Csongrád Megyei Hírlap, 1970. október (15. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-25 / 251. szám
(Folytatás az 1. oldalról.) Tolják, hogy megyénk kommunistái életkörelben dolgozva, a problémák alapos ismeretében azokat a kérdéseket boncolgatták, azok mielőbbi megoldását szorgalmazták-sürgették, amelyek a társadalom legszélesebb rétegeit érintik és foglalkoztatják. — Megyénkben 896 alapszervezeti vezetőséget, 68 csúcsvezetőséget, 20 üzemi, hivatali, intézményi és községi, valamint 10 városi, járási jogú pártbizottságot választottak újjá. A jelöléseknél és a választások során érvényesültek a párt káderpolitikai elvei. A vezetőségek és a testületek összetétele tükrözi a párttagság összetételét. Megállapíthatjuk, hogy ,a vezetésben növekedett a fizikai dolgozók, a nők és a fiatalok számaránya. S azt is, hogy a vezetőségválasztásra való felkészülés, a lebonyolítás pezsgőbbé tette megyénkben a pártéletet, erősítette a pártdemokráciát. — Megyei pártértekezletünknek az a hivatása, hogy áttekintse szűkebb pátriánk politikai helyzetét, megvizsgálja a pártmunka tapasztalatait, a IX. kongreszszus határozatainak és a X. kongresszus irányelveinek tükrében, és a szerzett tapasztalatokból, azok tanulságaiból kiindulva meghatározza a további teendőket. A szocializmus építésének magasabb fokú követelménye magasabb szintű feladatot jelent számunkra. Azt kívánja valamennyiünktől, hogy kevesebb hibával, nagyobb következetességgel, tudományos megalapozottsággal dolgozzunk. Megyei pártértekezletünk akkor tudja helyesen meghatározni a tennivalókat, ha számol a taggyűléseken és az alsóbb szintű pártértekezleteken elhangzottakkal, és mostani tanácskozásunkat bizonyos értelemben ezek folytatásának és összegezésének is tekintjük. Akkor cselekszünk helyesen, ha az elhangzott észrevételek közül az általános tapasztalatok rangjára emeljük azokat, amelyek az egész megyére érvényesek, ugyanakkor érdemi választ adunk a felmerült sok-sok reális, az élet lényeges problémáit, ellentmondásait feszegető kérdésre. Ami természetesen nem jelent feltétel nélkül egyetértést mindennel és mindenkivel, hiszen a sokféle probléma, igény, javaslat között van olyan is, amelyre igent, de akad olyan is, amelyre nemet kell mondanunk. A tényleges gondokat, hibákat azonban nem kerülhetjük meg. Szólt az előadó arról is, hogy a kibontakozó reform körülményei között változott is, ugyanakkor növekedett is a megyei szervek — a párt, a tanács, a szakszervezetek — szerepe, felelőssége. — A vezetésre való alkalmasságot ma már az méri, miként tudjuk leghatékonyabban kiaknázni meglevő lehetőségeinket, tartalékainkat, hogyan sáfárkodunk gazdasági adottságainkkal. A gazdaság fejlesztése, a hatékonyabb gazdálkodás a szocializmus teljes felépítéséért folytatott munkánk fő frontja, osztályharcos, vagy ha úgy tetszik, forradalmi feladat. A szocializmus úgy tud mind nagyobb hatást gyakorolni a még a szocializmus útjára nem lépett országok dolgozóira — akik a kiutat keresik az embertelen kapitalista világból —, ha fejlett tőkés országok szintjét eléri és a gazdálkodásban is magasabb rendűt alkot. És csakis a gazdaság fejlesztése, a hatékonyabb gazdálkodás segítségével tudjuk az életszínvonal magasabbra emelését megalapozni itthon. Nem öncél a gazdaság fejlesztése, a hatékonyság növelése. Hiszen az életszínvonal csak úgy emelkedhet, a társadalom gondoskodása az egyénről csak akkor növekedhet, ha javul a munka hatékonysága. Hogy a lakosság összfogyasztása öt év múlva terveinknek megfelelően 30 százalékkal magasabb legyen, ezt emelkedő volumenű termeléssel, jobb