Csongrád Megyei Hírlap, 1967. február (12. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-23 / 46. szám
2 folytatás az 1. oldalról.Emelés tizenhárom-tizenöt százalékos, a reáljövedelem tizennégy-tizenhat százalékos növelését irányozza elő. A III. ötéves terv első éve, az 1960-as népgazdasági terv kedvező eredményekkel zárult. Az ipari termelés hét százalékkal, a mezőgazdasági termelés több, mint öt százalékkal, a nemzeti jövedelem hat százalékkal nőtt az előző évihez képest. Az ipari termelés növekedésének 80 százaléka a termelékenység növekedéséből származott A munkások és alkalmazottak átlagkeresete négy és fél százalékkal emelkedett. A múlt év eredményei alapján az állami iparban az idén körülbelül száznegyvenmillió forinttal nagyobb nyereségrészesedést fizetnek ki, mint tavaly. A szövetkezeti parasztság személyi jövedelme — a termeléssel arányosan — szintén növekedett. Az életszínvonal emelkedésének kérdését a legnagyobb felelősséggel kell mindenkor kezelni. Nemcsak valljuk, de a gyakorlat igazolja nálunk, hogy a szocializmus építése együtt jár a dolgozók életszínvonalának rendszeres emelkedésével. Erre mindig akkor kerül sor, amikor a termelés növekedésével, a gazdaságosság javításával a feltételek megteremtődnek. Ez függ a vezetéstől, de nem kisebb mértékben a dolgozók, munkások, parasztok, mérnökök, tudományos kutatók munkájától, s annak hatékonyságától. Választásainkra egyébként sem az ígérgetések a jellemzőek, de ezt az alkalmat is fel kell használnunk arra, hogy erősítsük annak felismerését, hogy elosztani csak azt lehet, amit megtermelünk, és egyének is, csoportok is annak mértékében jelentkezhetnek igényeikkel a közös asztalnál, amilyen mértékben maguk is hozzájárulnak annak megteremtéséhez. hat. A társadalmi szervezetek, a dolgozók támogatása hatalmas alkotó erőt szabadít fel és biztosít a gazdasági vezetők számára és nélkülözhetetlen a reformmal kapcsolatos feladatok jó megoldásához. Kádár elvtárs itt utalt arra, hogy a gazdasági építőmunka ma hazánkban a szocialista forradalom előrevitelének központi kérdése, s ezért a pártszervezeteknek, valamint a tömegszervezeteknek ezután is ennek megfelelően kell azokkal foglalkozni. Hatáskörük és felelősségük e téren a reform bevezetése után növekedni fog, mert az üzemek önállóságának és hatáskörének növekedésével ez együttjár. Az érdemi befolyásolás lehetősége részükről nagyobb lesz, csökken azoknak a gazdasági ügyeknek száma, amelyeket „fent” és távol, s növekszik azoknak a száma, amelyeket helyben fognak eldönteni. — Részben általános agrárpolitikánkból adódóan, s részben a gazdasági reformmal összefüggésben sok fontos állásfoglalás történt a kongresszuson a mezőgazdasággal, a termelőszövetkezetekkel kapcsolatban. További lépések egyikeként a tavaszszal összeül a termelőszövetkezetek országos kongreszszusa. Ott majd megtárgyalják, hogyan alakul a termelőszövetkezetek élete, munkája a módosult feltételek között. Az utóbbi időben számos olyan intézkedés történt, amely kedvezőbb feltételeket teremt az eddiginél a termelőszövetkezetek munkájához. A tanácsok szerepéről — A szorosan vett választási kérdések közül még egyről kívánok szólni — folytatta Kádár elvtárs. — Március 19-én népünk a tanácsokat is újjáválasztja. Mint a jelölések összesített adatai mutatják, 85 ezer tanácstagot fogunk megválasztani. Már maga a puszta szám is jelzi, hogy közéletünk milyen fontos kérdéséről van szó. A tanácsok, amelyek egyidejűleg néphatalmi, közigazgatási szervek, s bizonyos vonatkozásban tömegszervezetekként is működnek, rendszerünk sarokpilléreit alkotják. Ha az ország gazdasági fejlődéséről beszélünk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a jelentékeny gazdasági működést is kifejtő, s a területi fejlesztés kérdésében még nagyobb szerepet játszó tanácsokat. Ha a dolgozók életkörülményeinek