Csongrád Megyei Hírlap, 1968. november (13. évfolyam, 230-258. szám)
1968-10-18 / 245. szám
Dr. Csanádi György modernizálását szolgálja Dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter a kormány nevében terjesztette az országgyűlés elé a magyar közlekedéspolitika fejlesztési koncepcióját és a vasúti törvényjavaslatot. Az előadó bevezetőjében az elmúlt időszak eredményeit ismertette részletesen, majd a jövő feladatainak taglalására tért át, hangsúlyozva: " A vasút rekonstrukciója keretében folytatjuk a vonalak és a mozgatás korszerűsítését. Felszámoljuk a gőzüzemű vontatást, felfrissítjük és a szükséges mértékben bővítjük a járműparkot. A vonalak átbocsátó képességének növelése érdekében mind a pályát, mind a járműparkot alkalmassá tesszük a lényegesen nagyobb sebességű és terhelésű vonatok közlekedésére. Erőteljesen fejlődik a jövőben a gépjármű-közlekedés. Célunk az, hogy behozzuk a két világháború közt bekövetkezett lemaradásunkat. A közúti közlekedést a kapacitás fejlesztésével alkalmassá kell tenni minden olyan szállítási feladatra, amelyet gazdaságosabban, hatékonyabban tud lebonyolítani, mint a vasút Ezért bővítjük a járműállományt és a kiszolgáló létesítményeket, s gondot fordítunk a füst és zaj csökkentésére. — Szükséges az úthálózat megfelelő fejlesztése, karbantartása. Az úthálózat egyes vonalai és szakaszai — főleg a tanácsi úthálózat — mér a jelenlegi forgalom mellett is sok jogos kifogásra ad okot. A továbbiakban az előadó a gépjármű-forgalom fejlesztéséről, a nemzetközi légiforgalomba való nagyobb mérvű bekapcsolódásról szólt, majd így folytatta: " A közlekedéspolitikai koncepció külön fejezetet szentel a kisforgalmú vonalak és állomások forgalmának átterelésére, a körzeti állomási rendszer kialakítására. Koncepciónknak ez a része a legforradalmibb módon változtatja meg a közlekedés mai szerkezetét, befolyásolja a közlekedési ágak közt a forgalommegoszlást, és kihat az érintett területek lakosságára, gazdasági életére. A miniszter a változás lényegét a következőkben foglalta össze: " A probléma megoldása az úgynevezett körzeti állomásrendszer, amelynek fokozatos kiépítését a koncepció előirányozza. Ennek az a lényege, hogy a sok apró vasútállomás helyett kevesebb, de korszerűbb, nagyobb körzeti állomást hozunk létre, ahol a modern üzem minden feltételét biztosíthatjuk. Ha a következő 10—12 év alatt a legkisebb forgalmú 500 állomáson az áruforgalmat megszüntetjük, a vasút áruforgalmának csak körülbelül 5—10 százaléka kerül át más állomásokra. Ugyanakkor lehetőség van arra, hogy ahol szükséges, a mezőgazdasági idényben évenként néhány hétre a régi kisállomások egy részén is lehetővé tegyük az árufeladást. A körzetesítés a személyszállítást alig érinti, mert az áruforgalomból kizárt állomásokon az utasforgalom továbbra is megmarad, ha az igények azt indokolják. A körzetesítés megvalósítása nem igényel a népgazdaságtól semmiféle külön áldozatot. Ugyanakkor meggyorsul a forgalom. Az utasforgalom egy részét az autóbuszközlekedés veszi át, amely sűrűbb járataival bizonyára igen népszerű lesz. A számítások egyébként azt mutatják, hogy a forgalom átterelése a jelenlegi ár- és tarifaarányok mellett is az ország számos részén előnyös lesz mind az utasok, mind a fuvaroztatók számára. Más esetekben azonban a közúti szállítás többletköltséggel jár. Ennek azonban az az oka, hogy 1951 óta gyakorlatilag változatlan a vasúti tarifa, az áruszállításoknál pedig különbségek vannak a vasúti és a teherautó-fuvarozási díjak között, a vasút közismerten olcsóbb. A közúti szállítás minőségi előnyei és a szolgáltatások bővülése feltétlenül