Csongrád Megyei Hírlap, 1969. október (14. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-09 / 234. szám
BELPOLTIKAI KOMMENTÁRUNK Mi lesz a kukoricával? Úgyszólván sohasem volt elegendő szemestakarmányunk , s most úgy tűnik, nem tudjuk hová tenni. Pontosabban: a termelők helyenként máris gonban vannak. A szentesi tsz-szövetség előzetes jelentése szerint ebben a térségben hivatalos becslések alapján mintegy 248 ezer mázsa májusi szemes kukoricával több terem a tavalyi mennyiségnél. Viszont az áru elhelyezésének kilátásai egyelőre bizonytalanok. Korábban a gabonafelvásárló a szentesi térség összkukoricatermésének jelentős hányadát felvásárolta. Tájékozódó felmérés szerint a tsz-ek, valamint a háztáji gazdaságok mintegy 800—900 vagon árut kínálnak állami értékesítésre. Az átadási lehetőség azonban jelentősen szűkült. Nehezíti a termelők helyzetét, hogy korábban nem rendezkedtek be nagyobb mennyiségű kukorica tárolására, hiszen a szabad mennyiségeket mindjárt a törés időszakában átadhatták. Most azonban a vállalat tároló és szárító kapacitás hiányára hivatkozva az eddigiek szerint nem hajlandó nagyobb tételeket átvenni. Gondot okoz különösen a nagymágocsi, az árpádhalmi, az eperjesi és a fábiánsebestyéni körzetben, hogy a kukoricafelesleget nem vásárolja fel a helyszínen a vállalat. Természetesen a termelők is tudják, hogy a bőség a vállalatnak is problémákat okoz, de jogos az a felvetés, hogy a felvásárlás tartson lépést a termeléssel. Intézkedéseket várnak a kukoricatermelők a Szentesi Erőtakarmánygyár vezetőségétől is. Ismeretes, hogy a gyár napi 6—10 vagon kukoricát felhasznál, és hogy jelentős a szárítókapacitása. A tsz-szövetség javaslata az, hogy évi szükségletét a körzet termeléséből szerezze be a gyár. Véleményünk szerint a termelők felvetése nemcsak azért jogos, mert országos érdekeket is szem előtt tartva mindent elkövetnek a hozamok növelése érdekében, hanem mindenekelőtt azért, mert értesüléseink szerint a gabonafelvásárló csak most, a betakarítás időszakában rendelte el az átvételi korlátozást. Emiatt a termelő üzemeknek arra sem volt idejük, hogy előre felkészüljenek és legalább szükségtárolókról gondoskodjanak. Reméljük, hogy a termelők, valamint az érintett vállalatok közös erővel megtalálják a módját annak, hogy az igen jó kukoricatermés ne sújtsa veszteséggel a mezőgazdaságot. KACZOR ISTVÁN Magyar nap a szabadkai vásáron (Kiküldött munkatársunk jelenti.) Nagy az érdeklődés Szabadkán a nemzetközi kisipari és kézműipari vásár iránt. Sok ezer látogató, több száz üzletember kereste már fel eddig is Szeged jugoszláv testvérvárosa, Szabadka ipari árubemutatóját. Szerdán magyar napot rendeztek, amelynek keretében sajtótájékoztatót tartottak a város műszaki klubjában. Itt dr. Csikós Ferenc, Szeged m. j. városi tanács vb titkára tájékoztatta a jugoszláv és a magyar újságírókat a két testvérváros baráti együttműködésének időszerű kérdéseiről, a két vásár nyújtotta gazdasági kapcsolat kiszélesítéséről. Hangsúlyozta, hogy most harmadízben viszonozzák magyar vállalatok a jugoszláv üzemek szegedi szereplését. Ez év nyarán a XXIV. Szegedi Ipari Vásáron több jugoszláv vállalat mutatta be termékeit. Is igen sok küldte el szakembereit, hogy tanulmányozzák az üzleti lehetőségeket, hogyan, miként szélesíthetnék ki a kishatáráruforgalom keretében a két város ipari termékcseréjét. Annak a reményének adott kifejezést, hogy a szegedi vásáron kibontakozott üzleti kapcsolat Szabadkán folytatódik, vagyis mind több