Csongrád Megyei Hírlap, 1974. május (19. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-08 / 105. szám

VILÁ­G PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! CSEHGRAD MEGYEI * A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Apró Antal vezetésével Parlamenti delegáció utazott az EAK-ba és Szíriába Apró Antalnak, az országgyűlés elnökének vezetésével kedden reggel — meghívásra — parlamenti küldöttség uta­zott az Egyiptomi Arab Köztársaságba. A delegáció — ugyancsak meghívásra — látogatást tesz a Szíriai Arab Köztársaságban is. A küldöttség tagjai: Gyarmati János, az országgyűlés építési és közlekedési bizottságának elnöke, az Építőipari Gépesítő Vállalat igazgatója, Szokola Károlyné dr., az MSZMP fonyódi járási pártbizottságának első titká­ra, dr. Dévald József kórházi osztályvezető főorvos és Hosszú László, a Tiszalöki Állami Gazdaság igazgatója, or­szággyűlési képviselők. A küldöttséggel utazott — a delee­gáció titkáraként — dr. Rosta László, az országgyűlés ira­dójának főosztályvezetője. A képviselőket a Ferihegyi repülőtéren Péter János,­­az országgyűlés alelnöke, Garai Róbert külügyminiszter,he­­­lyettes, valamint az országgyűlés tisztikarának több tagja búcsúztatta. Parlamenti küldöttségünk kedden megérkezett Kairóba. Apró Antal nyilatkozatában hangsúlyozta: delegációnk lá­togatása tovább erősíti országaink barátságát és együtt­működését. Közlekedésfejlesztési tervek • 1990-ig Szegeden tanácskozik az V. országos közlekedésgazdasági konferencia Kétnapos, közlekedésgaz­dasági konferencia kezdődött tegnap, kedden délelőtt Sze­geden, a Tisza Szálló dísz­termében. A konferencia megnyitó ülésén részt vett Szabó Sándor, a megyei pártbizottság titkára, dr. Varga Dezső, a Szeged váro­si pártbizottság titkára, Prá­gai Tibor, Szeged megyei város tanácsának elnökhe­lyettese is. A Közlekedéstu­dományi Egyesület közleke­dési szakosztálya és szegedi területi szervezete által ren­dezett V. országos közleke­désgazdasági konferencián mintegy 350 szakember vesz rész­t. A konferenciát Kiss Ká­­roly, a MÁV Szegedi Igazga­tósága vezetője, a KTE sze­gedi területi szervezete el­nöke nyitotta meg, majd a tanácskozás résztvevőit Sza­bó Sándor, a megyei pártbi­zottság titkára a Csongrád megyei pártbizottság nevé­ben köszöntötte. Dr. Hege­dűs Gyula, a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola főigazgatója, a KTE közle­kedésgazdasági szakosztályá­nak elnöke röviden megem­lékezett a közelmúltban el­hunyt dr. Csanádi György közlekedési és postaügyi mi­niszterről, az MTESZ elnö­kéről, aki ennek a tanácsko­zásnak is előadója lett vol­na. Immár másodszor ad ott­hont Szeged országos jelen­tőségű közlekedésgazdasági konferenciának. Ezek a kon­ferenciák a kutatások ered­ményeire, a közlekedéstudo­mány fejlődésére épülnek, öt évvel ezelőtt a tudo­mánypolitikai irányelvek alapján kezdte meg a közle­kedés- és a hírközlés a fel­mérő, a helyzetelemző mun­kát. Az irányelvek birtoká­ban látott hozzá a Közleke­dés- és Postaügyi Miniszté­rium a közlekedést és a hír­közlést érintő tervek körvo­nalazásához, illetve valóra­­váltásukhoz. Elsőként a Ku­tatási Tanácsot hívták élet­re. A következő lépés volt — mint dr. Hegedűs Gyula, a Közlekedéstudományi Egyesület közlekedésgazda­sági szakosztályának