Csongrád Megyei Hírlap, 1968. december (13. évfolyam, 281-306. szám)

1968-12-01 / 282. szám

Hírek a francia frankról A francia frankra lesel­kedő leértékelés veszélye — legalábbis egyelőre — elhá­rult. A franciákat most már inkább az árak várható ala­kulása tölti el nyugtalan­sággal. Az új fogyasztási adóeme­lés következtében a decem­ber elsejétől várható ár­emelkedések problémája erő­sen foglalkoztatja a kor­mányt is. Pénteken de Gaulle tábornok elnökletével Couve de Murville miniszterelnök és Ortoli pénzügyminiszter, valamint több szakember részvételével tanácskozás volt ez ügyben az Elysée-palotá­­ban. A tanácskozáson intézke­déseket határoztak el, hogy megakadályozzák az árak túl gyors és túlságosan nagyarányú emelkedését. Az áremelkedéseket teljes mértékben nem tudják meg­akadályozni, hiszen a kor­mány által a parlamentben elfogadott intézkedések egyik fő célja az ország gazdasági egyensúlyának helyreállítása a belső fogyasztás megszorí­tása és az export fellendí­tése útján. A pénteki tanácskozáson elfogadott intézkedések el­sősorban arra irányulnak, hogy a kiskereskedelmi árak és szolgáltatások túl gyors emelését akadályoz­zák meg, de nem határoztak el árrög­zítési intézkedéseket. Couve de Murville minisz­terelnök szombat reggel a francia rádió munkatársa kérdéseire válaszolva a töb­bi között Johnson amerikai elnök és de Gaulle tábornok üzenetváltásával foglalkozott. A miniszterelnök hangsú­lyozta: az­ a szolidaritás, amit a francia intézkedések beje­lentésének napján az ame­rikai elnök nyilvánított, azt bizonyítja, hogy a mai vi­lágban senkinek sem érdeke, hogy belekeveredjék .pénzügyi kalandokba Van ugyanis egy megsért­hetetlen szabály, ez a vezető pénznemek szolida­ritása .Ez az oka annak, hogy Franciaország és az Egyesült Államok érdekei egy irányba hatnak, és azt is szükséges megjegyezni, hogy „ma semmi sem állítja őket egymással szembe”. ENSZ-felhívás Portugáliához is NEW YORK — MTI Az ENSZ-közgyűlés pén­teki ülésén 85 szavazattal, Portugália, a Dél-afrikai Köztársaság és Brazília sza­vazata ellenében, 15 tartóz­kodás mellett elfogadta azt az afro-ázsiai határozati ja­vaslatot, amely felszólítja Portugáliát, haladéktalanul adjon függetlenséget Ango­lának, Mocambiqueznek, és „Portugál’’-Guineának. A határozat felhívja a Biztonsági Tanács figyelmét arra a veszélyes helyzetre, amely a portugál uralom alatt álló afrikai területeken alakult ki. Az ENSZ tagál­lamait, s különösen a NA­­TO-országokat a határozat felszólítja, ne nyújtsanak olyan támogatást Portugá­liának, amely lehetővé teszi számára a gyarmati háború folytatását az uralma alatt álló­­ területeken. A­­pénteki ülésen elfoga­dott határozat felhív min­den államot, akadályozza meg területén zsoldosok to­borzását vagy kiképzését a portugálok gyarmati háború­ja számára. A gyarmati há­borúval kapcsolatban a határozat felhívja a lissza­boni kormányt, vessen véget a foglyokkal alkalmazott embertelen bánásmódnak és tartsa tiszteletben a hadi­foglyokra vonatkozó 1949. augusztus 10-i genfi kon­venciót. HÍRLAP 2 VASÁRNAP, 1968. DECEMBER 1. A Föld—Hold—Föld útvonal már „ítészen áll" Bikovszkij szovjet űrhajós a Szonda-kísérletekről * MOSZKVA — MTI Valerij Bikovszkij, az is­mert szovjet űrhajós a Szon­da—5 és a Szonda—6 auto­mata űrállomásokkal végzett kísérletek kapcsán nyilatko­zatot adott