Csongrád Megyei Hírlap, 1980. február (25. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-01 / 26. szám

Eszmecsere az irányelvekről Okkal sorolják az elfoglalt emberek közé Vásárhelyen, a HÖDGÉP törzsgyára forgá­csolóüzemében Szögi Zoltán gépbeállítót. És azok közé is okkal, akiknek az élet fon­tos kérdéseiről alkotott véleménye nem marad rejtve, hiszen az üzemi fórumokon rendre hallatja hangját. A hajdan eszter­gályosnak tanult szakmunkás immár öt esztendeje gépbeállítóként dolgozik. Nem azért, mert ez kevesebb elfoglaltsággal jár, hanem mert ez a fontosabb abban a£ üzemben, amelyben nagy számban dolgoz­nak betanított munkások. Nekik segít Szögi Zoltán, amikor a revolverpadot beállítja egy-egy új művelethez. És közben beszél­get is munkatársaival. Erről-arról. Mosta­nában elég gyakran a XII. pártkongresz­­sz­usra kiadott irányelvekről is. — A helyzet az — mondja ezzel kapcso­latban —, hogy az embereket nagyon is ér­dekli, a politika, kivált, ha annyira sze­mély szerint érinti őket­, mint például az irányelvek." Pártcsoportülésen is szó esett arról, hogy mi, párttagok ne csupán ma­gunk között mondogassuk a véleményün­ket. Hát, én nem is tehetném ezt, hiszen éppen a munkám miatt majdcsak minden­nap mindenkivel beszélek a műszakomban. Ismerjük egymást alaposan, nem nagyon válogatjuk­­tehát a szavakat­ Mindenki mondja, amit valójában gondol. — És mit az, amit mondanak, gondolnak munkatársai? — Mi­, az? .Hát, először is, hogy az irány­elvekben olvasható gondolatokkal könnyű egyetérteni. Mert abban csupa olyasmi áll, amit nekünk írtak, amit rólunk írtak. Dol­­gozunk, eredményeink vannak? Akárki meggyőződhet erről, ha megismerkedik a vállalati adatokkal. És vannak bajaink? De mennyire hogy vannak! Ki sem látszunk belőlük. Most például a differenciálás van napirenden. Kellene, nagyon kellene, hogy a fizetésben is," kifejeződ­jön, ki mennyire tud, és akar dolgozni." De hát, amennyire hallom, az a baj, hogy tavaly a második félévben elszaladt az átlagbér a forgácso­lóban. Csakhogy ennek az a mögöttese, hogy kiléptek innen vagy tizenheten. Sze­rencs­ére, vagy nem is tudom, hogy mond­jam: sajnos­. Dont azok léptek ki, akik nem sokat kerestek nálunk. Merthogy a munkájuk sem tartozott az éppen dicsér­­hetőek közé. No, most itt a baj! A kis­pénzűek elmentek, a java maradt. De hon­nan vesznek pénzt a főnökök, hogy még adjanak is, legalább a tényleg legjobbak­nak? Jó, ez az ő gondjuk. De azért most már engem is megkérdeznek, úgy is mint pártvezetőségi tagot­— Mit tud mondani, ígérni? — ígérni? Én nem ígérek, mert nincs lehetőségem sem arra. őszintén szólva, né­ha együtt csavargatom a fejem a kérde­zőkkel. Mert tényleg nem látom a meg­oldást. — Szóval, az irányelvekről folyó beszél­­getések végül a pénzhez érkeznek el? — Hát... Szóval, inkább úgy igaz, hogy ah,hoz is. Amit én nem csodálok, mert azért pénzből élünk. És szerepel is az irányelvekben, hogy az anyagi ösztönzést továbbra is alkalmazni ítéli. Mert az he­lyes. — A pártcsoportjában milyen állásfog­lalást fogalmaztak meg a dokumentumról a párttagok véleményeként? — Nem volt nehéz dolgunk. Főként azért nem, mert a párttagok és a pártonkívüliek véleménye egységesnek mondható a mű­helyben abban, hogy az elvekkel mi telje­sen egyetértünk. És abban is, hogy várjuk az irányelvekkel összhangban levő határo­zatokat. Meg még azt, bár talán mondhat­tam­ volna elsőnek is, hogy a határozato­kat m­ajd úgy is hajtják végre, ahogyan az irányelvekben szerepel. Azért várjuk ezt, mert­­mi, úgy látjuk, mai hibáink nagyr­észt abból adódnak, hogy a végrehajtás sokszor félresikerül. De hát, ez is szerepel az irány­elvekben. Többek között ezért is értünk vele egyet, és ezért várjuk, hogy a kong­resszusi határozatok nyomán majd keve­sebb lesz a hiba a pártmunkában. Mert én úgy látom, ez az alapja az előrelépésnek — ,mondotta befejezésül Szögi Zoltán. BEDŐ NÁNDOR Óppusztaszeren:­­ Ideg-elme pavilon épül Ópusztaszeren 1959 óta működik a megyei ideg-el­me szociális otthon, ahol ál­talában 160 beteget gondoz­nak. A fokozódó igények miatt merült fel mind sür­getőbben a bővítés gondola­ta. A tízhektáros parkban fekvő intézményben meg­felelő hely is volt egy új pavilonnak, amely tervezé­sével jól illeszkedik a kör­nyezetbe. 