg. Munka közben Az áruházi osztályvezető A Csongrád megyei Ruházati Kiskeres­kedelmi Vállalat Hódmezővásárhelyi Nagyáruházában van egy 9 tagú szocia­lista brigád, amelynek csak egy férfi tag­ja van, Bang László személyében, aki egyben a brigád és a darabáru osztály­­vezetője, valamint az áruház helyettes vezetője is. Bang László fiatal­ember. 1949 óta dol­gozik a szocialista kereskedelemben. A szakszervezeti bizottság tagja, a Kiváló Dolgozó jelvény tulajdonosa. — A jelvényt akkor kaptam — mond­ja —, amikor osztályunk kiváló lett a vállalaton belül. Rajtam kívül még egy brigádtagunk is megkapta a Kiváló Dol­gozó oklevelet. A brigád eddig már két­szer nyerte el a szocialista címet, és a múlt évben is teljesítettük vállalásainkat.­­ Önálló elszámolási osztály vagyunk és szép eredmény, hogy brigádunk megala­kulása óta leltárhiány, értékcsökkenés nem fordult elő. Eredményesen vettük ki részünket a „Szép bolt, tiszta raktár” mozgalomból is. — Ebben az évben — folytatja — az a fő célkitűzésünk, hogy eredményeink megszilárdítása alapján hozzájáruljunk az egész áruház munkájának további javí­­­tásához. A mi elvünk az, hogy maximá­lis segítséget nyújtsunk a vevőknek a vá­sárláshoz. Szeretnénk tovább javítani azokat a munkafolyamatokat is, amiből a vevők keveset látnak, de következmé­nyeit annál inkább tapasztalják vásár­lás közben és vásárlás után. Mert a szo­cialista kereskedelem nem merül ki az udvarias, türelmes, kulturált kiszolgálás­ban. A helyes árukészletek kialakítása a vevők igényeinek megfelelően éppen olyan fontos. Ezért igyekszünk időben beszerezni például az idénycikkeket és fokozottan alkalmazni a minőségi áruát­vételt, éppen a vevők érdekében. Termé­szetesen megkülönböztetett figyelmet for­dítunk a vásárlók esetleges panaszainak a gyors elintézésére. — A brigádról még annyit — mondja befe­jezésül —, hogy a nyolc eladóból hét szakképzett, egy pedig betanított. Tavaly egy társunk végzett szakmai tanfolyamot, az idén ketten járnak szakmai tanfo­lyamra, ketten pedig a közgazdasági technikumban tanulnak. Mindnyájan részt veszünk a különböző politikai okta­tásokon. Mert a kereskedelemben éppen olyan fontos a szakmai és a politikai to­vábbképzés, mint a népgazdaság más te­rületén. Bang László januárban részt vett a KPVDSZ által rendezett szocialistabri­­gád-vezetők tanácskozásán, ahol az orszá­gos tanácskozásra küldöttnek választották. O. J. (Bá­nt Gy. felv.)

Next