Csongrád Megyei Hírlap, 1970. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-04 / 181. szám
Huliganizmus (B. Gy.) A közvélemény mindig érzékenyen reagál azokra a kirívó — leginkább a sajtóban (televízióban, rádióban) nyilvánosságra kerülő esetekre, amelyeket nyers, durva, erőszakos emberek — angol eredetű szóval mondva: — huligánok követtek el. Jogos a kérdés: ezekből a megbotránkoztató, a becsületes emberek megvetését és tiltakozását kiváltó esetekből lehet-e általánosítani, azaz huliganizmusról beszélni? Akik a tényeket szigorúan alapul véve vitáznak erről, azok ellene vannak mindenféle általánosításnak. Miért? Mert sem vészkiáltásokkal, sem szenzációs botrányokon rágódva egy tapodtat nem lehet előrébb jutni! Vannak még közöttünk olyan embeírek, akik nem szeretnek dől- igozni, akik a bűn útjára léptek (lépnek) és olyanok, akik bandákba verődve, ezáltal „bátorságot és erőt” merítve megbontják a rendet, garáz-dálkodnak és erőszakoskod- nak. Lépten-nyomon találkozunk ilyen bandákkal? Nem. Vagyis törvényen kívüli létük és tevékenységük korlátozott, szűk körre terjed ki — sokkal kisebbre, mint hírük és potenciális veszélyük! — és velük szemben többnyire a törvény szigorával fellépünk, elnyerik méltó büntetésüket. Mindig? Tudjuk, hogy nem! Csakhogy ezt a bűnüldöző szervek számlájára egyértelműen nem írhatjuk. Tagadhatatlan, hogy önmagukban a szigorú ítéletek nem nagy hatásfokkal riasztják el a kezdőket a bűn útjára való lépéstől, a huligánkodástól! Nehéz egyértelműen felismerni mindennapi életben a kezdő huligánokat. A hoszszú haj, a nyugati divat majmolása éppúgy lehet ártatlan külső máz, mint a huligánbanda egyenruhája. Ennek alapján a külső szemlélő nehezen tud eligazodni. A munkahelyi kollektíva viszont el tudja bírálni, hogy a külső jegyek és a belső tartalom összhangja megvan-e, s a ,,hosszúhajú” és egyéb divathóbortoknak hódoló ifjú munkáját, hogyan végzi el! A múltkorában az egyik üzemi vezető magyarázatképp egyik hosszú hajat növesztett munkájáról dicsérőleg nyilatkozott. Benne volt ebben a véleményben az is, hogy bízik benne. Szükséges az, hogy minden munkáskollektíva ilyen féltő gonddal óvja és nevelje azokat, nemcsak a fiatalokat, akik különböző okok miatt lesodródnak a tisztesség útjáról. Lényeges tehát a magatartás vizsgálata. Senki nem születik közösségi embernek, de huligánnak sem. Azzá lesz. A jó avagy rossz hatások eredményeképp. Aki áthágja életünket átszövő írott és íratlan törvényeket, szabályokat, magatartási és erkölcsi normákat, az alkalmas alany arra, hogy huligánná váljék. Alkalmas arra is, hogy kritikátlanul elfogadja a nyugati életforma romboló, züllesztő példáit és úgy éljen, oly „szabadon”, hogy ezáltal sok-sok ember békés nyugodt életét feldúlja és veszélybe sodorja. A huliganizmus veszélyéről nem árt gyakran beszélni, de ez kevés. Helyes, hogy nem az elnézést, hanem a szigort követeljük. De a munka fegyelméről, életünk szabályainak tiszteletére és a becsületes életre való nevelésről se feledkezzünk meg egy percre se! VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! CSONGRÁD MEGYE! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 27. ÉVFOLYAM, 181. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1990. AUGUSZTUS 4., KEDD Ismét dinamikusan fejlődik a megye ipara Nehéz, fordulatokban gazdag munkáshónapokat hagytunk mögöttünk az év első felében. Természeti csapások nehezítették munkánkat, nemcsak a mezőgazdaságban, hanem az ipari üzemekben is. A nehézségek fokozták erőfeszítéseinket, hogy valóra váltsuk terveinket. Az év első hat hónapja munkájának sikereiről tájékoztat most bennünket a Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságának az 1970. első félévi gazdasági eredményekről szóló beszámolója. A jelentésből a többi között megtudhatjuk, hogy Csongrád megyében megvalósuló beruházások értéke évről évre az országosnál nagyobb mértékben emelkedik, s így nő az ország beruházásaiból való részesedésünk. Az iparfejlesztés, ezen belül az utóbbi időben egyre növekvő kőolajipari beruházások nagymértékben járultak hozzá az ország beruházásaiból