Csongrád Megyei Hírlap, 1980. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-01 / 179. szám

tárgyalt a szentesi tanács vb Tegnap délután Csorba György tanácselnök vezetésé­vel ülést tartott a szentesi tanács végrehajtó bizottsága. El­ső napirendként tárgyalták azt a beszámolót, amely foglal­kozott az új Btk. hatályba lépése nyomán a tanácsok ha­táskörébe került, korábban bűncselekményt képező ügyek intézésének gyakorlatával. Ennek előadója volt dr. Fazekas Antal osztályvezető. Ezek az ügyek: a becsületsértés, a ma­gánlaksértés alapesetei, valamint a tulajdon elleni külön­böző szabálysértések, amelyeknél az elkövetési érték 500— 1000 forint közötti. A város, üzemei és vállalatai elvétve tesznek feljelentést tulajdon elleni vétségekkel kapcsolat­ban. Szembetűnő a város területén a bolti lopások számá­nak növekedése. Az elkövetők a társadalom szinte vala­mennyi rétegéből és korosztályából kerülnek ki. A vb állás­­foglalása szerint a bolti lopásokkal — a sajtó nyilvánossá­gát is felhasználva — érdemes lenne többet foglalkozni. Szó volt a helyszíni bírságolással megbízott személyek, ta­nácsi dolgozók működéséről, illetve a feladatkör gyakorlá­sáról. Végeredményben az új Btk. hatályba lépése óta a ta­nács igazgatási osztálya megfelelően végzi munkáját, to­vábbra is szükség van a körültekintésre és a következe­tességre. A helyszíni bírságolás gyakorlata még nem felel meg a követelményeknek, és ezen megfelelő intézkedések­kel változtatni fognak. A testületi ülés további részében tájékoztató hang­zott el a város idegenforgal­mi helyzetéről, és lehetősé­geiről, különös tekintettel a megyei tanács vonatkozó határozatából adódó felada­tok végrehajtására. Ennek előadója Szatmári N. Bá­­lintné dr. osztályvezető volt. A város jó természeti és egyéb jellegű adottságok­kal rendelkezik az idegen­­forgalom, az üdülési és sportolási lehetőségek szem­pontjából A városias jelle­ge és a településnek egyéb lehetőségei sok programot kínálnak megvalósításra az elkövetkező időszakban. Saj­nos a Petőfi Szálloda nem eléggé korszerű a vendégek fogadására, ugyanígy szál­láshiány is mutatkozik a vízgyógyászati részleg ki­használásában. A gyógyfür­dő közelében szükség lenne esetleg motelre, vagy egyéb férőhelyre. Több gondot kell fordítani a Kurca környeze­tére, ezzel összefüggésben jó hír, hogy hamarosan meg­kezdődik a kotrása. Más­részt a város külterületén levő és a termálkutakat szolgáló úgynevezett hűtőtó kialakítása napirenden van, és ez is bizonyos lehetősé­geket kínál idegenforgalmi szempontból — akárcsak a Termál Tsz lovasiskolája. A város tagja lett a Dél­alföldi Idegenforgalmi In­téző Bizottságnak, és ez szintén kedvező momentum a körzeti fejlesztésben. Lét­rejött a város idegenforgal­mi bizottsága is. Felhívta­ tö vb a figyelmet a fizetőven­dég-szolgálat bővítésére, a város látogatottságának nö­velésére, ezenkívül első he­lyen szerepel a gyógyfürdő fejlesztése. El kell dönteni, hogy mi valósítható meg a város saját erejéből, vagy koordinációs alapon, illetve külső segítséggel. A vendég­látó és a vízmű vállalat gazdálkodási szempontból is érdekelt a saját létesítmé­nyének fejlesztésében. Az idegenforgalmi feladatokhoz tartozik még a jó propagan­da, a városismertető anya­gok kiadása. A városi tanács végrehaj­tó