Csongrád Megyei Hírlap, 1980. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-03 / 1. szám

Magyar kormány­kifldetésés Kambadzsában A Kambodzsai Nemzeti Egységfront és a Kambodzsai Népi Forradalmi Tanács meg­hívására — a kambodzsai népnek­ a Pol Pot—leng Súry­­rendszer felett aratott győzel­me első évfordulója alkalmá­ból rendezendő ünnepségek­re — dr. Márkája Imre igaz­ságügy-miniszter vezetésével szerdán magyar kormánykül­döttség utazott Phnom Fenh­­be. (MTI) Puja Frigyes előadása a Politikai Akadémián A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak Politikai Akadémiáján szerdán Puja Frigyes külügy­miniszter tartott előadást .„Az enyhülési folyamat jellemzői és perspektívái” címmel. Az előadáson megjelente­ket, a párt vezető propagan­distáit gazdasági, politikai, társadalmi életünk képvise­lőit Berecz János, a KB kül­ügyi osztályának vezetője kö­szöntötte. Az előadás anyagát a Kos­suth Könyvkiadó megjelen­teti. Pvc porból műanyag termékek Teljesen áttértek a hazai pvc-alapanyag felhasználásá­ra a Hungária Műanyagfel­­dolgozó Vállalatnál. Tavaly ugyanis több olyan gé­psort helyeztek üzembe, amelyen az eddigi, külföldről vásá­rolt alapanyag helyett kizá­rólag a hazai pvc-porból ál­lítanak elő műanyag terméke­ket — az eddigieknél na­gyobb mennyiségben. Az új gépsorokkal évi 4 millió dol­lár értékű imsportanyagot takarítanak meg a népgazda­ságinak, emellett a vállalat a tavalyi 600 ezer dolláros ex­portját egymillió 300 000 dol­lárra növelte. Indiai választások Többismeretlenes egyenlet Új év — új kormány!Jog­gal lehet ezzel a párhuzam­mal jellemezni India belpo­litikai életét, hiszen ma, csütörtökön és január 6-án, vasárnap 361 millió szava­zásra jogosult állampolgár 529 parlamenti képviselőt választ 4600 jelölt közül. „Kormányoz­­hatatlanság ?" A kontinensméretű Indiá­ban (amely 640 milliós la­kosságával a világ második legnépesebb állama) a múlt év augusztusa óta tart a kormányválság. A hatalmi csatározások hőfoka és bonyolultsága olyan szintet ért el, hogy politikai megfigyelők egyre többször illetik a „kormá­­nyozhatatlan” jelzővel az or­szágot Ez alapvetően arra vezethető vissza, hogy In­diában véget ért az országos tömegbázisra támaszkodó, minden államban biztos eséllyel fellépő pártok kor­szaka. A Nehru, illetve In­dira Gandhi nevével fém­jelzett Nemzeti Kongresszus Párt (NKP) még három év­tizedig kormányozhatott. Az Indira Gandhit 1977-ben megbuktató Dzsanata össze­fogásra már csak időlegesen képes, laza pártkoalíciónak bizonyult. Az 1979 nyarán lemondás­­ra kényszerült miniszterel­nök, Deszai helyébe ekkor a frissen alakult Dzsanata (Világi) Párt vezetője, Csa­,­ran Szingh lépett. Beiktatá­sára azonban már nem ke­rült sor: a politikai küzdő­térre visszatérő, s népszerű­ségét gyorsuló ütemben visz­­szanyerő Indira Gandhi tá­mogatása nélkül már nem kapott bizalmat az alsóház­ban. Reddi államelnök dön­tése a rendkívüli választá­sok kiírásáról azonban csak a frakcióharcok és a sze­mélyi hatalmi kombinációk teljes eluralkodását akadá­lyozta meg. Bonyolult szembenállás Az alsóház augusztusi fel­oszlatása óta mindegyik po­litikai csoportosulás saját térhódítását reméli. A párt­szövetségek kialakulása, a választási programok már ma is szolgálnak néhány ta­nulsággal. Az országos pár­tok szerepének csökkenését bizonyítja a helyi politikai erők előtérbe kerülése. E mögött az indiai államszö­vetségi rendszer nem elha­nyagolható problémái rejle­nek. Kemény központi kor­mányzás vagy nagyobb re­gionális autonómia? A kér­dés súlya ebben az évti­zedben mindenképpen nőni fog. Mindamellett a választási küzdelem a következő négy nagyobb csoport szembeke­rülését jelzi: I. A Dzsanata maradék erői, vezetőjük Dzsagdzsivan Ram, aki a 100 milliós „érinthetetlen" ki­sebbség támogatását is élve­zi. Ők a „demokrácia min­den szinten történő megva­lósítását” hirdetik, , közvetve fenntartva ezzel az Indira Gandhi önkényeskedései el­len emelt vádakat. 