jugoszláv, illetve magyar vállalat teremt üzleti kapcsolatot. Júliusban Szegeden közel 400 ezer dollár értékű árura kötöttek szerződést. Szabadkán szerda délelőttig 217 ezer dollár értékű üzletkötésről számoltak be a kiállítók. Hangsúlyozta dr. Csikós Ferenc, hogy a szegedi iparvállalatok vezetőivel együtt nagyra értékeli a szabadkai vásár jelentőségét, majd elismeréssel szólt a vásáron díjat nyert vállalatok termékeiről. A vásár öttagú bíráló bizottsága négy napig tanulmányozta a kiállított termékeket és döntése alapján aranyérmet kaptak a Tápéi Háziipari Szövetkezet a rafiából és gyékényből font tárgyakért, a Fővárosi Kézműipari Vállalat kislányruha-együtteséért. Ezüstéremmel tüntették ki a Budapesti Autófém Ktsz, az Autópress típusú kávéfőzőkért és a Cupido útivasalóért. A Fővárosi Kézműipari Vállalat téli házicipőjéért, valamint a Nagykőrösi Pipagyár egyedülálló pipakollekciójáért. Az újságírók kérdéseire válaszolva a többi között elmondotta dr. Csikós Ferenc, hogy a szabadkai vásáron a helyi vásárigazgatóság kezdeményezésére tanácskozást folytattak temesvári ipari szakemberekkel. Ugyanis javaslattal fordultak a Szegedi Ipari Vásár vezetőihez, hogy teremtsenek szoros kapcsolatot a három város, Szeged, Szabadka és Temesvár ipari vásárai között. Helyeselnék, ha tavasszal Temesváron, nyáron Szegeden, ősszel pedig Szabadkán, a kishatármenti árucsere-forgalom üzleti fórumain e városok vásárain kölcsönösen bemutatnák az ipari termékeket. A szabadkai vásár magyar napja keretében 12 órakor a Pátria Szálló nagytermében fogadást adtak a magyar vállalatok vezetői. Több mint 200 jugoszláv és magyar párt-, állami és gazdasági vezető vett részt a fogadáson. Ott voltak Anton Miladenovic, a JKSZ szabadkai választmányának titkára, a szabadkai városi tanács több vezető tisztségviselője, Ladislav Grosz, a Novi Sad-i Nemzetközi Vásár vezérigazgatója, valamint az olasz, az osztrák, a román kiállítók képviselői. A megjelenteket dr. Csikós Ferenc köszöntötte Szeged megyei jogú városi tanácsa végrehajtó bizottsága, valamint a magyar kiállítók nevében. Szerdán különösen nagy volt az érdeklődés a magyar vállalatok termékei iránt, sokan keresték fel a kiállítók üzletkötő termeit és tanácskoztak a vállalatok vezetőivel. NAGY PÁL CSÜTÖRTÖK,1969. OKTÓBER 9. Sürgetői idő Éjjel-nappal talpon a határ Az elmúlt hetek időjárása nagyon kedvezett az őszi munkákhoz. A gazdaságok be is vetették a gépparkot a termés betakarítására, a talajelőkészítés érdekében, de mind több gép mondja fel a nagy strapában a szolgálatot. Most bosszulja meg magát, hogy sok helyen elmaradt az erő- és munkagéppark megfiatalítása, és a toldozott-foltozott szerkezetek már alacsonyabb teljesítményekkel dolgoznak. A bajt tetézi, hogy olyan tömegű pótalkatrészt nem is lehet beszerezni, mint amennyire a futójavításhoz szükség lenne. Azt a tapasztalatot hozta meg tehát az idei ősz, hogy nem tanácsos tovább várni a géppark felújításával. A meglevő erőkkel terméseztesen feszített ütemben dolgoznak a gazdaságok, és a Csongrád megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának legutóbbi értékelése szerint százezer hold körüli területet készítettek elő a gazdaságok az őszi vetések alá. A tavaszi vetésű növényeknek is közel 50 ezer holdat szántottak fel. A földeken egyre több vetőgép jelenik meg, és a jövő évi kenyérnek való magja is mind nagyobb területeken kerül a termőföldbe. Pillanatnyilag Szentes és Csongrád körzetében halad legerőteljesebben a búzavetés. A gazdaságok a