Csongrád Megyei Hírlap, 1971. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-24 / 46. szám

y­ést fa lest az MSZMP Szeged városi bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Sze­ged városi bizottsága kedden ülést tar­tott. Az ülésen részt vett és felszólalt Gyári Imre, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, a Csongrád megyei párt­­bizottság első titkára is. Sípos Gézának, a Szeged városi pártbi­zottság első titkárának megnyitója után dr. Varga Dezső, a városi pártbizottság titkára adott szóbeli kiegészítést „Az 1970. évi gazdaságpolitikai munka értéke­lése és az idei feladatok” című, írásban előre kiküldött jelentéshez. A témához sorrendben a következő pártbizottsági ta­gok, illetve meghívottak szóltak hozzá: dr. Piros László, a Csongrád megyei Ál­latforgalmi és Húsipari Vállalat igazga­tója; Marosi János, a KSZV igazgató-fő­könyvelője; dr. Kuti Árpád, a Szegedi Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat igaz­gatója; Mareczki Károly, a Rostkikészítő Vállalat főmérnöke, Gyimesi József, az EMERGE-gumigyár főkönyvelője, Kónya Sándorné, a KSZV pártbizottságának tit­kára és Győri Imre. Az elhangzottakra dr. Varga Dezső válaszolt, majd a pártbi­zottság a jelentést és a kiegészítést elfo­gadta. Ezután Deák Béla, a Szeged városi párt-végrehajtó bizottság tagja, a pártbi­zottság osztályvezetője ismertette az or­szággyűlési képviselői és tanácstagvá­lasztásokkal kapcsolatos tennivalókat.­ A pártbizottság a tájékoztatót tudomásul vette. A következő napirend előadóija Sipos Géza volt, aki beszámolt a városi párt­­bizottság és a végrehajtó bizottság 1970. II. félévi munkatervének végrehajtásáról, majd javaslatot tett az idei első féléves munkaterv elfogadására. A pártbizottság az előterjesztést elfogadta. Végül Sipos Géza javaslatot tett a vá­rosi pártbizottság mellett működő bizott­ságok személyi összetételére. A pártbizott­ság ennek alapján elfogadta az agitációs és propaganda- a gazdaságpolitikai és a pártépítési bizottság elnökeire, illetve tagjaira tett javaslatot. * A városi pártbizottság megállapította, hogy Szegeden a vállalati gazdálkodás 1969-hez képest javult: az ipari termelés olyan mértékben — 8—9 százalékkal — növekedett, ahogyan azt a városi pártbi­zottság meghatározta. A nehézipar 14 szá­zalékkal, tehát az átlagosnál jobban, az élelmiszer és könnyűipar viszont 5 száza­lékkal, tehát az átlagosnál gyengébben fejlődött. Az építőipar 16 százalékkal produkált többet, noha az igényeket ko­rántsem volt képes kielégíteni. Ezekben az eredményekben mindenütt ott van a szegedi kommunisták lelkes munkája is. A vállalatok pénzügyi helyzetét ki­egyensúlyozottnak ítélte meg a városi pártbizottság, ami a pénzgazdálkodás, a piaci kapcsolatok, a vállalati tevékenység javulásának a következménye. Általában a ktsz-ekben is rend van, súlyosabb pénzügyi gond csak a Vas- és Fémipar, Ktsz-ben és az Építőipari Ktsz-ben ta­pasztalható. Ha nem is nagymértékben, de 4,5 százalékkal fejlődött a szegedi export. Az ütemcsökkenés a belföldi pi­acigények csökkenésével magyarázható. Mint a pártbizottság is megállapította, a tsz-ek gazdálkodását súlyos elemi csapá­sok nehezítették. A növénytermelésben 22,6 millió forintnyi az ár- és belvízkár, a bevetetlen területek miatti hozamkiesés 13 millió forint. A segédüzemágak jobb kihasználásával igyekeztek a kiesést pó­tolni. A nyereségtömeg 18 százalékkal mintegy 14,5 milió forinttal csökkent. Ezután a pártbizottság — figyelembe véve a X. pártkongresszus határozatait, a IV. ötéves terv irányelveit, valamint a Csongrád megyei pártbizottság januárban közreadott gazdaságpolitikai állásfoglalá­sát — az 1971. évre szóló gazdaságpoliti­kai tennivalókat is meghatározta. Telje­s üzemben A homokföldek megyénk­ben már