Csongrád Megyei Hírlap, 1980. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-01 / 152. szám

­UTOLSÓ E LÉFÉL AZ ARATÁS KIJÖTT — MUNKÁRA KÉSZEN ÁLLNAK VERSENYBRIGÁDOKAT SZERVEZNEK — ELŐTÉRBEN A RUGALMASSÁG Gipszemnle a Tangazdaságban Péter-Pál idején a gazda­ságok sorra tartják meg gép­szemléjüket — vizsgáját az ar­atásra való felkészültség­nek. A Vásárhelyi Állator­vostudományi Egyetem Tan­gazdasága is felvonultatta mezőgazdasági erő- és mun­kagépeit. A hatalmas monst­rum megfelelő műszaki és biztonsági állapotának ellen­őrzését egy — nem kisebb jelentőségű — munkavédel­mi, egészségügyi és tűzvédel­mi tájékoztatás is megelőz­te. Mert ugye hiába jó a gép, ha gazdája nem „üzemké­pes” ... És ilyen, sajnos, elő-elő­­fordul. Mint ahogyan Hege­dűs István, a gazdaság mun­kavédelmi előadója mondta, a betakar­ítás gépi munkája fokozottan veszélyes munká­nak minősül.­­ Azzal együtt, hogy ké­nyelmesebben, könnyebben kezelhetők ezek a gépek, na­gyobb figyelmet, elővigyáza­tosságot is követelnek. Ezt azonban a gyakorlat még nem ilyen egyértelműen iga­zolja. Az erő- és munkagé­pek vezetőivel­­előforduló balesetek mellett meglehető­sen gyakoriak a figyelmet­lenségből, nemtörődömség­ből, vagy éppen tudatos sza­bálytalankodásból adódó bal­esetek is — mondta Hegedűs István. — Sokszor bajkeverő például egy elrepülő kala­pácsfej, egy időben meg nem javított kormány-, fék-, vagy világítóberendezés, egy lesze­relt védőburkolat, javítás előtt ki nem ékelt kerék stb ... De baleseti forrás le­het a vezető gyógyszeres, vagy alkoholos befolyásolt­sága is. Dr. Tímár László üzemor­vos az aratással kapcsolatos egészségügyi tudnivalókat is­mertette. Elmondta, hogy a betakarítás nehéz munkájá­ban különösen nagy szerepe van a nedvszívó, laza anya­gú öltözékek viseletének, a porártalom elleni gyakoribb tisztálkodásnak, a fehér­je- és szénhidrátgazdag étkezésnek, a szer­vezet fokozott igényé­nek megfelelő vízfogyasztás­nak. Az elsősegélynyújtás tudnivalóit, valamint a gyógyszerek alkalmankénti használatának ismertetését gyakorlati példákkal tá­masztotta alá. Lázár József nyugdíjas tűzrendészeti előadó a gépek nagy értékét hangsúlyozta, amikor a tűzvédelmi előírá­sok betartására figyelmezte­tett. Tavaly Magyarországon 4 kombájntűz volt, mely egy­úttal hamuvá égett millió­kat is jelent — mondta, majd néhány gyakran elő­forduló hibát említett példa­ként. Befejezésül a forga­­lomban levő tűzoltó készülé­kek működését mutatta be, felhívta a figyelmet a keze­lési utasítások pontos betar­tására. A tulajdonképpeni gépi felkészültségről Pálinkó Mi­hály üzemelő­ mérnök tájé­koztatta a jelenlevőket. El­mondta, hogy több, mint 100 gép javítását végezte, illetve végzi el a központi gépmű­hely szerelőgárdája. „Beve­tésit” vár már a 12 Claas­­dominátor, a 7 darab E—512- es kombájn, készenlétben állnak a majd terményfuva­rozást végző IFA-k, és a szál­lítószalagok is. Kezelés alatt vannak a szalmabetakarítás gépei, valamint a K—453-as nagy teljesítményű kisbálá­­zók. E hónap elején elkészül­nek a 12 dar­ab, kisbálák öm­lesztve szállítására alkalmas kocsicsaláddal is, melyek egyenként négyszer akkora teljesítményre lesznek képe­sek, mint elődeik. A veszte­ségek elkerülése érdekében feltétlenül szükség van az optimális beállítási paramé­terek megtartására. Enélkül a jól felkészített gépek sem végezhetnek igazán jó mun­kát — figyelmeztetett végül Pálinkó Mihály. — Felkészülésünk utol­só mozzanata ez az aratás előtt — kezdte munkaszerve­zéssel kapcsolatos beszá­molóját Buzi Nagy Mihály növénytermesztési osztályve­zető. — Utolsó alkalom, hogy megbeszéljük a teendőket, a ránk háruló feladatokat, ösz­­szesen 1961 hektár őszi búza, 27 hektár zab betakarítását kell elvégeznie részben az