Csongrád Megyei Hírlap, 1965. szeptember (10. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-16 / 218. szám

Szervezetlen, gyorsan A­z idő megjavult, le­het dolgozni a ha­tárban, és van is mit csinálni nagyon bőven. Megyénk területén megkez­dődött a vetés. A termelő­­szövetkezetekben 160 ezer hold, az állami gazdasá­gokban 201 ezer hold gabonát kell elvetni október vé­géig, vagyis minden gaz­daságban annyit, ahány holdon tavaly és tavaly­előtt termeltek. A határidő betartása rendkívül fontos, hiszen vannak tapasztala­taink a mostani esztendő­ből, tudjuk, hogy a későn, sárba elvetett gabona mi­lyen nehezen fejlődött, és a termésátlagok tekinteté­ben is elmaradt attól, ame­lyik időben került a föld­be. A késést tehát nem le­hetett behozni. S ennek a veszélye most is fennáll. A kukorica később érik, mint máskor, így a kukori­ca után tervezett búza op­timális vetésidejét nehéz lesz betartani. Az is nyil­vánvaló, hogy a későn le­tört kukorica után nehéz lesz jó magágyat készíteni. Tehát ebben az évben új­ra felvetődik: inkább ke­rüljön kalászos után újra kalászos, de azt nem sza­bad vállalni egyetlen gaz­daságban sem, hogy a gon­dos talajelőkészítést és az optimális vetésidőt elmu­lasszák. Márpedig, ha nem diktálnak gyorsabb ütemet a munkának, nincs biz­tosítva a határidő betartá­sa. Ugyanis a szeptember 4-i jelentés szerint 40 ezer hold vetőszántás van ké­szen a közös gazdaságok­ban, tavaly pedig erre az időre 68 ezer holdat szán­tottak fel vetés alá a ter­melőszövetkezetek. S az idei 18 ezer hold mély­szántással szemben tavaly már 33 ezer hold mély­szántás volt erre az időre. I­smeretes, hogy az utóbbi évek legne­hezebb aratását si­került időben befejezni. Megyénk társadalmának összefogása meghozta az eredményt, közös gazdasá­gaink az országban az el­sők között végeztek a ne­héz nyári munkákkal. Úgy látszik azonban, hogy termelőszövetkezeteink többsége az őszi feladatok­ra már nem tudott zökke­nőmentesen átállni. Mutat­ják ezt a fenti adatok és az is, hogy a szomszédos megyék — Szolnok és Bé­kés — jóval előbbre van­nak e tekintetben. Pedig a gyorsabb ütemű munkának nálunk is meg­vannak a feltételei. Azo­kon a területeken, ahol a tavasz és nyár folyamán a víz miatt nem tudtak ter­melni, már lehetett volna trágyázni, szántani, mag­ágyat készíteni. És azokon a táblákon is el lehetett volna végezni a talajelő­készítést, ahol kalászost vetnek kalászos után. Gé­pi erőből ugyanis elegendő mennyiség áll a tsz-ek ren­delkezésére. Sőt az AGRO­­KER-nél is van egy csomó traktor, amit a szövetkeze­tek még nem vettek át. Vetőmagprobléma sehol nem jelentkezik, és a csá­vázást is mindenütt meg lehet oldani. Csupán szu­perfoszfát hiány van, de bizonyos mértékig az is átmeneti jellegű. Tehát a talajelőkészítést meg lehet és meg kell gyorsítani. A talajelőkészítés és vetés mellett napi­renden van a cukor­répaszedés, a gyökér- és gumós növények, valamint egyéb zöldségfélék betaka­rítása, és nemsokára meg kell kezdeni a törést is. Tehát ezen az őszön a gé­pekre, a traktorokra és a kézi erőre egyaránt nagy szükség van. Jó termést ígér a cukorrépa és a ku­korica is. A betakarításhoz nagyobb erőre van szük­ség, de a szállítás is ne­hezebb lesz, mint a koráb­bi években. A szervezett­ség és a gyorsaság ilyenkor rendkívül sokat számít. A kézi erőnél a munkanap meghosszabbítása a fontos. Az illetékes járási szervek kiszámították, hogy mint­egy 50—60 munkanapra van szükség ahhoz, hogy min­den termés biztonságba ke­rüljön. A vontatók kapaci­tását a fel- és lerakodás megszervezésével, a fordu­lási idő csökkentésével le­het növelni. A