Csongrád Megyei Hírlap, 1966. április (11. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-01 / 77. szám

2 — ——— ••Ülést tartott a megyei tanács (Folytatás az 1. oldalról.) károk helyreállítása komoly gondot okoz a vb-nek, hi­szen összedőlt 115, megron­gálódott több mint 1600 la­kás és a gazdasági épüle­tekből 168 összedőlt, közel 1300 megrongálódott A te­rületi tanácstagi csoportok­kal kapcsolatban kifejtette, hogy ha öntevékenyebbek, ha a terület kérdéseivel foglalkoznak, akkor a tanács által kitűzött célnak meg tudnak felelni. Végül a megyei tanács el­fogadta a végrehajtó bizott­ság beszámolóját. HÍRLAP I.­. Április 1. pént­ek A Az elmúlt esztendő előrehaladást eredményezett megyénkben A költségvetési zárszám­adási jelentés szerint 1965- ben 648 millió 565 ezer fo­rintot fordítottak a taná­csok megyénk lakosságának munka- és életkörülmé­nyeit javító feladatok meg­valósítására, valamint a la­kosságot ellátó intézmények fenntartására, fejlesztésére. A községfejlesztési alapból 49 millió forintot használ­tak fel a tanácsok a helyi problémák megoldására, melyekhez megyénk lakos­sága 8 millió 769 ezer fo­rint értékű társadalmi mun­kájával járult hozzá. Hantos elvtárs referátu­mában utalt arra, hogy az 1965. évi ipari és mezőgaz­dasági tervek teljesítése — sok vonatkozásban túltelje­sítése — a megye dolgozó népének eredményes mun­káját dicséri. Kifejtette, hogy az állami irányítás fő feladata éppen az, hogy az adott lehetőségeken be­lül megteremtse a legked­­vezőbb feltételeket a ter­melési feladatok teljesítésé­hez, a társadalmi, a kultu­rális és a szociális problé­mák megoldásához. Ez mindenekelőtt feltételezi az eredményes pénzügyi gaz­dálkodást. Hantos elvtárs — ismer­tetve a költségvetési gaz­dálkodás főbb számadatait — megállapította, hogy a gazdálkodó szervek jó mun­káját a működési bevételek 105,5 százalékos teljesítése mutatja. A kiadási tervek teljesítése azonban megyei szinten csak 92 százalékos, mely egyúttal jelzi a gazdál­kodó szervek tevékenységé­ben még fellelhető hibákat, hiányosságokat. Ezzel kap­csolatban igen részletesen szólt a felújítási hitelekről, ugyanis évről évre mindig problémát jelent célszerű felhasználásuk. Két évvel ezelőtt a megyei tanács úgy intézkedett, hogy a felújítá­si hiteleket ne aprózzák el községenként, intézményen­ként, hanem járási (városi) szinten koncentráltabban használják fel. Nem sike­rült azonban még minden­hol elérni azt, hogy a fel­újítási hitelek felhasználá­sa valamennyi érdekelt szerv véleményének figye­lembevételével történjen. Foglalkozott Hantos elvtárs a takarékossági intézkedé­sekkel is, megállapítva: nem­egyszer mechanikusan alkal­mazták ezt a megyében. További fejlődést biztosítanak az idei tervek Miután Hantos elvtárs ismertette a községfejleszté­si munkában elért eredmé­nyeket és az ez évi felada­tokat, az 1966. évi költség­­vetés és terv célkitűzéseit indokolta. Az idei összesített költség­­vetés 525 millió 604 ezer forint összegű. A februári árintézkedések költségkiha­tásai (élelmezés, fűtőanyag­­beszerzés területén) nem szerepelnek az idei költség­vetésekben, ezért a várható 9,5 millió forint többletki­adást megtakarítással kell biztosítaniuk a gazdálkodó szerveknek. Hangoztatta Hantos elv­­társ, hogy az 1966-os me­gyei terv része a népgazda­sági tervnek, ennélfogva az egész népgazdaságra érvé­nyes irányelveken, célkitűzé­seken alapul. Így a megye tanácsi ipara körülbelül 43 százalékkal nagyobb export­termelési tervet fog teljesí­teni, mint 1965-ben. Az idei helyi iparpolitikai tervek­kel kapcsolatban elhangzott, hogy jelenleg még a lakos­ság szolgáltatási igényeit jó­részt a városokban elégítik ki. Ebből