indokolja a többletköltségek áthárítását az igénybevevőkre. Méltányosnak tartjuk azonban az átmeneti díjkedvezményt. A kedvezményt általában három évre adjuk majd a munkába járó dolgozóknak és a tanulóknak, valamint a korábban is rendszeres árufuvaroztatóknak. Befejezésül dr. Csanádi György hangsúlyozta: — Amíg a vasúti törvényjavaslat — céljának megfelelően — szigorúan megfogalmazott jogszabályszöveg, amely a stabilitást, a jogbiztonságot szolgálja, addig a közlekedéspolitikai koncepció nem merev tervezet. Célja az, hogy körvonalazza a közlekedés nagyobb távra szóló gazdaságpolitikáját, amely szerves része a párt és a kormány országos gazdaságpolitikájának. Felmérhetetlen jelentősége lesz annak, ha a közlekedésfejlesztés tervezésében és megvalósításában biztos iránytű lesz a kezünkben, olyan koncepció, amelyet a párt és a kormány magáénak vall és most az országgyűlés, általa pedig országunk népe is elfogad és támogat. Nagy Dániel: Nyilvánítsák Szentest körzeti állomássá! Nagy Dániel, Csongrád megye 8. számú választókerületének országgyűlési képviselője rámutatott: mind az új vasúttörvényt, mind pedig a közlekedéspolitikai koncepciót rendkívül alaposan előkészítették. A körültekintő előkészítés fontos mozzanatai voltak azok a tárgyalások, amelyek során a KPM vezetői a helyi tanácsokkal is megvitatták, egyeztették elképzeléseiket. Csongrád megyében — ugyancsak a KPM vezetőinek részvételével — augusztusban került sor erre a megbeszélésre. A megyei tanács akkor 3/1968. számú határozatával azt kérte, hogy az eredeti elképzelésektől eltérően Szentest is nyilvánítsák körzeti állomássá. Indoklásképpen rámutattak, s ezzel a megyei képviselőcsoport is egyetértett, hogy az eredeti elképzelések szerint e fontos zöldség-gyümölcs termő és exportáló vidék legközelebbi körzeti állomás Kunszentmártonban, illetve Hódmezővásárhelyen lenne. Szentes fontos járási központ. Tizenhat község, 41 szövetkezeti és 3 állami gazdaság tartozik a vonzáskörzetében. Évente 800—1000 vagon zöldségfélét és gyümölcsöt indítanak innen útba külföldre, s a MÉK éppen ezért 40 millió forint költséggel itt, s természetesen a vasútállomás közelében építtette fel a vidék felvásárlási központját képező új csomagolóját, illetve tárolóját. A képviselő javasolta, hogy az illetékes szervek tegyék mérlegre újra mindezeket a szempontokat, s ezek alapján tegyenek eleget a megyei tanács említett kérésének. A közlekedéspolitikai koncepció szerint a Szeged-átrakó—Pusztamérges—Kunhalom—Halastelek közötti vasútvonal a megszüntetendők közé tartozik. E 70 kilométeres vasútvonal megszüntetése azonban mintegy 25—30 ezer tanyai lakost érintene. A képviselő éppen ezért javasolta, hogy az említett vonalon a későbbiekben is tartsák fenn a vasúti közle-kedést. Szeged város kiemelkedően nagy idegenforgalmára és gyors ütemű fejlődésére hivatkozva a képviselő azt kérte a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium vezetőitől, hogy naponta legalább egy, a Borsod-expresszhez hasonló gyorsvonatpárt közlekedtessenek a Budapest—Szeged vonalon. Ezek az expresszek kitűnően beváltak. Dr. Dimény Imre: Sokoldalúan összehangolt közlekedéspolitikai intézkedés Dr. Dimény Imre felszólalásában egyebek között rámutatott: a mezőgazdaságba, az élelmiszeriparban az idényszerű termelés miatt a szállítás idényszerű. Ezért szállítási csúcsok keletkeznek, s az időjárástól, továbbá az áréstől függően a szállítóeszközöknek szinte órára rendelkezésre kell állniuk. Ez a tény nagy szerepet játszott a közlekedéspolitikai koncepció kialakításában, a kisforgalmú vasútvonalak leállítása és a vasúti szállítás körzetesítése