való részesedés növekedéséhez. A munkaügyi szabályzók év eleji módosítását követően az iparban mérséklődött a munkaerő iránti kereslet. Az építőiparban folytatódott az erőteljes létszámemelkedés, a kereskedelemben és az állami gazdaságokban a korábbi éveket meghaladó ütemben nőtt a foglalkoztatottak száma. A megye megfigyelt ágazataiban együttesen 4 százalékkal, 4400 fővel dolgoztak többen 1970. első felében, mint egy évvel korábban. . Az év eddig eltelt időszakában az iparban és a létszámukat gyorsabban növelő ágazatokban egyaránt csökkent a munkahely változtatások gyakorisága. Az iparban és az építőiparban egy, a kereskedelemben pedig 4 százalékkal volt kisebb a fluktuáció, mint 1969. első felében. Az elmúlt évi megtorpanás után ismét dinamikusan fejlődött a megye ipara. Az év első hat hónapjában a termelés 7, a termelékenység 6 százalékkal nőtt. De az egy foglalkoztatottra jutó termelés így is csak az 1968. évi szintet érte el. Az árvízveszély az ipari, termelést csak kisebb mértékben vetette vissza. A növekedési ütem az első negyedévi 9 százalékról a második negyedévben 6 százalékra mérséklődött. Ugyanakkor — jórészt az árvízvédelmi munkák miatt — a nem teljesített szerződések aránya emelkedett. Az előző időszakról áthúzódó nem teljesített szerződések értéke eléri a harmadik negyedévi rendelések 14 százalékát. A megyei székhelyű iparvállalatok és szövetkezetek gazdálkodási eredménye romlott. Az első félévben a nyereség az összbevétel 5,7 százalékát tette ki az egy évvel korábbi 6,6 százalékkal szemben. A fél évet veszteséggel zárta a Csongrád— Bács megyei Téglaipari Vállalat, a Csongrád megyei Tejipari Vállalat, a Patyolat Vállalat, valamint a hódmezővásárhelyi Szandálüzem. Az árvízveszély elhárításában való részvétel terheinek jelentős részét az építőipar viselte. A munkaerő mellett számos gépet és nagymenynyiségű — a védekezéshez használt — anyagot vontak el az építkezésektől. Ennek hatására a 9 százalékkal nagyobb létszám összes termelése az egy évvel korábbi szinten maradt. A továbbiakban programon kívüli feladatot jelent a magas vízállás miatt megrongálódott, összedőlt épületek helyreállítása. A lakosság bevételei 1970 első felében az országos átlagot meghaladóan 10 százalékkal emelkedtek. A bérből élők bevételei közül — évek óta először — a munkabér címén történő kifizetések nagyobb mértékben növekedtek a személyi jellegű kifizetéseknél. A munkabér jövedelmek emelkedésében a foglalkoztatottak havi átlagkeresetének növekedése játszotta a nagyobb szerepet, a foglalkoztatottság növekedésével szemben ellentétben a korábbi évekkel. A lakosság áruellátásának színvonala jelentősen javult az év első hat hónapjában. A kereskedelem jelentősen javult az év első hat hónapjában. A kereskedelem lényegesen több árut szerzett be, s a nagyarányú importbeszerzés a választékot is bővítette. Megyénkben a kiskereskedelmi forgalom a jobb áruellátás, a megnövekedett pénzjövedelmek hatására 11 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Csökkent a munkahely változtatások száma — A termelés 7, a termelékenység 6 százalékkal emelkedett az első félévben — A lakosság bevételei az országos átlagot meghaladóan emelkedtek — A kiskereskedelmi forgalom 11 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban . A könnyűipari üzemek között elsőnek Földgáztüzelésre tértek át Tegnap ünnepélyes keretek között avatták fel a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat Központi Gyárában a hároméves munkával szénfűtésről gáztüzelésre átalakított kazánházat. Az ország könnyűipari üzemei között elsőnek elkészült átalakítást a Kőolajipari Tervező Vállalat tervei alapján több szegedi vállalat közreműködésével házilag végezték el. A négy kazán összteljesítménye óránként 20 tonna gőz, így tehát az újszegedi szövőgyár energetikai és technológiai gőzigénye mellett a Rostkikészítő Vállalat ottani telepét is ellátja gőzzel az új kazánház. Számítások szerint a gáztüzelésre való áttérés évenként több mint egymillió forintos megtakarítást eredményez. S ha még hozzászámítjuk ehhez a 12 fős létszámmegtakarítást, valamint