következik, hogy nagyobb gondot kell for­dítani a szolgáltatások meg­szervezésére a községek­ben. Miután Hantos elvtárs ele­­mezte az idei termelési ter­veket, ismertette a fejlesz­tési tervet. A fejlesztési terv tartalmazza a villamosítási programot. Elhangzott azon­ban, hogy ezen a területen a lehetőségek igen korlátozot­tak. A városok és a közsé­gek belterületének teljes vil­lamosításához mintegy 50 kilométer hálózatot kellene megépíteni — az idén azon­ban csak 8 kilométernyi ké­szül el. Nyilvánvaló, hogy a külterületi lakóhelyek villa­mosítása, melyre ebben az évben 500 ezer forint fordít­­ható, külön problémát jelent. Mivel a második ötéves terv időszakában szép számban épült megyénkben iskolai tanterem, az idén csak a pusztaszeri általános iskola, a vásárhelyi és a szentesi kö­zépiskola épül meg, továbbá mintegy hatmillió forintot fordítanak a vásárhelyi kol­légium építésére. Állami lakás 157 épül ez évben (Csongrádon 25, Ma­kón 24, Szentesen 84, Nagy­lakon 24), és az idén hozzá­kezdenek Szentesen 102, Ma­kón 76 lakás építéséhez. Emellett 20 pedagóguslakás is készül ebben az évben ál­lami, illetve helyi erőforrás­ból. Terv szerint az idén el­készül a vásárhelyi 50 sze­mélyes óvoda is. Megemlítet­te Hantos elvtárs, hogy a megyei tanács korábbi ülé­sén állást foglalt a gyorsabb ütemű lakásépítkezés mel­lett, de a felterjesztett ja­vaslatra eddig még nem ér­kezett válasz. Tervek szerint a rendelke­zésre álló beruházási összeg­ből elsősorban az 1965-ben megkezdett építkezéseket fe­jezik be. Igen komoly össze­get, közel 24 millió forintot fordítanak ebben az évben a városi közmű-hálózatok épí­tésére. Elhangzott, hogy terv szerint az idén már be kelle­ne fejezni a városok közmű­vesítését, de egyrészt anyag­hiány, másrészt döntően munkaerőhiány miatt az el­múlt évben a rendelkezésre álló 45 millió forintból 15 milliót nem használtak fel — bár a városi tanácsok igen jelentős társadalmi munkát szerveztek ehhez. — 1966-ban a közművesítés új ágazata, a gázellátás is megindul megyénk területén — közölte Hantos elvtárs. Vá­sárhelyen mintegy négymil­lió forintból épül a gázfoga­dó állomás, s remélhető, hogy a következő években a váro­si hálózat is megépül. Az 1966-os terv tartalmaz­za a vállalati, a lakóház-, és a költségvetési felújítási hiteleket is, továbbá a helyi utak, hidak felújítására for­dítható összegeket. Lényegé­ben ebben az évben össze­sen 646 millió 258 ezer fo­rinttal rendelkeznek a ta­nácsok ahhoz, hogy a meg­levő intézmények eredmé­nyesen szolgálják a lakossá­got és tovább fejlődjenek megyénk városai és köz­ségei. Végül Hantos elvtárs az új gazdasági mechanizmus elvei alapján szólt a gazdál­kodó szervek feladatairól, hangoztatva, hogy fokozó-­­­dik felelősségük mind a­ népgazdasággal, mind a me­­­gye lakosságával szemben. A1 tanács állásfoglalása A vita során Kutiván Re­zső (Algyő), Forgó László (Csongrád), dr. Pataky An­tal (Szentes) a beruházások­kal kapcsolatos problémák­ról, feladatokról szóltak. El­hangzott, hogy a harmadik ötéves terv időszakában fo­kozottabb ütemű lesz az ál­lami lakásépítkezés és ennek előkészítésében óriási szere­pük és felelősségük van a városi tanácsoknak. Gránicz Antal (Szegvár) a költségve­tési állandó bizottság vélemé­nyét tolmácsolta. Az áb ja­vaslatai között szerepel, hogy a szakmunkásképzéssel változatlanul központi kér­désként kell foglalkozni, mert a termelőszövetkezetek­nek szükségük van szakmun­kásokra s kiképzésükhöz rendelkezésre áll a szüksé­ges összeg. Döme Mihály megyei művelődésügyi osz­tályvezető szóvá tette, hogy a makói középiskola műkö­dését hátráltatja a közművek hiánya a sürgős intézkedés­re van szükség. A megyei tanács