Csongrád Megyei Hírlap, 1968. május (13. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-01 / 101. szám

A világ kommunista pártjai A budapesti konzultatív találkozó, azt követően az előkészítő értekezlet, a továbbiakban pedig az, hogy ez év novemberében Moszkvában összeül a kommunista és munkáspártok érte­kezlete, mind fokozottabban irányítja a világközvélemény figyelmét e forradalmi pártokra, te­vékenységükre, együttes akcióikra. Az alábbiakban összeállítást közlünk a kommunista pártok számáról, hivatalos elnevezésük­ről, megalakulásuk időpontjáról és arról, hogy szabadon, illetve illegálisan fejtik-e ki tevékeny­ségüket. 1. Albánia Albán Munkapárt 1941 2. Algéria Algériai Szocialista Élcsapat Pártja — illegalitásban 3. Amerikai Egyesült AJ1. Amerikai Egyesült Államok Kommuni­s 4. Argentína Argentin Kommunista Párt 1918 illegalitásban 5. Ausztrália Ausztráliai Kommunista Párt 1920 6. Ausztria Ausztria Kommunista Pártja 1918 7. Belgium Belga Kommunista Párt 1921 a Bulgária Bolgár Kommunista Párt ]191­ 9 Bolívia Bolíviai Kommunista Párt 1920 10 Brazília Brazil Kommunista Párt 1922 illegalitásban n Burma Burmai Kommunista Párt 1946 illegalitásban I. A­vion Ceyloni Kommunista Párt 1942 JV rniin Chilei Kommunista Párt 1921 14 K­orus Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja 1941 15. Costa Rica Costa Rica Népi Élcsapat Pártja 1930 illegalitásban 16. Csehszlovákia |}|ehs£lovalcia ,W* 17 Dánia Dán Kommunista Párt 1919 18'. Dél-Afrikai Közt. ^'­Afrikai KP. 1921 Illegalitásban 19. Dominika Dominikai KP. — illegalitásban 20. Ecuador Ecuadori KP. 192« illegalitásban 21. É­szak-Írország Észak-Irországi KP. — 1. Finnország Finn Kommunista Párt 1918 23. Franciaország Snííííi­ 1920 24. Fülöp-szigetek KP. 1930 illegalitásban 25 Görögország Görög Kommunista Párt 1916 illegalitásban 28. Guadeloupe Guadeloupe! KP. 19SS 27. Guatemala Hafili’iNiin'i PeYi» 1982 illegalitásban 11 Hollandia SSS^^ES^wSt legalitásban 3h ?n°dtaUraS 'diát KommunZ^Párt*** legalitásban 32. ' Indonézia Indonéz Kommunista Párt ibsb illegalitásban 33. Irak Iraki Kommunista Párt 1934 illegalitásban 34. Irin Gá Rotanzok Pártja 1920 illegalitásban 33. Írország 11. Dolgozók Pártja _______________ 1933 3. Izland Izlandi Szocialista Egységpárt 1934 4. Izrael Izraeli Kommunista Párt 1948 38. Japán Japán Kommunista Párt 1922 Féllegális 30­ Jordánia Jordánia Kommunista Pártja 1951 félegális 49 Jugoszlávia Jugoszláv Kommunista Szövetsége 1919 411 Kanada Kanadai Kommunista Párt 1922 42 Kambodzsa Khmert (Kambodzsa) Néppárt — 43 Kína Kínai Kommunista Párt 1921 44 Kolumbia Kolumbiai Kommunista Párt 1930 45. Koreai NDK Koreai Munkapárt 1943 46. Kuba Kubai Kommunista Párt 1961 47. Laosz Laoszi Néppárt 1949 48. Lengyelország Lengyel Egyesült Munkáspárt 1948 49. Lesotho Lesotho Kommunista Pártja 1961 illegalitásban 50. Libanon Libanoni Kommunista Párt 1924 féllegális 51. Luxemburg Luxemburgi Kommunista Párt 1921 .52. Magyarország Magyar Szocialista Munkáspárt 1918 53. Malaysia Malájföldi Kommunista Párt 1930 illegalitásban 54. Marokkó Marokkói Kommunista Párt 1920 illegalitásban 55. Martinique Martiniquel KP. 1937 .56. Mexikó Mexikói Kommunista Párt 1919 57. Mongólia Mongol Népi Forradalmi Párt 1921 .58. Nagy-Britannia Nagy-Britannia KP-ja 1920 59. NDK Német Szocialista Egységpárt 1946 60. NSZK Német Kommunista Párt 1918 illegalitásban 61. Nyugat-Berlin Német Szocialista Egységpárt — Nyugat-Berlin — 62. Nepál Nepáli Kommunista Párt 1949 illegalitásban 63. Nicaragua Nicaraguai Szocialista Párt 1925 illegalitásban 64. Norvégia Norvég Kommunista Párt 1923 65. Olaszország Olasz Kommunista Párt 1921 66. Pakisztán