munkával, hatékonyabb gazdálkodással kell megalapozni, a párt és a kormány számíthat megyénk kommunistáira. Szűkebb pátriánkban, Csongrádban mindent megteszünk azért, hogy megvalósuljon pártunk és népünk Rózsa elvtárs előterjesztésében hangsúlyozta, hogy mind a kongresszusi irányelveket, mind a Szervezeti Szabályzat-tervezetet megyénk pártszerveiben és az alapszervezetekben megkülönböztetett figyelemmel tanulmányozták és felelősséggel megvitatták. A szeptemberi taggyűléseken és az októberi pártértekezleteken megyénkben közel 7 ezer párttag kapcsolódott be a vitába és mondta el véleményét. A továbbiakban rámutatott arra, hogy a megyei pártértekezletre már többségében a járási, városi pártfórumokon elfogadott vélemények kerültek, amelyeknek egy részével vitatkozni kell, döntő többségét pedig az előterjesztésben a pártértekezlet állásfoglalásaként javasolják megerősíteni. — A pártbizottság megyénk több mint 25 ezer fős párttagságának véleményét fejezi ki — hangzott az előterjesztés —, amikor egyetért az irányelvekkel és a Szervezeti Szabályzatban javasolt módosításokkal. A kongresszusi irányelveiket úgy értékeljük, hogy abban helyesen tükröződnek a szocialista építőmunka négyéves eredményei, gondokkal és problémákkal együtt. Megalapozottnak és a lehetőségeinkkel összhangban állónak tartjuk a következő évek általános célkitűzéseit is, amelyek helyesen fejezik nagyszerű programja: a szocializmus teljes felépítése. — Kérem az elvtársakat, mondják el észrevételeiket, tapasztalataikat, javaslataikat. Hagyják jóvá a megyei kis munkásoknak, a parasztoknak és a társadalom valamennyi rétegének érdekeit. Megyénk párttagsága pozitívan értékeli és cselekvően támogatja pártunk politikáját, amelynek eredményeként előrehaladtunk, erősödött államhatalmunk, jelentős eredmények születtek a népgazdaságban, a kulturális életben, emelkedett az életszínvonal, erősödött pártunk tömegkapcsolata és népünk szocialista egysége. A megyei pártbizottság a kommunisták és pártonkívüliek kérését és érdekeit fejezi ki, amikor azt javasolja a kongresszusnak, hogy hagyja jóvá pártunk politikáját, erősítse meg az eddig követett politikai irányvonalát. Az előterjesztés megállapította, hogy egyetértünk pártunk külpolitikai irányvonalával és gyakorlatával. — Megyei tapasztalataink egybeesnek a KB értékelésével — állapította meg az előterjesztés —, mely szerint társadalmunk dinamikusan fejlődik, biztosan haladunk a szocializmus építésének útján. E fejlődési folyamat fő jellemzőjeként erősödött a munkásosztály hatalma, tovább szilárdult rendszerünk gazdasági alapja. Társadalmunk két alapvető osztályának politikai, gazdasági kapcsolatai erősödtek és ez tovább szilárdította és magasabb színvonalra emelte a munkás-paraszt szövetséget, államunk politikai alapját, pártbizottság jelentését — e szavakkal fejeződött be Győri Imre előadói beszéde. * Győri Imre elvtárs szóbeli kiegészítője után a pártérszocialista közgondolkodás, terjed a marxista—Leninista világnézet, eredményesen fejlődik a dolgozók általános és szakműveltsége. A megye tudományos és kulturális élete jelentősen hozzájárul az országos eredményekhez. A viták során az értelmiségi párttagok egyetértettek a szakterületükkel szemben támasztott magasabb követelmények jogosságával, de egyben kérték, hogy a lehetőségekhez képest nagyobb anyagiakat fordítsunk a technikai feltételek korszerűsítésére, mert a gyors fejlődésnek ez az egyik fő feltétele. Jogos igényként fogalmazták meg a pártértekezletek vitáiban, hogy növeljük a szocializmus aktív híveinek megbecsülését, akik munkájuk