a lényegesen korszerűbb munkakörülményeket, úgy véljük, nyugodtan ajánlhatjuk számos vállalat figyelmébe az Újszegeden tegnap felavatott kazánházat. Mi történt a nagyvilágban? Szovjet ENSZK tanácskozás Moszkvában Jarring útra készen Olasz kormányválság Román küldöttség érkezett Budapestre Kína Európa után érdeklődik Részletes jelentéseink a 2. oldalon Luxemburgi pártvezető tartogattasai A Luxemburgi Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára, René Urbany és felesége, akik Szegeden tartózkodnak, ellátogattak tegnap két nagyüzembe is. A szalámigyárba és a paprikafeldolgozó vállalathoz elkísérte a vendégeket Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára és Sípos Géza, az MSZMP Szeged városi bizottságának első titkára is. A Szegedi Szalámigyárban dr. Piros László igazgató és Bálint László párttitkár fogadta a pártvezetőket. A gyár igazgatója több mint százesztendős , világhírű szegedi szalámigyár gazdasági helyzetéről, a gyár párttitkára pedig az alapszervezetek munkájáról tartott beszámolót. Ezután a vendégek megtekintették a gyártóműhelyeket, a szalámiérlelő tornyokat. A paprikafeldolgozóban Polák Zoltán igazgató fogadta és tájékoztatta a vendégeket a piros arany feldolgozásáról, illetve a vállalat egyre bővülő gyártményainak termeléséről. A luxemburgi pártvezető befejezte szegedi látogatását és elutazott. ratás, szántás, öntözés Vasárnap is műszakot tartott a mezőgazdaság Nincs pihenő idő most a határban, hétköznap-ünnepnap folyamatosan halad a betakarítás. A Gorzsai Állami Gazdaságban — R. Balogh Ferenc főkönyvelő tájékoztatása szerint — hat kombájn dolgozott vasárnap, egyenként 250—300 mázsás teljesítménnyel. Műszakot tartottak a szalmalehúzók, a talajelőkészítő gépek is, a szérűn viszont éjjel-nappal forgatták, szárították, tisztították a beérkező terményt. Szabad az út a traktorok előtt, mert a brigádok már kazalba rakták a learatott gabona szalmáját, a napokban viszont munkához kezd a repülőgép is, szórva a műtrágyát a földekre. A gazdaságban 1700 hold körüli területen fejezték be a betakarítást, de az aratással párhuzamosan minden mezőgazdasági munka halad. Vasárnap munkába szólította a szükség az öntöző részleget is, 30 holdat locsoltak be a konyhakertből és a silókukoricából. — Nálunk már a múlt pénteki ,,hadi tanácskozáson” eldőlt, hogy vasárnap is teljes kapacitással kell dolgoznunk és a szocialista brigádok vezényletével ment is minden munka a tsz-ben — mondotta a tegnapi telefoninterjú során Virágh Ferenc, a vásárhelyi Bem Tsz párttitkára. Az aratók ellátására műszakot tartott az üzemi konyha is, kihordták a határba az ebédet, s már arról beszélgettek a kombájnosok, hogy merre indulnak gépükkel a jövő héten. A kilátások szerint e hét végére fejeződik be a tsz-ben az aratás és a vezetőség felajánlotta a test- vérgazdaságoknak, hogy 4— 5 kombájnt rendelkezésükre bocsát a betakarítás mielőbbi befejezéséhez. — A mi gépészeinket — említette Janecskó János, a földeáki Kossuth Tsz főagronómusa — kiverte az eső vasárnap délután a munkából, de az aratást így is befejezzük kedden estig, vagy szer-da délig. Több mint 11000 hold volt az aratnivalónk és úgy szerveztük a munkát, hogy a kombájnok leállása után 24 órával már végzünk a tarló bemunkálásával is. A kombájnosoknak készen áll az úti program: a ferencszállási Új Élet Tsz-be vonul át mind az öt gép, ahol jut nekik még 200 hold aratni való. A növénytermesztők ebben a gazdaságban is jól megoldották nehéz feladatukat: befejeződött 500 holdon , a vetőmagnak való hibridkuko-rica címerezése, s csupán 220 hold van hátra a szegedi fajtából. Szentes és Csongrád térségében is dolgoztak a betakarítók, a műtrágyázó, szántó traktorok, a szalmabálá-zók, a gabonatisztítók vasárnap. Kint voltak a határban a szerelők is, hogy azonnal orvosolják az alkatrésztöréseket, csökkentve a gépek üzemkieséseit. Most, hogy az időjárás kedvezőbbre fordult, nagyobb a munkakedv és a bizakodás, hogy egy-másfél héten belül még a legnagyobb területű gazdaságokban is véget ér az aratás, az ehhez kapcsolódó többfajta járulékos munka. ,***.