2. A Csaran Szingh vezette Lok Dal pártszövetség, amelyet az NKP Gandhi asszonytól eltávolodott szárnya, egyes muzulmán csoportok, a szo­cialisták és a kommunisták is támogattak. A jelenleg ügyvezető miniszterelnök Szingh-et a módosabb föld­­birtokosok képviselőjének tekintik — gazdaságpolitiká­ja is ennek a rétegnek ked­vez. 3. Az utóbbi hetek fejleménye, hogy az NKP eddig Csaran Szingh mellett álló része bejelentette: ko­rábbi állásfoglalásával el­lentétben mégis önállóan in­dul, a választásokon. A kö­zös listára vonatkozó ígéret visszavonása mindenképpen csökkenti Csaran Szingh esélyeit. 4. Végül az NKP Indira Gandhi mellett fel­sorakozó része, az úgyneve­zett Indira-Kongresszus (NKP—I). Az ő esélyeiket Indira Gandhi növekvő te­kintélye kétségtelenül erősí­ti, bár az utóbbi időben a nagyvárosokban végzett köz­vélemény-kutatások kedve­ző mutatói megtévesztőek. Orvosodén társadalmi bajok A lakosság 80 százaléka ugyanis falun él, s az ő vé­leményük kevéssé ismert. Pedig e réteg életszínvona­lának, sorsának alakulása jelenti a fő gondot India bármilyen összetételű kor­mánya számára. Az ország elmaradottsága napjainkig sem változott meg gyökere­sen. Biztató jel az éhínsé­gek leküzdése (India élelmi­szerből ma már önellátó, bár a tavalyi monszun elma­radása ismét nehézségeket okoz), de az ipari termelés lassulása, a 420 millió anal­fabéta, a mintegy 55 millió munkanélküli, s a Dzsana­­ta-kormány alatt megugrott infláció komoly társadalmi terhet jelent. Becslések sze­rint ma is majd 400 millió­an élnek a havi 5 dolláros létminimum szintje alatt.­ Ezek a számok azt jelzik, egy kormányváltozás jóté­kony hatású lehet a térség nyugalmának biztosítására, a lassan fél éve elodázott gazdasági-költségvetési dön­tése meghozatalára, de a szociális-társadalmi fejlődés­hez önmagában kevés. A ha­talomért versengő pártok ugyanis lényegében csak a tőkés fejlődés különböző al­ternatíváit pártolják. A mostani választások győztesének személye ma még ismeretlen. India leg­jobb ismerői is csak annyit mernek jósolni: Indira Gandhi előretör, de pártjá­nak mandátumai nem lesz­nek elegendőek egy abszolút parlamenti többséghez. Ez a volt — esetleg leendő — mi­niszterelnök asszony teljes politikai rehabilitációját je­lentené, anélkül azonban, hogy a politikai kibontako­zás kérdését megoldaná. In­dira Gandhi egyébként Bihar állam egyik körzeté­ben tartott beszédében­­ pártja választási kilátásairól bizakodóan kijelentette: Győzelme esetén hajlandó újra vállalni a miniszterel­nökséget, de hangsúlyozta, hogy „nem akar minden­áron a kormány élére áll­ni”... Mi lesz ugyanis akkor, ha egy ilyen bizonytalan parla­menti felállásban ismét a pártszövetkezések boszor­kánykonyhájában kezdik főzni az ország helyzetének javításához szükséges gyógy­szert? S ha az új év hosz­­szabb-rövidebb politikai küz­delem után valóban új ve­zetést hoz az ország élére, hogyan fognak hozzá a régi problémák orvoslásához? Ilyen, s ehhez hasonló kér­dések is mutatják: India jö­vőjének egyenlete jó néhány ismeretlent tartalmaz. SZEGŐ GÁBOR A választások három legesélyesebb politikusa — balról jobbra: Csaran Szingh, Jan­dira Gandhi, Dzsagdzsivan Ram. (Fotó: KS) 2--------­ Az afgán nép megvédi függetlenségét Kabuli kormánynyilatkozat Az afgán kormány hétfőn Kabulban nyilatkozatot tett közzé, amelyben hangoz­tatja, hogy az országnak nyújtott szovjet katonai segítség szükségessége abban a pil­lanatban megszűnik, amint véget érnek, a külföldről indított fegyveres beavatkozá­sok és provokációk. A kormánynyilatkozat Pakisztánt jelöli meg, mint a demokrati­kus Afganisztán ellen irányuló amerikai fegyveres felforgató akciók kiindulópont­ját. Az új afgán kormány nyilatkozatában megbélyegzi az imperializmus és a nem­zetközi reakció rágalomhadjáratát, ame­lyet a bátran harcoló afgán nép ellen kez­dett. ,­Az Afganisztáni Demokratikus Köztár­saság kormánya ismételten határozottan kijelenti, hogy a segítségkérősre