bizottsága elfogadta az idegenforgalommal kapcso­latos feladatokat, és úgy határozott, hogy egy esz­tendő múlva újra áttekintik ezt a kérdéskört, de — et­től függetlenül — már most beépítik a terveket és a programokat a VI. ötéves terv előkészítésébe. Több hete már annak, hogy Szeged utcáin először feltűntek a KISZ KB és a CSOMIÉP építőtáborát hir­dető, sárga trikós fiatalok. Ott voltak az Ifjúsági Napok rendezvényein, az ipari vá­sár forgatagában, ismerked­tek a megyeszékhely neve­zetességeivel. Arról már ke­vesebben tudnak, hogy tur­nusonként mintegy 100, Haj­­dú-Bihar és Csongrád me­gyei középiskolás és szak­munkástanuló százezreket érő munkát végez el a 624-es számú szegedi szakmunkás­­képző intézet új oktatási tömbjén; hogy a felnőtt nor­mák teljesítésével a munká­ban is az országos táborok élvonalába tartoznak. A Tolbuhin sugárúton fo­lyó építkezéssel, a táborla­kók életével megyei vezetők ismerkedtek tegnap, csütör­tökön délelőtt. Gyárfás Mi­hályt, a megyei pártbizottság titkárát, Bódi Györgyöt, a KISZ megyei bizottságának első titkárát és Solymosi Ilo­nát, a megyei tanács ifjú­sági titkárát Maszong Mik­lós, a tábor vezetője fogad­ta, majd Kovács Ferenc műszaki vezető tartott rövid tájékoztatót. A tizenöt tantermes okta­tási tömb, a kazánház és a hozzákapcsolódó közművek építése során több mint más­fél millió forint értékű mun­kát kell nyolc hét alatt el­végezni a diákoknak. Elké­szült már a földbetonozás nagy része, valamennyi mell­védfal és a központi fűtés padlócsatornái. De a válasz­­falazás során is jócskán túl­teljesítették a fiatalok az előírt építőtábori normákat. Folyamatos anyagellátás se­gíti a munkát, így minden remény megvan arra, hogy záráskor túlteljesítésről szá­molhatnak be a tábor ve­zetői. A megyei pártbizottság titkára elismeréssel állapí­totta meg, hogy a szegedi tábor nem csak a munkában jár élen, hanem a tartalmas szabadidő-programokkal megvalósulnak az építőtábo­rozás fő feladatai — a sze­mélyiség formálása, a kol­lektív szellemű nevelés is. A tájékoztató után a tábor vendégei megtekintették az építkezést, és beszélgettek a diákokkal és a munkákat irá­nyító szakoktatókkal. Ezután Makóra utazott Gyárfás Mihály és Bódi György, akiket dr. Varga Dezső, a makói városi párt­­bizottság első titkára és dr. Forgó István makói tanács­elnök fogadott. A belvízvédelmi építőtá­bor munkájáról Binecz Sán­dor, a KISZ városi bizottsá­gának titkára adott tájékoz­tatót. Elmondotta: az idén Baranya és Fejér megyeiek, illetve 23 jugoszláv fiatal dolgoznak a táborban. Négy hét alatt folytatják a négy évvel ezelőtt megkezdett munkát: nyíltszelvényű csa­tornahálózatot építenek a városi tanács vb műszaki osztálya irányításával, és a városfejlesztési üzem szak­emberei segítségével cement­lapokkal burkolják az árko­kat, betonból átereszeket épí­tenek. A megyei vezetők ezután személyesen győződtek meg arról, hogy a fiatalok mi­lyen értékes munkát vé­geznek. A Hajnóczy utcában szorgoskodó magyar és a Beloiannisz utcában dolgozó vajdasági fiatalok elmondot­ták: a kemény munka elle­nére jól érzik magukat a vá­rosban. Gyárfás Mihály, Bódi György és dr. Forgó István dicsérő és köszönő szavakat írt be a brigád-, illetve a tábornaplóba, majd a fiata­lok szálláshelyét, az Erdei Ferenc Kereskedelmi Szak­­középiskola