mindenütt megsza­badultak a belvizektől és teljes üzemmel dolgozhat­nak a gépek. Képünkön a forráskúti Haladás Terme­lőszövetkezetben talajerő­utánpótlást, szervestrágya­­szórást végeznek. Amint fel­­melegszik a talaj, megkez­dik a burgonya ki­ültetését. Areth Bei­­fet is. Raktárép­tési A zöldség-, gyümölcsfé­léknek általában rövid a be­­érési idejük és az idény alatt alacsony az áruk. Ezért tö­rekszik arra a kereskedelem, de néhány erőteljesebb gaz­daság is, hogy hűtőtárolók­ban raktározza el a lesze­dett termést és akkor kezd­je meg annak értékesítését, amikor kedvezőbb a piaci helyzet. A HUNGAROFRUCT Zöldség, Gyümölcs Külke­reskedelmi Vállalat is ezer­­vagonos raktár építését kezdte meg tavaly Budaör­sön, de időközben elfogyott a pénze és részvényeket adott ki minden százvagonos raktárterületre 12 millió fo­rint értékben. A mindszenti Tiszavirág Tsz is átvett egy ilyen 100 vagonos részvényt és a kilencmillió forintos hi­telhez hárommillió forintot adott a saját pénzéből. Ha a „Tiszavirág” kiadja a 100 vagonos lakterületet a vállalatnak, évente 900 ezer forintot kap bérleti díjként; ha viszont az érési és az áruértékesítési idő széthúzá­sára saját maga raktároz zöldséget, gyümölcsöt, akkor évi kétmillió forint a meg­térülés a piaci árkülönbözet miatt. Tehát hat esztendő alatt megtérül a beruházás és a mellett az ország leg­fontosabb felvevő piacán, Budapesten, 100 vagonos raktártere marad a szövet­kezetnek. SZERDA, km. FEBRUÁR 24. A MÉK­ közzeetílése: Előtérben Húsz esztendeje alakult meg régi nevén a Mezőker,­­majd 1954-ben a megyei szö­vetkezeti értékesítő központ, így tehát jubilál a MÉK, de egyben az utolsó közgyűlését tartotta meg tegnap a régi­ó szervezeti f­elépítet­tségé­b­en. Amint ismeretes, létrejött az új közös szövetkezeti válla­lat előkészítő bizottsága, így­­az idén már korszerűbb ke­retek között folytatja fel­­vásárlási, feldolgozási, érté­kesítési tevékenységét a MÉK. Az elmúlt évi­ munkát teg­nap Szegeden vitatták meg a tagszövetkezetek képvise­lői. A beszámolót Regőczi István igazgató terjesztette a közgyűlés elé. Mindenek­előtt azt fejtegette, hogy a mezőgazdasági termelésre kedvezőtlen időjárás, kiha­tott a vállalat eredményeire is. A szerződésileg lekötött 10,5 ezer vagon áruból csak 7,8 ezer került a telephelyek­re és 1500 vagon árut juta­lékos alapon értékesítettek. Vöröshagymából is 4510 va­gonra szólt a szerződés, de csak 2700-at vásárolt fel a vállalat. Ezek szerint ala­kult a gazdálkodási ered­mény is. Bár az árbevétel az előző évi 558 millióról 700 millióra növekedett, de az eredmény 14,9 millióról 8,4 millióra csökkent. Emelke­dett ugyanis a forgalmazás önköltsége, tavaly az árvíz­veszély idején nagy meny­­nyiségű árut kellett átszál­lítani távolabbi területekre. Csökkent a nagykereskedel­mi árrés is az értékesítés­nél, mert néha gyenge mi­nőségű és nehezen elhelyez­hető termékeket adtak át a partnerek a vállalatnak. A beszámoló hasznosnak ítélte meg a tevékenységi kör bővítését, amit a tények is igazoltak. A zöldség-gyü­mölcs forgalmazásból szár­mazó eredmény alig haladta meg a 800 ezer forintot, míg a kiskereskedelem 1,1 mil­liót, az ipari tartósító, feldol­gozó tevékenység viszont 6,3 milliót hozott. Mindebből az a tanulság, hogy az újonnan alakuló szövetkezeti vállalat nem választhatja el a ter­melést a feldolgozástól és a forgalmazástól. Sőt — amint a vitában kitűnt —, nagyon sok a kereskedelmileg ellá­tatlan terület a megyében, ahol biztosan megvetheti a lábát a MEK kiskereskedel­me. Ugyanakkor a szárított hagymának, az egyéb kon­zervipari terméknek szinte korlátlan piaca van külföl­dön is. Célszerű tehát az ipari tevékenység továbbfej­lesztése. A hozzászólók — közöttük Kacsa Bálint, a nagymágo­­csi Hunyadi, Janovszki