Csongrád Megyei Hírlap, 1966. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-16 / 219. szám
‘Thai hununk, tartalmából: A GEMINI PONTOSAN ÉRT AZ ÓCEÁNRA EGY ÉVIG az Állam fizeti A KEZDŐ AGRÁRSZAKEMBEREKET k!b: SZERENCSEHÁZ VILLANY NÉLKÜL 53? ELSŐ HAZAI HAPPENING Felkészültünk a „Vltavá“-ra Lakatos vezérőrnagy nyilatkozata • A magyar néphadsereg alakulatai több hetes alapos munka után befejezték felkészülésüket a rövidesen sorra kerülő Vltava elnevezésű hadgyakorlatra. Az összpontosítási körletben csütörtökön végrehajtották az előkészületek utolsó programját is. A hadgyakorlatra való felkészülésről, az előkészületekről Lakatos Béla vezérőrnagy, a hadgyakorlaton résztvevő magyar alakulatok parancsnoka nyilatkozott az MTI munkatársának. " Minden egyes gyakorlat nagy erőfeszítést követel az azon résztvevő katonáktól, tisztesektől és tisztektől — mondta. — Valamennyi fegyvernem: a lövészek, a harckocsizók, a tüzérek, a rakéta-páncéltörők, a műszakiak, a híradók és a felderítők felkészültsége, harckészsége kielégítő, lövészalakulataink a rendelkezésre álló technika alkalmazásának mesterei lettek. Kiváló eredményeket értek el harckocsizóink és a többi alakulatok is a feladatok végrehajtásában. A szocialista országok hadseregei a jelenlegi legmodernebb harci eszközökkel vannak felszerelve. Így a hadgyakorlat nemcsak a különféle alakulatok harckészségéről, kiképzési fokáról ad számot, hanem a technikai felkészültség magas színvonaláról is. Bízom alakulatunk sikeres helytállásában, s remélem, hogy ez a hadgyakorlat még jobban elmélyíti a szocialista országok hadseregeinek fegyverbarátságát — mondta befejezésül Lakatos Béla vezérőrnagy. Ara: 59 fillér KLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK) 1966. SZEPTEMBER 16., [jyQ7».p 8 nPIfl XXIII. ÉVFOLYAM péntek_______________I RL MSZMI LEHR__________________219. szam CSONGRÁD MEGYEI ★ Olajbányászok munkasikerei B Húsz új kút Aagyon B Értékes felajánlások a kongresszus tiszteletére B Éfsymillió-háromszázezer forint jutalom Rövid idő alatt Magyarország legnagyobb jelentőségű szénhidrogén-lelőhelyévé vált az Alföld. A Dunántúlról szinte ugrásszerűen a szegedi medencére tevődött át a hazai olajbányászat súlypontja. Üllés, Szánk, Algyő neve egyszeriben országosan ismertté vált Jelenleg kőolajkincsünknek 50 százalékát, a földgázkincsnek 95 százalékát az Alföldöm, ezen a vidéken tárják fel Nagy lendülettel bővítik a berendezéseket is, a közeli hónapokban Algyő térségében 500 millió forintot fordítanak az olajbányászat fejlesztésére. Az olajipar 1970-ig 39 százalékra kívánja növelni a földgáz és kőolaj arányát a hazai energiahordozók közül. Ezt a célt szolgálja az olajbányászoknak az MSZMP IX. kongresszusa tiszteletére indítottmunkaversenye is. A néhány ismertetett adatból is látszik, hogy a legnagyobb arányú kutatások, s így az ígéret teljesítése is a szegedi medence dolgozóira vár. A fúróberendezések száma egy év alatt ötről tizennégyre nőtt, és emelkedett az olajbányászok száma is: 1966 augusztusában a szegedi üzemegységnél már 600 munkás dolgozott, így megerősödve jelentős sikereket értek el az elmúlt fél év alatt Például Algyőn húsz kutat fúrtak, amelyekből egyik sem lett meddő. Munkájukat az is dicséri, hogy az országos átlaghoz képest nehezebb helyzetben dolgoztak, mégis a 2800— 3000 méter mély kutakat biztonságosan kiépítették. Szeged környékén sok nehézség befolyásolja az olajbányászok tevékenységét. A nagy fúrási mélység miatt jóval magasabb hőmérséklettel és