1979 márciusában kezdőd­tek­­meg a négyszintes épü­let munkálatai, az átadást az év végére, decemberre ígérik a kivitelezők. A 150 beteg ellátására alkalmas új otthont a következő év ta­vaszától vehetik birtokukba a betegek. A beruházás költségei elérik a 34 millió forintot* 1. Az országban első ízben készítenek ideg-elme szociá­lis otthont — a többit főleg kastélyokból alakították át. A C.SOMITERV tervezői igen körültekintően végez­ték feladatukat. Nemcsak az orvosok véleményét, javas­latát­ hallgatták meg­ több­ször, hanem tanulmányozták a környezetet, illetve a bete­gek ellátásához szükséges előírásokat is. A körültekin­tő munka jellemző a CSO­­MIÉP dolgozóira is, akik a munkálatokat végzik. A földszinten ebédlőt alakítanak ki, amely társal­góként is működik majd, il­letve mozgatható falakkal kisebb foglalkoztatótermek­re is osztható. Minden szin­ten kialakítanak tíz 4 ágyas, négy 2 ágyas és két 1 ágyas szobát — ezzel lehetőséget teremtenek arra, hogy az ápoltak mindenkori állapo­tuknak megfelelően legye­nek elhelyezve. A 4-1 szoba mellett kiképeznek a szak­ellátásnak megfelelő nővér­szobákat és egyéb kiszolgá­lóhelyiségeket is. A hideg idő e­llenére meg­felelő ütemben­­folyik a munka. Elkészült az épület, s a napokban illesztik he­lyükre a speciálisan záródó ablakokat. . Az új pavilon üzemelteté­se a régi épületből történik, tehát ott marad a konyha, a mosoda és a többi szociá­lis helyiség­ is. Az eddigi, úgynevezett „nyitott’’ mód­szernek megfelelően történik majd a betegek ellátása az új szárnyban is. Most folyik az ablakok beáll­ítása. (Fotó: Pintér József) PENTER, 1388 I LES LAB 1,3 A legfőbb ügyész helyettesének látogatása megyénkben Tegnap délelőtt megyénk­be látogatott dr. Nyíri Sán­dor, a legfőbb ügyész he­lyettese. A délelőtt folya­mán fogadta őt és a kísére­tében levő dr. Váradi János legfőbb ügyészségi főosztály­vezetőt­ Gyárfás Mihály, a megyei pártbizottság titkára. A megbeszélésen részt vett dr. Horváth Károlyné, a me­gyei pártbizottság osztályve­zetője és dr. Kereszty Béla, Csongrád megye főügyésze is. A Legfőbb ügyészség he­lyettes vezetője tegnap dél­után beiktatta hivatalába dr. Fekete István Csongrád megyei főügyészhelyettest, d­r. Pigniczki József és dr. Bozóki László főügyészségi csoportvezető ügyészeket és átadta kinevezéseiket. A be­iktatási ünnepségen Gyárfás Mihály köszöntötte a megyei pártbizottság nevében a ki­nevezett ügyészségi vezető­ket. Az­ eseményen részt vett d­r. Kelemen Miklós vezérőr­nagy, a Csongrád megyei Rendőr-főkapitányság veze­tője és dr. Kun László, a Szegedi Megyei Bíróság el­nöke is. Ülést tartott a Szeged­ városi pártbizottság Az MSZMP Szeged városi bizottsága tegnap délután ki­bővített ülést tartott a Kál­vin téri székházban. Az ülé­sen részt vett és felszólalt­­ dr. Komócsin Mihály, a Csongrád m megyei pártbizott­ság első titkára is. Berta Istvánnak, a városi pártbizottság titkárának el­nöki megnyitója után dr. Székely Sándor, a városi pártbizottság titkára adott jelentést a kongresszusi irányelvek vitájának össze­foglalásáról, s tett javasla­tot a városi pártértekezlet elé terjesztendő állásfogla­lásra. A témához a követke­ző pártbizottsági tagok szól­tak hozzá, mondták el ta­­ pasztalataikat: dr. Piros László nyugalmazott vezér­­igazgató; dr­. Csákány Béla, a