elnöke lapunknak adott nyilatkoza­tában elmondotta —, hogy elkészültek azok a távlati tervek, melyek a közlekedés 1990-ig szóló fejlesztését kí­vánják szolgálni. Ezek az országos konferenciák mó­dot adnak a számvetésre, annak felmérésére, elemzé­sére, meddig jutott el a köz­lekedés és a hírközlés, mik a további teendők. Egyúttal hivatott arra is, hogy a tu­dományos kutató munkát, a tervezést, az új technikai eredményeket, azok alkal­mazhatóságát összhangba hozza. Tegnap, kedden és ma, szerdán olyan előadások hangzottak, illetve hangza­nak el, amelyek az eddigi eredményekről számolnak be, s olyanok is, melyek 2000-ig adnak prognózist. Természetesen a bíráló jel­legűek sem hiányoznak, melyek konkrét hiányossá­gokra hívják fel a szakem­berek, az arra leghivatottab­­bak figyelmét. Az eddigi ta­nácskozások több kutatási feladatra világítottak rá, mint amennyit a szakembe­rek 1972-ben meghatározhat­tak. Az is­ kiderült, hogy a kutatásokhoz nincs elegendő szakember. Éppen ezért a cél egy olyan kutatóbázis megteremtése, mely még­­jobban segíti a tudományos munka céltudatosságát, terv­­szerűségét. A további lépé­sek ugyanis — a 2000-ig fel­vázolt közlekedésfejlesztési koncepciók — igen sok kuta­tási, tervezési probléma meg­határozását, koordinálását, tisztázását teszik szükséges. Magyar­—olasz építésügyi tárgyalások Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban kedden Bondor József miniszter és Antonio Giolitti költ­ségvetési és tervezésügyi miniszter vezetésével megkezdőd­tek a magyar—olasz építésügyi delegációk tárgyalásai. A megbeszéléseken áttekintik az eddigi építésügyi kapcsolatok eredményeit, és további lehetőségeket keresnek a kölcsö­­ntárcn előnyös együttműködés fejlesztésére. Vásárhelyi kiadás 81. ÉVFOLYAM 105. SZÁM 1974. május 8., szerda Ara: 80 fillér ­ Kiválóan oldották meg tudományos és gazdasági feladataikat Kitüntették a Gabonatermesztési Kutató Intézetet A Szegedi Gabonatermesztési Kutató Intézet a MÉM irányítása alatt álló kuta­tóintézetek 1973. évi szocialista munka­versenyében kiváló címet vívott ki magá­nak. A­­ kiváló tudományos és gazdasági eredményeket tanúsító oklevelet tegnap délelőtt az intézet újszegedi, alsó Tisza parti székházában rendezett ünnepi talál­kozón dr. Soós Gábor, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium államtitkára nyújtotta át dr. Szániel Imrének, az inté­zet igazgatójának. E tudományos központ fizikai és szellemi munkásainak bensőséges hangulatú ünnepi találkozóját megtisztelte jelenlétével dr. Németh Lajos, az MSZMP Csongrád me­gyei bizottságának titkára, Sipos Géza, a Szeged városi pártbizottság első titkára, dr. Paczuk István, a megyei tanács elnök­­helyettese, Sulyok József, a MEDOSZ me­gyei bizottságának titkára, politikai és szellemi közéletünk más képviselői. Dr. Faragó László intézeti párttitkár kö­szöntő szavai után dr. Szániel Imre igaz­gató adott számot arról a rendkívül sok­oldalú — bátran mondhatjuk, nemzetközi jelentőségű — tudományos és termelő munkáról, amelyet most a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és a MEDOSZ országos elnöksége „Kiváló Kutató Intézet” címmel jutalmazott. A magyar mezőgaz­daság elit búzavetőmag-szükségletének 66, az elit árpavetőmag 65, a zab 100, a kuko­rica 40,2, a napraforgó 75, a vöröshagyma­vetőmag 85 százalékát ma már — az elit­fokozatú szaporításokat illetően — a Ga­bonatermesztési Kutató Intézet biztosítja. E tények önmagukban is jól érzékeltetik e tudományos bázis népgazdasági jelentősé­gét­ - .