kollégiumát ke­resték fel. A táborvezetőséggel foly­tatott beszélgetés során Gyárfás Mihály elmondotta: a korábbi években és most is azt tapasztalta, hogy az itt dolgozók helytállnak, mun­kájukat a kimagasló teljesít­mény és a nagy fegyelem jellemzi. A városban élők tisztában vannak azzal, hogy Makónak szüksége van erre a segítségre, s KISZ- védnökséggel szinte hibátla­nul megvalósítják a tervező elképzeléseit. A megyei párt­­bizottság titkára javasolta: a következő években is szervezzenek építőtábort, s a fiatalok tenni akarására ala­pozva oldják meg Makó nagy gondját, a belvízmen­tesítést. Gyárfás Mihály (középen) és Hódi György a szegedi szak­­munkásképző-iskolai építkezésen. (Fotó: Pintér József) PÉNTEK, 1980. AUGUSZTUS 1. Az­ Oktatási Igazgatóság A Báfi kongresszusán is megfogal­l­al­­mazódott, hogy jelenlegi hely­zetünkben többek között a szubjektív, emberi tényezők jobb kihasználása segít bennünket az előttünk álló feladatok meg­oldásában. Ezért az eszmei nevelőmunká­ra és benne az oktatásra is nagyobb fel­adatok várnak. A megyei párt-végrehajtó­bizottság a közelmúltban vizsgálta az MSZMP Csongrád megyei Bizottság Okta­tási Igazgatósága ötéves munkáját. Az oktatás fejlődésének legfőbb vonása, hogy a káderképzés és -továbbképzés­ megnövekedett feladataink végrehajtásá­ban az itt folyó munka eredm­ényesebbé vált. Tovább emelkedett a tudományos igényű kutatómunka színvonala. Az Okta­tási Igazgatóság az ideológiai-politikai munkának megyei bázisává fejlődött. Míg fennállása első öt évére a szerveződés és a dinamikus mennyiségi növekedés volt a jellemző, az utóbbi öt évben a minőség javítása és a hatékonyabb munka került előtérbe. Öt év alatt az esti egyetem és a párt­iskola tanfolyamain mintegy 6500 hallgató fejezte be tanulmányait. Évente az esti egyetemen és a pártiskolán 2600—2800 fő tanul. Oktató-nevelő munkánk alakításá­ban számításba kellett venni a hallgatói összetételben beállt változásokat. A párt­­iskolai tanfolyamokon emelkedett a fizi­kai munkások, a nők és fiatalok aránya. Az esti egyetem hallgatóinak egyharmada, a pártiskolai tanfolyamok hallgatóinak 70 —75 százaléka alapszervezeti vezetőségek, választott testületek tagjai. Tovább nőtt a magasabb általános műveltséggel és poli­tikai alapképzettséggel rendelkezők ará­nya, bár a fiatalok kevés mozgalmi ta­pasztalattal rendelkeznek. Az Oktatási Igazgatóság oktató-nevelő munkájának fejlődését a következő főbb tendenciák jelzik: Fokozottabb mértékben meghatározza munkánkat a politikai szük­séglet. Ez mindenekelőtt a tartalmi mun­ka differenciálódásában és specializáltabb oktatási formák elterjedésében fejeződik ki. Az MSZMP Központi Bizottság 1976. ok­tóber 26-i, a megyei pártbizottság 1977. jú­nius 24-i határozata hosszabb időre meg­határozta tevékenységünket, amely szem­léletbeli változást igényel az itt tanító tanároktól. A kiemelet fő kérdések — az épülő szocializmus, a hatalom, a szocia­lista hazafiság és internacionalizmus — vizsgálata tartalmi munkánk középpontjá­ba kerültek. Az új társadalomkutatási eredmények beépítésére és az ideológiai munkában való hasznosítására törekszünk, fii­nkfaISC struktúrája jelentősen 10 UlUflUlO megváltozott, eltolódott korunk és napjaink elméleti-politikai kér­déseinek részletesebb tanulmányozása