a TASZSZ tudó­sítójának. Bikovszkij a kísérletek legfontosabb eredményét ab­ban látja, hogy az űrhajó­zás történetében az ember először hozott létre olyan szerkezeteket, amelyek nem­csak megkerülték a Holdat, hanem sikeresen , vissza is tértek. Emellett nem kö­zömbös az sem, hogy az at­moszférába második kozmi­kus sebességgel visszaérke­ző űrállomások leszállításá­nak két új módszerét próbál­ták ki. Az egyik ilyen mód­szer az irányított, a másik pedig a ballisztikus. Ezen­kívül a tudósok és a konst­ruktőrök kidolgozták mind a vízre (a Szonda—5 eseté­ben), mind pedig a száraz­földre (a Szonda—6 esetében) való leszállás módozatait. Bikovszkijt ezek után megkérdezték, mi a vélemé­nye a Föld—Hold—Föld pá­lyán jelentkező súlytalan­ságról, illetve sugárzásról. „Közömbös vagyok a súly­talanság iránt — mondotta az űrhajós —, sőt bizonyos mértékben tetszik is nekem ez az állapot. Az a 119 óra, amelyet az űrben töltöttem, élve a súlytalanság nyújtot­ta „szolgáltatásokkal" egy­általán nem tette ezt az álla­potot ellenszenvessé. A Föld körüli pályán vég­rehajtott több napos kísérle­tek megerősítették a tudó­soknak azt a következteté­sét, hogy ugyan az űrben va­ló folyamatos tartózkodás hatással van az­ emberi szer­vezetre, de következmények­kel nem jár. Így például a szervezetben mutatkozó kál­­ciumhiány, amely a súlyta­lansággal járó kálciumvesz­teség eredménye, a Földön gyorsan pótlódik.” Bikovszkij ezután elmon­dotta, hogy a sugárzás rend­kívül veszélyes minden élő­lényre. Az ember részvételé­vel történő űrutazásokat azonban olyan időre terve­zik, amikor minimális lesz a Nap aktivitása. A kozmikus térben uralkodó sugárzásvi­szonyok előrejelzése már lé­gi gyakorlat. Ez ad lehetősé­get arra, hogy időben foga­natosítsák a kellő védőintéz­kedéseket. Ezeken a védő­­intézkedéseken speciális, su­gárzás elleni védekezést és gyógyszeres megelőzést érte­nek — jelentette, ki a szov­jet űrhajós. Nyilatkozata végén Bi­kovszkij rárt mutatott: sokan kívánkoznak a Holdra. Szá­mos automata űrállomás si­keresen valósítja­­ meg a Hold-kutatás programját, és ily módon sokat tudunk Földünk örökös útitársáról. Azonban addig a pillanatig, amíg az ember eljut a Hold­ra és annak felszínén meg­teszi az első lépéseket, még elég sok idő telik el. De a Föld—Hold—Föld útvonalat már létrehoztuk — mondot­ta befejezésül Bikovszkij. Bikovszkij, a Szovjetunió űrhajósa Jugoszlávia biztonságát nem fenyegeti veszély — állapította meg sajtóértekezletén Tito elnök . JAJCE — MTI Tito jugoszláv köztársasá­gi elnök szombaton Jajce városában kétszáz hazai és külföldi újságíró jelenlété­ben sajtóértekezletet tartott, s válaszolt a tudósítók kér­déseire. . .. ’ Az elnök h­an­gsúlyozta, hogy véleménye szerint Jur­goszlávia­ biztonságát nem fenyegeti veszély, s ezért n­em szándékszik senkitől se­gítséget kérni. , Megkérdezték, hogy mi­ként vélekedik Dean Bush amerikai külügyminiszter­nek nemrég Brüsszelben el­­­­hangzott kijelentéséről, amely­­ szerint Jugoszlávia az­­ úgynevezett „zöld övezet”­­ része. Tito hangoztatta, hogy Jugoszlávia álláspontja el­lentétes Dean Rusk értéke­lésével. „Jugoszlávia nem tartozik semmiféle övezet­hez és nem igényli­ a NA­TO segítségét” — mondotta. Nyugati tudósítók az iránt érdeklődtek, hogy miként reagálna,,Jugoszlávia, ha a szomszédos r­om­ániában a Varsói Szerződés tagállamai hadgyakorlatokat­­ tartaná­nak.