traktorok kihasználását a vetőágy ké­szítésére kettős műszakkal kell fokozni. E téren elég sok a tennivaló, mert ta­valy ilyenkor a szántásra alkalmas traktorok 55 szá­zaléka dolgozott kettős mű­szakban, az idén még csak 25 százaléka. De a kettős műszak csak akkor hoz igazán jó eredményt, ha az üzemek vezetői meg­szervezik a gépek csopor­tos üzemelését. Így köny­­nyebben megoldható a traktorok üzemanyaggal, alkatrésszel való ellátása, valamint a gépek ellenőr­zése, és a traktorosok is jobban tudják segíteni egymást. Alapvető követelmény az is, hogy minden traktornak legyen munkája, és dol­gozzék, függetlenül attól, hogy az termelőszövetke­zet vagy gépjavító állomás tulajdonában van-e. Ugyanis elég gyakran elő­fordul, hogy egyes terme­lőszövetkezetek minden munkát a saját gépeikkel akarnak elvégezni, csak amikor már látják, hogy a tennivalókat nem győzik, szaladgálnak a gépjavító állomás gépei után. Az őszi munkákban azonban bár sokat szá­mítanak a gépek , a fő­szerep az embereké. Lé­nyeges tehát, hogy az em­berek ismerjék feladatai­kat. Az a jó, ha a szövet­kezet vezetői pontosan megbeszélik mindenkivel, mi a tennivalója, s azt mi­lyen sorrendben kell vé­gezni. Különösen érdemes ezt a megoldást alkalmazni ott, ahol a tagok családi művelésben, számukra ki­mért területen dolgoznak. T­alán egyszer sem volt olyan nehéz az őszi munkák szerve­zése, mint az idén. Nagyon nagy lesz a munkatorlódás. De ha az illetékesek segí­tenek, mint a nyári teen­dők idején, és a tsz-tagok összefognak, akár a nyári betakarításkor, a most kö­vetkező feladatokat is si­keresen megoldják. A leg­több üzemben elkészítették az őszi időszak munkater­vét. Pontosan felmérték a tennivalókat, a rendelke­zésre álló erőket, a munka­kedv fokozására megálla­podtak a munkadíjazásban és a premizálásban. A szö­vetkezetek vezetői töreked­jenek arra, hogy a tervet betartsák, és a jó idő min­den percét kihasználják. S akkor, ahogy úrrá lettek a nyári nehézségeken, az őszi feladatokkal is megbirkóz­nak. BERNULA MIHÁLY Megyénkben is vendégszerepel a Német Nemzeti Néphadsereg Művészegyüttese Szeptember 25-én érkezik hazánkba a Német Nem­zeti­­ Néphadsereg Erich Weinert Művészegyüttese. A ka­tonaművészek két csoportban lépnek fel Budapesten és több vidéki városban. A 170 fős ének-, zene és táncegyüt­tes budapesti vendégszereplése után megyénkben Hód­mezővásárhelyen és Szegeden mutatja be műsorát a he­lyi lak­osság előtt. A 40 tagú esztrád együttes a fővároson kívül többek között számos városban és községben szerepel. Még folynak a harcok indiai és pakisztáni csapatok között A Thant ENSZ főtitkár elutazott az indiai fővárosból Új-Delhiből, Rawalpindi­­ből, Londonból és New Yorkból jelenti az MTI, a Reuter és a UPI. A Thant ENSZ-főtitkár befejezte Pakisztánban és Indiában folytatott békélte­tő tárgyalásait és szerdán Új-Delhiből, India fővárosá­ból repülőgépen elindult New York felé. Indulás előtt nyilatkozatot tett közzé. Ebből kitűnik, hogy az ENSZ főtitkára tár­gyalásairól, s a tűzszünek­ felhívására adott indiai és pakisztáni válaszról érdemi nyilatkozatot majd csak a Biztonsági Tanács számára készítendő jelentésében tesz Ajub Khán pakisztáni köz­­társasági elnök szerdán saj­tóértekezletet tartott. Egye­bek között kijelentette, hogy ha India és Pakisztán kö­zött tűzszünet lesz, annak „biztosítania kell a kasmíri probléma méltó megoldását”. A tűzszünet megkötésének feltételeként Ajub Khán ismételten azt jelölte meg, hogy afrikai-ázsiai ENSZ- erők vonuljanak Kasmírba az ellenségeskedések meg­szűnése után, s ellenőrizzék a népszava­zást Kasmír