Csongrád Megyei Hírlap, 1970. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-15 / 164. szám

CSONSAÍR MEGYEI ★ Ötven megyei kiállító a szegedi vásáron Befejezéshez közelednek a Szegedi Ipari Vásár előké­születei. Csütörtökön délelőtt már központi sajtótájékoz­tatót tartanak. Déli 12 óráig bemutatásra — főpróbára — készen áll majd a vásár és ezt követően csak kisebb si­mításokra kerül csak sor. A 25. Szegedi Ipari Vásár 183 kiállítója közül 50 a Csongrád megyei, 72 jugo­szláv, a többi az ország 14 megyéjéből és a fővárosból érkezett. A Csongrád megyei válla­latok között ott vannak a legnagyobbak, a Tisza Bútor­ipari Vállalat, a HÓDIKÖT, a METRIPOND, a HÓDGÉP, a szegediek közül a Kender­­fonó és Szövőipari Vállalat, a ruhagyár, az EMERGE gu­migyár és sok más nagy­üzem. Első ízben vesz részt az újonnan alakult nagyvál­lalat, a DEFAG. Az erdőgaz­daság, a falemezgyár, a lá­dagyár anyavállalata. A Csongrád megyeiek nagy becsvággyal készültek a ju­bileumi vásárra. Kimondva vagy kimondatlanul repre­zentálni akarják az elmúlt 23 esztendőben elért fejlődést. Több vállalatunk külön a szegedi vására készített új terméket is bemutat. Szív­ügyüknek tekintik a szegedi vásárt a budapesti nagyvál­lalatok is, amelyeknek te­lephelyei működnek Csong­­rád megyében. Több üzem vezetői elhatározták: ked­vezményes utazási feltétele­ket teremtenek dolgozóik részére, hogy­ minél többen megtekinthessék az ipar, a kereskedelem és a fogyasz­tók nyári nagy találkozóját jelentő Szegedi Ipari Vásárt és a Dóm téri szabadtéri já­tékok előadásait. 12700 kombájn munkában — 170 000 hold búza termését érte károsodás — A kukorica gyengébb a tavalyinál Megtermett az ország ellátásához szükséges búzamennyiség Lukács Béla, a MÉM fő­osztályvezető-helyettese teg­nap az aratás és a mezőgaz­daság legfrissebb híreit is­mertette az Újságírókkal. Az aratás — a késői ki­tavaszodás miatt — a szo­kásosnál 8—10 nappal ké­sőbb kezdődött. A következő időszakban hárommillió holdról kell betakarítani a kalászos gabonát. Ebből a kenyérgabona vetéste­rülete mintegy kétmillió holdra tehető, ami valami­vel kisebb a tavalyinál, az őszi kalászosokat ugyanis ár- és belvízká­rok érték. A munkát 12 700 kombájn segíti. 1300-at idén impor­táltak a Szovjetunióból, to­vábbi 200-at pedig az NDK- ból hoztak be. A kombájn­park mellett még 2200 rend­­revágót és 2100 kévekötő aratógépet üzemeltetnek a nagyüzemek. Az alkatrészellátás az el­múlt napokban valamelyest javult. Zsákból és ponyvá­ból is van elegendő. A rozsot 280 000 holdas te­rületen aratják — országo­san a termés 40­­ százalékát már levágták. 270.000 hol­don termelnek a nagyüze­mek őszi árpát. A termés szintén beérett és felét már learatták. A búza várható termésátlagát nagyon nehéz meghatározni. A szakembe­rek szerint legalább 170 000 holdon ár-, illetve belvíz, valamint kifagyás pusztítot­ta el a búzatermést, vagy legalábbis egy részét. A ga­bonák erősen gyomosak­, sokfelé jól látható az úgy­nevezett kiritkulás. Mind­ezek figy­elembevételével a mezőgazdászok az utóbbi három év átlagának megfe­lelő termés betakarítására számítanak, ami azt jelenti, hogy ismét megtermett az a búzamennyiség, amennyi az ország ellátásához szük­séges. A Gabona Tröszt vállala­tai egyébként idén 2,3 mil­lió tonnányi kenyérgabona felvásárlására kötöttek szer­ződést. A kapásnövények közül a burgonya és