nagyobb túlnyomással kell megbirkózniuk. Ennek ellenére az algyői olajmező több ezer tonna jó minőségű kőolajat adott a népgazdaságnak ebben az évben, holott még nem is tervezték ilyen mennyiség felszínre hozatalát. A szegedi olajbányászok eredményeinek — amelyre az egész ország felfigyelt — nincsenek titkai. A pártkongresszus tiszteletére lendületes, hatékony munkaverseny alakult ki, jelentős erő a brigádhoz A kútfúró brigádok például kivétel nélkül a szocialista címért küzdenek, sok munkacsapat pedig már másodszor indult harcba a szocialista cím eléréséért A felajánlások mértéke eléri a 2,2 millió forintot. Dicséretes, hogy ebből már 1,8 millió forintot teljesítettek. A munkaverseny eredményeként a szegedi üzemegység első féléves tervét 104,6 százalékra teljesítette. A nehéz helyzetekben különösen Tóth Gyula, Kiss Ferenc és Szabó József brigádjai dolgoztak a legeredményesebben ők összesen 2 ezer méterrel fúrtak többet a tervezettnél. A munkarensemyben legjobban helytállt olajbányászokat jelentős anyagi és erkölcsi elismerésben részesítik. Az elmúlt időszakban, április 4-én és a bányásznap tiszteletére több száz olajbányász kapott elismerő oklevelet, jelvényt, sőt miniszteri és kormánykitüntetést is. Itt, az alföldi területeken az olajbányászok 1,3 millió forint jutalomban részesültek, a XVI. bányásznap szegedi ünnepségén két szegedi fúrómester miniszteri kitüntetést, a jól dolgozó olajbányászok 140 ezer forint jutalmat vehettek át. Ma az olajbányászok úttörő munkát végeznek szakmájukban az Alföldön. Mindennapi munkájukat a természeti erőkön kívül számos szociális probléma is nehezíti. Például előbb-utóbb meg kell oldani a lakásgondot. A Kőolaj- és Gázipari Tröszt megvizsgálta a helyzetet és elhatározta, hogy segít megoldani a problémákat számos központi kutatási helyen lakásokat épít dolgozói részére. MATKÓ ISTVÁN Tanévnyitó a József Attila Tudományegyetemen Tegnap, az egyetem Dugonics téri aulájában délelőtt 11 órai kezdettel megtartott ünnepséggel megkezdődött a Szegedi József Attila Tudományegyetem új tanéve A tanévnyitó ünnepséget , amelyen megjelent Siklós János, a megyei pártbizottság titkára, Sipos Géza, a szegedi városi pártbizottság titkára is, dr. Szabó Zoltán, az egyetem rektora nyitotta meg. Beszédében ismertette azokat az eredményeket, amelyeket az egyetem az elmúlt tanévben ért el Elmondotta többek között, hogy az Újszegeden felépült új leánydiákotthon igen nagy segítséget nyújt a hallgatók lakásgondjainak enyhítésében. Ezután az egyetem vezetésében beállott változásokat ismertette, majd dr. Búza László akadémikusnak, az egyetem most nyugalomba vonuló, nemzetközi hírű professzorának átnyújtotta az egyetem József Attila emlékérmét. A rektor befejezésül az új elsőéves hallgatókat köszöntötte, jó munkát kívánva nekik egyetemi tanulmányaikhoz. Ezután dr. Márta Tereztc egyetemi docens, a József Attila Tudományegyetem pártbizottságának titkára mondott üdvözlő beszédet, majd sor került az arany- és gyémántdiplomák átadására. Az Állam- és Jogtudományi Kar tanácsa nevében dr. Kemenes Béla dékán, dr. Langsch József nyugalmazott jogásznak gyémántdiplomát, dr. Várfalvi Mór és dr. Schweiger Béla nyugdíjas ügyvédeknek aranydiplomát adott át. A Bölcsészettudományi Kar dékánhelyettese, dr. Ágoston György, Zombori Andor nyugalmazott tanárt tüntette ki gyémántdiplomával. A kitüntetettek nevében a tanévnyitó ünnepségen személyesen is megjelent dr. Langsch József mondott köszönetet. Egyik táblán sorol már az árpa , a