Csongrád Megyei Hírlap, 1966. április (11. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-01 / 77. szám
2 — ——— ••Ülést tartott a megyei tanács (Folytatás az 1. oldalról.) károk helyreállítása komoly gondot okoz a vb-nek, hiszen összedőlt 115, megrongálódott több mint 1600 lakás és a gazdasági épületekből 168 összedőlt, közel 1300 megrongálódott A területi tanácstagi csoportokkal kapcsolatban kifejtette, hogy ha öntevékenyebbek, ha a terület kérdéseivel foglalkoznak, akkor a tanács által kitűzött célnak meg tudnak felelni. Végül a megyei tanács elfogadta a végrehajtó bizottság beszámolóját. HÍRLAP I.. Április 1. péntek A Az elmúlt esztendő előrehaladást eredményezett megyénkben A költségvetési zárszámadási jelentés szerint 1965- ben 648 millió 565 ezer forintot fordítottak a tanácsok megyénk lakosságának munka- és életkörülményeit javító feladatok megvalósítására, valamint a lakosságot ellátó intézmények fenntartására, fejlesztésére. A községfejlesztési alapból 49 millió forintot használtak fel a tanácsok a helyi problémák megoldására, melyekhez megyénk lakossága 8 millió 769 ezer forint értékű társadalmi munkájával járult hozzá. Hantos elvtárs referátumában utalt arra, hogy az 1965. évi ipari és mezőgazdasági tervek teljesítése — sok vonatkozásban túlteljesítése — a megye dolgozó népének eredményes munkáját dicséri. Kifejtette, hogy az állami irányítás fő feladata éppen az, hogy az adott lehetőségeken belül megteremtse a legkedvezőbb feltételeket a termelési feladatok teljesítéséhez, a társadalmi, a kulturális és a szociális problémák megoldásához. Ez mindenekelőtt feltételezi az eredményes pénzügyi gazdálkodást. Hantos elvtárs — ismertetve a költségvetési gazdálkodás főbb számadatait — megállapította, hogy a gazdálkodó szervek jó munkáját a működési bevételek 105,5 százalékos teljesítése mutatja. A kiadási tervek teljesítése azonban megyei szinten csak 92 százalékos, mely egyúttal jelzi a gazdálkodó szervek tevékenységében még fellelhető hibákat, hiányosságokat. Ezzel kapcsolatban igen részletesen szólt a felújítási hitelekről, ugyanis évről évre mindig problémát jelent célszerű felhasználásuk. Két évvel ezelőtt a megyei tanács úgy intézkedett, hogy a felújítási hiteleket ne aprózzák el községenként, intézményenként, hanem járási (városi) szinten koncentráltabban használják fel. Nem sikerült azonban még mindenhol elérni azt, hogy a felújítási hitelek felhasználása valamennyi érdekelt szerv véleményének figyelembevételével történjen. Foglalkozott Hantos elvtárs a takarékossági intézkedésekkel is, megállapítva: nemegyszer mechanikusan alkalmazták ezt a megyében. További fejlődést biztosítanak az idei tervek Miután Hantos elvtárs ismertette a községfejlesztési munkában elért eredményeket és az ez évi feladatokat, az 1966. évi költségvetés és terv célkitűzéseit indokolta. Az idei összesített költségvetés 525 millió 604 ezer forint összegű. A februári árintézkedések költségkihatásai (élelmezés, fűtőanyagbeszerzés területén) nem szerepelnek az idei költségvetésekben, ezért a várható 9,5 millió forint többletkiadást megtakarítással kell biztosítaniuk a gazdálkodó szerveknek. Hangoztatta Hantos elvtárs, hogy az 1966-os megyei terv része a népgazdasági tervnek, ennélfogva az egész népgazdaságra érvényes irányelveken, célkitűzéseken alapul. Így a megye tanácsi ipara körülbelül 43 százalékkal nagyobb exporttermelési tervet fog teljesíteni, mint 1965-ben. Az idei helyi iparpolitikai tervekkel kapcsolatban elhangzott, hogy jelenleg még a lakosság szolgáltatási igényeit jórészt a városokban elégítik