Csongrád Megyei Hírlap, 1967. január (12. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-01 / 1. szám
_2__ Március 19. választások (Folytatás az 1. oldalról.) Jóságnak a kifogások elbírálására vonatkozó határozatai alapján a tanács végrehajtó bizottsága legkésőbb március 2-ig állítja össze a választók végleges névjegyzékét. Ezt 1967. március 3-a és 7-e között kell közszemlére tenni. Ha választójogosult személy a névjegyzék összeállítását követően megváltoztatja állandó lakóhelyét, az új lakóhelye szerint illetékes tanács végrehajtó bizottságától kérheti felvételét a választók névjegyzékébe. A kérelemhez csatolni kell a korábbi lakóhely szerint illetékes végrehajtó bizottság által kiadott igazolást arról, hogy a kérelmezőt a választók névjegyzékébe felvették. (MTI) Dr. Bozó Sándornak, a megyei tanács vb-titkárának nyilatkozata Felkerestük dr. Bozó Sándort, a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkárát, hogy az 1967. március 19-ére kitűzött választás előkészítő munkáiról tájékoztassa lapunk olvasóit. Bozó Sándor elvtárs a következőket mondotta el nyilatkozatában: — Az 1967. évi országgyűlési és tanácstagi választások előkészítéseként a tanácsok felülvizsgálták a választókerületeket, s egyrészt a természetes csökkentést figyelembe véve, másrészt a törvényes csökkentés alapján alakították ki a választókerületek területét és állapították meg a választókerületek számát. A megye lakosságának száma ugyanis az 1960. évi népszámlálás óta mintegy 14 ezer fővel csökkent. Emellett az 1966. évi III. törvény módosította a választókerületek kialakításának módját. Ismeretes, hogy az 1966. évi III. törvény alapján az országgyűlési képviselőket is — a korábbi lajstromos rendszer helyett — a területi elvek szerint kell választani ugyanúgy, mint a tanácstagokat már 1954 óta. Megyénkben 1963-ban, a legutolsó választáson 14 országgyűlési képviselőt és 7 pótképviselőt választottak. Most az Elnöki Tanács a megyében 12, Szegeden 4 országgyűlési választókerületet állapított meg. A megyében eszerint a szegedi járásban 4, Csongrádon 1, Szentesen 1, a szentesi járásban 2, Vásárhelyen 2, Makón 1 és a makói járásban 1 országgyűlési választókerület lett kialakítva. Csökkent a megyében, de Szegeden is a tanácstagi választókerületek száma: a megyében 2702 (1963-ban 3154 volt), Szegeden 263 (1963-ban 295 volt) tanácstagi választókerület alakult, s így Csongrád megyében összesen 2965 megyei, járási, városi, kerületi és községi tanácstag megválasztására kerül sor az 1963-as 3449 tanácstaggal szemben. A csökkenés a megyében 452, Szegeden 32. Ezek szerint a megyében kialakított 2702 választókerületből 71 a megyei, 155 a járási (a makói járásban 46, a szentesiben 50, a szegediben 59), 322 a városi (Csongrádon 61, Vásárhelyen 100, Makón 30, Szentesen 81), 2154 a községi (a makói járásban 453, a szentesiben 536, a szegediben 1165) választókerületek száma. Szegeden pedig 87 megyei jogú városi tanácsi és 176 kerületi tanácstagi választókerületet alakítottak ki. A választási törvény alapján január 2-án, hétfőn kezdődik megyénk területén a választással kapcsolatos összeíró munka. Ez igen nagy feladatot jelent, mivel körülbelül 304 ezer választópolgárt kell összeírni a megyében, közülük mintegy 75 ezret a megyeszékhelyen. Az összeírás