munkálatok meggyorsítására szinte mindenütt megszervezték az éjszakai műszakokat. A vásárhely-szikáncsi Vörös Csillag Tsz főagronómusa, Kiss Imre arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy állandó jelleggel dolgozik 10 erőgép kettős műszakban. A tengeri betakarításánál három csőtörő és három szállítógép és a talajelőkészítésnél négy erőgép dolgozik éjjel. A beérkező kukoricát szintén éjszaka rakják a tárológórékba, hogy törés után közvetlenül a helyére kerüljön a kukorica. A nappali műszak is „állja a sarat”, és minden rendelkezésre álló gépi és kézi munkaerőt mozgósított a betakarításhoz, a szántáshoz, a vetéshez a szövetkezet. — Jelenleg három géppel vetünk, s több száz holdon befejeztük a búza vetését — mondotta a főagronómus. — Kihasználjuk a kedvező időjárást, csak nálunk is az a baj, hogy a gépek nehezen bírják az iramot, alkatrészt viszont nem tudunk elegendő mennyiségben beszerezni. A gondjaink közé tartozik, hogy az AGROKER több ezer mázsa szuperfoszfát és kálisó műtrágyával tartozik, így nem kapják meg a földek a szükséges talajerő-utánpótlást. A megye homokvidékein nagy ütemben halad a szőlő betakarítása is. Általában bő termést adnak a táblák, de ez nem jelentkezik mindig a fogyasztói árak alakulásánál. A kínálat növekedésével egyidőben nem csökken az üzletekben a szőlő átlagára, helyenként 7 forintos fogyasztói árral is lehet találkozni. Bár a határ képe napról napra változik, egyre nagyobb táblákat munkálnak be a gépek, de mégis az a kilátás, hogy néhol a jövő tavaszon is akad szántanivalójuk a traktoroknak. Volt ugyan már olyan év, hogy karácsony táján sem fagyott ki az eke, de az ilyen enyhe időjárásra nem tanácsos alapozni. Inkább arra van szükség, amit a megye agrárgazdálkodásának vezetői is hangoztatnak, hogy az amortizációs alapok célszerű felhasználásával mielőbb újítsák fel gépparkjaikat a szövetkezetek! TÓTH JÓZSEF Befejezés előtt a burgonyaszedés A termés fedezi a hazai szükségletet Mindenfelé közvetlenül befejezés előtt áll a burgonyaszedés: a termőterületnek már csak alig 10 százalékáról kell begyűjteni a jónak számító idei termést. A burgonya vetésterülete hazánkban különféle okok miatt tíz év alatt hozzávetőleg százezer holddal csökkent. A kisebb érdeklődést általában a termesztésben levő fajták leromlására és más, többnyire gazdasági okokra vezetik vissza a szakemberek. A csökkentett vetésterületről az elmúlt években nem is tudták fedezni az igényeket. Például tavaly is nagyobb tételeket kellett behozni Lengyelországból, hogy elegendő burgonya kerüljön a fővárosi és vidéki piacokra. Az idei tapasztalatok arra utalnak, hogy a burgonyafronton a következő években fokozatos javulásra lehet számítani. Huzamosabb idő óta először, 2909-ben történik meg újra, hogy a mezőgazdaság annyi burgonyát tud biztosítani a belkereskedelem számára, amennyi lényegében elegendő a lakosság ellátásához. A termésátlag országosan 68 mázsa körül alakul holdanként, ami azt jelenti, hogy nem lesz szükség behozatalra, vagy ha igen, akkor is csak egészen kis tételeket kell majd importból fedezni. A 240 000 holdas termőterületről lekerülő burgonya minősége ellen sem lehet kifogás.Többnyire olyan fajtákat raknak most prizmákba, amelyek a hazai ízlésnek megfelelnek, tehát húsuk többnyire nem sárga, hanem fehér. (MTI) Kotróhajó a Kurcán Naponta sok szentesi meg bámulja a Kurcán dolgozó kotróhajót. Két oldalra nyúlnak szállító szalagjai, amelyekről a mederből kiemelt iszap a víz szélére csurog. Nos ez a