Csongrád Megyei Hírlap, 1970. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-08 / 185. szám

Egymillió túlóra (N. P.) Két évvel ezelőtt, a munkaidő csökkentésével kapcsolatos kormányhatáro­zat startidőpontja előtt és után lapunk hasábjain is többször hangsúlyoztuk: a 44 órás munkahétre való át­térés az életszínvonal-növe­lés fontos eszköze, lehetővé teszi — keresetcsökkenés nélkül — a dolgozók sza­bad idejének növekedését. A csökkentett munkaidő bevezetésének feltételei közé soroltuk azt, hogy nem csök­kenhet a termelékenység, nem nőhet, a költségszint és nem maradhat kihasználat­lanul a kapacitás. Mindezen túl nem lehet kevesebb a dolgozók bére sem. A kiesett időalapot műszaki, gazdasá­gi, szervezési intézkedések­kel kellett ellensúlyozni. Ma már közismert, hogy a munkaidő általános csök­kenésének eddigi folyamata nem minden Csongrád me­gyei vállalatnál igazolta a várakozásokat. Tavaly az előző évhez mérten hat szá­zalékkal csökkent az egy fő­re jutó termelés. Az idén az év első hat hónapjában ugyan már 6 százalékkal nőtt a termelékenység, de az egy foglalkoztatottra ju­tó termelés még így is csak az 1968. évi szintet érte el. A dolgozók szempontjából sem igazolta mindenütt a várakozásokat az elmúlt idő­szak. Sokan tartottak attól, hogy a munkaidő csökken­tése következtében kieső idő­alapot a vállalatok jelentős mértékben a túlórák növe­lésével fogják ellensúlyozni. Igaz, hogy az 1968 első fél­évi 652 ezer munkaóra he­lyett tavaly az első hat hó­napban csak 630 munka­órát használtak fel túlóra­ként, de ez év első felében már egymillió fölé szökött a szám és elértük az egymil­lió 33 ezer túlórát. Ez 64 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A Kenderfonó és Szövő­ipari Vállalatnál állandóan emelkedik a túlóra. 1968- ban egy év alatt 118 ezer órát használtak fel, az idén az első fél évben pedig már meghaladták a 100 ezer órát. A kifizetett összeg 1,7 mil­lió forintnál is több. Ennél a vállalatnál igen nagy volt a munkaerőmozgás. Tavaly az első fél évben 845-en léptek ki. Az idén több mint ezren. Ez is visszaveti a ter­melést, és nem csoda, ha a vállalatnál kijelentik, hogy saját erőből az idén már to­vábbi munkaidő-csökkentést nem vezetnek be. A terme­léskiesés, s a nagymértékű fluktuáció miatt nem is gon­dolhatnak ú­jabb dolgozók munkaidejének csökkentésé­re. A Pamutnyomóipari Vál­lalat szegedi üzemében is duplájára emelkedett a fel­használt túlórák száma. Ha­sonlóan az autójavító válla­latnál. A kábelgyárban csök­kent, de más vállalatoknál, mint például a Szegedi Ru­hagyárban tovább emelke­dett a felhasznált túlórák száma. Ezek a számok árulkod­nak. A többi között arról, hogy csökkentettük ugyan a dolgozók munkaidejét egyik oldalon, de a másikon túl­­óráztatjuk őket. S ha hozzá­tesszük, hogy ezt a túlórát egy-egy üzem dolgozóinak szőkébb csoportja használta fel, akkor minden túlzás nélkül azt láthatjuk, hogy az elmúlt két évben több Csongrád megyei üzemben a dolgozók egy-egy csoportjai­nak munkaideje nem rövi­­debb, hanem hosszabb, mint korábban volt VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEKI CSEHORED MEGYEI ★ A MAGYAR S­Z­O­C­I­A­L­I­S­T­A­­ M­U­N­K­Á­S­P­Á­R­T LAPJA 27. ÉVFOLYAM, 185. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1970. AUGUSZTUS 8., SZOMBAT A társadalmi munkák versenyében a szentesi járásban Tömörkény az első Az egészségügyi helyzet a járási tanácsülés napirendjén Jutalmazások Pénteken Csorba György vb-elnök nyitotta meg a szentesi járási tanácsülést, külön üdvözölve az élen já­ró társadalmi munkásokat. Első napirendként Kiss Im­re, a Hazafias Népfront já­rási bizottságának titkára, a tanács vb és a KISZ járá­si bizottságának nevében ér­tékelte a községek tavalyi versenyét a társadalmi mun­kában. Hangsúlyozta: a já­rás lakosai, a mezőgazdasá­gi nagyüzemek és egyéb in­tézmények elismerésre mél­tó munkát végeztek. Remél­hetőleg az idén is megis­métlik eddigi eredményei­ket. Végül Kiss elvtárs sok sikert kívánt a társadalmi