irá­nyába, a klasszikusok tanításainak adaptá­lásával. Előtérbe került a konkrét gaz­daságpolitikai orientáltságú oktatás, amely a helyes makroszintű gondolkodást a helyi feladatokra irányítja. Ezek na­gyobb lehetőséget teremtenek, hogy az évenként átlag 20—26-féle tanfolyamon 40 —45-féle tematikában a központi törzs­anyag mellett a megye sajátos igényeit ki­elégítő ismeretek szerepeljenek. Az öthónapos és az egyéves pártiskolán a tematika ma már országosan egységes. Jelentős változás, hogy az esti egyetem tanfolyamain új tematika alapján okta­tunk. Megyei politikai szükségletet elégí­tünk ki a pártiskola különböző céltanfo­lyamaival (egyhetestől a hathetes tanfo­lyamokig), amelyeknek tematikáját helyi­leg alakítjuk ki. A differenciáltság kifejeződik a tanfo­lyamtípusok eltérő oktatási-nevelési cél­jaiban, gyakorlatias ismeretek célratörő oktatásában. Az új tematikák kifejezik ezt a törekvést, de a feltételezett és a meglevő ismeretszintek eltérése miatt még nem mindenütt sikerült megvalósítani. A továbbképzés f­el­ £­ képzésben. Ezt fejezi ki, hogy beindult a középszintű vezetők továbbképzése, veze­tő propagandisták pedagógiai-módszertani felkészítése, valamint az esti egyetem spe­ciális tanfolyamainak és kollégiumainak rendszere. Ezeken a tanfolyamokon sike­rült megvalósítani az ismeretek reorgani­zációját, új és aktuális ismeretek nyújtá­sát, az elméleti képzés magas színvonalát, valamint a politikai ismeretszint erősíté­sét és a szakmai szinthez emelését. 1978- ban 48 fővel elkezdtük a szervezett ön­képzést. A beiskolázás javult, a káderpolitikai határozat alapján a politikai igényeknek megfelelően tervszerű és egyre jobban iga­zodik a káderfejlesztési tervekben megfo­galmazott célokhoz. Továbbra sem kielé­gítő azonban az esti egyetemen végzettek bekapcsolása a politikai munkába és a propagandatevékenységbe. A pedagógiai-módszertani , törekvések egész tevékenységünk szempontjából új módon vetődnek fel. A Központi Bizottság 1976. október 26-i határozata alapján 1977- ben jött létre a pedagógiai-módszertani tanszék, amely országos és regionális fel­adatokat is ellát. Kidolgozta az intézmény nevelési tervét. A propagandisták képzé­sében betöltött szerepe különösen fontos. Az intézményben megélénkülő módszer­tani munka folyik. Fokozatosan áttérünk a kiscsoportos foglalkozásokra, új módon vizsgáljuk hallgatóink tudásszintjét, az oktatás és a képzés módszere is folyama­tosan változik. Bővítettük a termelőüze­mekben­ vagy intézményekben végzett gyakorlati foglalkozások témáit és körét, gyakoroljuk a döntés-előkészítés, a dön­téshozatal és végrehajtás folyamatát. A gyakorlati foglalkozások bizonyították új módszertani törekvéseink helyességét, amelyek az elmélet és gyakorlat összhang­jának megteremtésére, a konkrét tapasz­talati bázis bővítésére, az önállóság és ak­tivitás kibontakoztatására, a tevékenység­re, mint ismeretforrásnak és gyakorlási le­hetőségek biztosítására irányul. A személyi feltételek alakulása lépést tartott a megnövekedett igényekkel. A függetlenített és tiszteletdíjas tanárok ál­talános elméleti, ideológiai, pedagógiai és gyakorlati pártmunkában szerzett politi­kai felkészültsége megfelel a követelmé­nyeknek. A pártoktatás jellege reagálóbb lett, ehhez tanáraink elméletileg