elfogadta az 1966. évi termelési, fej­lesztési, beruházási és helyi iparpolitikai terveket, úgy­szintén az idei végleges költ­ségvetést. Felhatalmazta a pénzügyi osztály vezetőjét, il­letve helyettesét, hogy az idei költségvetés zárszámadásá­nak tárgyalásáig 20 ezer fo­rint értékhatárig hitel átcso­portosításokat eszközölhet. Egyetértett a tanács azzal is, hogy a többletköltségként felmerülő 9,5 millió forintot a gazdálkodó szervek megta­karítással biztosítsák. Hantos Mihály referátumát tartja Előterjesztések, interpellációk, javaslatok A továbbiakban több elő­terjesztésben döntött a me­gyei tanács. Elfogadta a ta­nácsrendelet tervezetet, mely a községfejlesztést elősegítő társadalmi munka szervezé­séről, nyilvántartásáról és elismeréséről rendelkezik. Egyetértett a tanács azzal, hogy Klárafalván, ahol 14 és Óföldeákon, ahol 15 tanács­tag van, a községi végrehajtó bizottságok működése átme­netileg, az újonnan megvá­lasztandó tanács első üléséig szüneteljen. A végrehajtó bizottság feladatkörét a két községi tanács megfelelően el tudja majd látni. Mártély tanácsa 1965 ápri­lisi ülésén határozatban kér­te, hogy Mindszent községhez tartozó Ányásszigetet, mely 630 hold területet jelent, csa­tolják Mártély­hoz. Mindszent tanácsa viszont a terület át­csatolással nem értett egyet, bár az átcsatolandó területen senki sem lakik és a kérdé­­s­es terület az üdülőtelep szerves része. A megyei ta­nács — egy ellenszavazattal és egy tartózkodással — úgy foglalt állást, hogy Anyás­sziget Mártélyhoz való csa­tolása célszerű. Megállapította a megyei tanács a szövetkezetek 1966. évi községfejlesztési hozzá­járulásának mértékét is. Eszerint ebben az évben a földművesszövetkezeteknél a jövedelem­adó-köteles nyere­ség évi bruttó összegének 5 százalékában,­­míg a kisipa­ri és a háziipari szövetkezetek esetében 2,2 százalékban ál­lapította meg a községfej­lesztési hozzájárulás mérté­két. Ezután került sor az in­terpellációkra, javaslatok elő­terjesztésére. Szabó Endre (Vásárhely), dr. Czékus Fri­gyes (Illés) interpellált, míg Borbás József (Makó), Husz­­ta Vincze (Zákányszék) és Boldogh Gyula (Szőreg) ter­jesztett elő javaslatot. Kiosztották az idei irodalmi és művészeti díjakat Sinkó György szegedi operaénekes a kitüntetettek között Csütörtökön a Fészek mű­vészklubban kiosztották a hazánk felszabadulásának 21. évfordulója alkalmából adományozott 1966. évi iro­dalmi és művészeti díjakat Az ünnepségen megjelent Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára. Részt vett az ünnep­ségen a Művelődésügyi Mi­nisztérium, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága, valamint kulturális életünk több ve­zető személyisége. A megjelenteket Ilku Pál művelődésügyi miniszter, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának póttagja üdvözölte, majd átnyújtotta a kitünte­téseket József Attila-díjasok A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány művelődésügyi minisztere a József Attila-díj I. fokoza­tát adományozta: Féja Géza írónak, a „Sasr­­iadás” című kötetéért va­lamint újabb szociográfiai írásaiért; Hajnal Anna köl­tőnek, a „Szertelen nyári" című válogatott verses­kötetéért; Somlyó György költőnek, a „Szélrózsa” mű­fordítás-kötetéért, valamint „Tó fölött, ég alatt” című verseskötetéért. — II. fo­kozatát adományozta: Vihar Béla költőnek, „A négy fe­lelet” című kötetéért; Ne­mes György írónak „Egyet­len pillanat” című regényé­ért. — III. fokozatát adomá­nyozta: Bertha Bulcsú író­nak „Füstkutyák” című re­gényéért; Bihari Sándor költőnek „Utóhang a meg­próbáltatáshoz” című köteté­ért Jászai Mari-díjasok A Jászai Mari-díj I. fo­kozatát adományozta: Lati­­novits Zoltánnak, a