Jó­zsef, a vásárhelyi Szántó K. János, Pálinkó Ferenc, a­ mindszenti Tiszavirág, Bor­­bás József, a makói Lenin Tsz elnöke, Lukács László, az ambrózfalvi Dimitrov Tsz főagronómusa — azt fejte­gették, hogy a mind súlyo­sabb munkaerőhiány miatt erőteljesebben segítse a MÉK a termeléstechnika fejlesztését, a termelési fo­lyamatok gépesítését. Helyes­­ kezdeti lépésként nyugtáz­ták a hozzászólók, hogy a vállalat tavaly is 7 vörös­hagyma kiemelőt, 3 dug­­hagymavető-felszedő gépet bocsátott partnerei rendel­kezésére. Ugyanakkor a for­ráskúti Haladás Tsz-szel kö­zös baromfinevelőt, a sütő­iparral, a nagymágocsi Vi­harsarok Tsz-szel közös tész­taüzemet létesített. A part­nerek önkritikusan megval­lották, hogy kihasználva a többcsatornás áruértékesítés lehetőségét néha nem a leg­prímább árut juttatták a MÉK-nek, de a jövőben — saját vállalatuk lévén — más politikát követnek. Ber­­nuta Mihály, a megyei párt-­ bizottság képviseletében ar­ra hívta fel a figyelmet, hogy tovább kell bővíteni a szövetkezeti, vállalati együtt-­­­működést, és szükség van a MÉK termelést segítő te­vékenységére. TÓTH JÓZSEF a termelés fepesztése A umlmmmummmM előkészületet a népfront­­bizottság napirendjén Ma kibővített ülést tart a Csongrád megyei bizottság A megyék, járások népfrontkollektívái ezekben a hetekben-napokban sorra na­pirendre tűzik az országgyűlési képvise­lők és tanácstagok új mandátumával kap­csolatos előkészületi teendőket, a válasz­tások lebonyolításával kapcsolatos helyi szervezési feladatokat. A legtöbb helyen ehhez az időszerű munkához kapcsoló­dik a harmadik ötéves terv eredményes teljesítéséből származó helyi eredmények summázása, s egyben az új­ ötéves terv előirányzatainak számbavétele. Visszatérő témája lesz a közeli napok­ban összeülő népfrontfórumoknak annak felmérése is hogy a X. pártkongresszus határozataiból eredően milyen feladatok kerülnek előtérbe a népfrontmozgalom politikai munkájában. A Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottsága február 24-én, ma délelőtt Szegeden tart kibővített ülést. Ugyancsak napi aktualitású témája a megyék, járások, községek népfrontbizott­ságainak, hogy a március 3-i nemzetközi nőnap helyi ünnepségeit milyen rendez­vényekkel, új formákkal tegyék bensősé­gessé a munkahelyeken, a társadalmi szerveknél. Fejlődik a kisz-ek szolgáltató tevékenysége - de elmarad az igényektől A megyei tanács végre­hajtó bizottsága kedden Tö­rök László vb-elnök elnök­letével tartott ülésén több kérdésről tárgyalt. Horváth Sándor KISZÖV-elnök a te­rületi szövetség vezetősége nevében ismertette a kis­ipari termelőszövetkezetek lakossági ipari javító-szol­gáltató tevékenységének ala­kulását. A Csongrád me­gyei Illetményhivatal mun­kájáról Pósa János hivatal­­vezető számolt be. Ez alka­lommal került a vb elé az a jelentés, mely a megyei ta­nács testületi szervei mun­káját, irányító tevékenységét értékeli a Minisztertanács Tanácsi Hivatala vizsgálata alapján. A tanácskozáson dr. Kiss György, a hivatal fő­osztályvezetője is részt vett. Döntött a vb több előter­jesztésben is. Megyénk egész lakosságát érinti az ipari javító-szol­gáltató tevékenység alakulá­sa, mely a kisiparosok tevé­kenységén túl az állami, ta­nácsi vállalatok, s nem utol­sósorban a ktsz-ek felelős­ségérzetén is múlik! Az adatok arról győznek meg bennünket, hogy megyénk­ben fejlődik a szolgáltató te­vékenység — még a ktsz-ek­­re is vonatkozik ez, holott éves termelési volumenük 90 százalékát az árutermelés je­lenti; a szolgáltatás részará­nya csak megközelíti a 11­ százalékot. Az elmúlt évben megyénkben az összes szol­gáltatás értéke elérte a 226 millió forintot. Becslés sze­rint a kisiparosok munkája az­ említett összegből 112 millió forint értékű volt, így a szocialista szektor részese­dési