azért volt szüksége, mert az afgán nép külső ellensé­gei, az imperializmus növekvő méretekben folytatták fegyveres beavatkozásaikat és provokációikat, fenyegették forradalmunk vívmányait. Ha az ellenség büntetlenül cselekedhetett volna, az afgán népre tö­meges megtorlások, az iszlám vallás és a­ nemzeti hagyományok meggyalázása várt volna” hangoztatja a nyilatkozat, amely az afgán nép legfőbb ellenségének és a kampány kezdeményezőjének az Egyesült Államokat nevezi. Kabulban kedden megjelent az ,,Áprilisi Forradalom Igazsága” (Hakikate Ingilabe Saur) című napilap első száma. Az Afga­nisztáni Demokratikus Köztársaság kormá­nyának lapja húszezres példányszámban kerül az olvasókhoz, első száma a kor­mány nyilatkozatát, s a Forradalmi Ta­nács és a kormány tagjainak fényképét közli. * Együttes ülésen emlékezett meg az Af­ganisztáni Népi Demokratikus Párt meg­alakulásának 15. évfordulójáról a párt Központi Bizottsága, a Forradalmi Tanács Elnöksége és az Afganisztáni Demokrati­kus Köztársaság kormánya. A Új-Delhiből érkezett jelentés szerint mintegy hatvan afgán diák szerdán elfog­lalta Afganisztán Új-Delhi-i nagykövetsé­gét. A diák­ok bezúzták az ablakokat, szét­szórták a hivatalos iratokat. A támadók hatórai benntartózkodás után elhagyták az épületet. Szerdán délelőtt hasonló esemény szín­helye volt Afganisztán bonni nagykövet­sége: az épületbe mintegy harminc afgán diák hatolt be. A nyugatnémet rendőrség a diákokat el­távolította az épületből és őrizetbe vette. A rendőrség szóvivője később bejelentette hogy igazoltatásuk után szabadlábra he­lyezték őket Egy rágalomhadjárat háttere A legújabb hírek szerint Afganisztánban, visszatér ren­des kerékvágásába az élet, de a nemzetközi porond nyu­gati rágalmaktól hangos. Az Egyesült Államok egyik leg­tekintélyesebb lapja, a Wa­shington Post olyan címet ad egyik „elemző” cikké­nek, amely önmagában is jól érzékelteti, mire igyekszik felhasználni az afganisztáni fejleményeket az amerikai vezetés. A cím így hang­zik:­­„Az enyhülés halott...” Az afgán helyzetre való nyu­gati — elsősorban persze amerikai — reagálás félre­érthetetlenül beleülik abba a szovjetellenes kampányba, amelynek célja nem utolsó­­sorban belpolitikai termé­szetű: hidegháborús hiszté­ria felkorbácsolásával próbál „nemzeti egységet” terem­teni, és ennek nyomán a hivatalban levő apparátus számára szavazatokat sze­rezni. . . Mi az igazság Afganisz­tán körül? Ez a stratégiailag fontos helyen levő­­ ország a földkerekség egyik legel­maradottabb állama volt: nyomor, tudatlanság, teljes kiszolgáltatottság jutott osz­tályrészül a népnek és a tár­sadalom szerkezete szinte középkori szinten konzervá­lódott. Az utóbbi években azonban sokasodtak annak jelei, hogy a magas hegyek sem zárhatják el légmente­sen Afganisztánt a világ vál­tozásaitól. Itt is megszület­tek azok az erők, amelyek az immár másfél évtizede megalakult forradalmi párt­­vezetésével győzelemre akar­ták — és tudták — vinni az új életért vívott küzdelmet. Diadalmaskodott az áprilisi forradalom és az afgán nép Taraki elnök vezetésével megindult az új élet útján. A belső ellenforradalmi és a külső reakciós erők azon­ban nem nyugodtak bele pozícióik elvesztésébe. Fő céljuk az új rendszer lejá­ratása, katonai, gazdasági és politikai meggyengítése volt. Egyre növekvő mértékben folytatták fegyveres beavat­kozásaikat és provokációikat kívülről, lényegében az Egyesült Államok imperia­lista köreinek, a kínai ,­­és pakisztáni vezetők támoga­tásával. A reakció népelle­­nes törekvései megvalósítá­sához politikájával Hafizul­­lah Amin­ államfő is hozzá­járult Amin szeptemberben puccsal buktatta meg Tara­ki haladó rendszerét, a tör­vényesség durva megsérté­sével és visszaéléseivel be­feketítette az áprilisi for­radalom eszményképeit Ilyen helyzetben, a szov­jet—afgán szerződés és az ENSZ-alapokmány megfele­lő cikkelyei alapján for­dultak segítségért a szomszé­dos Szovjetunióhoz a hazá­juk érdekeit