jövőjéről. Ajub Khán szerint ugyanis csak népszavazás rendezheti egy­szer s mindenkorra a kas­míri kérdést, csak ez aka­dályozhatja meg az ellensé­geskedések kiújulását. Kifej­tette, hogy a tűzszünet után ki kell vonni Kasmírból mind az indiai, mind a pakisztáni erőket, s a népszavazást három hónapon belül meg kell tartani. Máskülönben — mondotta — „Pakisztán kész az élet-ha­lál harcra, a végsőkig tartó önvédelemre”. Szerda hajnalra ígérték annak bejelentését, mit vá­laszolt India és Pakisztán U Thant ENSZ-főtitkár tűz­­szüneti javaslatára. Szerda reggelig azonban ilyen jelzés nem érkezett, mindössze azt jelentették be — általános meglepetésre—, hogy az indiai—pakisztáni fegyveres konfliktus elsimí­tása érdekében fáradozó U Thant már szerdán, magyar idő szerint tíz órakor, út­nak indult Új-Delhiből New York felé. Korábban a hírügynöksé­gek arról tájékoztattak, hogy U Thant csütörtökig marad Új-Delhiben és aztán esetleg Moszkván át utazik el. Egyesek arról is tudni véltek, hogy U Thant még egyszer útba ejti Rawalpindit. Az indiai—pakisztáni tisz­­(Folytatás a 2. oldalon.) Aktívan hozzájárulni a hatékony etikai propagandához Tanácskozik Szegeden a II. országos etikai konferencia Szerdán délelőtt Szegeden, a József Attila Tudomány­­egyetem aulájában került sor mintegy százötven részt­vevő előtt a II. országos eti­kai konferencia ünnepélyes megnyitójára, melyen többek között megjelent Siklós Já­nos, az MSZMP Cson­grád megyei Bizottságának titká­ra is. A megjelenteket dr. Kiss István, a Művelődésügyi Mi­nisztérium Marxizmus—Le­­ninizmus Osztálya Etikai Al­bizottságának elnöke üdvö­zölte és hangsúlyozta: — Az új társadalom építése elvá­laszthatatlanul összefonódik a dolgozó tömegek politikai és erkölcsi nevelésével, a szocialista tudat kialakításá­nak bonyolult feladatával. És ez nem véletlen, mert a szocializmus felépítésének szükségszerű velejárója a szocialista társadalmi tudat kialakítása, a marxista esz­mék elterjesztése az élet minden területén. Nem me­hetünk el azonban szó nél­kül az Irányelvek azon meg­állapítása mellett, hogy „a kétségtelen eredmények elle­nére az ideológiai munka, a szocialista tudat és erkölcs fejlődése elmarad a szocia-­­ lista építés egyre növekvő követelményeitől, tapasztal­hatók az ideológiai életben negatív, nem kívánatos je­lenségek is, ezek egyes terü­leteken egészségtelen ten­denciákká állnak össze.” „ Szocialista előrehaladá­sunk megköveteli, hogy a tudat fejlődésének, az elmé­leti-ideológiai munkának — pozitív és negatív — jelen­ségeit megfelelő alaposság­gal értékeljük. Az idézett pártdokumentum felszólítja az ideológia munkásait a helyzet sokoldalú elemzésé­re, filozófiai, etikai, szocio­lógiai és más jellegű elmé­leti tevékenység aktívabb ki­bontakozására, hatékonyabbá tételére.­­ Ülésszakunk a marxista etika néhány olyan közér­deklődésre számot tartó kér­dését tűzi napirendre, ame­lyeknek elméleti tisztázása aktívan hozzájárulhat az eredményesebb etikai propa­gandamunkához és közvetve az erkölcsi tudat további fejlődéséhez. Ezután dr. Szabó Zoltán, a szegedi József Attila Tu­dományegyetem rektora üd­vözölte a megjelenteket Sze­ged felsőoktatási intézmé­nyeinek professzorai és ok­tatószemélyzete nevében, ki­fejezve azt a reményét, hogy a konferencia tanulságai ha­tékony segítséget adnak majd a felsőoktatási intéz­ményekben végzett oktató­nevelő munkához is.. Elsőként Kalocsai Dezső „Az egyéni és közérdek har­móniája alakulásának prob­lémái a szocializmus viszo­nyai között” című előadása hangzott el. (Ezt lapunk 4. oldalán ismertetjük.) A szü­net után került sor a