Csongrád Megyei Hírlap, 1969. november (14. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-01 / 254. szám

I Rtuma GBiiii Befejeződött a leszerelési értekezlet nyári ülésszaka CSÜTÖRTÖKÖN, este — egy szokatlanul hosszú ülés , ■ nap után — befejezte munkáját a genfi leszerelési értekezlet nyári ülésszaka. A küldöttek hat órán keresztül fejtették ki észrevételeiket a tengerfenék és térsége atom-fegyver-mentesítéséről beterjesztett módosított szovjet— amerikai szerződéstervezettel kapcsolatban. A záróülésen a delegációk elhatározták, hogy a mójdosított szerződéstervezetet megvitatás végett az ENSZ közgyűlése elé terjesztik. (A közgyűlés előtt a tervezetet a közgyűlés politikai bizottsága fogja megvitatni.) A konferencia résztvevői ezenkívül jóváhagyták a leszerelési bizottság idei éves jelentését, amelyet szintén a világszervezet közgyűlése elé terjesztenek. , JOSEPH LISCO, az amerikai külügyminisztérium közel-keleti ügyekben illetékes államtitkára csütörtökön tájékoztatta Nagy-Britannia és Franciaország képviselőit Dobrinyin washingtoni szovjet nagykövettel folytatott tárgyalásairól. McCloskey, a külügyminiisztérium szóvivője közölte, hogy Lisco és Dobrinyin újabb találkozójára a jövő hét szerdáján kerül sor. Ezen a találkozón a felek tovább folytatják a valószínűleg november folyamán felújítandó négyhatalmi megbeszélések előkészítését. McCloskey szerint egyezségre sikerült jutni abban, hogy a jelenlegi libanoni események hangsúlyozottan szükségessé teszik a közel-keleti válság politikai megoldását célzó nagyhatalmi találkozók folytatását. TEGNAPELŐTT két londoni, két angol vidéki és egy skóciai választókerületben pótválasztást tartottak a megüresedett alsóházi mandátumok betöltésére. Az öt körzet közül négyben munkáspárti jelöltet választottak meg, bár az 1966-osnál sokkalalacsonyabb többséggel, egyben pedig a Konzervatív Párt hódította el a mandátumot. A konzervatívoknak sikerült elhódítaniuk az angliai Swindont, ahol a Munkáspárt 1966-ban még 15 és félezres biztos többséggel győzött. Kishíján megbukott a Munkáspárt Newcastle-Under-Lyme városában; itt a párt jelöltje 21 000 szavazatot kapott, szemben a konzervatív, , liberális és egyesült demokrata jelöltek 26 000 szavazatával. Az angol választási rendszer értelmében a munkáspárti jelöltet így is megválasztottnak nyilvánították, mert relatív többséget kapott. Változtatnak az amerikai katonai behívási rendszeren Az amerikai képviselőház csütörtökön 382 szavazattal 13 ellenében jóváhagyta Nixon elnök tervét, amelynek értelmében a jövőben a katonakötelesek közül sorshúzással döntik el a behívandók személyét. A ,,halálkerékbe” az év napjait tartalmazó szelvényeket helyeznék és azokat hívják be katonának, akiknek születésnapja egyezik a kihúzott szelvénnyel. A sorsolásokat havonta rendeznék. Mansfield szenátor, a szenátus demokratapárti csoportjának vezetője azonban kijelentette, hogy nem tartja célszerűnek a javaslatnak még ez évben történő szenátusi elfogadását. Ezért Nixors nyilatkozatot adott ki, amelyben sajnálkozását fejezi ki Mansfield és más demokratapárti szenátorok állásfoglalása fölött. Nyilatkozatában az elnök megállapította: „világos, hogy ez nem olyan kérdés, amelyet nemtörődöm módra csak úgy el lehet vetni, vagy politikai futballként lehet kezelni .. A nyugatnémet3£ házban, a Bundestagban, október 28-án, 29-én és 30-án elhangzott kormánynyilatkozat és az azt követő vita mindennél kézzelfoghatóbban bizonyította, hogy az NSZK-ban nem csupán személyi cserék történtek a legfelsőbb vezetésben, hanem valóban új szakasz kezdetéről van szó bel- és külpolitikai, valamint gazdasági vonatkozásokban egyaránt. Igaz, ez egyelőre az elhatározások és a szándékok bejelentésében és a részletesen kifejtett programok újszerűségében jutott, kifejezésre. A