valóban szí­vükön­ viselő afgán erők — és a segítség nem is maradt el „Országunk — írja a Pravda — nem titkolta: nem engedi meg, hogy Afganisz­tánt a Szovjetunió déli ha­tárán imperialista agresszió előkészítésének ugródeszká­jává változtassák.” Ez az ál­lásfoglalás különösen azok­nak a híreknek a fényében tűnik indokoltnak, amelyek szerint az Egyesült Államok fokozza fegyverszállításait Pakisztán­ba, amely eddig is az Afganisztán elleni­­ tá­madások fő kiindulópontja volt. HARMAT ENDRE Újévi üzenetek Moszkva — Az SZKP Központi Bizottsága, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsá­nak Elnöksége és a Minisz­tertanács újévi üdvözlettel fordult a szovjet néphez. Eb­ben nemzetközi kérdésekről szólva egyebek között meg­­állapítja: A néptömegek fokozódó mértékben követelik kormá­nyaiktól: hallgassanak az ész szavára, álljanak el a fegy­verkezési versenytől. A Szov­jetunió — a szükséges mér­tékben gondoskodva bizton­ságáról — barátaival és szö­vetségeseivel együtt a jövő­ben is minden tőle telhetőt megtesz a béke nagy ügyé­nek diadaláért. Szófia — Todor Zsivkov, a BKP Központi Bizottságának első titkára, az Államtanács elnöke újévi üdvözlő beszé­dében a nemzetközi helyzet alakulását elemezve megje­gyezte: sajnos, joggal kelt ag­godalmat az a körülmény, hogy az elmúlt évben a fon­tosabb tőkés országokban azok az erők kerültek előtér­be, amelyek a hidegháború felélesztésére, a fegyverkezé­si hajsza fokozására, a szocia­lista országokkal való kon­frontációra, az erővel és a fegyveres agresszióval való fenyegetésre törekszenek. A Varsói Szerződés országai ezért arra fognak törekedni — hangsúlyozta a bolgár párt­os állami vezető —, hogy az erőegyensúly fenntartásával megőrizzék a békét, és meg­hiúsítsák a kardcsör­tetők ter­veit Prága — Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, csehszlo­vák köztársasági elnök a vi­lághelyzettel foglalkozva meg­állapította, hogy a 70-es éve­ket a szocializmus, a béke és a haladás erőinek növekvő befolyása, a nemzetközi eny­hülés folyamatának előreha­ladása jellemezte. Berlin — A Neues Deutseh­­landban megjelent újévi cik­kében Erich Honecker. az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke egyebek közt megállapítja: Európának a háborúk és fe­szültségek földrészéből, a bé­ke, a jószomszédság és az együttműködés térségévé kell válnia. Varsó­i Edward derek, a LEMP KB első titkára újévi rádió- és tv-beszédében hang­súlyozta, hogy az oly sokat szenvedett lengyel nép szá­mára különösen értékes a bé­ke. A Szovjetunióval és a többi testvéri szocialista or­­szággal együtt azért folytat aktív harcot a nemzetközi küzdőtéren, ezért kell erősí­tenie, gyarapítania morális, politikai, gazdasági és kato­nai erejét Aiz ENSZ főtitkára Iránban teherán Szerdán délelőtt megtar­totta első tanácskozását Sza­­degh Ghotbzadeh iráni kül­ügyminiszter, és a közvetítői feladattal Iránban tartózko­dó Kurt Waldheim ENSZ- főtitkár. A teheráni rádió szerint Ghotbzadeh külügyminiszter kielégítőnek ítélte a főtitkár­ral szerdán tartott tárgyalá­sait. Waldheim egyébként Ghatbzadeh kérésére bizton­sági okokból megváltoztatta szerdai programját. A dél­után folyamán az iráni kül­ügyminisztérium előtt mint­egy ezerötszáz tüntető gyűlt össze, Waldheim távozását követelve. Beheszi ajatollah, az Isz­lám Forradalmi Tanács tit­kára sajtóértekezleten kije­lentette, hogy Waldheim lá­togatása eredményes lesz, amennyiben azt ténymegál­lapító jellegűnek szánja. A látogatás segíthet megoldani a válságot, nyilvánosságot biztosítva Irán követelései­nek. Elhunyt Pietro Nenni ROM.­ Hétfőn éjjel szívroham kö­vetkeztében elhunyt Pietro Nenni nemzetközi Lenin-bé­­kedíjas olasz politikus. Nyolcvannyolc éves volt. Hatvan évig vezette az Olasz Szocialista Pártot, s pártelnöki tisztéről 1369-ben mondott le. Rómában szerdán bejelen­tették: január 9-re összehív­ták az Olasz Szocialista Párt Központi Bizottságát. CSÜTÖRTÖK, MM, JANUÁR 3.

Next