másikon vetnek A szentesi járás több községében, Cserebökényben, Eperjesen és a város területén is megkezdődött a búza vetése. A korábban elvetett ősziek viszont már sorolnak, minden területen szép a kelés. Képünk a szentesi Alkotmány Tsz-ben készült, ahol a nevek éjjel-nappal dolgoznak. Egy-egy fEnyedi 7. felvételes tábla bevetése után éjszakai műszakban kerül sor a magtakarásra és a traktorosok a szántást is két műszakban folytatják. Képünkön: Eke István gépvezető és Virág Antal tsz-tag veti az őszi gabonát. Több lesz a növényvédő szer Csütörtökön növényvédelmi ankétot és gépbemutatót tartottak a velencei növényvédő állomáson, ahol Jelinek Fái, az Agrotröszt osztályvezetője elmondta, hogy már az első negyedévben 15-70 ezer tonna különféle növényvédő szer áll majd a közös gazdaságok rendelkezésére. Lesz elegendő rézgálic és gombaölő szer is. f~Hazánk nemzetközi kapcsolatai A arabijat al-magarijat! arbijat al-magarijat! „Éljen az arab—magyar barátság!” — a magyar kormány elnöke sokszor hallhatta az ütemesen kiáltott jelszót emlékezetes februári afrikai-ázsiai körútjának első állomásain. Indiában, a delhi híres „Vörös Erődben" forró hangulatú indiai—magyar barátsági gyűlésen nagy tömegek köszöntötték a távoli kis Magyarország képviselőit. Dar es Salaamban tam-tam dobok pergése közben hangzott fel a magyar himnusz, a dobok ritmusa szinte Afrika szívverését jelképezte, a tanzániai fővárosban a magyar delegáció fogadtatása olyan volt, hogy némi költői (vagy újságírói) túlzással azt lehetett mondani: Afrika szívébe fogadja a barátként érkező magyarokat... Tudatosan emlékeztetünk a Kállai Gyula vezette kormányküldöttség afrikai és ázsiai útjára, amikor azt kívánjuk elemezni, hogyan alakul a Magyar Népköztársaság és a fejlődő országok, a gyarmati sorból nemrég kiemelkedett új államok viszonya. Tartósaknak ígérkező érzelmi szálak is szövődtek ekkor, túl azon, hogy szocializmust építő hazánk diplomáciája a nemzetközi érintkezés hivatalos és hagyományos módjait is fokozatosan megteremtette már a fiatal, nemrég kialakult új országokkal és hogy kulturális, vagy külkereskedelmi, gazdasági kapcsolataink már kialakulóban voltak. Általában elmondhatjuk: a Magyar Népköztársaság kapcsolatai kedvezően fejlődnek a gyarmati uralom alól felszabadult ázsiai és afrikai országokkal. Joggal hivatkozhatott Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára a legutóbbi, UPI hírügynökség tudósítójának adott, és nagy nemzetközi feltűnést keltő nyilatkozatában arra, hogy hazánk és a gyarmati elnyomás alól felszabadult országok politikai, diplomáciai kapcsolatai ezen a plattformon bontakoznak ki: közös ellenségünk az imperializmus, közös érdekünk a béke. Ami pedig a gazdasági kapcsolatokat illeti, azok a kölcsönös előnyök biztosítására alapozódnak és fejlődnek további Aligha kell bizonyítani, hogy a fiatal ázsiai és afrikai országok politikai függetlenségét, önálló állami létét változatlanul veszélyezteti az imperializmus, amely egyes esetekben az agresszió legbarbárabb eszközeitől sem riad vissza, máskor „csak” a neokolonializmus rugalmasabb módszereihez folyamodik. Az Egyesült Államok vietnami népirtó háborúja láttán az ázsiai és afrikai tömegek előtt világossá válik: az amerikai imperializmus nem hajlandó még feladni dél-vietnami pozícióit, hallani sem akar arról, hogy Dél-Vietnam népe maga vegye kezébe sorsa irányítását. Hazánk és az egykori gyarmatok helyén alakult új országok kormányainak politikai, diplomáciai kapcsolatai lehetővé