kérdés ezek után az, mennyit tud, mennyit képes és mennyit akar megvalósítani a nyugatnémet „kis kormánykoalíció”■ — ahogyan a szociáldemokra- ták és a szabaddemokraták politikai társulását képezik — mindabból, amit célkitűzésként a német közvélemény és a világ elé tárt. Kétségtelenül a bejelentések többsége bizonyos értelemben száznyolcvan fokos fordulatot jelent ,az előző, Kiesinger volt kancellár vezette kormány politikájához viszonyítva. Annak a tételnek az előtérbe állítása, hogy két német állam létezik, s hogy ezek egyikét, az NDK-t, Willy Brandt nevén is nevezte, valósággal felkavarta a német lelkeket A tárgyilagosan gondolkodók izgatottan és szinte túláradó „örömmel helyeseltek, a konzervatívok, azaz a Kereszténydemokrata—Keresztényszociális Unió vezetői pedig kétségbeestek, mi következhet még ezután? Ráadásul az új kormánykoalíció nem hangsúlyozta az egyedüli képviselet elvét, vagyis nem tekinti „bűnnek", ha egy ország egyidejűleg vagy csupán csak az NDK-t ismeri el. Emellett készségét nyilvánította az atomsorompó-szerződés aláírására („ha annak néhány vonatkozását még tanulmányozza”) és helyeselte az európai biztonság megteremtését célzó összeurópai csúcsértekezlet összehívását. A Lengyelországgal és a Szovjetunióval való tárgyalások szándékának hangsúlyozását is a konstruktív elhatározások bizonyítékaként értékelték Európa-szerte. Unfol természetesen. »Mi van olyan külpolitikai kérdések is, amelyekről nem szólt a kormánnyilatkozat. Nem tett említést például az Odera—Niesse-határvonalról. A lehető leghatározottabban hangsúlyozta viszont a NATO-hoz való tartozás és a NATO-val való együttműködés szükségességét. Természetesen nem lehetett várni Brandttól, hogy tagadjon meg mindent, ami tegnap még meghatározta a nyugatnémet bel- és külpolitikát. Sokkal lényegesebb ennél az, mennyire következetesen igyekszik majd igazodni saját reformprogramjához gyakorlati döntéseiben. Nem kerülte el figyelmünket, mennyire kétségbeesetten próbálta a Kereszténydemokrata—Keresztényszociális Unió, tehát a jobboldal minden eszközzel megnehezíteni az új kormánykoalíció dolgát és bizalmatlanságot kelteni vele szemben. Megpróbálkozott annak elhitetésével is, hogy az új miniszterek „nincsenek otthon dolgaikban”, vagyis, hogy nem értenek úgy az államügyekhez, mint elődeik. Strauss, volt pénzügyminiszter és Kiesinger nem is rejtette véka alá felszólalásaiban, hogy rossz véleménynyel var utódai képességeiről, és már előre sajnálkoztak, „hová fog ez vezetni”. Mindkettenazonban méltó ellenfelekre találtak: szociáldemokrata és szabaddemokrata. „utódaik” olyan érvekkel győzték le őket az igen magas színvonalú vitában, amelyekből nem hiányzott az imponáló szellemi fölény csakúgy, mint a tárgyi tudás. Mi ilé egybevéve elmindükt mondhatjuk, hogy az új nyugatnémet kormánykoalíció bemutatkozása jól sikerült. Az, hogy ellenzéke kíméletlen, parlamenti többsége csekély, s hogy a világ további jó folytatást, ésszerű és tisztességes politikát vár tőle, bizonyára megerősíti elhatározásaiban, következetességében. Bizonyos, hogy a Szovjetunió és a többi európai szocialistaország részéről nem lesz hiány at ,jobb viszony kialakítását elősegítő jó szándékokban — kölcsönösség esetén. PERÉNYI ISTVÁN Jól kezdett a bonni kiskoalíció 2- A szocialista külügyminiszterek javasolják: Helsinkiben üljön össze az összeurópai értekezlet a jövő év eúlsó felében Pénteken Prágában befejezte munkáját a budapesti felhívást aláíró hét szocialista állam , a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió külügyminisztereinek tanácskozása. A tanácskozás résztvevői különös figyelmet fordítottak az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó összeurópai értekezlet összehívásának előkészítésére. Megelégedéssel állapították meg