ki. Ebből következik, hogy nagyobb gondot kell fordítani a szolgáltatások megszervezésére a községekben. Miután Hantos elvtárs elemezte az idei termelési terveket, ismertette a fejlesztési tervet. A fejlesztési terv tartalmazza a villamosítási programot. Elhangzott azonban, hogy ezen a területen a lehetőségek igen korlátozottak. A városok és a községek belterületének teljes villamosításához mintegy 50 kilométer hálózatot kellene megépíteni — az idén azonban csak 8 kilométernyi készül el. Nyilvánvaló, hogy a külterületi lakóhelyek villamosítása, melyre ebben az évben 500 ezer forint fordítható, külön problémát jelent. Mivel a második ötéves terv időszakában szép számban épült megyénkben iskolai tanterem, az idén csak a pusztaszeri általános iskola, a vásárhelyi és a szentesi középiskola épül meg, továbbá mintegy hatmillió forintot fordítanak a vásárhelyi kollégium építésére. Állami lakás 157 épül ez évben (Csongrádon 25, Makón 24, Szentesen 84, Nagylakon 24), és az idén hozzákezdenek Szentesen 102, Makón 76 lakás építéséhez. Emellett 20 pedagóguslakás is készül ebben az évben állami, illetve helyi erőforrásból. Terv szerint az idén elkészül a vásárhelyi 50 személyes óvoda is. Megemlítette Hantos elvtárs, hogy a megyei tanács korábbi ülésén állást foglalt a gyorsabb ütemű lakásépítkezés mellett, de a felterjesztett javaslatra eddig még nem érkezett válasz. Tervek szerint a rendelkezésre álló beruházási összegből elsősorban az 1965-ben megkezdett építkezéseket fejezik be. Igen komoly összeget, közel 24 millió forintot fordítanak ebben az évben a városi közmű-hálózatok építésére. Elhangzott, hogy terv szerint az idén már be kellene fejezni a városok közművesítését, de egyrészt anyaghiány, másrészt döntően munkaerőhiány miatt az elmúlt évben a rendelkezésre álló 45 millió forintból 15 milliót nem használtak fel — bár a városi tanácsok igen jelentős társadalmi munkát szerveztek ehhez. — 1966-ban a közművesítés új ágazata, a gázellátás is megindul megyénk területén — közölte Hantos elvtárs. Vásárhelyen mintegy négymillió forintból épül a gázfogadó állomás, s remélhető, hogy a következő években a városi hálózat is megépül. Az 1966-os terv tartalmazza a vállalati, a lakóház-, és a költségvetési felújítási hiteleket is, továbbá a helyi utak, hidak felújítására fordítható összegeket. Lényegében ebben az évben összesen 646 millió 258 ezer forinttal rendelkeznek a tanácsok ahhoz, hogy a meglevő intézmények eredményesen szolgálják a lakosságot és tovább fejlődjenek megyénk városai és községei. Végül Hantos elvtárs az új gazdasági mechanizmus elvei alapján szólt a gazdálkodó szervek feladatairól, hangoztatva, hogy fokozó-dik felelősségük mind a népgazdasággal, mind a megye lakosságával szemben. A1 tanács állásfoglalása A vita során Kutiván Rezső (Algyő), Forgó László (Csongrád), dr. Pataky Antal (Szentes) a beruházásokkal kapcsolatos problémákról, feladatokról szóltak. Elhangzott, hogy a harmadik ötéves terv időszakában fokozottabb ütemű lesz az állami lakásépítkezés és ennek előkészítésében óriási szerepük és felelősségük van a városi tanácsoknak. Gránicz Antal (Szegvár) a költségvetési állandó bizottság véleményét tolmácsolta. Az áb javaslatai között szerepel, hogy a szakmunkásképzéssel változatlanul központi kérdésként kell foglalkozni, mert a termelőszövetkezeteknek szükségük van szakmunkásokra s kiképzésükhöz rendelkezésre áll a szükséges összeg. Döme Mihály megyei művelődésügyi osztályvezető szóvá tette, hogy a makói középiskola működését hátráltatja a közművek hiánya a sürgős intézkedésre van