Víg­színház művészének művé­szi teljesítményeiért; Dobay Vilmosnak, a Pécsi Nemzeti Színház főrendezőjének ren­dezői munkásságáért. — II. fokozatát adományozta: Sztankay Istvánnak, a Nem­zeti Színház színművészének művészi teljesítményeiért; Nagy Attilának, a Thália Színház színművészének mű­vészi teljesítményeiért; To­­manek Nándornak, a Víg­színház színművészének jel­lemábrázolásaiért; Horkai Jánosnak, a Nemzeti Szín­ház színművészének két évtizedes színvonalas mű­vészi munkásságáért; Ger­­bár Tibornak, a Debreceni Csokonai Színház színművé­szének sokoldalú színészi munkásságáért; Hadics Lász­lónak, a Fővárosi Operett­színház tagjának az operett műfajban kifejtett művészi munkásságáért; Lehoczky Zsuzsának, a Fővárosi Ope­rettszínház tagjának az ope­rettekben nyújtott alakítá­saiért; H­avas Gertrú­d­nak, az Állami Bábszínház szín­művészének másfél évtize­des művészi munkássá­gárt; Kabos László­nak, a Vidám Szín­pad színművészének, a vi­dám műfaj népszerűsítésé­ért. — III. fokozatát ado­mányozta: Polgár Gézának, a Miskolci Nemzeti Színház színművészének művészi alakításaiért; Oláh György­nek, a Debreceni Csokonai Színház színművészének 25 éves művészi tevékenységé­ért; Hajdú Endrének, az Állami Déryné Színház színművészének művészi munkássága elismeréséül; Medgyesi Máriának, a Győ­ri Kisfaludy Színház szín­művészének mai és klasszi­kus művek hősnőinek meg­formálásáért; György Lász­lónak, a Thália Színház színművészének jellemábrá­zolásaiért; Andaházy Mar­gitnak, a Szolnoki Sziglige­ti Színház színművészének színészi munkásságáért; Raksányi Gellértnek, a Nem­zeti Színház színművészé­nek jellemábrázolásaiért; Körmendi Jánosnak, a Ma­dách Színház színművészé­nek, színpadi alakításaiért; Donnert János artistának, az artista műfajban nyúj­tott teljesítményéért. Balázs Béla-díjasok A Balázs Béla-díj I. fo­kozatát adományozta: Jan­­csó Miklós filmrendezőnek, a „Szegénylegények” című film rendezéséért; Rényi Ta­más filmrendezőnek, a „Le­genda a vonaton” és a „Ti­los a szerelem” című fil­mek rendezéséért. — II. fo­kozatát adományozta: For­gách Ottó filmoperatőrnek, a „Legenda a vonaton”, a „Tilos a szerelem”, a „Ket­ten haltak meg” című fil­mek operatőri munkájáért; Kende Márta tv-rendezőnek, „Siker”, „Bognár Anna vi­lága” és az „Ördögszekér” című alkotásaiért. — III. fo­kozatát adományozta: Bánk László filmrendező-asszisz­tensnek két évtizedes szín­vonalas rendezői asszisztensi munkájáért; Wiedermann Károly tv-rendezőnek, a tv­­riportfilmjeivel elért ered­ményeiért. Liszt-díjasok A Liszt Ferenc-díj 1. fo­kozatát adományozta: An­tal György karnagynak, a Pécsi Zeneművészeti Szak­iskola igazgatójának, Bara­nya megye zenei életében végzett munkásságáért. — II. fokozatát adományozta: Bende Zsoltnak, az Opera­ház magánénekesének, az opera műfajban nyújtott művészi teljesítményeiért; Pálos Imrének, az Operaház magánénekesének két évti­zedes operaházi művészi munkásságáért; Dózsa Imré­nek, az Operaház magán­táncosának, a klasszikus és modern balettben nyújtott művészi teljesítményeiért; Maklási József karnagynak, a kórusmozgalom fejleszté­sében végzett munkásságá­ért. — III. fokozatát adomá­nyozta: Mura Péter kar­nagynak, a miskolci városi szimfonikus zenekar vezeté­sében elért művészi telje­sítményéért; Illés Évának, a Pécsi Nemzeti Színház ma­gánénekesnőjének opera­énekesi teljesítményeiért; Sinkó Györgynek, a Szegedi Nemzeti Színház énekesé­nek, operaénekesi tevékeny­ségéért; Botka Valéria kar­nagynak (osztott díj) a rádió gyermekkórusánál végzett munkásságáért; dr. Csányi László karnagynak (osztott díj) a rádió gyermekkórusá­nál végzett munkásságáért. Erkel-díjasok Az Erkel Ferenc-díj