hogy az összeurópai értekezlet megtartására vonatkozó javaslatuk az európai államok többsége részéről széles körű pozitív visszhangra talált. Ez a javaslat Európában aktív érdemi megvitatás tárgya lett, amelynek során az értekezlet előkészítésével kapcsolatos egyes kérdésekben konkrét elgondolások hangzanak el. Mindez reális lehetőséget teremt az értekezlet megtar-, tására és az európai biztonság közös erőfeszítések útján történő megteremtésére Európa összes államai és népei érdekében. Ugyancsak kedvező fogadtatásra talált a finn kormány 1969. május 5-i értékes kezdeményezése, amelyben kinyilvánította készségét, hogy közreműködik az összeurópai értekezlet előkészítésében és megtartásában. A budapesti felhívást aláíró valamennyi ország pozitív választ adott erre a kezdeményezésre. A Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszterei kormányaik megbízásából a következő kérdések felvételét javasolják az összeurópai értekezlet napirendjére: " Az európai biztonság *• megteremtése, az erőszak alkalmazásáról és az erőszakkal való fenyegetésről történő lemondás az európai államok kapcsolataiban. 1 Az európai államok *"• közötti politikai együttműködés fejlesztését szolgáló, az egyenjogúságon alapuló kereskedelmi, gazdasági és műszaki-tudományos kapcsolatok kiszélesítése. A tanácskozáson részt vevő országok kormányai javasolják, hogy az összeurópai értekezlet előkészítéseképpen az érdekelt államok két- vagy többoldalú konzultációkon vitassák meg ezeket az elgondolásokat. Természetesen készek arra, hogy megvizsgáljanak bármely más javaslatot, amely az összeurópai értekezlet gyakorlati előkészítését és sikerének biztosítását szolgálja. Felhívják továbbá a részt vevő országok kormányai az összes európai országokat, hogy a kontinens békés jövőjének érdekébert tegyenek erőfeszítéseket az összeurópai értekezlet mielőbbi öszszehívására. Az értekezletet véleményük szerint 1970 első felében Helsinkiben lehetne megtartani.* A záróközlemény aláírása után az újságírók beszélgetést folytattak a tanácskozásokon részt vett küldöttségek tagjaival. Gromiko szovjet külügyminiszter nyugati tudósítók kérdéseire válaszolva utalt arra a lehetőségre, hogy már a jövő év első felében összehívják az összeurópai tanácskozást. Ján Marko csehszlovák, Andrej Gromiko szovjet és Stefan Jendrychowski lengyel küügyminiszter (jobbról balra) megérkezik a budapesti felhívást aláíró hét szocialista ország külügyminisztereinek tanácskozására a prágai Lányi kastélyba HÍRLAP Módosult a honvédelmi hozzájárulásról szóló törvényerejű rendelet Ülést tartott az Elnöki Tanács A népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács a tudommánypolitikai irányelvekkel összhangban törvényerejű rendelettel szabályozta a kutatóintézeti vezetők és egyes kutatói munkakörökben dolgozók munkaviszonyát. Az új törvényerejű rendelet elősegíti a tudományos káderek jobb kiválasztását, továbbá azt a célt szolgálja, hogy a gyakorlati munkát kedvelő kutatók bizonyos idő után átkerülhessenek az iparba vagy a népgazdaság más területére és a tudományos intézetek- ben szerzett tapasztalataikat a gyakorlatban hasznosítsák. A törvényerejű rendelet szerint a felügyeletet gyakorló miniszterek által kijelölt kutatói munkakörökreaz eddigi határozatlan időre szóló munkaviszonnyal szemben határozott, legfeljebb ötévi időtartamra szóló szerződést lehet kötni. A kutatóintézeti vezetők vezetői megbízatása határozott időre, ugyancsak legfeljebb öt évre szól majd. A vezetői megbízatás megszűnése nem érinti a kutatóintézettel fennálló munkaviszonyt. A törvényerejű rendelet végrehajtásáról a munkaügyi miniszter gondoskodik. Kiket érint a mentesítés? Az Elnöki Tanács módosígalmasabban állapítja meg , tolta a honvédelmi hozzá- a hozzájárulás fizetésének járulásról szóló 