munkásoknak a közeljövőre is. A csecsemőhalálozások több­ségénél koraszülések állapít­hatók meg, háromhónapos­­(Folytatás a 3. oldalon.) Nagy kiterjedésűek az orvosi körzetek A tanácsülés ezután meg­tárgyalta a szentesi járás egészségügyi helyzetéről és a további feladatokról szóló beszámolót. A járásban a szakkáder-elátot­tság jelen­leg nem kielégítő. Jó körül­mények között működik az anya- és gyermekvédelmi szolgálat a járás tíz közsé­gében. Az orvosi rendelést illetően legrosszabb a hely­zet Tömörkényen, valamint Székkutas I-es számú kör­zetében. A községekben köz­ponti orvosi rendelőket kell létrehozni — erre jó példát mutatott a közelmúltban Fá­­biánsebestyén. Az orvosi el­látást nehezíti, hogy a szét­szórt települések folytán nagy kiterjedésű körzetek jöttek létre. Mindszenten a körzeti rendelőhöz önállóan működő laboratóriumot ter­veznek. Nagy javulás kö­vetkezett be a fogászati el­látásban — több községben főfoglalkozású, fogorvos te­lepedett le. Az anya- és gyermekvé­delmi gondozás a szentesi járásban megfelel a köve­telményeknek. Például a gyermekszakorvos havonta minden községet meglátogat. Építészeti kiállítás a megyei tanácsházán Elkészült Szeged legmagasabb lakóházának terve Nemcsak egy vállalat, de nyugodtan mondhatjuk: egész megyénk fejlődésé­ről ad képet a Csongrád megyei tanács székházá­nak előcsarnokában teg­nap megnyílt építészeti ki­állítás. A sok-sok tablón elhelye­zett képek, tervrajzok híven tükrözik városaink gyors fej­lődését, és a kiállítást ren­dező, fennállásának tizedik évfordulóját ünneplő Csong­rád megyei Tanácsi Tervező Vállalat rendkívül sokrétű, elismerést méltán kiváltó te­vékenységét. A kiállítás ünnepélyes megnyitására megjelent ven­dégek — a megyei és sze­gedi építőipari vállalatok ve­zetői, szakemberek és ér­deklődők — előtt dr. Árvai József, az ÉVM főosztály­­vezetője mondott megnyitó beszédet. Ismertette hazánk építőiparának, ezen belül építéstervezési tevékenysé­gének fejlődését. Elmondot­ta többek között: az 1950-ben alig kétszáz mérnökkel szemben ma több mint tizenötezren foglalkoznak építőipari tervezéssel. A szakemberek számának gyors növekedésével egye­nes arányban emelkedett építési tevékenységünk szín­vonala, kulturáltsága. Sző­kébb hazánkban maradva is meggyőződhető­,’­ erről. Csak figyelemesen végig kell jár­ni megyénk városait, s va­lamennyiben felfedezhetjük a Csongrád megyei Tanácsi Tervező Vállalat mérnökei­nek keze nyomát. Hódmezővásárhely, szen­tes, Csongrád és Makó egyre inkább kialakuló, új városközpontja csakúgy dicséri őket, mint számos szegedi épület, és a legújabb, egyelőre még csak tervekben kész. Odesz­­szai körúti 17 szintes lakó­ház, amelynek földszintjén ABC-áruház, eszpresszó és 500 személyes filmszínház is helyet kap. Építése remél­hetőleg hamarosan megkez­dődik, s ezzel végre mozihoz jut Újszeged lakossága. A szakemberéi nagy figyelemmel szemlélték meg a kiállított tablókat és maket­teket. dr. Árvai József és dr. Paczuk István, a megyei tanács vb elnökhelyettesének társaságában (Fotó: Enyedi Zoltán) Mi történt a nagyvilágban? Tűzszünet Közel-Keleten Súlyosbodik a helyzet Kambodzsában • Spanyol—amerikai megállapodás • Újabb emberrablás Montevideóban • Nimek­ Pekingben Részletes jelentéseink a 2. oldalon Tegnap Moszkvában: P­araffálták a szovjet NSZK szerződést Tegnap délelőtt Moszkvá­ban befejeződtek a tárgyalá­sok, amelyeket kormánya nevében július 27. óta foly­tatott An­drej Gromiko szov­jet és Walter Scheel nyugat­német külügyminiszter. A tárgyalásokon megvizsgálták a két állam közötti kapcsola­tok további fejlesztésének kérdéseit. A felek kölcsönös megelé­gedésére a tárgyalások ered­ményeként kidolgozták a Szovjetunió és a Német Szö­vetségi Köztársaság közötti szerződés szövegét, amelyet tegnap parafáltak. A külügyminiszterek kö­zött eszmecsere folyt egész sor, a feleket kölcsönösen érdeklő nemzetközi problé­máról is. A szovjet—nyugatnémet szerződés parafálásának ak­tusa 45 percet tartott. A hi­vatalos aktus előtt Gromiko szovjet és Scheel nyugatné­met külügyminiszter nyilat­kozott a tv riportereinek. Walter Scheel nyugatné­met külügyminiszter Moszk­vából történő elutazása előtt a repülőtéren kijelentette: — Hosszú és bonyolult tár­gyalásokat fejeztünk be. Si­került olyan eredményt el­érni, amely mindkét felet kielégíti. A szerződés, amely­ben megállapodtunk a jövő­be mutat. Feladata, hogy új fejezetet nyisson a Szovjet­unió és a Német Szövetségi Köztársaság kapcsolataiban. Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter kijelentette, hogy a tárgyalások „olyan eredménnyel végződtek, me­lyet mindkét fél pozitívan értékel”. A Scheel vezette nyugat­német küldöttség tegnap,­ pénteken a kora délutáni órákban Moszkvából vissza­érkezett Bonnba. A repülő­téren nyilatkozott a sajtó képviselőinek. Többek között azt mondta: „Olyan ered­ménnyel jövök vissza, amely biztosítja a német nép nem­zeti érdekeinek megőrzését és elősegíti az európai béke megszilárdítását...” Gyorsmérleg a tanácsi vállalatok gazdálkodásáról Elkészült megyénk taná­csi vállalatainak féléves gazdálkodási gyorsmérlege, mely szerint a termelésből — valamint szolgáltatásból és értékesítésből — szárma­zó első félévi árbevételük 10 százalékkal haladta meg a tavalyi év hasonló idősza­kában elért eredményt. A helyiipari vállalatok közül legszembetűnőbben a ve­gyesipari vállalat tudta be­vételét növelni. Főleg azért, mert hordóüzemük tavaly még jóval kisebb teljesít­ménnyel üzemelt, mint az idén. Ebből adódik az is, hogy 1969. év első 6 hónap­jában 33,8 és az idén pedig 53,5 millió forint az árbe­vételük összege. A fémipari vállalat 31, a majolikagyár pedig csaknem 14 százalék­kal termelt többet, amelyet az eredményes exporttevé­kenység tett lehetővé. Emlí­tésre méltó, hogy a szol­gáltatással foglalkozó város­gazdálkodási vállalatok ár­bevétele 15—57 százalék kö­zötti mértékben növekedett. Az eredmények nem tük­rözik azt, hogy az egyes vál­lalatoknál intenzíven foglal­koznának az önköltség ala­kulásával, azaz csökkenté­sével. Hiányosságként róha­tó fel, hogy a fel nem osz­tott költségek folyamatosan növekszenek. Különösen a szandálüzemben, a beruhá­zási vállalatnál, a makói Vá­rosgazdálkodási Vállalatnál, stb.... Megyei szinten 9 millió forinttal növekedett a fel nem osztott költség a múlt évihez képest! Ez egy­ben azt is jelenti, hogy az igazgatási és az improduk­tív költségek nőttek! Jó eredménnyel zárta a fél évet a fém­i­pari válla­lat, a vegyesipari vállalat, a kertészeti vállalat. A nyere­ségszint valamennyi keres­kedelmi vállalatnál javult.­ A szolgáltató vállalatok kö­­­zül a makói Városgazdálko­dási Vállalat 2,5-szeresével növelte nyereségét, míg 3 vásárhelyi Városgazdálkodá­si Vállalat és a temetkezés­­i vállalat másfélszeresével, összességében, a tanácsi vállalatok az év első 6 hó-­­napjában produkált gazdál­kodási eredménye kielégítő mértékűnek minősíthető,­ mert az árbevétel megfe­lelő ütemben növekedett, javult a termelékenység és a készletgazdálkodás is. Az is igaz, hogy e javulás mér­téke nem fogadható el min­den vállalatnál, mert a bé­rek és a rezsiköltségek, va­lamint az improduktív költ­ségek aránytalanul megnőt­tek. Ez egyben gazdálkodá­suk hatékonyságának ala­csony szintjére vall. Az ár­víz elleni védekezés okozta termeléskiesés, illetve több­letköltség a túlteljesítésből fedezetet nyer minden válla­latnál. , Egyedüli kivétel a makói Egészségügyi Beren­dezéseket Gyártó Vállalat. Termelésszervezési, illetve üzem­vezetési hibák miatt komoly problémák fedezhe­tők fel a vásárhelyi Szan­dálüzem gazdálkodásában is. Ennél a vállalatnál a vesz­teség és az eszközhiány igen tartós és mind nagyobb méretű. Kérdéses a vásárhe­lyi Furfurol Vállalat hely­zete. Ugyanis az üzembe he­lyezés az elmúlt fél év­ben sem történt meg! B. Gy. : TÍZSZÁZALÉKOS ÁRBEVÉTEL-NÖVEKEDÉS AZ ÉV ELSŐ 6 HÓNAPJÁBAN —T ÉLEN A VEGYESIPARI VÁLLALAT — MILLIÓS IMPRODUKTÍV KÖLTSÉGEK! — A FÉMIPARI VÁLLALAT JÓ EREDMÉNYe a KOMOLY BAJOK A SZANDÁLÜZEMBEN! )

Next