egyes, részben a kettes üzem­egységnek. Ehhez 19 kom­bájn szolgál segítségül. Egy­­egy kombájnra 103 hektár, azaz körülbelül 5500—5000 mázsa búza jut. Ideális len­ne, ha két hét alatt végez­hetnénk a munkákkal. A továbbiakban arról be­szélt Buzi Nagy Mihály, hogy a hagyományoknak megfele­lően, az idén is nyújtott mű­szakban dolgoznak majd az aratók. Új dolog lesz viszont, hogy versenybrigádokat szerveznek. A munka díjazá­sa minőség és mennyiség együttes értéke alapján tör­ténik. Külön felhívta a fi­gyelmet a pontos, precíz munkára, amely alapvető kritériuma a minőségi és a gazdaságos munkának. Ott kell aratni, ahol lehet, ahol a talaj és a búza érési állapota megfelelő — mondta, ki­emelve ezzel a rugalmasság­ra való törekvést. Végül az aratók ellátásáról szólt. El­mondta, hogy a dolgozók ét­keztetéséről az üzemek gon­doskodnak, kényelmüket, tisztálkodási igényüket lakó- és étkezőkocsik szolgálják. Szomjoltónak hideg üdítő italt és szódavizet kapnak majd. Végül Szabó Béla munka­ügyi osztályvezető ismertet­te a korábban m­ár elfoga­dott aratási, munkabéreket. Szólt arról, hogy az előirány­zo­tt 3 százalékos bérszámt­ö­­vekedést igyekeztek megfele­lő módon eloszlani — figye­lembe véve a megnövekedett követelményeket és a mun­kák nehézségi fokát. Beszá­molóját a hozzászólások kö­vették. JOÓ ERZSÉBET A szemlére felsorakozott gépek. Fotó: Pintér József) Elsnfényes HIISZ-akció Befejezéshez közeledik a Magyar Honvédelmi Szövet­ség eddig egyik legnagyobb szabású rendezvénysorozata, amelyet „35 év szabad hazá­ban” címmel hirdettek meg. A vetélkedősorozat zárása­ként július 11-én, pénteken délután 3 órától a csepeli ifjúsági parkban juliálist szerveznek, amelyen kisor­­­solják a vetélkedő nyerte­seit. Az akcióról Tringer Gyula alezredes, az MHSZ főtit­kárhelyettese hétfőn sajtó­tájékoztatón számolt be. Egyebek között hangsúlyoz­ta, hogy a „35 év szabad hazában” vetélkedősorozat­­tal a szövetség elérte célját. A rendezvényekkel széles körben felelevenítették Ma­gyarország felszabadulásának történelmi eseményeit, a 35 éves szocialista építőmunka legkiemelkedőbb eredmé­nyeit a felszabadulás után született korosztályok szá­mára is. A vetélkedősorozatot két formában bonyolították le. Akik nem kívántak a nyil­vános vetélkedőkre nevezni, azok az MHSZ szerveinél és klubjaiban kiosztott rejt­vényújságok megfejtésével vehettek részt az akcióban A pályázatra mintegy 39 ezer megfejtés érkezett be az MHSZ országos központ­jába. A nyilvános vetélke­dősorozaton, a klubokban, majd később a járásokban, városokban, kerületekben országosan mintegy félmil­lióan vettek részt verseny­zőként vagy közönségként, s ily módon szereztek új vagy elevenítettek föl ré­gebbi ismereteket. A klubok 78 százalékában rendezték meg a vetélkedő klub dön­tőjét. (MTI) KEDD, 1980. JÚLIUS 1. ­ Megyei tanácsi alakuló ülések Ú­t Négy megyében A Baranya, a Békés, a Fejér és a Tolna megyei Ta­nács hétfőn tartotta alakuló ülését.* A Baranya megyei Tanács alakuló ülésén részt vett és felszólalt Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottsá-­ gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára. Ott voltak Baranya megye országgyűlé­si képviselői is, köztük Szentistványi Gyuláné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára. Az ülésen megválasztották a kilencventagú tanács ve­zetőit és végrehajtó bizott­ságának tagjait. A Baranya megyei Tanács elnöke ismét Horváth Lajos lett. Az ülésen részt vevő Szakali József, a Központi Népi El­lenőrzési Bizottság elnöke a népi ellenőrzés munkáját segítő eredményes tevékeny­sége elismeréséül a KNEB emlékplakettjét adta át Hor­váth Lajos tanácselnöknek. * A Békés megyei Tanács ünnepi ülésén részt vett és felszólalt Pója Frigyes kül­ügyminiszter. Az ünnepi ülésen megvá­lasztották a tizenöt tagú­ vég­rehajtó bizottságot és a tisztségviselőket. A Békés megyei Tanács elnöke ismét Gyulavári Pál lett.