refe­rátumokra. Délután megkezdődött az előadásokkal kapcsolatos vi­ta, majd este baráti talál­kozó szerepelt a konferencia első munkanapjának prog­ramjában. Érdekes témák az athéni űrkongresszuson Athénból jelenti az MTI és a TASZSZ. Athénben a 16. nemzetközi űrhajózási kongresszuson Werner von Braun beszá­molt az Apollo-program je­lenlegi állásáról. A­­ program célja: 1970-ig embert juttatni a Holdra. A kongresszus előtt szere­pel egy másik, a Mars meg­hódítására irányuló amerikai terv is. Eszerint­­ az első földi látogató való­színűleg egy robotgép lesz. Ennek felbocsátását 1973— 75-re tervezik, az ember Marsra juttatására pedig va­lószínűleg csak 1990-e táján kerül sor. A kongresszuson részvevő szovjet küldöttek közül fel­szólalt Alekszandr M­i­h­a­j- 1­o­v és bejelentette, hogy ha­marosan megjelentetik a Hold túlsó oldaláról készült majd­nem teljes térképet. Mihaj­lov akadémikus elő­adása nagy érdeklődést kel­tett az űrhajózási kongresz­­szus részvevői körében. A szovjet tudós bemutatott 14 új felvételt a Hold túlsó oldaláról. A fényképek kiváló minősé­ge meggyőzően bizonyítja a Szonda—3 sikeres munkáját. A képeken több mint ezer objektum, főleg kráterek rajzsolódnak ki. A fényképen feltárt krá­terláncok a Hold látható oldalán lévőkkel összeha­sonlítva, sokkal terjedel­mesebbek és más alakúak. Olyan sajátos mélyedések is láthatóvá váltak, amelyek átmérői 500 kilométernél is nagyobbak. Mihajlov a hallgatóság nagy tapsa közepette jelen­­tette be: .Befejeződött a Hold le­fényképezése. A láthatat­lan láthatóvá vált. Égi útitársunk térképe most már teljessé válik.” II Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front küldöttsége a Kelenföldi Textilgyárban A Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front hazánk­ban tartózkodó küldöttsége szerdán ellátogatott a Pa­­mutnyomóipari Vállalat ke­lenföldi textilgyárába. A vendégek, akiket min­denütt őszinte szeretettel és barátsággal köszöntöttek a dolgozók, megtekintették a pamutelőkészítőt, a szövődét és elbeszélgettek a szorgos­kodó munkásasszonyokkal. A tisztító üzemrész csar­nokában rendezett röpgyűlé­­sen Berger Antalné, az üze­mi pártbizottság titkára kö­szöntötte a testvéri vietnami nép képviselőit Szavaira Dang Kuang Minh, a Dél-vietnami Nem­zeti Felszabadítási Front Központi Bizottságának tag­ja, a delegáció vezetője vá­laszolt. (MTI) Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára szerdán fo­gadta a Dél-vietnami Nem­zeti Felszabadítási Front küldöttségét, amely Dang Kuang Minhnek, a front központi bizottsága tagjá­nak vezetésével tartózkodik hazánkban. FARKAS JÓZSEF traktoros 1953 óta dolgozik az árpád­halmi Árpád Tsz-ben, őszi árpából naponta 20 holdat vet el UTV—24-es gépével. Nyújtott műszakban — reg­gel 5-től este 7-ig — dolgo­zik, munkáját szakszerűen, lelkiismeretesen végzi. Ára: 60 fillér VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Budapestre érkezett a román külügyminiszter Corneliu Manescu, a Ro­mán Szocialista Köztársaság külügyminisztere és kísére­te szerdán Péter János kül­ügyminiszter meghívására baráti látogatásra Magyaror­szágra érkezett. Fogadtatására a Nyugati pályaudvaron megjelent Mód Péter, a külügyminisz­ter első helyettese, Böjti János külügyminiszter-he­lyettes, Vincze József, ha­zánk romániai nagykövete, s a Külügyminisztérium több vezető beosztású mun­katársa. Jelen volt Mihail Rosianu, a Román Szocialis­ta Köztársaság magyaror­szági nagykövete, valamint a román nagykövetség dip­lomáciai munkatársai. (MTI) 1965. SZEPTEMBER 16., CSÜTÖRTÖK HZ MSZMP LIPJI r x 1' ■ E v TM h izam (Enyedi Z. felv.)

Next