JATE tanszékvezető egye­temi tanára; Szabó Sándor nyugdíjas vezérigazgató; Ki­ri Szilveszterné, a Szegedi Ruhagyár pártbizottságának titkára, dr. Komócsin Mi­hály. . Az elhangzottakra dr. Székely Sándor válaszolt, majd a pártbizottság megfe­lelő álláspontot foglalt el az irányelvek vitájában el­hangzottak csoportosításáról. További értékelésre és hatá­­rozath­ozatalra a február 16- án összeülő városi pártérte­kezlet lesz majd illetékes. Ezután Török József, a vá­rosi pártbizottság első titká­ra javaslatot tett a városi pártértekezlet, szóbeli vitain­dító beszámolójára, amelyet a pártbizottság egyhangúlag elfogadott. . . . ■ A pártbizottság első titká­­ra végül köszönetet mon­dod a testület tagjainak az elmúlt esztendőben végzett, felelősségter­­es munkáért, amelyet a XI. pártkongresz­­szus­­határozatainak valóra váltásáért, Szeged város eredményeinek további gya­. Tanításáért végeztek a­­párt­­ bizottságban és­ saját mun­kahelyükön. A jelenlegi választási idő­,­szak utolsó pártbizottsági ülése elnöki zárszóval, feje­ződött be. Lakossági hozzájárulással még több gázvezeték építhető Tanácskozott a szentesi tanács vb Tegnap délután Csorba­­ György tanácselnök vezeté- i sével tartott ülést a szentesi­­ tanács, végrehajtó bizottsága, ahol elsőként a korábbi ha­tározatok végrehajtásával foglalkoztak. Ezzel kapcsolat­­­ban meghatározott időn be­lül sor került a gáziollanstó berendezések végleges fel­szerelésére a városi vízháló­zatot tápláló kutaknál. Má­sik téma volt, hogy a tanács illetékes osztálya fokozott "gondot"fordít a nem munká­ból eredő jövedelmek felde­rítésére és megadóztatására a város területén. A továbbiakban Palásti Mi­hály város­járási tűzoltópa­rancsnok beszámolt a tűz­­rendészeti helyzetről, kiemel­ve az ipari és kereskedelmi körülményeket. A városi tűz­védelmi munkához tárgyú, technikai,­­ szervezési­­szem­pontból valamennyi alapve­tő feltétel adott. A megelő­ző és felvilágosító tevékeny­ség szintén megfelelő. A tár­­cavállalatoknál a tűzvédelem magasabb színvonalon áll, mint pl. a kisipari szövetke­zeteknél különösen a raktá­rozási, munkahelyi tekintet­ben. A dolgozók oktatása is kívánnivalót hagy maga után. A termelőszövetkeze­tekben, az állami kereskede­lemben — a meglevő ered­mények ellenére — tovább kell javítani a tűzvédelmi munkát. A testület elfogadta a be­számolót,­ az észrevételeket, a határozati javaslatokat, és elismerte a tűzoltók helytál­lását, készenlétét. Ezután dr. Csarga János, a DÉGÁZ igazgatójának tájé­koztatója következett a háló­zatépítés lehetőségeiről, a ve­zetékes gáz bekapcsolásáról a lakossági felhasználás­ jegyé­ben. Az elmúlt 10 év alatt közel 20 kilométerrel növe­kedett a gázelosztó hálózat a város területén, és jelenleg több mint 2200 háztartásban használják a vezetékes gázt. Ezenkívül az ipari, mezőgaz­dasági és kommunális alkal­mazás is jelentős növekedést mutat. Az idén bővítik a ve­zetéket a Lenin út­­és a So­mogyi Béla utca környékén 1200 méter hosszúságban, ezenkívül korszerűsítik a há­lózatot 600 méteres szakaszon a takarmánygyár szomszéd­ságában. Az elkövetkező idő­szakban­­új gázcseretelep lé­tesül a város kijelölt részén a szolgáltatás javítására. Változatlanul és megszorí­tások nélkül van lehetőség újabb gázvezetékek építésére a lakosság közvetlen anyagi hozzájárulásával és munká­jával. A kivitelezési terveket a DÉGÁZ­­minden esetben ingyen elkészíti és gondosko­dik a biztonságtechnikai és egyéb műszaki tennivalók­ról. Jelenleg a Kölcsey és a Sáfrán utcában, a Hámán Kató lakótelepen bővítik a gázhálózatot lakossági hozzá­járulással. A DÉGÁZ és a­ városi tanács között egyéb­ként együttműködési megál­lapodás jött létre, biztosítva ezzel a messzemenő céltuda­tosságot és a­­folytonosságot­ a szervezésben és az építés­ben. A