javításáról szólunk, nem mellőzhetők a tanácsok, amelyek a közművek, utak és lakások karbantartásában és sokféle szolgáltatás tekintetében a dolgozó milliók mindennapi problémáival foglalkoznak. Városaink, falvaink általános fejlesztése, szépítése és kultúrája a legszorosabban összefügg a tanácsok munkájával. A tanácsok sokak által nem egészen jól megítélt úgynevezett „helyi” munkát végeznek, de munkájuk együttesen nem kismértékben hat az egész ország arculatára, az egész nép életére. Erre való tekintettel a gazdaságvezetési reform egyik lényeges eleme a tanácsok munkájában az önállóság növelése, a hatáskör bővítése gazdasági és nemcsak gazdasági területen. Ezzel kíván kormányzatunk a tanácsokban dolgozók számára is jobb munkafeltételeket biztosítani. Népünk támogassa a tanácstag-jelölteket szavazatával, s majd munkájukban is megbecsülésével, mert a közügyek fontos területén vár reájuk nagy és felelősségteljes feladat, legnagyobb éberségre és az erőszakkal való szembeszegülésre késztetik a népeket. Az Amerikai Egyesült Államok költségvetése az idén meghaladja a százmilliárd dollárt, s ennek ötvenhat százaléka katonai kiadások fedezésére szolgál. Az USA világszerte katonai támaszpontokat tart fenn, s jelenleg határaitól sok ezer kilométerre barbár háborút folytat a vietnami nép ellen. Közel félmillió megszálló katonával operál Dél-Vietnamban, és naponta agressziót követ el a szuverén Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen. — Az Egyesült Államok a vietnami nép ellen elkövetett agresszióval és háborújával kihívta maga ellen az egész világ haladó embereinek felháborodását és elszigetelődött még saját szövetségesei között is — jelentette ki Kádár János, s hangsúlyozta: — A vietnami nép harca igazságos, a világ minden haladó embere velük van, Vietnam sohasem lesz az amerikaiaké, és a népek előbb-utóbb rá fogják az USA imperializmust kényszeríteni arra, hogy eltávozzon onnan, és érvényesülni fog a vietnami nép elidegeníthetetlen önrendelkezési joga. A nemzetközi helyzetet bonyolítják, az imperialistákat bátorítják, a vietnami nép megsegítését nehezítik a Kínai Népköztársaságban kibontakozott események. A kínai eseményekről Mao elnök és követőinek irányzata nemzetközi síkon már évek óta a kommunista pártok és a szocialista országok egysége ellen, a vietnami nép támogatásának öszszehangolása ellen lép fel, és rágalmazó hadjáratot folytat a szocialista országok és testvérpártok többsége, különösképpen a Szovjetunió és vezetői ellen. A Kínai Népköztársaságon belül Mao elnök és követői hatalmi harcot folytatnak és le akarnak számolni mindazokkal, akik szembekerültek politikájukkal. Mindez joggal nyugtalanítja és aggodalommal tölti el a világ haladó embereit A Magyar Szocialista Munkáspárt is sajnálatosnak tartja ezeket az eseményeket r rokonszenvet érez a kínai munkásosztály és dolgozó nép iránt. Bízunk abban, hogy a kínai kommunisták végül is leküzdik a kommunizmustól idegen törekvéseket, és helyreáll egységünk a marxizmus -leninizmus alapján, a Kínai Népköztársaság a szocialista forradalom útján halad tovább. Az imperialistáknak a pekingi eseményekkel kapcsolatos számvetése is tévesnek fog bizonyulni, mert Vietnam nem marad egyedül, a szocialista országok és a világ kommunista és munkáspártjai, az egész haladó emberiség folytatja harcát Vietnam megsegítéséért Kádár János elvtárs beszéde A gazdaságirányítási reform bevezetésének előkészítéséről Továbbiakban Kádár Já- Hogy akadnak olyan emnos a gazdaságirányítási teberek is a különböző terform bevezetésének előkéleteben, akiket ezek a kifeszítéséről beszélt tások nem nyugtatnak meg . Meggyőződésünk, hogy teljesen? Erre én azt mona reform előreviszi a szó dóm, ez nem is baj. socializmus ügyét és előrevipen ellenkezőleg. Nem akaszt nemzeti fejlődésünket, ránk mi mindenkit meg- Fokozatosan