teszik, hogy az antiimperialista frontnak ma legfontosabb szakaszán, éppen a vietnami háború megítélésének és elítélésének szakaszán politikai akciókra, diplomáciai kezdeményezésekre sor kerülhessen. Persze nem túlozhatjuk el ezek jelentőségét, hiszen kis ország vagyunk és a fejlődő országok legtöbbje sem képvisel számottevő erőt, mégis azt kell mondanunk, hogy egyegy közös antiimperialista állásfoglalás, például a vietnami háború dolgában a nézetek azonosságának bizonyítása nem marad hatástalan. Erkölcsi, politikai támogatást jelent a harcban álló vietnami népnek, hozzájárul az amerikai ágreszszív politika elszigeteléséhez, követendő például szolgál más fejlődő országok álláspontjának kialakításához. A Magyar Népköztársaság egyre hasznosabb segítséget tud nyújtani — saját erőgyarapodásunk arányában — az egykori gyarmati országok,nak ahhoz is, hogy nemzetgazdaságukat függetleníteni tudják az imperialista hatalmak gazdasági uralma alól, hogy lazítsanak azokon a fojtogatóan szoros kötelékeken, amelyek általában a korábbi gyarmattartó hatalomhoz fűzik kialakulóban levő gazdasági életüket Mindenekfelett pedig, mint minden szocialista ország a fejlődő országokkal kiépülő gazdasági kapcsolataiban, hazánk is arra törekszik, hogy messzemenően figyelembe vegye a gyarmati sorból felszabadult ország népének igazi érdekeit. Ugyanakkor a gazdasági kapcsolatokban a kölcsönös előnyök érvényesülnek: számos esetben a népgazdaságunk számára fontos nyersanyagokhoz jutunk, egynéhányszor pedig (mint Etiópia, vagy Kuwait példájában) exportunk a fizetési mérleg javítását eredményezi Amikor hoszszúlejáratú hitelt nyújtunk a fejlődő országoknak, ezt belső erőforrásainkból, nem pedig devizakészletünkből fedezzük, így népgazdaságunknak ez nem jelent számottevő megterhelést Különösen kedvezően fejlődnek a Magyar Népköztársaság gazdasági kapcsolatai Indiával, az Egyesült Arab Köztársasággal, Algériával vagy éppen Iránnal, amelynek uralkodója, Mohammad Reza Pahlavi sah a napokban tett hivatalos látogatást hazánkba. Az említett afrikai-ázsiai körút alkalmával a magyar kormánydelegáció fontos gazdasági egyezményeket kötött az Egyesült Arab Köztársaságban, Etiópiában, Indiában, hasonló megállapodásokat készített elő Tanzániában és Kuwaitban, ezek nyomán az árucsere bővül az említett országokkal .Az EAK-kal, a kétoldalú forgalom 1965- ben körülbelül 26 millió dollárt ért el, az Indiától lebonyolított árucseréről meg kell jegyezni, hogy gépipari termékeink fontos elhelyezési piaca, ahová még jelentős mennyiségben szállítunk hengerelt árut vegyipari cikkeket, gyógyszereket is. A magyar—indiai export-import értéke egyetlen esztendőben mintegy 37 millió dollár. Visszatérve a politikai kapcsolatokra, csak örvendetesnek mondhatjuk azt a tényt, hogy az állandóan fejlődő és bővülő diplomáciai érintkezésen (1965-ben Libanonnal, Mauritániával, Ugandával és Pakisztánnal vette fel a diplomáciai kapcsolatot nagykövetségi szinten a Magyar Népköztársaság), a „személyes diplomáciai eredményesnek bizonyuló módszere egyre több államférfi magyarországi látogatását és mind több magyar vezetőnek a fejlődő országokban tett utazását hozza magával. A legutóbbi időkben Sekou Touré-tól, Guinea elnökétől Li Kuang-ju singapore-i miniszterelnökön át Khaled Al Maszud Al Fhenak kuvaiti oktatásügyi miniszterig számos vendége volt Budapestnek, a magyar kormánynak, de bízvást mondhatjuk az egész magyar népnek, a felszabadult, egykori gyarmati országok politikusai közül. PÁLFY József