I. fo­kozatát adományozta Tar­­dos Béla zeneszerzőnek, ze­neszerzői munkásságáért, kórusműveiért, tömegdalai­ért. — II. fokozatát adomá­nyozta: Horváth Zoltán operarendezőnek operaren­dezéseiért; Tamássy Zdenkó zeneszerzőnek zeneszerzői munkásságáért. Munkácsy-díjasok A Munkácsy Mihály-díj I. fokozatát adományozta: Kokas Ignác festőművész­nek, a X. Magyar Képző­művészeti Kiállításon bemu­tatott alkotásaiért; Marisa István szobrászművésznek, az 1965. áprilisában Ausch­witzban felállított mártír­emlékművéért; Raszler Ká­roly grafikusművésznek, a X. Magyar Képzőművészeti Kiállításon bemutatott gra­fikáiért; Feledi Gyula grafi­kusművésznek, a X. Magyar Képzőművészeti Kiállításon bemutatott grafikáiért; Chiovini Ferenc festőmű­vésznek, a budapesti és vi­déki kiállításokon bemuta­tott alkotásaiért I II. foko­zatát adományozta: Marosán László szobrászművésznek, az 1965-ben az Ernst Mú­zeumban rendezett egyéni kiállításon bemutatott alko­tásaiért; Majoros János iparművésznek, az elmúlt években készített nagymé­retű kerámia faliképeiért; Würtz Ádám grafikusmű­vésznek, a X. Magyar Kép­zőművészeti Kiállításon Be­mutatott grafikáiért; Simó József iparművésznek* nagy­méretű kerámia faliképeiért; Túry Mária festőművésznek* az 1965-ben, a Csók Galérié­ban megrendezett egyéni kiállításán bemutatott alko­tásaiért. — 111. fokozatát adományozta: Goes Gábor grafikusművésznek, az 1965- ben, az Ernst Múzeumban rendezett egyéni kiállításán bemutatott alkotásaiért; Stettner Béla grafikusmű­vésznek, a X. Magyar Kép­zőművészeti Kiállításon be­mutatott grafikáiért; Mészá­ros Dezső szobrászművész­nek, a X. Magyar Képző­­művészeti Kiállításon bemu­tatott portréiért; Vati Jó­zsef festőművésznek, a X. Magyar Képzőművészeti Ki­állításon bemutatott alkotá­saiért; Garányiné Steindl Katalin iparművésznek nagyméretű kerámia faliké­peiért; Fekete György bel­sőépítésznek, az V. Iparmű­vészeti Kiállításon bemuta­tott bútoraiért; Schrammel Imre iparművésznek, az V. Iparművészeti Kiállításon bemutatott tárgyaiért. (MTI) Nemzetközi Rádiójáték Fesztivál Ma este Sós György A cipők éneke című rádiójá­­tékának bemutatásával meg­kezdődik a Kossuth-rádió­­b­an a május 2-ig tartó Nemzetközi Rádiójáték Fesztivál. Az egy hónap alatt kilenc ország, kilenc szerzőjének alkotását mu­tatják be a rádióban. A szerzők között elsősorban a szocialista országok írói sze­repelnek, de Francarország, Írország, Japán és az NSZK rádiójáték-irodalmát is kép­viseli egy-egy mű. A máso­dik előadáson, április 8-án, a csehszlovák Ludvik Aske­­názy Az Ön számlájára ment című hangjátékát mu­tatják be. A továbbiakban Manfred Bieler német, Claude Mauriac francia, Shuji Terayama japán, Ar­­di Li­ves szovjet, Michael Tonecki lengyel, Günter Eich nyugatnémet és Dan Treston ír szerző hangjáté­ka szerepel a műsorban. A rádiójáték-fesztiválon a legnevesebb magyar mű­vészek működnek közre. Többek között Sinkovits Im­re, Tolnay Klári, Básti Lajos, Ruttkai Éva, Dem­ján Edit, Bánki Zsuzsa, La­­domerszky Margit, Sulyok Mária és Lukács Margit. A szovjet újságíró-küldöttség Debrecenben Az Sz. N. Kozlov vezér­őrnagy vezetésével hazánk­ban tartózkodó szovjet új­ságíró-küldöttség, amely március 30-án a Dél-Ma­­gyarország és a Csongrád megyei Hírlap vendége volt, országjáró körútja során tegnap Szegedről Hajdú-Bi­­har megyébe utazott. A szovjet újságíró-delegáció tagjai 21 évvel ezelőtt vala­mennyien haditudósítóként kivették részüket hazánk felszabadításáért folytatott harcból, s a Hajdú-Bihar megyei Napló vendégeként felidézték a Debrecen kör­nyéki súlyos harcok emlé­két. A vendégeket a debre­ceni újságírók nevében Pal­lás Imre, a lap főszerkesz­tője köszöntötte.

Next