tekintetében. Az átszervezés és következményei körülbelül 600 üzemet érintenek. A hozott intékedésekkel lehetőséget nyújtanak a mezőgazdasági, élelmiszeripari és erdészeti üzemeknek, hogy az új helyzethez alkalmazkodva szakosítással, a termelés koncentrációjával csökkentsék a szállítási költséget. Alapkövetelménynek tartjuk — mondotta dr. Dimény Imre — a körzeti pályaudvarok megfelelő kiépítését, a rakodás gépesítését, a járműkapacitás megfelelő fejlesztését, a közutak építését és felújítását, a szállítási csúcsidőszakokban idényállomások üzemeltetését. Csak ezen követelmények megteemtése után szabad elrendelni egy-egy vonal, vagy állomás leállítását. E feltételekben, s megvalósításuk módozataiban a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi, valamint a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium között teljes az egyetértés. Koszigin hazautazott Prágából Csehszlovák miniszter nyilatkozata az új megállapodás jelentőségéről a PRAGA - MTI Csütörtökön délelőtt Prága Ruzyn-i repülőteréről különrepülőgépen visszautazott Moszkvába az Alekszej Koszigin miniszterelnök vezette szovjet kormányküldöttség. A szovjet küldöttséget a prágai repülőtéren Oldrich Cernik, Josef Smrkovsky, Peter Colotka, Frantisek Hamouz, Gustav Husak, Lubomir Strougal és a kormány több más tagja búcsúztatta. * Csütörtökön délután viszszaérkezett Moszkvába az Alekszej Koszigin vezette szovjet kormánydelegáció. Kosziginnal együtt érkezett vissza a szovjet fővárosba Gromiko külügyminiszter és Grecsko marsall, honvédelmi miniszter. A szovjet vezetőket Moszkva vnukovói repülőterén Kirill Mazurov, Dmitrij Poljanszki, Jurij Andropov, Konsztantyin Katusev és több más hivatalos személyiség fogadta. B. Kucera, a Csehszlovák Szocialista Párt elnöke nyilatkozott a Svobodne Slova című prágai lapnak a szerdán aláírt szovjet—csehszlovák megállapodásról, amely intézkedik a szovjet csapatok ideiglenes csehszlovákiai tartózkodásáról. Kucera e megállapodást „a normalizálódás új fontos szakasza megnyitásának”, „a tradicionális szövetség szellemébe vetett bizalom újjászületésének” nevezi. Kucera megállapítása szerint az egyezménynek fontos nemzetközi politikai vonatkozásai vannak, mivel az a szocialista országok közös védelmének eszméjére épült s Csehszlovákia mindig ennek alkotórészének tekinti magát. A jelenlegi megosztott világban — mondotta ai, szocialista párt elnöke —, amelyben megtalálhatók a nemzetközi feszültségnek az egész világ békéjét veszélyeztető forrásai, ez nem is lehet másként. Nyilatkozatában Kucera hangsúlyozza, hogy a csehszlovák területen tartózkodó szovjet csapatok nem fognak beavatkozni az ország belügyeibe. Következésképpen a megállapodás megteremti a szükséges feltételeket annak a pozitív politikai fejlődésnek a további folytatásához, amely betartja a szocializmus általános elveit és a sajátos feltételeket és hagyományokat is figyelembe veszi. Mint már jelentettük, szerdán este Prágában egyezményt írtak alá a szovjet katonai alakulatok ideiglenes csehszlovákiai tartózkodásáról. Képünkön: Alekszej Koszigin és Oldrich Cernik aláírja a megállapodást (Telefoto / MTI Külföldi Képszolgálat) A német kérdés rendezése az európai biztonság függvénye A lengyel küldöttségvezető felszólalása az ENSZ-közgyűlés ülésén * NEW YORK / MTI Az ENSZ-közgyűlés csütörtökön nem tartott ülést. A közgyűlés legközelebb hétfőn délután ül össze ismét. A közgyűlés szerdai ülésének egyik legnagyobb érdeklődéssel hallgatott felszólalását Józef Winiemwicz lengyel külügyminiszter-helyettes mondotta el. Rámutatott az európai status quo fenntartásának fontosságára és a nemzetközi