felké­szültek, képzettségük, magatartásuk és megújulási képességük sokat fejlődött. A tanárok képzése és továbbképzése a Politikai Főiskola továbbképző tanfolya­main és elméleti tanszéki üléseken folyik. A tudományos munka — úgyis, mint az önképzés egyik formája — rendszeressé vált. Sokat, fejlődött a tudományos igényű elemző munka, a megye társadalmi, gaz­dasági és politikai életének vizsgálatában való részvételünk, valamint a publikációs tevékenységünk, így az elmúlt öt év alatt 34 tanulmányt jelentettünk meg. Részt vettünk országos vitákon, tudományos kon­ferenciákon, 1979 novemberében mi szer­veztünk országos konferenciát a munka­kultúra- és politikai tudatformálás témá­jából. A politikai évfordulók megyei tu­dományos üléseit koordináljuk, továbbá rendszeressé vált az Oktatási Igazgatóság Évkönyvének és Oktatási Igazgatóság köz­leményeinek megjelentetése. A tanárok társadalmi, közéleti tevékenysége sokirá­nyúvá vált, amely elősegíti az élettel való közvetlen kapcsolatot és az oktatásban is hasznosul. A fefli/Pd­fPTÍI időszakban az Oktatá­­si Igazgatóság feladata növekszik. Tartalmi munkánk középpont­jában a szocializmus építésének jelenlegi és távlati célkitűzéseinek mélyebb ismeretét és a nagyobb társadalmi aktivitást segítő kérdéseit kell állítani. Arra kell töreked­ni, hogy az ismeretek politikai alkalmazá­sának készsége erősödjön. Növekvő feladat a megye propagandistáinak képzése, to­vábbképzése és pedagógiai-módszertani felkészítése. Az a célunk, hogy az alap­szervezeti propagandistákat műveltebbé, képzettebbé és tájékozottabbá tegyük. Nő az Oktatási Igazgatóság szerepe Sze­ged és vonzáskörzete nagy létszámú értel­miségének elméleti, politikai képzésében, marxista-leninista műveltségének, politi­kai tájékozottságának növelésében. Keres­sük annak módját, hogy ez a tevékenysé­günk jobban kibontakozzon, ezáltal a po­litikai oktatás megyei központjának sze­repét betöltsük. Az oktatás struktúrájában lényeges vál­tozás nem várható, cél a meglevő stabili­zálása a tartalmi munka hatékonysága ér­dekében, mert politikai céljaink megvaló­sítását is ez segíti elő legjobban. DR. KANYÓ FERENC, a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságának igazgatóhelyettese leviseli a reklamáció a szolgáltatáshol (Folytatás az 1. oldalról.) Ket díjat. Ám, mert ez még nem általános az egész me­gyében, van mit tanulni a szegedi patyolatosoktól né­hány szolgáltatóegységnél. MEGOLDÁST SZOLGÁLÓ VITÁK A két szakmai szakszer­vezet megyei bizottsága az első félévben elért eredmé­nyek értékelése során arról is meggyőző vitát folyta­tott, hogy a nagy tömeg­szervezetben mind általáno­sabbá válik az érdekvédelmi munka, megfelelően széles értelmezése. Kollektívák ro­vására sehol sem igyekeznek szűkebb csoportérdekeket ér­vényre juttatni — legalábbis mint­­el­emző törekvés, ilyen nem fordult elő a terme­lőegységekben. Elismeréssel állapították meg azt is, hogy a termelésszervező tevé­kenység színvonalasabbá vált, s ez kedvezően hatott a munkahelyi demokrácia szélesítésére is. A feladato­kat jól ismerő közösségek mind gyakrabban arról vi­tatkoznak a termelési ta­nácskozásokon, bizalmi ér­tekezleteken, és a szakszer­vezeti gyűléseken, hogy a­ si­­ker reményében mit kell jobban, körültekintőbben csi­nálni, mint korábban. 3

Next