előre kell nyugtatni, bizonyos emberetörnünk a fejlettség magasabb szintjei felé, emelnünk kell hazánk szerepét és rangját a világgazdaságban. Ennek útja a műszaki fejlődés, a termelékenység, a jövedelmezőség energikusabb növelése. A reformmal kapcsolatos felvilágosító munka eredményeképp annak alapeszméje mind nagyobb megértésre, és mind szélesebb támogatásra talál. Ahogy minden új és nagy dolognál történni szokott, kezdetben a legkülönbözőbb félreértések és félremagyarázások is adódtak. Az ellenség, annak nyugati hírverői a „kapitalista gazdálkodás elemeinek felújításáról”, a gazdasági vezetők tömeges elbocsátásáról, munkanélküliségről és hasonlókról fecsegtek. Ezzel szemben az igazság az, hogy a gazdaságvezetési reform a szocialista tervgazdálkodásnak az új követelményeknek megfelelő továbbfejlesztése. A népgazdaság tervszerű fejlesztését az eddiginél lényegesen kisebb mértékben központi utasítással, és nagyobb mértékben közgazdasági eszközökkel fogjuk biztosítani. Éppen a rendelkezésre álló termelési eszközök hatékonyabb kihasználása érdekében növelni kell a termelőipari és mezőgazdasági üzemek önállóságát,, az eddiginél nagyobb szerepet kell biztosítani a kereslet és kínálat, a piac szabályozó szerepének. Más szóval: teljes mértékben a tényleges szükségletnek megfelelően kell termelni. Az általános kilátásokat illetően a fejlődést meghatározza maga a III. ötéves terv. A tervben mind a termelőeszközök, mind a fogyasztás és életszínvonal növelését irányoztuk elő és végrehajtása a jelenleginél nem kevesebb, hanem több munkaerő beállítását igényli a népgazdaságban. A gazdasági munkát közvetlenül irányító emberek az eddiginél lényegesen nagyobb mértékben végezhetnek ezután valóban alkotó munkát, a termelő munkát végzőknél pedig a szocialista bérezési elv hatékonyabban fog érvényesülni. Ez azt jelenti, hogy a biztosított alapbérnél több kereset jut azoknak, akik többet adnak munkájukkal a társadalomnak. A dolgozni akaró, a munkában helytálló gazdasági vezetőnek, munkásnak, parasztnak, alkalmazottnak, dolgozóink óriási többségének előnyösebb lesz a helyzete a gazdasági reform bevezetését követően. két nyugtalanítani szeretnénk. Nagyon egészséges dolog lesz az, és az illetőknek maguknak is jót tesz, ha nyugtalankodnak azok a kevesek, akik eddig a becsületesen dolgozók rovására, a munka imitálásával akartak és sajnos sok esetben tudtak is élni és boldogulni. A reform előkészítése a minisztériumok, a gazdasági szervek irányítóitól sok és jó munkát kíván a legközelebbi hónapokban. Mégis megemlítem, hogy az 1967-es év beruházásainak elosztásánál az egyes ágazatok, üzemek részéről, a szokottnál nagyobb rohamot vezettek új beruházások indításáért. Világos, ők tudták, ez az év az utolsó, amikor még az ágazat, az üzem komoly megterhelése nélkül „ingyen” lehet beruházáshoz jutni. Az ilyen törekvés a helyzetből következett, s emberileg érthető, de elfogadható nem volt, ezért a Tervhivatal, a kormány gazdasági bizottságba ezeket a „beruházási rohamokat” a népgazdaság érdekeinek megfelelően megfékezték és szabályozták. Sajnálatos, de az is előfordult, hogy olyan gazdasági vezetők, akiknek hatáskörükből le kell adni, vonakodva teszik ezt, sőt megtorlással élnek általuk irányított gazdasági vezetőkkel szemben azért, mert azok a Központi Bizottság, a Minisztertanács általános felhívása alapján már most önálló kezdeményezésekkel vagy elgondolásokkal lépnek fel Elítélendő az is, ha egyik-másik gazdasági vezető segíti ugyan a jobb és korszerűbb termékek térhódítását, de a fogyasztóra eközben nincsen tekintettel. Az ipari és mezőgazdasági üzemek, a termelőszövetkezetek vezetői készüljenek fel megfelelően az önállóbb és hatékonyabb gazdálkodás időszakára. Mérjék fel a követelményeket, amelyeknek üzemük eleget kell hogy tegyen a népgazdaság és a fogyasztók