lelkiismeretes ellátása mellett önzetlenül részt vesznek a közügyek intézésében. — A problémák megoldásának csak felsőbb szervektől várását mi egyoldalúnak tartjuk — állapította meg az előterjesztés. Az a véleményünk, hogy a társadalmi, a gazdasági élet ellentmondásainak, problémáinak sikeres megoldása csak a felsőbb és az alsóbb szervek, a vezetők és a dolgozók együttes fellépésével, összefogásával történhet. Miután a párttagság elistekezlet elnöke, Rózsa István elvtársat kérte fel a kongresszusi irányelvek és a Szervezeti Szabályzat-tervezet megyénkben folyó vitájának összegezésére. méréssel szólt az életszínvonal és a szociálpolitika területén elért eredményekről, melyeket a IV. ötéves terv előirányoz, a javaslat az, hogy a pártértekezlet jelezze a kongresszusnak azokat az igényeket, amelyek a népgazdaság anyagi lehetőségeinek figyelembevételével rangsorolva folyamatosan, megoldásra várnak. Általános az a vélemény, hogy fokozott gondot kell fordítani a kisfizetésnek, a többgyermekes családok, valamint az alacsony nyugdíjban részesülők anyagi helyzetének javítására. Hangsúlyozottan került szóba a pedagógusok, a kezdő orvosok és műszakiak fizetésének emelése. A lakáshelyzet megjavítása jelentős helyet foglalt el az irányelvek vitájában. A párttagság helyesnek tartja a lakásépítés célkitűzéseit. Általános igény, hogy tovább kell javítani a lakáselosztást, biztosítani kell annak nyilvánosságát. Hangsúlyozták, hogy az állami és a szövetkezeti lakások elosztásánál — a közérdek érvényesítése mellett — fokozottabban figyelembe kell venni a szociális szempontokat, hogy elsősorban a kiskeresetű és a többgyermekes családok kapjanak lakást. Rózsa István előadói beszélte A pártmunka stílusáról és módszereiről Ezzel egyidejűleg viszont egyetlen pillanatra sem leveszhetjük szem elől azt az igazságot, hogy: — A szocialista építés magasabb fokán a pártvezetésnek is magasabb fokon kell funkcionálni és érvényesülni. Előrehaladásunk lendítője, a lemaradások pótlásának nagy tartaléka, a torzítások megakadályozásának és kiküszöbölésének jó fegyvere lehet, ha jobban, hatékonyabban valósítjuk meg egész társadalmi életünkben pártunk vezető szerepét. Mit is jelent ez a gyakorlatban? — A pártvezetés olyan elveinek és stílusának jobb érvényesítését, amelyet az ellenforradalom után követett politikai gyakorlatunkban már meghonosítottunk. Tehát: a túlzott operativitás helyett az elvi irányítást, amely nem veszik el a részletekben, nem aprólékos, ellenben irányt mutat a különböző területeken dolgozó kommunistáknak. Ez az irányítási stílus számol az állami szervek hatókörének megnövekedésével és a tömegszervezetek önállóságának szükségességével is. Néha azonban előfordul — és ez munkánk gyengéi közé tartozik —, hogy egyikmásik helyen a részletmegoldásokat megszabó határozatokat hoznak, így akarva, akaratlanul más szervek helyett dolgoznak, felmentve ezzel az ott tevékenykedőket a kezdeményezéstől is, de a felelősségtől is. Néha tehát még elfeledkezünk arról, hogy az állami, gazdasági szerveknek, a tömegszervezeteknek adott nagyobb önállóság akkor váltja be a hozzá fűzött reményeket, ha a pártirányítás elvi és együtt jár a következetes ellenőrzéssel. A kommunisták hivatása: a párt politikáját, határozatait — amelyek kifejezik a nép valódi érdekeit — meggyőzéssel elfogadtatni a pártonkívüliekkel is, és e politika végrehajtásához megnyerni, aktivizálni a dolgozók széles tömegeit. A pártirányítás helyes gyakorlatában tehát a meggyőzésnek, a politizálásnak jut nagyobb szerep. A párt vezető szerepéről szólva hangsúlyoznunk kell