szükség. A megyei tanács elfogadta az 1966. évi termelési, fejlesztési, beruházási és helyi iparpolitikai terveket, úgyszintén az idei végleges költségvetést. Felhatalmazta a pénzügyi osztály vezetőjét, illetve helyettesét, hogy az idei költségvetés zárszámadásának tárgyalásáig 20 ezer forint értékhatárig hitel átcsoportosításokat eszközölhet. Egyetértett a tanács azzal is, hogy a többletköltségként felmerülő 9,5 millió forintot a gazdálkodó szervek megtakarítással biztosítsák. Hantos Mihály referátumát tartja Előterjesztések, interpellációk, javaslatok A továbbiakban több előterjesztésben döntött a megyei tanács. Elfogadta a tanácsrendelet tervezetet, mely a községfejlesztést elősegítő társadalmi munka szervezéséről, nyilvántartásáról és elismeréséről rendelkezik. Egyetértett a tanács azzal, hogy Klárafalván, ahol 14 és Óföldeákon, ahol 15 tanácstag van, a községi végrehajtó bizottságok működése átmenetileg, az újonnan megválasztandó tanács első üléséig szüneteljen. A végrehajtó bizottság feladatkörét a két községi tanács megfelelően el tudja majd látni. Mártély tanácsa 1965 áprilisi ülésén határozatban kérte, hogy Mindszent községhez tartozó Ányásszigetet, mely 630 hold területet jelent, csatolják Mártélyhoz. Mindszent tanácsa viszont a terület átcsatolással nem értett egyet, bár az átcsatolandó területen senki sem lakik és a kérdéses terület az üdülőtelep szerves része. A megyei tanács — egy ellenszavazattal és egy tartózkodással — úgy foglalt állást, hogy Anyássziget Mártélyhoz való csatolása célszerű. Megállapította a megyei tanács a szövetkezetek 1966. évi községfejlesztési hozzájárulásának mértékét is. Eszerint ebben az évben a földművesszövetkezeteknél a jövedelemadó-köteles nyereség évi bruttó összegének 5 százalékában,míg a kisipari és a háziipari szövetkezetek esetében 2,2 százalékban állapította meg a községfejlesztési hozzájárulás mértékét. Ezután került sor az interpellációkra, javaslatok előterjesztésére. Szabó Endre (Vásárhely), dr. Czékus Frigyes (Illés) interpellált, míg Borbás József (Makó), Huszta Vincze (Zákányszék) és Boldogh Gyula (Szőreg) terjesztett elő javaslatot. Kiosztották az idei irodalmi és művészeti díjakat Sinkó György szegedi operaénekes a kitüntetettek között Csütörtökön a Fészek művészklubban kiosztották a hazánk felszabadulásának 21. évfordulója alkalmából adományozott 1966. évi irodalmi és művészeti díjakat Az ünnepségen megjelent Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Részt vett az ünnepségen a Művelődésügyi Minisztérium, az MSZMP Központi Bizottsága, valamint kulturális életünk több vezető személyisége. A megjelenteket Ilku Pál művelődésügyi miniszter, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja üdvözölte, majd átnyújtotta a kitüntetéseket József Attila-díjasok A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány művelődésügyi minisztere a József Attila-díj I. fokozatát adományozta: Féja Géza írónak, a „Sasriadás” című kötetéért valamint újabb szociográfiai írásaiért; Hajnal Anna költőnek, a „Szertelen nyári" című válogatott verseskötetéért; Somlyó György költőnek, a „Szélrózsa” műfordítás-kötetéért, valamint „Tó fölött, ég alatt” című verseskötetéért. — II. fokozatát adományozta: Vihar Béla költőnek, „A négy felelet” című kötetéért; Nemes György írónak „Egyetlen pillanat” című regényéért. — III. fokozatát adományozta: Bertha Bulcsú írónak „Füstkutyák” című regényéért; Bihari Sándor költőnek „Utóhang a megpróbáltatáshoz” című kötetéért Jászai Mari-díjasok A Jászai Mari-díj I. fokozatát adományozta: Latinovits Zoltánnak, a