• Több kontinensre kiterjedő nemzetközi tudományos kapcsolatain túl ez az intézet képviseli hazánkat a KGST megfelelő bi­zottságában is, amely a mezőgazdasági­ ku­tatás, növénynemesítés összehangolására hivatott. Az intézet javaslatára valósult meg többek között Odesszában a nemzet­közi génbank is. A következőkben dr. Soós Gábor méltat­ta a kollektíva tudományos sikereit. Rá­mutatott többek között, hogy pártunk, és kormányunk jó agrárpolitikája továbbra is biztosítja a mezőgazdasági fejlődésünk je­lenlegi, rendkívül dinamikus fejlődését. Végül a „Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója” miniszteri kitüntetést nyújtotta át a mi­niszter első helyettese dr. Kertész Zoltán és Pintér­ Zoltán tudományos munkatár­saknak, Nagy Sán­dorné technikusnak, Miklós Istvánné fizikai munkásnak és dr. Major Ferenc gazdasági igazgató-helyettes­nek. A hazai agrártudományok művelésében végzett kiemelkedő munkásságuk 25 éves jubileuma alkalmából az intézet­­ arany pecsétgyűrűjét ajándékozták dr. Bacsa Pál, dr. Beke Ferenc és dr. Gyulavári Oszkár kutatóknak. Végül dr. Németh Lajos, a megyei párt­­bizottság titkára méltatta a tudományos munka szocialista társadalmunkban elfog­lalt rangját, jövő szerepét. (Somogyi Károlyné felvétele) Képünkön: dr. Soós Gábor, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium államtit­kára beszédét mondja. Mellette balról Sipo­s Géza, az MSZMP Szeged városi bizottsá­gának első titkára, jobbról: dr. Szániel Imr­e, a kutatóintézet igazgatója és dr. Németh Lajos, a megyei pártbizottság titkára. Folytatja munkáját az Akadémia közgyűlése Kedden a tudományos osztályok üléseivel folytatta munkáját a Magyar Tudo­mányos Akadémia 1974. évi közgyűlése. A kémiai tudományok osz­tályának ülésén nyolc elő­adás keretében számolnak be a hazai analitikai kémiai kutatások helyzetéről és perspektíváiról. Az agrár-, az orvosi és a biológiai tu­dományok osztályainak együttes ülésén a reproduk­tív folyamatok szabályozásá­nak aktuális kérdéseit vitat­ják meg a résztvevők. Az ülésen elhangzó tíz előadás, keretében olyan időszerű té­mák kerülnek napirendre, mint a családtervezés és a népességszabályozás, illetve azok orvosi problémái, vala­­m­int népesedéspolitikánk a világ népesedési problémái­nak tükörében. A műszaki tudományok osztályának ülé­sén az osztály elnöke számol be arról, hogyan segítik a műszaki tudományok mű­velői a fontos népgazdasági feladatok teljesítését. Délután a matematikai és fizikai tudományok osztályá­nak ülésén a hazai matema­tikai, fizikai, számítástudo­mányi és csillagászati kuta­tások feladatait vitatták meg, a gazdasági és­ jogtudomá­nyi osztályok ülésén pedig a hazai társadalomtudományi kutatások szakmai irányítá­sának, ellenőrzésének és a tudománypolitikai irányel­vek társadalomtudományi kutatásokban való érvénye­sítésének aktuális kérdései kerültek napirendre. Nemzetközi diákkongresszus Kedden délután Budapes­ten, az Építők Rózsa Ferenc székházában ünnepélyesen megnyílt a Nemzetközi Di­ákszövetség XI. kongresszu­sa. A