­­ •A Fejér megyei Tanács alakuló ülésén jelen volt dr. Markója Imre igazságügy­miniszter. Fejér megye Tanácsának elnökévé ismét Závodi Im­rét választották. * A Tolna megyei Tanács ünnepi ülésén részt vett Ke­serűt Jánosné könnyűipari miniszter. A Tolna megyei Tanács el­nöke ismét dr. Szabópál An­tal. Szentesen : Magyar—bolgár barátsági nap A Hazafias Népfront me­gyei és a helyi vár­osi bi­zottsága tegnap, hétfőn ma­gyar—bolgár barátsági na­pot rendezett Szentesen. Eb­ből az alkalomból a városba érkezett Alexander Decsev vezérőrnagy, a budapesti bolgár nagykövetség taná­csosa, katonai és légügyi at­tasé, valamint dr. Dimiter Kolarov, a budapesti bolgár kulturális központ igazgató­­helyettese, akiket Szentesen, a helyőrségi művelődési ott­honban délelőtt Csorba György, a városi tanács el­nöke, Dóczi László, a városi pártbizottság osztályvezető­je, dr. Négyesi János, a nép­front szentesi városi bizott­ságának elnöke, Sturcz Már­tonna, a népfront megyei bi­zottságának munkatársa és Pusztai János, az MHSZ szentesi városi titkára foga­dott. Tóth István helyőrségi pa­rancsnok köszöntötte a bol­gár vendégeket, akiket a ta­nácselnök tájékoztatott Szen­tes város múltjáról és jele­néről. Délután fél 2 órakor kez­dődött a magyar—bolgár ba­rátsági nagygyűlés a HÓD­­GÉP szentesi gyáregységé­ben. A kultúrtermet megtöl­tő dolgozók előtt Török Im­re, a gyáregység pártalap­­szervezetének titkára mon­dott megnyitót, majd Ale­xander Decsev vezérőrnagy a Varsói Szerződés megala­kulása 25. évfordulója kap­csán tar­tott beszédet. A Var­sói Szerződés azért jött lét­re — mondotta —, hogy vé­delmezze a népek vívmá­nyait, megvédje a szocialis­ta országokat, megőrizze a békét, elhárítsa egy új vi­lágháború kirobbanásának veszélyét. Kiemelte, hogy csak az agresszív NATO- tömb létrehozása után fél évtizeddel, 1955. május 14- én írták alá a testvéri szo­cialista országok a varsói barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést, amely a háború utáni időszak egyik legje­lentősebb politikai esemé­nye. A Varsói Szerződésben a tagállamok politikai,­ gaz­dasági és katonai ereje — hangsúlyozta — azzal a cél­lal egyesült, hogy a hábo­rút elhárítsa, megőrizze a világbékét. Ezután beszélt a szocialista tábor népeinek barátságáról, politikai és gazdasági együttműködésé­ről. Befejezésül a nagygyűlés résztvevői egy Bulgáriáról készült ismeretterjesztő kis­­filmet tekintettek meg, a vendégek pedig a gyár mű­helyében, üzemrészeiben tet­tek látogatást. A bolgár vendégek ma, kedden délelőtt, a Hazafias Népfr­ont megyei bizottságá­ra látogattak el. üttörő­őrsvezetők találkozója Hétfőn Nyír­egyházán meg­kezdődött a hagyományőrző útörőőrsök vezetőinek har­madik országos találkozója. A megyei tanács székházá­nak dísztermében Gyúró Im­re, a megyei tanács elnökhe­lyettese ünnepélyesen átállt a Szabolcs-S Szatmár megye Ta­nácsa és a megyei úttörőel­nökség o­­szágos pályázatán legsikeresebben szerepelt őrsvezetőknek a ,,pro patria” emlékplakettet. A kétezer pályázó közül szülőföldje ha­ladó történelmi hagyománya­inak ápolásáért és népszerű­sítéséért­­öt őrsvezető része­sült a kitüntetésben. Semmelweis születésének 162. évfordulóján: Egészségügyi Minik kitüntetése Hagyomány, hogy minden évben az anyák megmentő­­je, Semmelweis Ignác szüle­tésnapján országszerte kö­szöntik az egészségügyi dol­gozókat. Azokat, akik váro­sokban és falvakban, egész­ségügyi intézményekben tel­jesítenek szolgálatot egész­ségünk védelméért, gyógyu­lásunkért. Az idei megyei ünnepség­re, Semmelweis születésé­nek 162. évfordulója alkal­mából