aránya 114 millió fo­rint. Ezen belül is a ktsz­­ek 54,1 százalékkal szerepel­nek. A szolgáltatások tekin­tetében megyénk az országos értékelés szerint az első öt helyre kerülő megyék között szerepel.,. Csak a ktsz-eket tekintve, 1965—70 között évenként közel 8 százalék­kal nőtt szolgáltató tevé­kenységük értéke, s úgy ter­vezik, hogy ez az évenkénti ütem a következő öt év so­rán megközelíti majd a 15 százalékot. Elismerésre mél­tó az a törekvés, mely — legalábbis a tervek szerint — a ktsz-ek vezetősége ré­széről megmutatkozik a szolgáltató-javító tevékeny­ség bővítésére. A megyei tanács vb azt állapította meg, hogy me­gyénkben fejlődik a szolgál­tató tevékenység, a ktsz-ek esetében is, csak éppen el­marad a növekvő igények­től. Mind több a háztartási gép, ugyanígy a gépjármű is, s nem utolsósorban me­gyénkben is meg kell oldani a gázszolgáltatás fejleszté­sével a készülékek felszere­lését, javítását, továbbá a lakóépületek javításának módját. A megyei tanács legutóbbi ülésén szolgáltatás­fejlesztési alapot létesített, mely öt évre 41 millió fo­rintot jelent. A ktsz-ek el­sősorban a városokban gép­kocsijavító, háztartási gép­es lakáskarbantartási és ja­vító részlegek fejlesztését tervezik. Mindez a lakosság igényeinek jobb kielégítését célozzák, s így a vb köte­lezettséget vállalt, hogy mintegy 10 millió forinttal hozzájárul a ktsz-ek tervei megvalósításához. Az már az érintett területek helyi ta­nácsainak állásfoglalásán múlik, hogy mely tevékeny­ség fejlesztését támogatják. Törekvés, hogy a szabá­lyozók módosításával, fino­mításával ösztönözzenek a szolgáltatások fejlesztésére. Fél éven belül megvizsgál­ják az újabb rendelkezések kihatásait és ha szükséges, a gátló körülmények megvál­toztatására tesznek javasla­tot. A tanácsok törekvése világos: a lakosság igényei jobb kielégítését támogatják alapjuttatásokkal is, azzal a céllal, hogy a javítást, szol­gáltatást végzők is felelős­séggel foglalkozzanak e te­vékenységgel! A KISZÖV beszámolója a megyei tanács vb előtt Kétszeresére növekszik a termelés a makói EUBER-nél Egyötödére csökken a termékszám • Új bérezési forma A makói Egészségügyi Berendezéseket Gyártó Válla­­lat nagy célokat tűzött ki az új ötéves tervünk beindítá­sakor. A jelenlegi 28 millió forintos termelést közel két­szeresére emelik. Az elmúlt években ennek biztosítására már megtörténtek a kezdeményezések. Modern gépeket állítottak be az újonnan épült csarnokokba, s az eddigi két telep helyett a jövő hónapban már egy helyen dol­gozik az egész vállalat. Mindezek biztosítják a jobb mun­kakörülményt, a nagyobb termelékenységet, s a minőségi munkát. A vállalat, vezetői elhatározták, hogy csökkentik a látványosságszámba menő gyártmányszámokat. Eddig­­ugyanis évenként közel ezerfajta terméket állítottak elő az üzemben. Mindez lehetetlenné tette a termelés növe­kedését. Az idén már a termékek száma egyötödére csökken. A dolgozók örömmel vették a közelmúltban tartott termelési értekezleten a vállalat igazgatójának, Harkai Istvánnak a bejelentését: március 1-től tervezik az új bérezési formát, a teljesítménybérezést. A dolgozók kö­rében nyíltan beszélnek arról, hogy ez anyagi ösztönzést jelent, s hozzájárul a kollektív szellem kialakításához. Az üzemben dolgozó brigádok máris vállalásokat tettek a minőség javítására, mely együtt jár a kereset növekedé­sével. TÓTH ANTAL nemzetközi neetepi felhívás A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség Berlinben székelő központja a március 8-i, 61. Nemzetközi Nőnap alkalmából felhívással fordult a világ asszonyaihoz, hogy fokozottan támogassák a vietnami agresszió ellen harco­lókat és aktívan vegyenek részt a hős di'-a­k-i békehar­cos, Angela Davis kiszabadításáért indult mozgalom­ban. (MTI) 3

Next