lebonyolítására közel 1300 összeíró biztost jelöltek ki az illetékes tanácsok végrehajtó bizottságai. Közülük mintegy 170-en dolgoznak a megyeszékhelyen. Az összeíró biztosokat a községi és városi vb elnökök január 2-ára hívták össze, s tájékoztatják őket az összeírási munka lebonyolításáról. Ezt követően már hétfőn megkezdődik az összeírás a megyében, ami azt jelenti, hogy január 11-ig minden választópolgárt felkeresnek lakóhelyén. Kérjük a lakosságot, hogy támogassák az összeíró biztosokat munkájukban, az összeírólapot töltsék ki, illetve kitöltéséhez adják meg a szükséges felvilágosítást. Az összeírólapok alapján készül majd el a választók névjegyzéke — fejezte be nyilatkozatát Bozó Sándor elvtárs. 1966-ban az átlagosnál több volt a csapadék A búcsúzó óesztendő időjárásának mérlegéről dr. Berkes Zoltán, a Meteorológiai Intézet távprognózisosztályának vezetője tájékoztatta a Magyar Távirati Iroda munkatársát. Az 196-os év már a 11 éves naptevékenységi periódus emelkedő ágában foglalt helyet, s ennek megfelelően az időjárási változások a szokottnál gyorsabb lefolyásnak voltak. Ebben a periódusszakaszban a feljegyzések szerint ritka a szigorú tél. E tekintetben tehát „szabályos" volt az idei időjárás, bár néhány érdekes rekordot is feljegyeztek a meteorológusok. A februárok sokévi középhőmérsékleti átlaga plusz 1 fok, s az idei 7,1 fokot produkált. Az idei februárt méltán nevezhetjük az utóbbi évszázadok téli melegrekorderének. A nyár rosszul vizsgázott: sok volt a csapadék, kevés a napfény. A csapadéknormákat az idei nyár az ország délnyugati tájain másfélszeresen, Baja és Dobogókő vidékén pedig kétszeresen teljesítette túl. A rendkívül meleg és szép idő október 27-ig tartott, s a sövények jó része másodszor, illetve harmadszor virágzott ki. A november és a december általában enyhe jellegű volt és csapadékos. Az időjárás ez évi csapadékmérlege kereken 20 százalékkal haladta túl a sokévi átlagot. Dr. Berkes Zoltán végül közölte: az óév utolsó napjainak enyhe időjárása valószínűleg január első felére is átterjed. (MTI) :, Benne vagyunk a 11 éves napfolttevékenységi periódusban ÜT: A február jól, a nyár rosszul vizsgázott is. Január első napjaiban enyhe időre számíthatunk Nyugalomba vonult dr. Bereinek Péter Tegnap, szombaton délelőtt meghitt ünnepség keretében köszöntek el a MÁV Szegedi Igazgatóságán 44 évi orvosegészségügyi szolgálat után dr. Beretzk Péter MÁV-főorvostól. Ez alkalomból meleg szeretettel köszöntötte Kiss Károly, a MÁV Szegedi Igazgatóságának vezetője. Dr. Beretzk Péter mint pályaorvos kezdte munkáját, s több mint négy évtized alatt sokat tett a MÁV egészségügyének fejlődéséért. Kiváló egészségügyi dolgozó és érdemes orvos. E munka mellett szabad idejét a biológiai kutatásokra fordította. Mint ornitológus, nemzetközi hírre tett szert tudományos munkásságával. Nevéhez fűződik Fehértó élővilágának feltárása, s annak gazdag gyűjteményű bemutatása. Kiváló munkásságért kapta a biológiai tudományok kandidátusa tudományos fokozatot, s a címzetes egyetemi tanár címet. Kétszer kapott kormánykitüntetést. A Munka Érdemrend arany fokozata és a Szocialista Munkáért Érdemérem, tulajdonosa. A MÁV főorvosi hivatalában rendezett búcsúztatásán dr. Zápori Dezső, a MÁV egészségügyi főcsoport vezetője méltatta