­­Tito­ válaszában­­ rámu­­­tatott,­­ hogy Románia a Varsói Szerződés tagállama és ha hozzájárul az esetle­ges hadgyakorlatok megtar­tásához, ez semmiesetre sem olyan mozzanat, amely nyugtalanítaná Jugoszláviát. A Földközi-tenger térsé­géről szólva úgy nyilatko­zott, hogy nyugtalanítja a hadihajók számának növe­kedése a Földközi-tenger vi­zén. Tito szerint a hadiha­jók koncentrálódása veszé­lyek forrása lehet.. Tito befejezésül hangsú­lyozta, hogy a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége el­vileg nem ellenzi a , kom­­■muirtléta- 'és rátiókák pártok' nemzetközi értekezletének­­összehívását,­­de a-- -májusra­­­tervezett értekezleten nem vesz részt, mert „annak nem az a célja, hogy konkrét kérdéseket rendezzen”. Az elnök kijelentette, hogy nem kell dramatizálni a nemzetközi kommunista, és munkásmozgalomban kelet­kezett nézeteltérésekt, majd állást foglalt a kommunista - és munkáspártok együttmű­ködésének megszilárdítása mellett. A Varsói Szerződés tagállamai katonai küldöttségeinek évi értekezlete * BUKAREST - MTI Az egyesített parancsnok­ság tervének megfelelően 1968. november 26-tól 29-ig Bukarestben megtartották a Varsói Szerződés tagállamai hadseregei küldöttségeinek évi érte­kezletét. A tanácsko­záson Ivan Jakubovszkij marsall, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyve­res erőinek főparancsnoka elnökölt. A tanácskozáson megvitat­ták a Varsói Szerződésben résztvevő országok hadsere­gei harckészültségének, vala-­­ mint védelmi ereje szaka­­­­datlan növelésének időszerű­­ kérdéseit. A tanácskozás résztvevői látogatást tettek katonai ala­kulatoknál és katonai tanin­tézetekben, továbbá jelen voltak a román fegyveres erők különböző fegyverneme­inek gyakorlatain és bemu­tatóin. Nicolae Ceausescu, Ghe­­orghe Maurerrel, Emil Bod­­naras-szal és Vasile Pauli­net-tel együtt pénteken fo­gadta Ivan Jakubovszkij marsallt, a Varsói Szerző­dés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancs­nokát, Szemenko hadseregtá­bornokot, az egyesített fegy­veres erők vezérkari főnö­két, valamint a Varsói Szer­ződés tagállamainak a Buka­restben részt vett katonai küldöttségek vezetőit. A találkozót meleg baráti légkör jellemezte. * Iván Jakubovszkij marsall, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erőinek főparancs­noka és Szergej Szemenko hadseregtábornok, az egyesí­tett fegyveres erők vezér­kari főnöke szombaton el­utazott Bukarestből * November 29-én és 30-án elutaztak a román főváros­ból azok a katonai küldött­ségek is, amelyek részt vet­tek a Varsói Szerződés tag­államainak évi értekezletén. * Görög titkosrendőrök Franciaországban * PÁRIZS — MTI Leon Feix, kommunista képviselő írásos interpelláci­ót intézett a francia belügy­miniszterhez azzal kapcsola­tosan, hogy a görög junta titkosrendőrei az Emberi Jo­gok Európai­ Bizottságának strasbourgi ülése alkalmából, közvetlenül tanú kihallgatása előtt, erőszakkal hazaszállí­tották Petra kisasszonyt, két másik tanú pedig csak nagy­­nehezen tudott kiszabadulni ellenőrzésük alól. Úgy tűnik — írja Leon Feix, — hogy a junta fegy­veres titkosrendőrei szaba­don sétálhatnak Strasbourg utcáin. Hasonló tevékenység Párizsban is tapasztalható, ahol a görög katonai junta képviselői nyomásnak és fe­nyegetésnek teszik ki a po­litikai menekülteket. Leon