tanácskozásra 70 or­szág többszáz küldötte érke­zett, öt kontinens nemzeti diákszervezeteinek képvise­letében. A demokratikus diákmoz­galom küldötteinek tanács­kozását Dusán Ulcak, a Nemzetközi Diákszövetség elnöke nyitotta meg, majd dr. Maróthy László mondott beszédet. Az ünnepélyes megnyitót követően az NDSZ XI. kongresszusa megtartotta el­­s­ő 56 plenáris ülését. | MAI TÉMÁNK A Vöröskeresztes Világnap­ ájus 8-a a segítőkész­­ség, az emberség­ napja. Vöröskeresz­­tes Világnap, amelynek 1974. évi jelszava: „Adj vért, hogy életet ments!”, min­den emberhez szól. Azokhoz is, akik eddig nem vettek részt ebben az összetartozás legemberibb megnyilvánu­lásának helyet adó mozga­lomban. Azokat pedig, akik hosszú évek óta rendszere­sen, önzetlenül nyújtják kar­jukat, és felajánlják vérü­ket ismeretlen embertársa­iknak életük, és egészségük visszanyerése érdekében, a legmélyebb hála és elismerés illeti meg. Debrecenben, 15 évvel ez­előtt első ízben ajánlotta fel ellenszolgáltatás nélkül gyó­gyítási célokra vérét, a vér­adóknak egy kis csoportja. Ebből a kezdeményezésből indult és egyre szélesedett a mozgalom, amely az embe­ri közösséget szolgáló hu­manista erővé vált. A deb­receni kis közösség tagjai követőinek száma több mint félmillióra emelkedett. Or­szágosan kiemelkedő ered­ményeket ért el a Vöröske­reszt Csongrád megyei szer­vezetének munkáját irányí­tó vezetőség. Ma már egyre többen vannak megyénkben, akik egyik legfontosabb fel­adatuknak tekintik, hogy véradással segítsenek rászo­ruló embertársaikon. Me­gyénk lakossága példamuta­tóan veszi ki részét e ne­mes mozgalomból. A véradó mozgalom sze­­gedi élenjárói a közel­múltban részesültek hivatalos elismerésben. A mai napon kerül sor Csong­rád megye példamutató, 30 —50-szeres véradóinak ki­tüntetésére. Nekik nemcsak a felgyógyult betegek tar­toznak hálával, de vala­mennyiünk számára példát adtak emberségből, áldozat­­készségből, önzetlenségből. Vannak asszonyok, akiknek magzatát a vérükben levő mérgező anyag elpusztította, és emiatt soha nem jöhet világra kívánt gyermekük. Ezek az asszonyok azért je­lentkeznek véradásra, mert tudják, hogy a terhes anyák egy részét az ő vérükből ké­szült kivonat védelmezi. Vért adnak ismeretlen asszony, társaiknak, hogy részesül­­hessenek az anyaság örö­meiben, amelyektől ők meg vannak fosztva. A Magyar Vöröskereszt Országos Elnöksége 1974. március 13-i határozatában megállapította: ....... a vér­adás hozzájárult népünk szo­­cialista, humanista, interna­­cionalista tudatának formá­lásához. Az önzéssel szembe tudta állítani az önzetlen­séget, a passzivitással, a ten­­niakarást”. Az országos el­nökség őszinte nagyrabecsü­léséből­­ fakadó köszönetet mond ezért és a betegek há­láját is tolmácsolja a vér­­­­adóknak. Közülük elsősor­­­­ban az üzemek fizikai dol­gozóinak, akik élenjárók voltak mindig e mozgalom­­ban, és ma is legnagyobb­ számban, ők ajánlják fel­ vé­rüket a rászorulóknak. Az országos elnökség köszönetet mond a szervező munkában részt vállaló aktíváknak a párt-, a társadalmi és tö­megszervezeteknek, az álla­mi gazdasági vezetőknek. . E­lismerés és hála illeti meg mindazokat, akik­ segítettek és a jövőben is segítenek az ,.Adj vért, hogy életet ments!” jelszót valóra vál­tani. U. AB Alii ItIULIA

Next