munkásságát. Ott voltak a MÁV társadalmi szerveinek képviselői, a kollégák és közvetlen munkatársai, akik ajándékokkal fejezték ki köszönetüket dr. Beretzk Péternek a több mint négy évtizedes orvosi szolgálatért. HÍRLAP 1967. JANUÁR 1., VASÁRNAP Honvédsír a temetőben Kővágóörsről hozott levelet a posta, özv. Horváth Lajosné küldte. Nehézkes betűs köszönetet rebegtek ismeretlen jótevők szíves gondoskodásááért. Horváthné ugyanis hosszú évek után Vásárhelyre látogatott, hogy halottak napja alkalmával felkeresse a második világháborúban elhunyt férje sírját az evangélikus temetőben. Szorongva járt a sírok közt, vajon megtalálja-e a keresett sírhantot. S íme, a gondozatlannak hitt síron friss zöldet, virágot talált. A levél alapján mi is felkerestük az evangélikus temetőt. — Itt nyugszik Horváth Lajos — mutatott Tódor Flórián temetőőr az egyik sírkőre, amelyet zöld koszorú övezett, a szédummal befuttatott sírhanton pedig krizanténbokor, pünkösdi szegfű és bukszus. — A Vöröslobogó utcai iskola úttörői ültették. Időnként kijárnak ide és a gondozatlan gazdátlan sírokat segítenek ápolni. Nagyon kedves gyermekek. Odajönek hozzám: csőszbácsi, adjon már egy lapátot. Csőszbácsi, mutassa már meg, hogyan kell a sírt beültetni, a hantot eligazítani. És én szívsen segítek nekik. " Nagyon megható szíves igyekezetük. Horváth Lajos honvéd sírját nem növi be a gaz. Apró kis kezek gondozzák, s a frissen ültetett zöld növények lassan benövik a sírra helyezett rozsdás sisakot... kovács . Beszélgetés Mezősi Józseffel, az Alföldi Kőolajfúrási Üzem igazgatójával Csongrád megye rendelkezik az országban legnagyobb kőolaj- és földgázkészletekkel A második ötéves tervidőszakában országunk energiamérlegében a szénhidrogének részaránya 23-ról 29 százalékra növekedett. Ez nemcsak azt jelenti, hogy a hőerőművek, a vaskohászat, az üveggyárak, a vegyikombinátok egy részének energiaszükségletét szénhidrogénalapú fűtőanyaggal, vagy alapanyaggal látják el, hanem azt is, hogy a meglevő és a létesítendő földgáz-távvezetékekkel a szénhidrogéntelepek mentén elhelyezkedő városok, ipariegyedek, falvak, községek lakosságának kommunális gázszükségletét is biztosítják. A hagyományos földgáz- és kőolajkészletekkel rendelkező területek mellett a második ötéves terv időszakában igen jelentősen megnövekedett az alföldi kőolaj- és földgáztermelés. Az alföldi szénhidrogénkutatással kapcsolatos kérdéseinkkel Mezősi József elvtárshoz, az Alföldi Kőolajfúrási Üzem igazgatójához fordultunk. Mit jelent az, hogy a szénhidrogén-kutatás és -termelés súlypontja Dél-Zalából a Nagyalföldre tolódott át? — Magyarország területén komoly kőolajkutatás tulajdonképpen 1917-ben indult meg a dél-zalai területen. A dél-alföldi területen csak 1940 őszén adott engedélyt a magyar állam egy német cég részére kőolajkutatás céljából. 