a cukorrépa jól fejlődött, a kukorica azonban a ta­­valyinál még gyengébb. Ugyanez mondható el a dohányról és a fűszerpap­rikáról. A zöldségellátásnál szin­tén érezteti hatását a késői kitavaszodás. A sokáig hű­vös, hideg, esős időjárás kü­lönösen a melegigényes pap­rika és paradicsom fejlődé­sét vetette vissza. A mosta­ni felmelegedés azonban az­zal biztat, hogy a piacokon nagyot javul majd a hely­zet. Zöldbabból és káposz­taféléből van elegendő. Jó termést adott a korai bur­gonya, uborkából több kel­lene, de néhány napon be­lül a javulásra lehet számí­­tan­i az ellátásnál Ami a gyümölcsöket illeti: a cseresznye és a meggy eléggé jó termést hozott, ha­sonlóan az eperhez és a ri­bizli­hez. Megérkezett a pia­cokra az őszibarack, amely a tavalyinál lényegesen szebb, „darabosabb” — te­hát nagyobb szemű. A sár­gabarack is jó közepes ter­mést ad, és nyári almából bőséges ellátás várható. (MTI) Aratják a búzát Vásárhelyen Kedden délelőtt megkezdődött a búza aratása Vásárhelyen.­ Elsőként a Vásárhelyi Állami Gazdaság tankerületében indultak útnak a kombájnok. A vegyes — szovjet és olasz —­ búzából 22 mázsás átlagtermést várnak. Tervezik, hogy az 1237 k.­hold búza betakarítását hat kombájn két hét alatt befejezi. Iráni küldöttség Budapesten Hushang Ansari gazdasá­gi miniszter vezetésével kedden iráni gazdasági kül­döttség érkezett Budapest­re, hogy dr. Biró József külkereskedelmi miniszter­rel tárgyalásokat folytas-­­­son a két ország gazdasági­­ kapcsolatainak bővítéséről. I Őszintén, bizalommal Az ifjúság, a fiatal nemzedékek állapota, magatartása a társadalom állandó beszédtémája volt és marad. Az idő­sebbek felelőssége jogos, de néha túlzott aggodalma mutat­kozik meg a különféle véleményekben s ugyanakkor az a felismerés is, hogy nem mindegy milyen utódokat neve­lünk. Legutóbb a párt Központi Bizottságának az ifjúság helyzetéről szóló dokumentumában találkoztunk ezzel a szóhasználattal, amelyben megszólalt egy országnyi közös­ség lelkiismerete. Aki felelősséget érez az ifjúság iránt, az a jövőt nézi elsősorban. A jövő pedig nem lehet megalapo­zott anélkül, hogy a fiatalok nevelésére megkülönböztetett gondot fordítanánk. Napjainkban sűrűn fölvetődik a kérdés: mennyiben vagyunk képesek tudatosítani a fiatalok gondolat- és érze­lemvilágában a szocialista életeszményt, s mind­azt, ami ezzel együtt jár emberi magatartásban, közösségi szemlé­letben egyaránt. Magától értetődik, hogy ezt az életeszményt a kommu­nistáknak kell hordozniuk minden más emberi csoporto­sulást megelőzően. Épp ezért teljes mértékben érthető, hogy a párt új, az eddiginél magasabb követelményeket tá­maszt tagjaival szemben az ifjúság nevelésében. Ezek a követelmények meglehetősen magasra állítják a mércét. Nem kevesebbet írnak elő, mint azt, hogy a mindennapi életben, a napi munka folyamatában érvényesüljön az ifjú­ság körében a kommunisták nevelő hatása. Mennyiben új ez a feladat a korábbiakhoz képest? Az élet régebben — sőt hellyel-közzel még ma is — sok olyan példával szolgált, amely a fiatalokban is kétsé­geket ébresztett a szavak és tettek egysége iránt. Éppen ezért fontos, hogy a kommunisták nevelőmunkája ne csak a gyűléseken, különféle kinyilatkoztatások formájában ér­vényesüljön, hanem ennek mintegy fedezeteként minde­nek­előtt a hétköznapi tettekben nyilvánuljon meg. Teljesen indokolt, hogy a felnőtt