munka kifogásolható, mert az iszap jelentős része ismét a vízbe csúszik és kérdésessé teszi a kotróhajó egész működését. A rossz nyelvek szerint a Kurtánál sokkal keskenyebb csatornákra való, ahol kinyújtott „két karja” átéli a partokat és így maradéktalanul gazdaságos a kotrás. Mindenesetre szentesi látványosságnak megteszi. (Fotó: Enyedi Zoltán.) a* HÍRLAP Négymillió kacsa a halgazdaságból Az év elején kötött szerződések nyomán a halgazdaságok nemcsak a pontyok nevelésével foglalkoztak, hanem a tavak komplex hasznosítása keretében kacsákat is tenyésztettek. Nem is akármilyen mennyiségről van szó. Az Országos Baromfiipari Vállalat üzemeivel négymillió szárnyasra,tehát valamivel több mint ezer vagon kacsahús szállítására kötöttek szerződést. Az Állami Halgazdasági Egyesüléshez tartozó üzemekből a holdanként számított 6—8 mázsányi hal mellett idén legalább ennyi kacsahús is kikerül. A szakemberek — amikor megkötötték a szerződést — nemcsak a gazdasági előnynyel, a nagyobb nyereséggel számoltak. Megállapították, hogy a szárnyasok nagyszerűen tisztítják a tavakat, kiirtják a hínárt és a vizet behálózó más növényeket. A nap jobban átsüti a vizet, ami kedvez a planktonok fejlődésének, nem is beszélve arról, hogy a tavak költséges trágyázásáról sem kell gondoskodni a kacsanevelő halgazdaságokban. A szárnyasokat baromfitápszerekkel etetik és igen jó tenyésztési eredményeket érnek el. A jobbára exportra kerülő szárnyasok a kívánt 2 és fél kiló súlyt alig több mint 50 nap alatt érik el. A halgazdaságok már átadták az idei hárommilliomodik kacsát. A baromfiipari vállalat orosházi, győri, debreceni, kecskeméti, szentesi és az ország különböző részein levő más üzemeiben idén már hozzávetőleg 600—700 vagonnyi szárnyashúst dolgoztak fel a halgazdaságok jóvoltából. A sikeres együttműködés nyomán jövőre már hétmillióra növelik a halastavak partjain felnevelt szárnyasok számát. (MTI) Állásfoglalás a tartási szerződésekről A tartási, életjáradéki és öröklési szerződéssel kapcsolatos hatósági eljárás néhány, állásfoglalást igénylő kérdéséről közleményt adott ki a Minisztertanács Tanácsszervek Osztálya. Mindenekelőtt figyelmet érdemel a szerződések bemutatásának, elbírálásának határidejére vonatkozó rendelkezés. A kormányrendelet ugyanis a nyilvántartásba nem vett régi szerződések bemutatását az eltartó kötelességévé teszi, az új szerződéseknél viszont ilyen kötelezettséget kifejezetten egyik szerződő félre sem ró, hanem a szerződéseket az eltartott lakóhelye szerint illetékes államigazgatási szervnél kell bemutatni. Az eltartó tehát a bemutatási kötelezettséget nem háríthatja az eltartottra, s ez utóbbi az eltartó mulasztása miatt hátrányt nem szenvedhet, ugyanakkor nincs akadálya annak sem, hogy a szerződést az eltartott mutassa be. Az igazgatási osztálynak a szerződés bemutatásától számított 30 napon belül határozatot kell hoznia, s ezt a határidőt az ügyfél egyidejű értesítése mellett az igazgatási osztály vezetője egy ízben legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja. A határozat időben történő meghozatalára és gyors kézbesítésére különös gondot kell fordítani, mert ha ez 60 napon belül nem történik meg, a szerződést jóváhagyottnak kell tekinteni akkor is, ha az igazgatási osztály egyébként a szerződést nem hagyta volna jóvá. A közlemény végezetül megemlíti, hogy kizáró jogszabályai rendelkezés hiányában a jogi személy által kötött életjáradéki szerződés hatósági jóváhagyásának nincs akadálya. (MTI) --------------3