1945-ben hazánkban nyolc helyen ismertünk kőolaj- és földgáz-előfordulást. Az olajmezők állami kezelésbe vétele után indult meg lényegében a nagyarányú munka. A részmedencékre való bontás ősföldrajzi és szerkezeti szempontok figyelembevételével lehetővé tette Magyarországon első ízben a reményben a kőolaj-és földgázvagyon reális becslését és a kutatások mai koncepcióinak kialakítását. Így dőlt el az, hogy a szénhidrogének felkutatására igen nagy a lehetőség a Nagyalföldön és ezért a kutatás súlypontja a Dunántúlról a Nagyalföldre helyeződött át Ennek a kezdete 1957-re esik és azóta a következő helyeken találtunk szénhidrogént: Törtei, Kaba, Tatárülés, Nagykőrös, Pusztaföldvár, Hajdúszoboszló, Szandaszöllős, Kisújszállás, Fedémes, Battonya, Ebes, Pusztaszöllős, Mezőhegyes, Üllés, Soltvadkert, Szánk, Nagykörű és Algyő. # Milyen helyet foglal el a szegedi medence a nagyalföldi szénhidrogén-kutatásban? — A szegedi medence Szegedet és közvetlen környékét, Kiskundorozsma és Szánk területét foglalja magába. E szerkezetek közül a szeged—algyői szerkezet a legnagyobb jelentőségű. Hazánkban a kőolaj-földgáz anyakőzetének általánosan elfogadott, illetve feltételezett pannon agyagmárka rétegeket itt 2500—3000 méteres mélységig harántoltuk. A medencében a szeizmikus mérések alapján még hatezer méter mélységben is feltételezhető üledékes eredetű rétegek. Tehát a mező geológiai értéke nemcsak területi nagyságában rejlik, hanem abban is, hogy különböző mélységekben, egymástól függetlenül több olaj- és gáztelephely található. Ezért elmondhatjuk, hogy a szegedi medence a Nagyalföld medencerészei közül is a legkedvezőbb helyzetet foglalja el. Az algyői szerkezet megismerése és folyamatos feltárása a záloga a szegedi medence perspektivikus kutatásának. A szerkezet szénhidrogén-készlete megfelel a hajdúszoboszlói földgáz és a nagylengyeli kőolaj együttes mennyiségének. Kijelenthet jük, hogy országos viszonylatban Csongrád megye rendelkezik összességében a legnagyobb kőolaj- és földgázkészletekkel és várható, hogy ezek a készletek még tovább bővülnek. Természetesen a földtani ismeretanyag bővülésével, a megismerés előrehaladásával az eddig kevésbé perspektivikusnak mondott területek kutatásai is előtérbe kerülhetnek, sőt elfoglalhatják a szegedi medence helyét . Milyen sajátos műszaki, geológiai és természeti akadályokat kell legyőzni a szegedi medencében? — A szegedi medence kutatásainál igen sok nehézséggel találkoztunk és találkozünk. A geológiai és a rétegtani viszonyok eléggé sajátosak. Talán első helyen említeném azt hogy ebben a medencében a tároló kőzetek túlnyomásosak. A kutatófúrás tevékenység során feltételeztük azt, hogy iszapveszteségre hajlamos kőzeteket is fogunk harántolni, így a béléscsövezést ehhez terveztük, a béléscsövek nem kielégítő minősége miatt azonban az ideálisnak nevezhető kútszerkezeten módosítás vált szükségessé. Komoly problémát jelentett és jelent még a kitűzött fúrópontok megfúrása és kivizsgálása a nehéz terepviszonyok miatt. A nyári időszakot leszámítva ebben a medencében a munkaviszonyok rendkívül nehezek. Ezért a legnehezebben megközelíthető pontokhoz az üzem saját kezdeményezésére utakat építtet. Milyen eredményeket hozott az 1968-as év üzemi szinten? — 1966-ban 193 ezer méter fúrási munkálatait végeztük el az Alföldön. 