1959. évi 26. kezdeti időpontját. , számú törvényerejű rende- A törvényerejű rendelet letét, egyben felemeli a honvéd. Az új törvényerejű rendelmi hozzájárulás összegét, I delet szűkíti a honvédelmi amely a munkaviszonyban I hozzájárulás fizetésére köze- állóknál és a termelőszövet- I lezettek körét. Az eddigié kezelt tagoknál egységesen iken kívül mentesülnek a fia kereset tizenkét százalé - izetési kötelezettség alól kapl azok is, akiket sorkatonai A honvédelmi hozzájáruszolgálatból katonai kötéllás felemelt összegéből a mehkel összefüggő baleset, sorkatonai szolgálatot teljesérülés vagy betegség miatt sízők arra rászoruló hozzáleszereltek, akik legalább tartozói az eddiginél magakétharmad részben csökkent sobb segélyt kapnak, és a munkaképességűek, akik szolgálatukat befejező sorszociális körülményeik mi- katonák egy része — a pólóit a fizetési kötelezettség gázi életbe történő beilleszalól felmentést kapnak. kedés elősegítésére — egy- A törvényerejű rendelet szeri pénzjuttatásban rész"- az eddigiekhez képest rásül. Az érdekvédelemről szóló rendelkezés Az Elnöki Tanács tör- külön háztartásban élő ház- i vényerejű rendeletével vsszzátartozók esetében az élhangban a kormány módo tartásra szorulók keresetet, jsította a hadkötelezettséget illetőleg bármely forrásból teljesítők érdekvédelméről származó összes jövedelmét szóló rendeletét. Felemelte egy személy esetén havi 600 a családi segély összegét és forintra kell kiegészíteni, s újra szabályozta folyósítá minden további személy jónak feltételeit, esetén 200—200 forinttal AZ új rendelkezés nemet kell emelni. A jogosultság elő határozott összegét csagát az érvényben levő rendtári segélyként, hanem úgydelkezések figyelembevéteintézkedik, hogy a közös levél továbbra is az illetőháztartásban élő hozzájárkés tanácsi szerv állapítja tozó bármely forrásból szór meg. A segély folyósításáról máró összes jövedelmét ha- a nyugdíjfolyósító igazgató-vi 800 forintra kell kiegéság gondoskodik, szíteni, s mindezt további Az új rendelkezések 1970. hozzátartozó esetén 300—300 január 1-én lépnek életbe, forinttal kell felemelni. A Uj elnevezés Az Elnöki Tanács a Bumelweis Orvostudományi bapesti Orvostudományi Egyetem’-re változtatta. Egyetem nevet - fennálló- egyéni kegyelnli ügyekben jának kétszázéves évfor- döntött, majd egyéb ilgyedulója alkalmából — „Sem- két tárgyalt. Folytatni kell a Közel-Kelettel kapcsolatos négyhatalmi megbeszéléseket Sajtóértekezlet a szovjet kültügyminisztériumban A szovjet és a nemzetközi sajtó rekordszámú képviselője vett részt és rekordszámú kérdés hangzott el az utóbbi idők legnagyobb érdeklődéssel várt moszkvai sajtóértekezletén, amelyet Leonyid Zamjatyin, a Szovjetunió Külügyminisztériuma sajtóosztályának vezetője tartott pénteken a Külügyminisztérium Kalinyin utcai épületében. A szovjet külügyminisztérium szóvivője előbb nyilatkozatot olvasott fel a közel-keleti helyzetről, majd válaszolt az újságírók számos nemzetközi problémát érintő kérdéseire. A Közel-Kelettel kapcsolatos nyilatkozat sajnálkozva állapítja meg, hogy a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország biztonsági tanácsbeli képviselőinek az izraeli agresszió következményei felszámolását előmozdítani hivatott tárgyalásai nem jártak eredménnyel. Ennek okát a szovjet dokumentum egyrészt Izrael obstrukciós magatartásában, másrészt bizonyos nyugati hatalmak képviselőinek részrehajló állásfoglalásában jelöli meg. Ezek a nyugati hatalmak abból indulnak ki, hogy Izraelnek hasznot kell húznia az elkövetett agresszióból. Ami a Közel-Kelet problémáival kapcsolatos négyhatalmi tárgyalásokat illeti, Zamjatyin ezek folytatása mellett foglalt állást. Ugyanakkor hasznosnak minősítette a kétoldalú szovjet —amerikai konzultációkat, is. SZOMBAT, 1969. NOVEMBER 1.