Vígszínház művészének művészi teljesítményeiért; Dobay Vilmosnak, a Pécsi Nemzeti Színház főrendezőjének rendezői munkásságáért. — II. fokozatát adományozta: Sztankay Istvánnak, a Nemzeti Színház színművészének művészi teljesítményeiért; Nagy Attilának, a Thália Színház színművészének művészi teljesítményeiért; Tomanek Nándornak, a Vígszínház színművészének jellemábrázolásaiért; Horkai Jánosnak, a Nemzeti Színház színművészének két évtizedes színvonalas művészi munkásságáért; Gerbár Tibornak, a Debreceni Csokonai Színház színművészének sokoldalú színészi munkásságáért; Hadics Lászlónak, a Fővárosi Operettszínház tagjának az operett műfajban kifejtett művészi munkásságáért; Lehoczky Zsuzsának, a Fővárosi Operettszínház tagjának az operettekben nyújtott alakításaiért; Havas Gertrúdnak, az Állami Bábszínház színművészének másfél évtizedes művészi munkásságárt; Kabos Lászlónak, a Vidám Színpad színművészének, a vidám műfaj népszerűsítéséért. — III. fokozatát adományozta: Polgár Gézának, a Miskolci Nemzeti Színház színművészének művészi alakításaiért; Oláh Györgynek, a Debreceni Csokonai Színház színművészének 25 éves művészi tevékenységéért; Hajdú Endrének, az Állami Déryné Színház színművészének művészi munkássága elismeréséül; Medgyesi Máriának, a Győri Kisfaludy Színház színművészének mai és klasszikus művek hősnőinek megformálásáért; György Lászlónak, a Thália Színház színművészének jellemábrázolásaiért; Andaházy Margitnak, a Szolnoki Szigligeti Színház színművészének színészi munkásságáért; Raksányi Gellértnek, a Nemzeti Színház színművészének jellemábrázolásaiért; Körmendi Jánosnak, a Madách Színház színművészének, színpadi alakításaiért; Donnert János artistának, az artista műfajban nyújtott teljesítményéért. Balázs Béla-díjasok A Balázs Béla-díj I. fokozatát adományozta: Jancsó Miklós filmrendezőnek, a „Szegénylegények” című film rendezéséért; Rényi Tamás filmrendezőnek, a „Legenda a vonaton” és a „Tilos a szerelem” című filmek rendezéséért. — II. fokozatát adományozta: Forgách Ottó filmoperatőrnek, a „Legenda a vonaton”, a „Tilos a szerelem”, a „Ketten haltak meg” című filmek operatőri munkájáért; Kende Márta tv-rendezőnek, „Siker”, „Bognár Anna világa” és az „Ördögszekér” című alkotásaiért. — III. fokozatát adományozta: Bánk László filmrendező-asszisztensnek két évtizedes színvonalas rendezői asszisztensi munkájáért; Wiedermann Károly tv-rendezőnek, a tvriportfilmjeivel elért eredményeiért. Liszt-díjasok A Liszt Ferenc-díj 1. fokozatát adományozta: Antal György karnagynak, a Pécsi Zeneművészeti Szakiskola igazgatójának, Baranya megye zenei életében végzett munkásságáért. — II. fokozatát adományozta: Bende Zsoltnak, az Operaház magánénekesének, az opera műfajban nyújtott művészi teljesítményeiért; Pálos Imrének, az Operaház magánénekesének két évtizedes operaházi művészi munkásságáért; Dózsa Imrének, az Operaház magántáncosának, a klasszikus és modern balettben nyújtott művészi teljesítményeiért; Maklási József karnagynak, a kórusmozgalom fejlesztésében végzett munkásságáért. — III. fokozatát adományozta: Mura Péter karnagynak, a miskolci városi szimfonikus zenekar vezetésében elért művészi teljesítményéért; Illés Évának, a Pécsi Nemzeti Színház magánénekesnőjének operaénekesi teljesítményeiért; Sinkó Györgynek, a Szegedi Nemzeti Színház énekesének, operaénekesi tevékenységéért; Botka Valéria karnagynak (osztott díj) a rádió gyermekkórusánál végzett munkásságáért; dr. Csányi László karnagynak (osztott díj) a rádió gyermekkórusánál végzett munkásságáért. Erkel-díjasok Az Erkel Ferenc-díj