735 réteget vizsgáltunk ki. Teljes termelési értékünk 507 millió forint. A terveket tehát túlteljesítettük, a költségszintünk pedig a tervezetthez képest több mint egy százalékkal csökkent. Ezeket az eredményeket elsősorban a jó munkaszervezésnek, valamint a kongresszusi munkaversenynek köszönhetjük. Igen örvendetes a költségszint csökkenése, hiszen mi nagyértékű berendezésekkel dolgozunk. Egy nagy mélységű fúróberendezés értéke körülbelül 25 millió forint, egy-egy lefúrt költsége pedig a mélységtől, valamint a különböző kútkiképzéstől függően 4—10 millió forint. Természetesen van olyan nagy mélységű fúrásunk is, melynek a költsége meghaladja a 20 millió forintot. Ami konkrétan az algyői szerkezet kutatását illeti, 1966-ban a fúróberendezések számát 13-ra, a lyukbefejező berendezések számát pedig 8-ra emeltük. Az év végéig 19 fúrást fejeztünk be és 13 helyen végeztünk még fúrási munkálatokat. 1966-ban olajoskút lett a Tápé 1, az Algyő 2, 3, 5, 7, 9, 12, 13, vagy Túlnyomásos kőzetek, nehéz terepviszonyok B193 ezer méter fúrás 1966-ban H Mi a gázfáklya ? □ Legfontosabb feladat: dokumentálni az algyői szerkezet értékét B növelik a berendezések számát B Gondoskodás a munkásokról lamint a Deszkkutak, és gázos lett az Algyő 1 és 4-es számú kút ' . A harmadik ötéves terv idején az energiamérlegben a szénhidrogének részarányának 37—39 százalékra kell emelkedni. Hogyan kívánja ezt elősegíteni üzemük 1967. évi munkájával? — Az 1967-es esztendő az első olyan év, amikor pontos felmérés alapján dokumentálni kell az algyői szerkezet jelenlegi értékét Ennek a határideje 1967. október 31., az 1967. augusztus 31-i állapotnak megfelelően. Ez azt jelenti, hogy az általunk feltárt földgáz- és kőolajkészletek számadatait a népgazdasági szintű tervezés rendelkezésére kell bocsátani. 1967. évi legfontosabb feladatunk tehát az algyői szerkezettel függ össze. E feladat szolgálatába állítjuuk a kutató- és fúrótevékenységet. Gyakorlatilag ez azt jeelenti, hogy augusztus 31-ng az algyői szerkezetre 80 fúrást kell fúrni. Ezeknek a kutaknak az adatai alapján kell elkészíteni a földtani zárójelentést E nagyarányú munka érdekében az első negyedévben a Dunántúli Kőolajfúrási Üzem három fúróberendezését az Alföldre irányítják, amelyek közül egy az algyői szerkezeten fog dolgozni. Így itt az összes fúróberendezések száma 14 lesz, a lyukbefejező berendezések száma pedig tízre emelkedik. 9 Történik-e változás a munkásokról való gondoskodásban, javulnak-e a munka-és szociális körülmények 1967-ben? — A berendezéseknek az algyői medencébe való koncentrálása magával hozta és hozza a munkáslétszám nagyarányú átcsoportosítását i£. Ezzel párhuzamosan üzemünk megfelelő ütemben létre is hozta a szükséges szociális létesítményeket. 1967-ben azonban még nagyobb erővel törekszünk dolgozóink munka- és szociális körülményeinek a megjavítására. Az év végére elkészítünk egy 600 fős ideiglenes munkásszállót, mivel az 1000 fős, szállodai kivitelben készülő munkásszálló csak 1969 végére lesz meg. Ebben az évben elkészül egy kultúrhelyiség is. 1970 végére tervezzük az új, 600 főt magába foglaló irodaépület elkészítését. A tervek szerint 1972-ig ezer lakás épül Szegeden, illetve Szeged környékén az olajbányászok számára. Ehhez a nagyarányú munkához már most hozzákezdünk, ami azt jelenti, hogy dolgozóink munka- és szociális körülményeiben 1967-ben is jelentős javulásra számíthatunk. Megragadom az alkalmat, hogy az újság hasábjain keresztül is köszönetet mondjak a megyei és a szegedi városi párt-, tanácsi és egyéb szerveknek a szénhidrogén-kutatás elősegítéséért, dolgozóink szociális körülményeinek javításáért. Kérjük, hogy a jövőben is támogassanak minket munkánkban. ORAVEC JÁNOS Zrínyi felvételei