Pakisztáni Kommunista Párt 1948 illegalitásban 67. Panama Panamai Néppárt 1930 illegalitásban 68. Paraguay Paraguayi Kommunista Párt ’ 1933 illegalitásban 69. Peru Peru Kommunista Pártia 1928 illegalitásban 70. Portugália Portugál Kommunista Párt 1921 illegalitásban 71. Puerto Rico Puerto Rico Kommunista Pártja 1934 illegalitásban 72. Réunion Réunioni Kommunista Párt 1959 73. Románia Romén Kom­munista Párt 1921 74. Salvador Salvadori Kommunista Párt 1930 illegalitásban 75. San Marino San Marino Kommunista Pártja 1921 76. Spanyolország Spanyol Kommunista Párt 1920 illegalitásban 77. Svájc Svájci Munkapárt 1921 78. Svédország Svédország Baloldali Pártja — Kommunisták 1917 79. Szíria Szíriai Kommunisták Pártja 1930 80. Szovjetunió Szovjetunió Kommunista Pártja 1903 81. Szudán Szudán Kommunista Pártja 1948 82. Thaiföld Thaiföldi Kommunista Párt 1942 illegalitásban 83. Törökország Török Kommunista Párt 1920 illegalitásban 84. Tunézia Tunéza Kommunsta Pártja 1920 illegalitásban 85. Új-Zéland Új-Zélandi Kommunista Párt 1921 86. Uruguay Uruguayi Kommunista Párt 1920 87. Venezuela Venezuelai Kommunista Párt 1937 illegalitásban 88. Vietnami DK Vietnami Dolgozók Pártja 1930 ufhgyelot fHajniiti ■HSMVtKJg VOIVIG'i MONGOLIA ;uo£wurtjra crrtitop­•tMH lu:­ ­nni*9íteía{^ín» BanaM^s ~í i' íKMi >SMwan n cews ÍT5m! * no- '.it xi£u ii ami' am; t ui&in. ii ««• . * v»m m ins; I wm ' I.’ tawmaft h c«n. ;» mi Meg- Sorw. Ország A párt neve fásának Helyzet* idő­pontja Tito hazautazott Moszkvából • MOSZKVA — TASZSZ Kedden elutazott Moszk­vából Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetségének főtitkára, aki Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának meghívására rö­vid, baráti látogatást tett a Szovjetunióban. Az elnök kedden délben érkezett vissza Belgrádba. H­ÍRLAP , SZERDA, 1968. MÁJUS 1. fl jordániai király Londonban Nasszer: Elkerülhetetlen a harc Izraellel * LONDON — MTI Hétfőn este Husszein jordániai király megelepetésszerűen saját maga vezette Caravell-típusú repülőgépén az angol fő­városba érkezett. Hivatalosan úgy indo­kolták ezt a látogatást (amely több napig tart), hogy a királynak gyomorbántalmai miatt gyógykezelésre van szüksége. Való­jában azonban a király meg akarja értet­ni az angol kormány vezetőivel: határozot­tan ki kell állniuk Jordánia mellett. Tel-Avivban hírek terjedtek el arról, hogy Izrael tárgyalni kíván Jordániával. Dajan hadügyminiszter egy beszédében utalt erre, bár közvetlenül nem szólt ar­ról, hogy izraeli elképzelések szerint mikor kerülhet erre sor. Nasszer egyiptomi elnök hétfőn, egy meg nem nevezett katonai körzetben mondott beszédében kijelentette:­­ „Az események alakulása azt mutatja, hogy ki­kerülhetetlen az újabb harc Izraellel” —, majd utalt, arra, hogy Gunnar Jarring, az ENSZ-főtitkár közel-keleti megbízottjának közvetítő akciója éppen Izrael magatartá­sa miatt nem járt eredménnyel. Izrael jelszavai a béketárgyalásokkal kapcsolat­ban semmitmondóak, csalárdok.­­ „Ha elfogadjuk azokat és leülünk tárgyalni az izraeliekkel, miközben ők megszállva tart­ják az arab területek egy részét, akkor ezt úgy értelmezhetnék: megengedjük, hogy a győző diktálja nekünk a feltétele­ket. Ezt a lehetőséget határozottan vissza­utasítjuk”. Nasszer elnök figyelmeztetett rá: lehet­séges, hogy Egyiptom egyedül veszi fel a harcot, mert ezideig még semmiféle közös arab katonai, vagy politikai tervet nem készítettek elő „Az a kötelességünk, hogy amíg nem készültünk fel teljesen és amíg nem hoztuk helyre a múltban elkövetett hibáinkat, ne bocsátkozzunk harcba”­­— mondotta Nasszer. Washington tovább halogatja a tárgyalások megkezdését MANDI — MTI A VDK külügyminisztériu­mának szóvivője hétfőn este nyilatkozatban ítélte el az Egyesült Államokat az elő­zetes érintkezés színhelyéül szolgáló város kiválasztása körüli halogatás miatt. A nyilatkozat válasz volt :Wil­liam P. Bundy, amerikai külügyi államtitkár vasárna­pi megjegyzéseire. A Johnson kormányzat most már egy hónapja újabb és újabb nehézségeket tá­maszt, hogy halogassa az előzetes érintkezést Észak­ír Tatnammal. A halogatásért az Egyesült Államoknak kell viselnie a teljes felelősséget". —• állapítja meg a VDK kül­ügy­miinisztériumának szóvi­vője. Annak érdekében, hogy le­csillapítsa a közvélemény erőteljes­­tiltakozását, Willi­am P. Bundy április 28-án egy történetet talált fel — folytatta a szóvivő —, amely szerint magánmegbeszélések folynak az Egyesült Államok és Észak-Vietnam között Vientianeban, Laosz főváro­sában. McCloskey amerikai kül­ügyi szóvivő hétfőn ismét ki­jelentette, hogy az Egyesült Államok és a VDK Vientia­­néban érintkezésben áll egy­mással. Vientianéban az amerikai nagykövetség szó­vivője viszont leszögezte:­­___________­________________ „Mi csupán a postaláda sze­repét töltjük be a Washing­tonból Hanoiba címzett üze­netek továbbítására.’’ A VDK vientianei képvise­letén közölték hogy minded­dig nem került sor szemé­lyes tárgyalásra a két ország vientianei diplomatái között. McCloskey amerikai kül­ügyi szóvivő hétfőte egyéb­ként kommentálta azt a hírt, hogy a Nemzeti Demokra­tikus és Békeerők Szövetsé­ge, a amely a közelmúltban, alakult meg Dél-Vietnamban, felajánlotta, hogy találkozik az Egyesült Államok képvi­selőivel és tárgyal velük a háború befejezéséről. A szóvivő elutasította a javas­latot.­­ Rockefeller is elnökielölt akar lenni? * WASHINGTON — MTI Kedden Rockefeller, New York állam kormányzója sajtóértekezletet tartott, amelyen arról tájékoztatta az újságírókat, hogy indulni kí­ván-e az elnökválasztáson. Lapzártáig a sajtóértekez­letről nem kaptunk jelentést, arról azonban már kedd dél­előtt találgatások indultak meg New Yorkban, hogy Rockefellernek, aki a Köz­­társasági Párt színeiben ven­ne részt a választáson, elő­zőleg meg kellene szereznie pártja jelöltségét. Ennek vi­szont azért van kevés való­színűsége, mivel a Köztár­sasági Párt feltehetően Nixon volt alelnököt jelöli a párt „színeinek” képvise­letében. Humphrey alelnök, aki szombaton meglepetésszerű­en bejelentette, hogy indul­ni kíván az elnökségért fo­lyó küzdelemben, több nyi­latkozatban fejtette ki állás­pontját a vietnami háború­val kapcsolatban. Gyakorla­­­­tilag Johnson nézeteit ismét­li és bírálja Robert Kenne­­dyt azért, mert a szenátor „nincs tekintettel az Egye­sült Államok valóságos ér­dekeire”. A Fehér Ház szóvivője szerint Johnson elnök felhív­ta a kormányának tagjait és a közvetlenül az elnök által kinevezett vezető tisztviselő­ket, ne foglaljanak nyilvá­nosan állást az elnökválasz­tási hadjáratban. Az események hátteréhez Politikai, gazdasági és kulturális döntések a Román KP KB plénumán Négy napon át, április 22- től 25-ig ülésezett Bukarest­ben a Román KP Központi Bizottságának plénuma. Munkájának egyes vonatko­zásairól már beszámoltunk olvasóinknak. Mivel azonban a plénum jó néhány fontos politikai, gazdasági és kul­turális kérdésben is állást foglalt, nem érdektelen rész­letesebben áttekinteni a ho­zott határozatokat. Kezdjük talán azzal, hogy a plénum napirendjének első pontja az oktatásügy fejlesz­tése volt. Nicol­ae Cenu­se­scu, a párt főtitkára beszédében egyebek között­­emlékezte­tett arra, hogy hibát követ­tek el, amikor az 1048-ban végrehajtott oktatási reform során lerövidítették a közép­iskolai oktatás időtartamát. Ez kedvezőtlenül