Csongrád Megyei Hírlap, 1970. június (15. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-30 / 151. szám

Kitüntetések átadása Tegnap délelőtt Budapes­ten, a Szovjetunió budapes­ti nagykövetségén a Lenin­­centenárium alkalmából Lenin-emlékérem kitünteté­seket adott át F. Tyitov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Az ünnepélyes eseményen megjelent Ko­mócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára is. Lenin-emlékérem kitünte­tésben részesült többek kö­zött Győri Imre, az MSZMP KB tagja, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára, dr. Biczó György, a szegedi városi tanács vb elnöke, E. Szilágyi Júlia, a megyei Ok­tatási Igazgatóság vezetője és Borbás József, a makói Lenin Termelőszövetkezet el­nöke. Losonczi Pál Mongóliában Csamszrangij­ szamou­­lak, a Mongol Népköztársa­­ság Nagy Népi Hurálja El­­nöksége elnökének meghívá­sra hivatalos baráti látoga­­ásra Mongóliába érkezett .Lisonczi Pál, az Elnöki Ta­­nács elnöke, felesége, Loson­­czi Pálné és a hivatalos kí­­séret tagjai, dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter és Gvenes András, külügymi­­niszter-helyettes. A MALÉV k­ilön­repülőgépe magyar hő szerint hajnali 3 órakor — a hét órai időeltérésnek megfelelően — ragyogó dél­előtti napsütésben szállt le­­ két ország állami zász­­óival fellobogózott, Loson­ci Pál és Zs. Szambu arcké­peivel feldíszített Ulan-Ba­­tor-i repülőtéren. A magyar vendégek fogadására megje­­ent Zs. Szambu, a Nagy Né­n Hural Elnökségénél él­őké, J. Cedenbal, a Minisz­­ertanács elnöke, a Mongol Népi Forradalmi Párt­­Köz­­ponti Bizottságának első tit­­kára, a Politikai Bizottság és kormány számos tagja. A küldöttség a repülőtérről­zálláshelyére hajtatott, majd Losonczi Pál megkoszorúzta két mongol nemzeti hős Szuhe Bator és Csojbalszar mauzóleumát. Helyi idő sze­­rint 12 óra 30 perckor Lo­sonczi Pál tisztelgő látoga­tást tett Zs. Szambunál és J. Cedenbalnál. 13 órakor a párt Központi Bizottsága, a Nagy Népi Hu­­rál Elnöksége és a kormány közös díszebédet adott Lo­sonczi Pál tiszteletére; az ebéden megjelentek Ceden­­bal, Szambu, valamint a po­litikai bizottság és a kor­mány tagjai. Késztermék-csomagolás a BOV szentesi gyárában Ládákba csomagoljál? ** sss*ntyok a BOV szentesi gyárá­ban a légmentesen lezárt sarán­ tasakos baromfit. Másnap már a boltokban találkozhatunk a vasárnapi ebédek sztárjával. (Fotó: Enyedi Zoltán). Il vásárló mindennap minősít Végignéztem a Piackutató Intézet mutatós kiállítását. Több mint száz terméket csodálhat végig a látogató, azo­kat, amelyek a szigorú zsűri minden vizsgálatát kiállták és valóban minőségben és korszerűségben „Kiváló Áru”­­nak nevezhetők. Az alapos vizsga után azonban majd ki kell állnia a fogyasztók kritikáját is, ugyanis a vásárló mindennap minősít i S, az ő szavazata ma már visszahat a gyár életére, munkájára is. Nem véletlen, hogy éppen azok a vállalatok tűntek ki termékeikkel a Kiváló Áruk Fóruma „vetélkedőjében” is, amelyek a mindennapi vásárlásainknál már magukra hív­ták a figyelmet. Az indokolás önként adódik: ők már megtanulták, hogy a vevő bizalmának a megszerzése, a fogyasztás, az értékesítés állandóan változó követelmé­nyeihez való gyors igazodás — a legjobb üzlet...! A gaz­dasági irányítás rendszere boldogulást, dinamikus fejlő­dés ígér ezeknek a vállalatoknak. A gazdagodó áruválasz­ték — a hazai gyárak iparkodása, és az ugyanerre ösz­tökélő gyarapodó importáruk tömege — egyre erőteljeseb­ben veti fel a minőség kérdését. A vevő ma már nem egy­szerűen vásárolni akar a pénzéért, hanem olyan árut kö­vetel meg érte joggal, amit elképzelt, amire kedve van. A Kiváló Áru cím viseléséért versengő termékek kö­zül bizony elég sokan fenn­maradtak a rostán. Az ugyanis dicséretre méltó, hogy az idei, tavaszi pályázaton volt a legmagasabb a bevezetett termékek száma. Csaknem há­romszáz. De önmagáért beszél az a tény is, hogy ezek 39 százaléka nem felelt meg