I. fokozatát adományozta Tardos Béla zeneszerzőnek, zeneszerzői munkásságáért, kórusműveiért, tömegdalaiért. — II. fokozatát adományozta: Horváth Zoltán operarendezőnek operarendezéseiért; Tamássy Zdenkó zeneszerzőnek zeneszerzői munkásságáért. Munkácsy-díjasok A Munkácsy Mihály-díj I. fokozatát adományozta: Kokas Ignác festőművésznek, a X. Magyar Képzőművészeti Kiállításon bemutatott alkotásaiért; Marisa István szobrászművésznek, az 1965. áprilisában Auschwitzban felállított mártíremlékművéért; Raszler Károly grafikusművésznek, a X. Magyar Képzőművészeti Kiállításon bemutatott grafikáiért; Feledi Gyula grafikusművésznek, a X. Magyar Képzőművészeti Kiállításon bemutatott grafikáiért; Chiovini Ferenc festőművésznek, a budapesti és vidéki kiállításokon bemutatott alkotásaiért I II. fokozatát adományozta: Marosán László szobrászművésznek, az 1965-ben az Ernst Múzeumban rendezett egyéni kiállításon bemutatott alkotásaiért; Majoros János iparművésznek, az elmúlt években készített nagyméretű kerámia faliképeiért; Würtz Ádám grafikusművésznek, a X. Magyar Képzőművészeti Kiállításon Bemutatott grafikáiért; Simó József iparművésznek* nagyméretű kerámia faliképeiért; Túry Mária festőművésznek* az 1965-ben, a Csók Galériéban megrendezett egyéni kiállításán bemutatott alkotásaiért. — 111. fokozatát adományozta: Goes Gábor grafikusművésznek, az 1965- ben, az Ernst Múzeumban rendezett egyéni kiállításán bemutatott alkotásaiért; Stettner Béla grafikusművésznek, a X. Magyar Képzőművészeti Kiállításon bemutatott grafikáiért; Mészáros Dezső szobrászművésznek, a X. Magyar Képzőművészeti Kiállításon bemutatott portréiért; Vati József festőművésznek, a X. Magyar Képzőművészeti Kiállításon bemutatott alkotásaiért; Garányiné Steindl Katalin iparművésznek nagyméretű kerámia faliképeiért; Fekete György belsőépítésznek, az V. Iparművészeti Kiállításon bemutatott bútoraiért; Schrammel Imre iparművésznek, az V. Iparművészeti Kiállításon bemutatott tárgyaiért. (MTI) Nemzetközi Rádiójáték Fesztivál Ma este Sós György A cipők éneke című rádiójátékának bemutatásával megkezdődik a Kossuth-rádióban a május 2-ig tartó Nemzetközi Rádiójáték Fesztivál. Az egy hónap alatt kilenc ország, kilenc szerzőjének alkotását mutatják be a rádióban. A szerzők között elsősorban a szocialista országok írói szerepelnek, de Francarország, Írország, Japán és az NSZK rádiójáték-irodalmát is képviseli egy-egy mű. A második előadáson, április 8-án, a csehszlovák Ludvik Askenázy Az Ön számlájára ment című hangjátékát mutatják be. A továbbiakban Manfred Bieler német, Claude Mauriac francia, Shuji Terayama japán, Ardi Lives szovjet, Michael Tonecki lengyel, Günter Eich nyugatnémet és Dan Treston ír szerző hangjátéka szerepel a műsorban. A rádiójáték-fesztiválon a legnevesebb magyar művészek működnek közre. Többek között Sinkovits Imre, Tolnay Klári, Básti Lajos, Ruttkai Éva, Demján Edit, Bánki Zsuzsa, Ladomerszky Margit, Sulyok Mária és Lukács Margit. A szovjet újságíró-küldöttség Debrecenben Az Sz. N. Kozlov vezérőrnagy vezetésével hazánkban tartózkodó szovjet újságíró-küldöttség, amely március 30-án a Dél-Magyarország és a Csongrád megyei Hírlap vendége volt, országjáró körútja során tegnap Szegedről Hajdú-Bihar megyébe utazott. A szovjet újságíró-delegáció tagjai 21 évvel ezelőtt valamennyien haditudósítóként kivették részüket hazánk felszabadításáért folytatott harcból, s a Hajdú-Bihar megyei Napló vendégeként felidézték a Debrecen környéki súlyos harcok emlékét. A vendégeket a debreceni újságírók nevében Pallás Imre, a lap főszerkesztője köszöntötte.