tegnap, hétfőn, dél­után Szegeden, a megyei ta­nács székházában került sor. Dr. Rózsa József, a megyei tanács vb egészségügyi osz­tályának vezetője köszöntöt­te a megjelenteket, közöt­tük dr. Koncz Jánost, a me­gyei pártbizottság titkár­át és Balázs Ferencet, az Or­vos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének­­ képvise­lőjét. Dr. Végh Gyula, a megyei pártbizottság osztályvezető­helyettese mondott ünnepi beszédet. Mint mondotta: bár nem minden egészség­­ügyi dolgozó végez kiváló munkát, és gyakran jogosak a bírálatok, mégis jelentős eredményeket értünk el, amelyekre méltán lehetünk büszkék. A még nagyobb társadalmi megbecsülésért nemcsak az irányításban résztvevőknek lehet és kell még sokat­ tenniük, hanem maguknak az orvosoknak, ápolóknak, asszisztenseknek is. Igazi rangot csak a fegyel­mezett, színvonalas munk­a adhat. Szólt arról, hogy az egész­ségpolitikai elvek átfogóan meghatározzák a társadalom­­ egész területére az embert védő feltételeket , az ezek­hez szükséges tevékenysége­ket és intézkedéseket. A társadalom egész területét átfogó intézkedéseket há­rom fő kérdés köré lehet csoportosítani: a dolgozók ér­dekében a széles körű közegészségügyi tevékenysé­gek megvalósítása, a szociá­lis betegségek elleni küzde­lem, és a mindenki számá­ra hozzáférhető, alkotmány­ban rögzített ingyenes és magas szintű gyógyítás, gyógyszerellátás biztosítása. Dr. Perjész László, a me­gyei tanács elnöke­­ nyújtot­ta át ezután a kitüntetése­ket. Kiváló Munkáért kitünte­tést kapott: dr. Antal Imre főor­vos, Bartha Ferencné főszakács (Makó, kórház), Csorba Istvánná csecsemő- és gyermekápoló (Vásárhely, kórház-rendelőintézet), dr. Draskóczy Edéné szakfőor­vos (Makó, kórház), Har­man Sándorné asszisztens, dr. Katona Éva adjunktus (Szeged, kórház-rendelőinté­zet), dr. Kapros Károly fő­orvos (Vásárhely, kórház­rendelőintézet). Kertész Fe­rencné kerületi vezető vé­dőnő (Szeged, kórház-rende­lőintézet), dr. Kovács Endre főorvos (Vásárhely, kórház­rendelőintézet). Kóródi Fe­rencné betanított munkás (Mórahalom, bölcsőde), Kun Sándorné asszisztens (KÖ­JÁL), Makó Gézáné gyógy­szertár-vezető, Pengő Mária gyógyszertári asszisztens (gyógyszertári központ), dr. Rechtenwald Kristófné kör­zeti főorvos (Szeged, kór­ház-rendelőintézet), Répási Lajosné betanított munkás (Szentes, kórh­áz-rendelőin­­tézet). Sípos Józsefné kör­zeti főnővér (Makó, kórház), dr. Sófalvi Csaba főorvos, Sármány Mihály szakmun­kás (Vásárhely, kórház-ren­delőintézet). F. Szabó Im­­réné vezető szakácsnő. Sza­bó József műtőssegéd (Szen­tes,­­ kórház-rendelőintézet), dr. Szabó Mihály osztályve­zető főorvos (Szeged, kór­ház-rendelőintézet), Szántó Ferencné gyermekápoló (Szentes, kórház-rendelőin­tézet), Török Margit gyógy­szertár-vezető (gyógyszertári központ), Varga Ala­josné betanított munkás (KÖ­JÁL). Miniszteri Dicséretben ré­szesült: özV. Berkecz And­­rásné betanított munkás (Szentes, szociális otthon), Dani Józsefné ápolónő (Vá­sárhely, kórház-rendelőinté­zet), Danyi Imr­éné vezető szakácsnő (Csongrád, szülő­otthon), Csőke József szak­munkás (Deszk, tüdőgyógy­intézet), Fejes Pálné védő­nő (Makó, kórház), Forgó Andrásné asszisztensnő (Csongr­ád, rendelőintézet), Gáspárovics Andrásné asz­­szisztens. Jázmin Andrásné helyettes osztályvezető szü­lésznő (Makó, kórház). Jus­tin Katalin röntgenasszisz­tens (Csongrádi, rendelőinté­zet), dr. Könyves Gézáné gyógyszerész (Vásárhely, kórház-r rendelőinntézet), Kan­gó János betanított egész­ségügyi dolgozó (Makó, kór­ház), Pálfi Tamásné rönt­genasszisztens (Szeged, kór­ház-rendelőintézet), Puskás Julianna ápolónő (Deszk, tüdőgyógyintézet), Skoperda Gyuláné ápolónő és (dr. Sü­li Kálmán körzeti főorvos (Vásárhely, kórház-rendelő­intézet). 3

Next