Feix választ kér a belügyminisztertől arra vo­natkozóan, hogy milyen kö­rülmények között és milyen erők cinkosságával tudták ezek a titkosrendőrök a kollektív útlevéllel Francia­­országba érkezett Petre kis­asszonyt elszállítani az or­szágból?, Milyen intézkedése­ket szándékozik tenni azért, hogy véget vessen a junta képviselői botrányos tevé­kenységének, akik nem elég­szenek meg azzal, hogy Gö­rögországban börtönzik be a demokraták ezreit, hanem francia földön is folytatják a görög állampolgárok üldö­zését? Nicole Dreyfus francia ügyvéd, aki megfigyelőként részt vett az ellenálló görög diákok athéni perén, Párizs­ban sajtóértekezleten szá­molt be arról, hogy a junta rendőrsége milyen válogatott kínzásoknak vetette alá a le­,­tartóztatott diákokat. Egy hét a világpolitikában Folytatódnak a Vietnammal kapcsolatos tárgyalások? — A francia frank válsága — Az egyiptomi diákzavargások háttere R­HHBOT Hosszas huzavona után végülis szerdán je­lentette be a saigoni kormányzat, hogy elküldi képvise­­­­lőjét a párizsi tárgyalásokra. De e közlemény is hang­súlyozta — s ezt a politikai megfigyelők Washington en­gedményeként értékelik —, hogy csak „kétoldalú” tár­gyalásokba egyezik bele. E formulával Saigon azt pró­bálja jelezni, hogy a maga részéről nem ismeri el külön tárgyalófélként a DNFF küldöttségét. ■■■■■■■A múlt­ hét végén már ismeretessé vált, hogy a francia kormány elutasítja a frank leértékelését, de a francia pénz érdekében tervezett intézkedések de Gaulle vasárnap esti rádióbeszédéből váltak ismeretessé. Az­­elnök, aki a májusi ■ sztrájkra próbálta hárítani a frank megingott helyzetéért a felelősséget, a devizapiac szigo­rú ellenőrzésével, a költségvetési deficit csökkentésével, a közszolgáltatási díjak emelésével, az exporttámogatás fokozásával, illetve az ipari beruházás serkentésével akar­ úrrá lenni a válságos pénzügyi helyzeten. A frankvédő intézkedések nemzetgyűlési vitájában a kommunista képviselőcsoport­­nevében Robert Ballan­­guer kiejelentette: a franciákat most a gaullizmus tíz évi uralmának, következményei sújtják. A kormány a kis­emberek vállaira kívánja rakni a válság megoldásának terheit, s csak p­ersz­ei zsákokból áll el a frank devalvá­lásától. A heves­­ vita ellenére a francia nemzetgyűlés azonban jóváhagyta a kormány által beterjesztett tör­vényjavaslatot, 157 szavazattal, 87 ellenében fogadta ezt a szenátus is. A párizsi intézkedéseik bejelentését követően ismét megnyitották kapuikat Nyugat-Európa valutatőzsdéi, s bár a frank devalválásából, s a márka felértékeléséből óriási nyereségre váró banktőke számításai nem váltak be, az üzletemberek így sem járnak rosszul az ipari be­ruházások és az export támogatására felajánlott állami szubvenciók miatt.­ A pénzügyi szakértők azonban han­­­goztatják, hogy de Gaulle intézkedései csak átmenetileg enyhítik a helyzetet. Nem ért véget, csak­ átmeneti nyug­vóponthoz jutott a nyugati pénzrendszert megrázó válság. ■■■■■■Folytatódik az olasz belpolitikai válság, amely Leone miniszterelnök lemondásával még a múlt héten kezdődött Saragat köztársasági elnök — nagy meglepetésre — előbb Sandro Pertinit, a képviselőház szocialistapárti elnökét bízta meg tájékozódó kormány­alakítási tárgyalásokkal, de végül Rumot, a Keresztény­­demokrata Párt néhány nappal " korábban" lemondott, majd funkciójában ismét