igényeinek megfelelően. Hasonlóképpen fel kell tárni a birtokukban levő termelőeszközök eddiginél jobb, hatékonyabb kihasználásának lehetőségeit, az úgynevezett belső tartalékokat. Ezt a munkát jól csak úgy végezhetik el a gazdasági vezetők, ha meglátásaikat és elgondolásaikat, a feladatokat megbeszélik munkatársaikkal, a szakemberekkel, a helyi párt-szakszervezeti, ifjúsági vezetőkkel, tanácsfunkcionáriusokkal, a munkásokkal, a termemelőszövetkezeti tagokTisztelt nagygyűlés! Kedves elvtársak! Mi békés viszonyok között élünk és választásokra készülünk, abban a meggyőződésben, hogy a választások során népünk jóváhagyja és szavazatával is megerősíti politikai törekvéseinket, a társadalmi célkitűzéseinket és a választások után megnövekedett erővel dolgozhatunk elérésükért. De ahogy mindenkor, így most is figyelembe kell vennünk a nemzetközi helyzetet. Külpolitikánk tartós és elvi alapokon nyugszik, nem rögtönözhetünk, nem követhetünk ideiglenes és ingadozó, konjunkturális elgondolásokat, mert feladatunk is állandó. Védelmezzük nemzeti függetlenségünket, országunk szuverenitását, népünk szocialista vívmányait és békéjét. Ennek megfelelően harcban állunk az imperializmussal, minden agresszióval, és vállvetve küzdünk mindazokkal, akik határainkon kívül, szerte a világon a békéért, a népek függetlenségéért, barátságáért, egyenjogúságáért küzdenek. Szövetség, barátság és gyümölcsöző együttműködés van a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió között. Mi a Szovjetunióban a szocializmus, a haladás, a béke legerősebb támaszát becsüljük, s ebben az évben, mint a világ minden haladó embere és népe, a magyar nép is együtt ünnepli a szovjet néppel az emberiség történetében új, fényes lapot nyíló Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének 50. évfordulóját. Barátság, együttműködés, érdekeink közössége köt öszsze bennünket minden szocialista országgal, és bizalommal tölt el bennünket az, hogy a Magyar Népköztársaság is tagja a varsói védelmi szerződésnek. A Magyar Népköztársaság ma tényezője a nemzetközi életnek saját eredményei alapján, azért mert szocialista ország, és fokozottabban azért, mert külpolitikája következetes és szorosan együtt halad a szocialista országok népeinek nagy családjával. Külpolitikánk aktív a kapitalista országok viszonylatában is, mert változatlanul hívei vagyunk és maradunk a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének. Mi ezt az elvet úgy értelmezzük, hogy ésszerű, ha egy szocialista és egy kapitalista ország között normális államközi kapcsolatok létesülnek, ha kölcsönösen előnyös gazdasági és kulturális csere alakul ki. De a norma a felekre egyformán kötelező: békésen egymás mellett élni annyi, mint tiszteletben tartani minden ország területi sérthetetlenségét, minden nép nemzeti függetlenségét, tartózkodni más országok belügyeibe való beavatkozástól, tiszteletben tartani minden nép jogát társadalmi rendszerének szabad megválasztásához és tárgyalások útján rendezni a vitás nemzetközi kérdéseket. A kapitalista országok vezetőinek tudniuk kell, hogy Magyarország sem egy, sem három tál lencséért nem eladó. Egyébként országunk számos kapitalista országnak korrekt, a megállapodásokat pontosan betartó jó partnere, és ilyen viszony létesítésére készek vagyunk olyan országokkal is, amelyekkel ez eddig nem alakulhatott ki. A Magyar Népköztársaság támogat minden olyan kezdeményezést, amely az államok közötti normális kapcsolatok kialakítását, a nemzetközi helyzet enyhülését előmozdíthatja, és sorompót állít egy új világháború kirobbantásának megakadályozására. Kedves elvtársak! A békés egymás mellett élés elvét manapság a vezető kapitalista államok szóvivői sem támadják, ellenkezőleg, ők is hangoztatják. Ezzel szemben jelenleg a világban olyan eseményeknek vagyak tanúi, amelyek a Külpolitikánk fő kérdéseiről