közösségek, az idő­sebb generációk az elvárások egész sorát írják elő, he­lyenként szinte parancsoló módban a fiatalok számára. Nem feledkezhetünk el azonban arról sem, amit a fiatalok várnak mitőlünk. Ez hangsúlyozottan érvényes a kommu­nisták esetében. Várják elsősorban a személyes példamu­tatást. Azt, hogy aki őket nevelni akarja, megtestesítője le­gyen az eszmének. Ne vizet prédikáljon, amikor ő maga bort iszik. Ne csak beszéljen a jó és jobb munkáról, ha­nem mutassa is meg, hogy hogyan kell jól és jobban dol­gozni. Ha a fiatalokat sikerrel akarjuk nevelni, arról sem feledkezhetünk el, milyen óriási az őszinteség ereje. Tud­juk, hogy a szürke hétköznapokon, a munkapad mellett, vagy kinn a földeken mennyi minden szóba jön. A fiata­lok kérdései között egyre kevesebb az olyan, amelyre egy­két mondattal, elnagyoltan lehetne válaszolni. Nem sza­bad megijednünk a kényes kérdésektől. Annál inkább nem, mivel itt nemcsak arról van szó, hogy valamiről egy­szerű szavakkal informáljuk a fiatalokat. Úgy kell tájékoz­tatni őket, hogy az világnézetileg megalapozott legyen s minden magyarázatban ott legyen a kommunista meggyő­ződés indítéka. A fiataloknak ez az igénye egyúttal azt is mutatja, hogy nem kedvelik a mellébeszélést, a köntörfala­zást. Csak az számítson náluk eredményre, aki képes nyílt sisakkal, fedetlen mellel hirdetni igazát, aki bármi­kor kiáll elvei mellett minden fórumon, a szőkébb közös­­­­ségek sűrűn felizzó, szenvedélyes vitái közepette is. Elégszer meggyőződhetünk arról is, hogy egyesekben nagy a bizalmatlanság a fiatalok iránt. Egész magatartá­suk azt az érzést kelti a szemlélőben, hogy csak a rosszat látja bennük, ezért bizalmatlan velük szemben. Aki így közeledik a fiatalokhoz, arra soha nem hallgatnak. Már eleve fenntartással fogadják minden szavát, s ezen nem is lehet csodálkozni. Elvégre a nevelés klasszikus szabályai közé tartozik, hogy akit nevelni akarunk, ahhoz szeretettel kell közeledni. Szeretettel, bizalommal, megértő szelídség­gel, amely nemcsak a mások gyengeségeit látja, de elismeri a magáét is. Aki nyitott szemmel jár tudja, látja mennyire nem sze­retik a fiatalok ha lekezelik, gyereknek nézik őket. Higy­­jük el nekik, s ne csak kényelmességből, hogy már felnőt­tek, s értelem, felkészültség dolgában néha több olyan előnnyel rendelkeznek, amivel az idősebbek már nem. Higyyük el, hogy van véleményük, figyeljünk rájuk, hogy ők is meghallgassanak bennünket. Nem könnyű ennek a gyakorlása, néha bizony nemcsak felkészültség, hanem jó idegrendszer is kell hozzá. Mégis megéri a fáradságot! El­végre róluk, a gyerekeinkről van szó és nekik igazán nem maradhatunk adósuk. KOVÁCS ISTVÁN VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Mi történt a nagyvilágban ? Megkezdődött a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka Kormányalakítási tárgyalások Olaszországban • Szovjet segélyszállítmány érkezett Peruba A közel-keleti helyzet­­ Moszkvából nézve Részletes jelentéseink a 2. oldalon k._________________________________________________________ Összehívták az MSZMP Központi Bizottságának ülését A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZ­PONTI bizottságának ülését július 11-re, SZERDÁRA ÖSSZEHÍVTÁK. A POLITIKAI BIZOTTSÁG A NEMZETKÖZI HELY­­ZET, A GAZDASÁGI ÉPÍTŐMUNKA ÉS A PÁRTÉLET IDŐSZERŰ KÉRDÉSEINEK MEGVITATÁSÁT JAVA­SOLJA. (MTI)

Next