megerősített főtitkár kezdte meg a kabinet megalakításával kapcsolatos tárgyalásokat Politikai megfigyelők egybehangzó megállapítása szerint nem kétséges, hogy Olaszországnak rövidesen is­mét középbal koalíciós kormány lesz. E következteté­seiket a Rumor körül és a kereszténydemokrata főtitkár részvételével lefolyt pártközi megbeszélésekre alapozzák. A Kereszténydemokrata Párt különböző frakcióinak ve­zetői — mint ez a tárgyalásaikból kitűnt­­*­■ azért ra­gaszkodnak Rumor,, személyeihez, mert, ebben az esetben , slyors kormányalakításra számíthatnak, s így elkerülhe­tik az­ időhúzással együtt járó presztízsveszteséget. A­­’Ró­mából érkező tudósítások azonban nem hagynak kétsé­get afelől, hogy a középbalon elhelyezkedő Rumor elő­térbe állítása csak taktikai fegyverszünet: a keresztény­­demokraták különböző frakciói erőt gyűjtenek a párt soron következő kongresszusára. S nemcsak a jobbszárny­­ra céloznak, hanem a „dorottyásokra”, a liberálisabb szárnyra is, amelynek vezetője Moro egyelőre csak a háttérben mozog ugyan, de azon fáradozik, hogy ma­gához ragadja a vezetést. ■■■■■■■— A hét eseményeinek soráiba tartozik, hogy Richard Nixon, az Egyesült Államok novemberben meg­választott új elnöke megkezdte jövendő kormánya ki­alakításával kapcsolatos tárgyalásait. Bár előzetes hírek érkeztek arról, hogy Humphrey jelenlegi alelnök is nagy szerepet kap majd a Nixon-adminisztrációban, s utalá­sok­­ hangzottak el Rockefeller New York-i kormányzó részvételéről is, mindkét politikus cáfolta, hogy vállal­ná a személyével kapcsolatban emlegetett kormányfunk­ciókat. ■■■■■Végezetül — a közel-keleti események so­rában­­— az egyiptomi diáktüntetések keltettek nagy fi­gyelmet. Az Al Manszurában, illetve Alexandriában is­mételten kiújuló összetűzéseknek több halálos áldozata is volt, sokan pedig megsebesültek. A kairói hivatalos közlemények nem titkolták, hogy nemcsak az egyete­misták és a középiskolások vettek részt a megmozdulá­sokban. Már az első jelentések is utaltak arra, hogy „más elemek” is bekapcsolódtak. Később pedig a MEN­A egyiptomi hírügynökség nyíltan „nem nemzeti erők” beavatkozásáról tett említést. ,, A diákmegmozdulások mindenképpen összefüggnek a közép- és felsőoktatás megreformálásával kapcsolatos intézkedésekkel. De az sem kétséges, hogy a két egyip­tomi városban kipattant, tehát lényegében elszigetelt za­vargásokat Nasszer elnök belpolitikai ellenzéke is igye­kezett kihasználni. A megfigyelők véleménye szerint abból a tényből, hogy a tüntetések a muzulmán ünnep, a Ra­madan első napján, és az ÉAK-ban betiltott fanatikus, mohamedán szervezet egykori fellegvárában, Al Man­szurában kezdődtek, bizonyosra vehető a Muzulmán Testvérek nevű politikai és vallási szervezet részvétele. Viszont a kifejezetten jobboldali politikai követelések nyilvánvalóvá teszik azt is, hogy a júniusi háború óta leváltott, burzsoá köröket képviselő tisztek, illetőleg a visszaszorított, s a kényszernyugdíjazott, vagy elítélt ka­tonákkal szövetséges, Nyugat felé tekintő feudális erők is igyekeztek felhasználni a maguk céljaira a diáktünté­­seket. Ezért vált szükségessé a népi erőkből életrehívott legfelsőbb politikai testület, az ASZÚ rendkívüli kong­resszusának összehívása is. Nasszer a népi erők ,részvé­telével és jóváhagyásával kíván úrrá lenni a helyzeten­. ÓNODY GYÖRGY

Next