HÍRLAP im február 23., csütörtök Az európai biztonságról Kedves elvtársak! Az utóbbi időben ismét napirendre került az európai biztonság kérdése, amelynek jelentősége túlmegy kontinensünk határain. A XX. század történelmi tapasztalatai mutatják, hogy a világ sorsa elválaszthatatlan Európa sorsától. A Varsói Szerződés országai, közöttük a Magyar Népköztársaság, a múlt évi bukaresti tanácskozáson kifejezték azt a szándékukat, hogy készek az európai kollektív biztonság megteremtéséért dolgozni. Az az elgondolás, hogy Európa minden államának képviselői együttesen dolgozzák ki és kössék meg az európai kollektív biztonság szerződését. Mi szükségesnek tartjuk az európai kommunista pártok közös tanácskozásának öszszehívását az európai biztonság kérdésében, és azon résztveszünk. A második világháború időszakában Európa népeinek a hitlerfasizmus ellen vívott szabadságharca élén a munkásság haladt A kollektív biztonság megteremtéséért jelenleg folyó harcban is élen járó szerepe van az európai munkásságnak. Az európai biztonság kérdésének vizsgálata során természetesen sok kérdés felmerül, így a NATO és a Varsói Szerződés közötti megnemtámadási szerződés kötése, a két katonai szövetség egyidejű feloszlatására vonatkozó javaslat, az atommentes övezetek kérdőatommentes övezetek kérdése, a hadseregek létszámának csökkentése és más kérdések. Aligha tévedünk, ha azt mondjuk, hogy a központi probléma, amelynek elfogad-ható rendezése nélkül Európa biztonsága elképzelhetetlen, a német kérdés. Európában a biztonság megközelítése a második világháború eredményeként kialakult határok, a történelmileg kialakult két német állam, a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság elismerésén keresztül történhet. Az utóbbi időben a Német Szövetségi Köztársaság kormánya nyilvános állásfoglalásaiban és diplomáciai kérdésekben ismételten azt hangoztatta, hogy békés törekvései vannak, s ennek bizonyságául rendezni kívánja kapcsolatait a kelet-európai szocialista országokkal. Mi már a múlt év december első napjaiban, pártunk kongresszusán világosan és nyilvánosan kifejtettük álláspontunkat ebben a kérdésben. Ami a bonni kijelentéseket illeti, a szavak hitelét, mint tudvalevő, a tettek adják meg és támasztják alá. Ha a Német Szövetségi Köztársaság kormánya valóban rendezni kívánja kapcsolatait az európai szocialista országokkal, s hozzá akar járulni az európai helyzet tényleges javításához, akkor olyan lépéseket kell tennie, amelyek a mindenféle revansista törekvéssel való határozott szakítást bizonyítják. Ez egyértelmű az Odera—Neissehatux elismerésével, az atomfegyverről, az úgynevezett egyedüli képviselet igényéről való lemondással, és természetesen vonatkozik a másik német állam, a Német Demokratikus Köztársaság elismerésére. Ami a Magyar Népköztársaságot illeti, mi normális viszonyt, diplomáciai, gazdasági és kulturális kapcsolatokat akarunk kiépíteni minden országgal, amely erre készséget mutat, és különösen fontosnak tartjuk az európai országokhoz fűződő kapcsolatainkat Ápoljuk és fejlesztjük kapcsolatainkat a szomszédos országokkal, a szocialista Szovjetunióval, Csehszlovákiával, Romániával és Jugoszláviával. Rendezzük viszonyunkat egyetlen kapitalista szomszédunkkal, Ausztriával. Arra törekszünk, hogy a Duna völgye az európai béke tényezője legyen. Javultak és bővültek kapcsolataink Franciaországgal és más nyugat- és északeurópai kapitalista országgal is. Nagyra értékeljük a Szovjetuniónak az európai helyzet javítása érdekében kifejtett munkáját. Üdvözöljük a szovjet—francia, a szovjet—angol kapcsolatok javulását, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökének Olaszországban és VI. Pál pápánál tett látogatását. Üdvözöljük és cselekvően támogatjuk mindazon ismert lépéseket és javaslatokat, amelyeket a Szovjetunió, Lengyelország, a Német Demok-