azt is, hogy napjaink feladatainak jó megoldásában nemcsak a párt vezető testületeire, a kommunista kollektívákra, hanem az egyes párttagokra is nagyobb felelősség hárul. Valamennyiőjük minden helyzetben való szilárd helytállására szükség van, hiszen jól tudjuk, hogy a párt vezető szerepét nem lehet egyszer s mindenkorira kikiáltani, azért újra meg újra meg kell harcolni — a tömegek között. A párt számíthat megyénk dolgozóira Az előadó végezetül hangsúlyozta: " Megyénk lakossága helyesen értékeli pártunk közelgő X. kongreszszusának jelentőségét, és cselekvő munkával támogatja az arra való felkészülést. Ennek az aktivitásnak életünk minden területén számtalan jelével és elismerésre méltó példájával találkozunk. Itt, a pártértekezlet plénumán büszkén és tiszta szívvel jelenthetjük ki, hogy 2 ~ Tanácskozik a megyei parternek errel A IX. kongresszus gazdasági célkitűzései megvalósultak Szólt ezután az előterjesztés a munkásosztály vezető szerepéről és megállapította: megyénkben ennek kedvező feltételei vannak, mert a dolgozó tömegek elismerik a munkásosztály vezető szerepét. E kérdés vitatása egyre ritkább jelenség és ha előfordul is, a párttagok, de a pártonkívüliek is kiállnak mellette és általában védik a helyes álláspontot. Kiemelte az előterjesztés: megyénk párttagsága helyesli azt a követelményt, hogy a társadalompolitikai és gazdasági intézkedések legyenek átgondoltabbak, hogy az illetékes szervek előzetesen számoljanak a munkásokra és dolgozó tömegekre gyakorolt hatásukkal. A szocialista gazdasági építőmunkával összefüggő véleményeket, javaslatokat a következőkben foglalta össze az előterjesztés: A dolgozók az életszínvonal emelésében igazolva látják a IX. kongresszus gazdaságpolitikai célkitűzéseinek megvalósulását. Ezzel párhuzamosan azonban szóvá tették a gazdasági élet negatív jelenségeit is. "Mélyebb elemzését igénylik országosan és helyileg is a következő főbb kérdéseknek: munkaerő-gazdálkodás, a munkafegyelem helyzete, a termelékenység alakulása, valamint az anyag- és alkatrészellátás, a lakosság áruellátását zavaró körülmények. A vitákban gyakran kifogásolták, hogy a nagyvállalatok és a trösztök kevés önállóságot biztosítanak a vidéki termelőhelyeknek. Az előterjesztés hangsúlyozta : a megyei pártbizottság támogatja azt az általános igényt, hogy a gyáregységek, a telephelyek több hatáskört kapjanak, mindenekelőtt a termelési és a fejlesztési kérdések eldöntésében. — A vita alapján jelezzük — hangzott az előterjesztés —, hogy központi figyelmet érdemelnek a gyenge közgazdasági adottságú mezőgazdasági tsz-ek és szakszövetkezetek problémái. Ezek a szövetkezetek nem tudják megfelelően hasznosítani a reform által biztosított lehetőségeket. Úgy gondoluk, hogy e kérdés gazdasági és politikai jelentősége indokolja, hogy megoldását országosan és helyileg is napirenden tartsuk. A vita során a megye kommunistái élesen reagáltak a társadalmi, a gazdasági élet visszásságaira is. A megyei pártbizottság előterjesztése jogosnak tartja és támogatja a párttagság észrevételeit és fellépését a fejlődést, a szocialista törekvéseket gátló jelenségekkel szemben. A vitában felszólalók a fejlődésünket gátló és a szocialista erkölcsi normákat sértő jelenségek gyors megszüntetését várják a kongresszustól. — Mi úgy véljük — hangzott az előterjesztés —, hogy a megoldás csak fokozatosan, részben a termelés fokozásával, részben a központi és helyi intézkedések együttes hatásával valósulhat meg. Erősödött a szocialista közgondolkodás Megyénk párttagsága általános egyetértéssel fogadta a Központi Bizottságnak a társadalom ideológiai és kulturális életére vonatkozó értékelését. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a párt vezető szerepe a megye ideológiai és kulturális életében megfelelően érvényesül. Eredményesen valósulnak meg az erre vonatkozó határozatok, köztük pártunk tudománypolitikai irányelvei. A megye különböző pártfórumai megállapították, hogy erősödött területén a gra hírlap A fő figyelmet a párttagság összetételére kell fordítani A párt helyzetéről és a pártmunka feladatairól következők a tapasztalatok: Egységes a megítélés abban, hogy az elmúlt négy évben tovább fejlődött és erősödött a párt irányító, vezető szerepe, s növekedett tekintélye, szélesedett pártunkban a demokrácia, tovább növekedett az alsóbb pártszervek és szervezetek, valamint a párttagság joga. A vezető pártszervekben és az alapszervezetek többségében érvényesül a kollektív vezetés lenini elve. Egyetértés tapasztalható abban is, hogy a tagfelvételi munkában a fő figyelmet továbbra is a párttagság összetételének javítására és nem a mennyiség növelésére kell fordítani. A továbbiakban a Szervezeti Szabályzat-tervezettel összefüggő kérdésekkel foglalkozott az előterjesztés és megállapította, hogy a tervezet feletti vitában érvényesült a pártszerűség és a felelősség. A párttaggyűlések, pártértekezletek állásfoglalásai vitákban alakultak ki, ezért az előterjesztés támogatja a KB Szervezeti Szabályzat tervezetét abban a vitatott kérdésben is, hogy a tagfelvételi korhatárt 21 évről 18 évre szállítsák le. Abban a vitában, hogy az ajánló csak egy- vagy kétéves közös tevékenység alapján ajánlhassa az új párttagot, az előterjesztés azt javasolja: a tagfelvételnél az együttes követelményeket és nem az egy-két éves közös tevékenységet kell döntő fontosságúnak tekinteni. A párttaggyűlések és a pártértekezletek vita nélkül fogadták el azokat a módosításokat, amelyeket a KB a párttagok jogaira, kötelességeire, a párttagok felvételére, a tagság megszűnésére, a pártfegyelmi eljárásokra, a párt szervezeti felépítésére megfogalmazott. Az előterjesztést követő szünet után megkezdődött a vita. A az első nap felszólalói A vitában az első napon a következő elvtársak szólaltak fel: Kurucz Márton, a szentesi járási pártbizottság első titkára, Pálfi Lászlóné, a KSZV cérnázónője, Juratovics Aladár, az NKFV szegedi üzemvezetője, Binecz János, a makói Kossuth Tsz elnöke, Török László, a megyei tanács vbelnöke, dr. Márta Ferenc akadémikus, a József Attila Tudományegyetem rektora, Bánvölgyi Mátyásné, a HÓDIKÖT KISZ-bizottságának titkára, dr. Komócsin Mihály, a megyei pártbizottság titkára, Gábor Lajos, a Derekegyházi ÁG szeretője, Halmágyi Ivánné országgyűlési képviselő, a makói járás küldötte, Sípos Géza, a Szeged városi pártbizottság első titkára, Higi László, a vásárhelyi Alföldi Porcelángyár igazgatója, Juhász József, a Szakszervezeteik megyei Tanácsának vezető titkára, Sípos Mihály, a DÉLÉP igazgatója. Felszólalt Komócsin Zoltán elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, aki tolmácsolta a Központi Bizottság és személyesen Kádár János elvtárs elismerését Csongrád megye kommunistáinak az elmúlt négy évben végzett eredményes munkáért. Ezután Csupenszki István elvtárs, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke adott jelentést. A vitában az első napon utolsóként dr. Korom Mihály elvtárs, az MSZMP KB tagja, igazságügy-miniszter szólalt fel. Felszólalásában az állami élet és a szocialista demokrácia néhány kérdésére tért ki. A pártértekezlet ma folytatja munkáját. PAPP ZOLTÁN-SZABÓ ENDRE VASÁRNAP, 1970. OKTÓBER 15.