hatott a szakemberképzés színvonalá­ra, ami azután a gazdasági élet néhány területén érez­tette hatását. Növelte a ne­hézségeket, hogy az általános és középiskolák­ban működő tan­ügyi személyzet képzettsége is sok tekintetben nem kielégítő. Szóvá tette Ceausescu azt is, hogy az egyetemi oktatásban ideoló­giai zavarok, té­ves felfogások észlelhetők, ame­lyekkel szemben érthetetlen elné­zést tanúsíta­nak. — „Határo­zott intézkedése­ket kell tenni — —, hogy felsőfokú­sunk harci központtá iság­on minden ellen, ami elavult, küzdjön minden idealista, misztikus és vakaciós nézet ellen”. A plénum végül is úgy döntött, hogy az oktatás eredményességének megjaví­tására meghosszabbítják a kötelező állami oktatás idő­tartamát nyolc évről leg­alább tíz esztendőre és 1972- ig ezt az intézkedést foko­zatosan végrehajtják. Új ok­tatási törvénytervezetet dol­goznak ki a Román KP KB irányelvei alapján. Foglalkozott a plénum a párt összetételével, sorainak további erősítésével, a fegy­veres erők helyzetével, har­ci és politikai felkészültsé­gével és megállapította: a Román Kommunista Párt következetes ahhoz a politi­kához, hogy minaddig, amíg fennáll a NATO, szükség van a Varsói Szerződés létezésé­re. Közvéleményünk nagy ér­deklődéssel fogadta a plé­num azon döntését is, amely­­lyel — mint már jelentettük — rehabilitált több, ártatla­nul elítélt személyt, közöt­tük Lucretiu Patrascanu volt gazdaságügyi minisztert, akit 1954-ben koholt vádak alap­ján kivégeztek. A plénum ezzel kapcsolatban hozott határozatával megfosztotta Alexandru Dragicit, a párt iUíiM.r­.n pm­.láblval és hajtó bizottsági tagságától és ki­zárta a Központi Bizottságból.• Dra­­gicit két nap múl­va, április 27-éig helyettes minisz­terelnöki tisztsé­gétől is megfosz­tották. Dragacit ugyanis súlyos fe­lelősség terheli a Patrascanu ellent annak­ idején megindított ön­kényes és törvény­telen vizsgálatért, megengedhetetlen alkalmazásáért Megállapította a plénum azt is, hogy Gheorghiu-Dej, a párt korábbi főtitkára sem­­mibe véve a törvényességet, személyesen irányította az eljárást Patrascanu ellen. A plénum határozatait az elmúlt hét végén Románia­­szerte aktívaértekezleteken vitatták meg. A bukaresti pártaktíván felszólalt Ceau­sescu is, aki egyebek között rámutatott: Gheorghiu sem­miféle érdeme sem teheti jó­vá visszaéléseit és felelőssé­gét Patrascanu meggyilkolá­sában, akárcsak abban a sok törvénytelenségben, amelye­ket egyes párt- és állami ak­tivisták ellen követtel el. — „Le kell vonnunk m­inden tanulságot — mondotta vé­gül —, s olyan intézkedése­ket kell foganatosítanunk, hogy ilyesmi többé ne for­dulhasson elő”. Figyelemre méltó, hogy az április 21 és 25 között sorra került plénum immár a harmadik ebben az eszten­dőben, amikor a Román KP Központi Bizottsága az or­szág további fejlődését elő­segítő határozatokat fogad ei időszerű politikai, gazdasá­gi és kulturális kérdésekben. Ez mindennél jobban bizo­nyítja, mekkora jelentőséget tulajdonít a Központi Bi­zottság a gyorsabb ütemű előrehaladást biztosító felté­­telek megteremtésének. PEREMI ISTVÁN mondotta oktató­ eszközök Nicolae Ceausescu, a Román KP KB főtitkára Osztrák­magyar távvezeték * BÉCS . — MTI Kedden Bécsben dr. Lé­­várdi Ferenc magyar ne­hézipari és dr. Ludwig­ Weiss, osztrák közlekedés­­ügyi miniszter jelenlétében sor került az első osztrák­­magyar nagyfeszültségű áramvezeték ünnepélyes összekapcsolására. A Wien­­südost áramátalakító , mű­vekben Franz Hintermayer, a társaság vezérigazgatója üd­vözölte a vendégeket, majd dr. Wig Weiss közlekedés­­ügyi miniszter mondott be­szédet, amelyre dr. Lévárdi nehézipari miniszter vála­szolt. "

Next