feszültség enyhítésének szükségességére. A német kérdéssel foglalkozva a lengyel delegátus kijelentette, hogy kormánya pozitív cselekedeteket akar látni, nem pedig a megoldás szükségességéről hangoztatott jóakaratú nyilatkozatokat akar hallani. Lengyelország álláspontja az, hogy a német kérdést kell az európai biztonság szükségleteinek alárendelni és nem megfordítva. Az ENSZ székházában változatlanul elsőszámú beszédtéma az a javaslat, amelyet U Thant főtitkár tett a szovjet, az amerikai, az angol és a francia külügyminiszterhez intézett keddi levelében. A főtitkár ebben indítványozza, hogy a Szovjetunió, a Egyesült Államok, Anglia és Franciaország vezetői a jövő esztendőben csúcsértekezleten vitassák meg a legégetőbb nemzetközi kérdéseket. U Thant úgy véli, hogy a csúcsértekezlet előkészítéseként a külügyminisztereknek kellene kört elhatárolniuk azokat a problémaköröket, amelyekben a négy nagyhatalom álláspontja összeegyeztethető. ENSZ-körökben rámutatnak: a főtitkár javaslatát az érdekelt nagyhatalmak fővárosaiban érdeklődéssel fogadták. Feltehetően már a következő hónap végén elhangzanak az illetékes országok vezetőinek állásfoglalásai. Egyelőre úgy tűnik, hogy a javasolt csúcsértekezlet megtartása az elkövetkező esztendőben nem ütközne leküzdhetetlen akadályokba. Természetesen a vietnami háború tárgyalások útján történő rendezése terén való előrehaladás és a közel-keleti helyzet megoldását elősegítő valamilyen lépés erőteljesen egyengetné a csúcsértekezlethez vezető utat. * KÜLPOLITIKAI HÍREK Az Elnöki Tanács Lőrincz N. Jánost rendkívüli és meghatalmazott nagykövetté nevezte ki és megbízta a Magyar Népköztársaság accrai — ghanai — nagykövetségének vezetésével. Az újfasiszta NPD nyugatberlini szervezete kimondta feloszlatását. Ennek oka az, hogy attól tartott: a szenátus kérésére a megszálló hatalmak betiltják a párt működését Nyugat-Berlinben. Gustav Diaz Ordaz mexikói elnök szerdán rezidenciájában fogadta Tyitov szovjet űrhajóst, aki tiszteletbeli vendégként vesz részt az olimpiai játékokon. * Az amerikaiak és a délvietnami kormányhadsereg veszteségei a múlt héten, a szárazföldi harcok lanyhulásával csökkentek. Az október 12-ével befejeződött hétnapos időszak alatt 177 amerikai és 176 dél-vietnami katona vesztette életét. Ez volt a legalacsonyabb heti átlag augusztus közepe óta. A Figaro, Franciaország legrégibb napilapja csütörtökön nem jelent meg, mert munkatársai egynapos sztrájkkal tiltakoztak a szerkesztési szabadságot megnyirbáló új szerződés ellen. Az 1866-ban alapított lap történetében ez az első sztrájk. Dajan izraeli hadügyminiszter 3000 Tel Aviv-i diák előtt tartott beszédében szerdán este kijelentette: Izraelnek aktívan fel kell készülnie egy újabb háborúra és „befejezett tényeket kell teremtenie az izraeli csapatok által megszállt és felszabadított területeken”. Dajan szerint az arab államok nem akarják a békét Izraellel. * * * * Tv-közvetítés az Apollóról • WASHINGTON — MTI A csütörtöki televíziós közvetítésben az Apollo—7 űrhajó személyzete újabb bemutatót tartott az űrutazás körülményeiről. Ezúttal főként azt demonstrálták, hogyan lebegnek egyes tárgyak súlytalanul a kabinban. Az űrutasok nem mutatnak különösebb fáradtságot, kedélyállapotuk igen jó, viszont a több mint ötnapos út során alaposan kinőtt a szakálluk. A NASA, az amerikai űrhajózási hivatal számára pillanatnyilag komoly gondot okoz a Gladys-hurrikán, amely a jelek szerint a tervezett vízreszállás helyétől nem messze halad át. A tudósok megítélése szerint azonban a hurrikán a leszállás időpontjára már nem veszélyezteti majd a szükséges manővereket.