testületi­ ülés befejező részében Katona K. Zoltán osztályvezető tájékoztatót, adott a nagyhegyi városrész tervpályázatának eredményé­ről. Ezen a területen új, mo­dern lakónegyed jön létre. A tájékoztatás keretében a vb tagjai a helyszínen — a lő­téri kisgalériában — megte­kintették a városépítészeti és tervezési kiállítást, annak anyagát. Jogsegélyszolgálat a tagszövetkezetekben L­­ésesett a megyei TESZÖV elnöksége Szegeden, a Felszabadulás­i Tsz kertészeti telepén ren­dezte meg tegnap a Csong­­rád­­ megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetsége so­ron következő elnöki ülését. Az eseményen részt vett Gál Gyula, a TOT tanácso­sa, Gyuris Szilveszter, a Csongrád megyei Tanács­­ mezőgazdasági és élelmezés­­ügyi osztályának helyettes vezetője és Molnár Lajos, a megyei TESZÖV elnöke. Az előző elnökségi ülés határozatainak végrehajtásá­ról és a szövetség testületei­nek 1980. évi munkájáról Ábrahám Vince, a megyei TESZÖV titkára beszélt. Ez­után Szűcs László, az ellen­őrzési iroda 1979. évben végzett munkájáról és a vizs­gálatok tapasztalatairól szólt. Elmondta, hogy a kétéven­ként esedékes általános vizs­gálatokat , 34 tsz-nél, hat szakszövetkezetnél, és negy­ven gazdálkodó egységnél végezték el. A célvizsgálatok 12 termelőszövetkezet között oszlottak meg, amelyek a saját termelésű készletek el­­s­számolására, leltárhiányok,­­ mérleg-, illetve belső sza­­­­bályzatok felülvizsgálatára, a­­ költségvetési kapcsolatok, a műszaki tevékenység ellen­őrzésére, az állományi lét­szám megállapítására, és a felvásárlási tevékenység boncolgatására irányultak. A vizsgálatok alapján a szövet­kezetek alapszabálya­i­na­k rögzítése, elfogadása, jóvá­hagyása szabályos, törvényes volt. Az alapszabályok tartalmi­lag is jók, a jogszabályi ren­delkezéseknek megfelelnek. Előfordult viszont, hogy az alapszabályban leírtaktól a tényleges helyzet eltért, pél­dául a munkahelyi közössé­gek, állandó bizottságok sz­á­­ma, beosztása, megnevezése tekintetében. A szervezeti, működési, munkaügyi és a munkavédelmi szabályzatot a szövetkezetek,— kevés ki­vétellel — időben elkészítet­ték.­­ A munkahelyi közösségek megtalálták helyüket a szö­vetkezeti önkormányzat rendszerében, tevékenységük azonban e­gy­es gazdaságok­ban nehezen követhető. A vezetőség munkája megye­­szerte magas színvonalú, át­fogó munkaterv alapján meg­valósult az operatív irányí­tás a gazdálkodás minden te­rületén. Fejlődött és tovább javult az ellenőrző bizottságok te­vékenysége, de még mindig sok az egyedül, a bizottság tagjainak támogatása nélkül dolgozó ellenőrző bizottsági elnök. A vizsgál­­­szövetkezetek többségében a munkaver­­seny­mozgalom, szocialista brigádmozgalom szervezeti­leg megszilárdult. Kialakult a vállalások és értékelések gyakorlata, megfelelően ösz­tönző az anyagi és erkölcsi elismerés rendszere. A ter­melőszövetkezetek gazdálko­dási­ színvonalának javításá­ban fontos szerep vár a ter­melőszövetkezetek belső el­lenőreire. Jelenleg a megyei szövetkezetek 92 százaléká­ban már betöltötték a belső ellenőri munkaköröket. Dr. F­arkas Miklós, a TE­SZÖV titkárhelyettese a ter­melőszövetkezeti jogsegély­­szolgálat bevezetésének lehe­tőségeiről tájékoztatta a je­lenlevőket. A jogsegélyszol­gálat­ célja a dolgozók­ érde­keinek jogi szolgálata, a tájékoztatás, a jogi tanács­adás és segítségnyújtás. Ren­deltetése, hogy a jogosultak mind a szövetkezeten belüli vitákban, mind a különböző állami és társadalmi szervek előtti ügyeikben szakszerű jogsegélyszolgálatban része­süljenek. A megyei jogse­gélyszolgálat megszervezésé­nek támogatására a TOT rö­videsen útmutatót bocsát a szövetségek rendelkezésére. Az elnökség elfogadta a beszámolókat, s az ülés to­vábbi bejelentések, illetve javaslatok megvitatásával és jóváhagyásával zárult.

Next