a követelményeknek. Hát, ha még közelebbről nézzük a leggyakoribb kifogásokat... Az élelmiszereknél, italoknál visszatért a szokásos kifogás: a jellegtelen iz és a­z azonos jelleg. A textil-méteráruknál, divatcikkeknél, kötött termé­keknél is a régi panaszok ismétlődtek: az alapanyagok nem voltak kopásállók, hamar elvesztették eredeti színü­ket. Külön elgondolkodtató, hogy az elektromos gépekből keveset neveztek — akárcsak cipőből, bútorból —, de ezek sem jutottak tovább. Ahogy végighallgattam, a minőségi kifogásokat, ismét eszembe jutott, hogy a benevezett termékeknek több mint egyharmada nem felelt meg a követelményeknek... Va­jon mi történik akkor — kérdezem ezek után —ha ezek a vállalatok nem is pályázatra, hanem egyszerűen „csak” a vásárlóknak küldik el munkájuk produktumát?... A minőségcentrikus gondolkodást természetessé kell ten­nünk az üzemekben, mert enélkül lehetetlen megoldani a gazdaságos termelést, a kielégítő áruellátást. Lehet, hogy pillanatnyilag még hasznot is hoz a hanyag tevé­kenység a vállalatnak, mert a vevő — akár jóhiszemű­ségből, vagy egyszerűen azért, mert nem kap mást — megveszi, de a rossz minőségű termék végső soron mégis egyben a legdrágább!... Mert a kevesebb élettartam miatt jóval több fogy belőle, mert a reklamációk a készítőkre ütnek vissza, mert újra és újra el kell végezni a munkát. Nem túlzás, ha azt mondjuk: egy-két százalékos minőség javítás­a országos szinten egész gyárak beruházását ta­karíthatja meg!... Érdekes megfigyelni ezen a kiállításon is csakúgy, mint a mindennapi vásárlásainknál, hogy ahol erős ver­seny, a vevő megszerzéséért harc kezdődött, ott a termé­kek minősége és színvonala is felfelé ível. A mosópor­gyárak versengéséből ismét kiugrott egy termék: az új Tomi-család megkapta a Kiváló Áru címet, de, ha meg­kérdeznénk a háziasszonyok véleményét, a nagy többség­től ugyanezt hallanánk... A Richards Finomposztógyár tovább növelte jó hírnevét és újabb öt Kiváló Áruval sza­porította az eddigi kilenc kiváló termékét. Ma már azonban az is követelmény, hogy ne csupán jó legyen az az áru, hanem esztétikus megjelenésével is magára hívja a figyelmet. A zsűrit dicséri, hogy az elis­merő címek odaítélésénél számított azok külcsíne, for­matervezése is. Kérdés, hogy meddig viselheti a termék a megkülön­böztető, a többi közül kiemelő jelzőt?... Nyilván ennek is kell, hogy határa legyen, ami ösztönöz arra, hogy újabb minőséggel jelennek meg a vállalatok, hogy újabb termé­keket nevezzenek be a pályázatra. A most született sza­­bály értelmében három év után automatikusan lekerül a termékről a Kiváló Áru jelzése, és ha meg akarja ismét szerezni, akkor újra sorompóba kell állni érte. Ma már hazánkban csaknem hatszáz terméken lát­hatjuk a jelzést: Kiváló Áru. S ez a vásárlók körében is rangot jelent. Nem ünneprontásként, inkább az igazság kedvéért azonban az is idekívánkozik: bár minden egyes iparág iparkodna, hogy termékei elérjék a legjobb címet, hogy az elektromos háztartási gépek, a cipők és a búto­rok is hosszú listával iratkoznának fel. Arról nem is be­szélve, hogy — kiváló jelző ide, kiváló jelző oda — az lenne a természetes, ha valamennyi vállalat úgy adná ki a munkáját és a nevét fémjelző terméket, hogy az a mi­nőségi és a korszerűségi szempontoknak megfeleljen. Hiszen a vásárló mindennap minősíti a megvett ter­méket . BÁN JÁNOS -é VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! ( CSONGRÁD MEGYEI ★ 27. ÉVFOLY­AM, 151. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1970. JÚNIUS 30., KEDD Mai számunk tartalmából: Külpolitikai körkép • Részletes tudósítás a csongrádi tanács tegnapi tv a w­r tv­ üléséről • Lakáshelyzet közelről és távolról • Tv-, rádiórovat, jogtanácsok Beszámoló az úttörő­ olimpia premierjéről Hírösszeállítás Részletes jelentéseink a 2. oldalon 11 védekezés 44. napján­­ hét végén már nyolc méter alatti vízszint várható Szegednél Az Árvízvédelmi Területi­­ Bizottság tegnapi ülésén át­tekintette a folyóinkon im­­­­már ma a 44. napjába lépő­­ védekezési munkálatokat­­ (ugyanis május 17-én, va­­­sárnap riasztották Csongrád­­ megyét). A bizottság megál­lapította, hogy a közeli na­­­pokban a már leapadt Maros és Körös mellett várható a i­ó Tisza apadásának meg­­­­gyorsulása. Arra lehet számítani, hogy a­­ hét második felére a szege­­­­di vízmércén a vízállás 800­­ centiméter alá süllyed. Amennyiben a jelenlegi szá­raz idő fennmarad, remélhe­tő, hogy a hónap közepére 650 centiméteres szegedi víz­állás mellett az árvízvédel­mi készültség teljesen meg­szüntethető lesz. A védekezés, ott, ahol szükséges, természetesen to­vább tart. Az árvizek levo­nulásával párhuzamosan azonban megkezdődött a védekezési munkálatokban résztvevők létszámának, a gépi és technikai eszközök számá­nak erőteljes csökkentése. A csúcsidőszakban mintegy 230 földmunkagépet foglal­koztattak területünkön, je­lenleg már csak 2­70-et. A legkritikusabb időben — jú­nius 1-én — 1550 tehergép­kocsi vett részt a védelem­ben, ma már csak 400 igény­be vételére volt szükség, s ez a szám a jövőben tovább csökkenthető. A vízállások alakulásával, a veszélyezte­tettség csökkenésével párhu­zamosan egyre nagyobb ütemben folyik a védekezéshez használt anyagok vissza­nyerése. A gépesített műszaki oszta­gok megkezdték a Maros és a Körös felső szakaszain a pátrialemezek kiszedését a vízügyi dolgozók, a KISZ- és egyéb brigádok a homokzsá­kok ürítését, gyűjtését, s egyéb még használható anyagok mentését. Befejeződött a lokalizációs gátak épí­tése, amelyeket illetékes tanácsi szervek fenntartás és kezelés céljából átad­nak a vízügyi szerveknek. A városok körtöltése azon­ban továbbra is a tanácsok kezelésében marad. A TB úgy döntött, hogy meg kell gyorsítani Szeged belterületi védvonalain kialakított ide­iglenes létesítmények — a körtöltés fóliaborítása,­­ a mellvédet biztosító homok­zsákrendszer — bontását. Az is felvetődött, hol szüksé­ges továbbra is ügyeletet tartani. A TB úgy döntött, hogy ezt a járási és városi tanácsokra bízza, de a fo­lyókhoz közel eső helységek­ben mindaddig indokolt az ügyelet fenntartása, amíg a vízszint, 8 méter alá nem süllyed. A Tiszán a motorcsónak- és csónakforgalmat szin­tén csak akkor engedélye­zik, ha a vízszint 8 méter alá süllyed. Intézkedés: történt, hogy a tápéi kompjáratot mielőbb visszaállítsák az aratás és cséplés előkészítése érdeké­ben. Az árvíz elvonulása utáni feladatokkal is foglalkozott az Árvízvédelmi Területi Bi­zottság, s megállapította: elemző vizsgálat alá kell vetni a gátak védképessé­­gét, különös tekintettel az álta­lunk védett területek nagy népgazdasági értékére. A sokrétű műszaki, gazdasági vizsgálatok alapján ki kell alakítani az árvé­delmi töltések fejlesztésé­nek átfogó koncepcióját és az ország teherbíró ké­pességének megfelelő fej­lesztési ütemét. Ez a feladat nagy anyagi erőket követel, megfelelő ütemezéssel azon­ban a munkát halaszthatat­lanul el kell majd végezni. Végül az Árvízvédelmi Te­rületi Bizottság úgy h­atáro­­zott, hogy szombaton délelőtt Szege­den, a Széchenyi téren ün­nepélyesen mondanak kö­szönetet és búcsúztatják a megye árvízvédelmében részt vevő fegyveres erő­ket, az ünnepségre meghívják a védekezésben részt vett köz­erők képviselőit is. Itt jegyezzük meg, hogy az MSZMP Szeged városi Bi­zottsága, a városi tanács, a népfront, a KISZ, valamint a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa Elnöksége felhívással fordult Szeged lakosságához társadalmi munka szervezésére.­­ „Tegyük még szélesebb kö­rűvé ezt a társadalmi munka­­mozgalmat saját kényelmün­kért, a rendkívüli idő mielőbbi feledtetéséért, a gazdag nyá­ri program zavartalan lebo­nyolításáért” — hangzik töb­bek között a felhívás, amely­nek nyomán máris megmoz­dult a megyeszékhely társa­dalma, hogy önkéntes mun­kával vegyen részt szép vá­rosunk helyreállításában. Szombaton: ünnepség a Széchenyi téren

Next