Csongrád Megyei Hírlap, 1980. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-01 / 205. szám
Kétnapos tanácskozás Szegeden Zajelhárítás és környezetvédelem A műszaki haladás vadhajtásai között sajnos, egyre bántóbban számon kell tartanunk a zajhatást, amely napjainkban már a legjelentősebb civilizációs ártalmak közé sorolható. A közúti járművek zajának a légkalapácsok fülsüketítő ropogásának elsősorban a városi ember van kitéve. Ezek idegbántalmakat, szív- és hallási zavarokat idézhetnek elő. A zajelhárítás tehát nagyon fontos, népegészségügyi, össztársadalmi érdekeket szolgáló tevékenység. Joggal felmerülhet a kérdés mindannyiunkban; hogyan mérik a hangerőt, és hol van az a határ, ahonnan már károsodással kell számolnunk? Az európai emberek számára az afrikai négerek temtam zenéje, vagy magas hangú sípjaik hangra elviselhetetlenek lehetnek. Nem biztos azonban, hogy őnáluk Bach csodálatos zenéje élvezetet vált ki. Vagyis: ugyanarra a zajra, hangerőre az emberek másként reagálnak. A különböző zajszinteket bellel jellemezzük, és ennek tizedrésze a decibel, vagy, ahogyan rövidíteni szoktuk: a dB. A szakemberek ezzel érzékeltetik a hangerőt, a zajszintet. Az emberi suttogás körülbelül 30 dB. A normális beszélgetés mintegy 55 dB erejű. A nem nyitott kipufogóval közlekedő gépkocsik hangereje 75, a hangtompító nélküli, pneumatikus kőfúrók zaja viszont már 120 dB. A sugárhajtású repülőgépek zaja elérheti a 150 dB értéket is. A kutatókat széles körben foglalkoztatja a zajelhárítás. A közutak mentén lakók védelmébe egyes országokban 90 centiméteres hangelhárító falakat építettek a közutak és a lakóépületek közé. Másutt a házsorok és a közutak közé fasorokat telepítettek. Ezek félmegoldásoknak bizonyultak idővel. A gépjárművek okozta zajnál ugyanis jóval nagyobb problémát jelentenek a turbinás gépek, amelyek zajára az élőlényekben bizonyosfajta biokémiai reakciók le sem játszódnak, avagy mások felfokozott hevességgel zajlódnak. Végül is az élő szervezet biológiai rendje felborul. Komplex feladatokat kell tehát megoldani a szakembereknek Ezért is üdvözöljük az MTESZ három tagegyesületi csoportjának, az akusztikusoknak, az építőiparosoknak és a közlekedéstudományokkal foglalkozóknak a ma kezdődő, kétnapos szemináriumát a szegedi Technika Házában. Ezen a települési környezet zajelhárításával, a zaj elleni védelem kérdéseivel foglalkoznak. A közös fórumon a kommunális zajokra, a regionális környezetvédelmi együttműködés kérdéseire is kitérnek a szakemberek. Közben megtárgyalják a zajellenőrző rendszereket, a helyi városi zajvizsgálatok tapasztalatait, a közlekedéseredetű zajok kérdését, a kialakuló zajszintek számítását, a vasúti zaj hatását, és elméleti modelljeit, s nem utolsósorban mindezek pénzügyi konzekvenciáit. Szeptember 2-án termékbemutató-kiállítás is nyílik KÖSZIG, a Hőtechnikai Vállalat, a Szellőzőművek,a FOTOBER, a Lignifer Isz, a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat, a Ferroglóbusz és a KSZV részvételével. A kétnapos rendezvény programja ismét arra a nagy kérdésre figyelmeztet: a műszaki tudományos változások közepette a legfőbb szempont, hogy mindenkor és mindenhol az embert szolgálja a tudomány. DR. BÁTYÁS JENŐ, az MTESZ megyei szervezetének szaktitkára A külföldi vagonok esetében Milyen a „rakodási morál" a szentesi vasútállomáson? A MÁV berkeiben idegen kocsiknak nevezik azokat a külföldi tulajdonban levő tehervagonokat, amelyek árut hoznak az országba, illetve kiviszik a rakományt. A nemzetközi vasúti együttműködés keretében természetesen a magyar vagonokat is igénybe veszik Európa vonalain a külföldi partnerek. Mind a két esetben közös vonás, hogy a felek valutában számolják elegymásnak a kocsik haszálatát. Összehangolt munkával . A „bérleti díjat" a népgazdaság fizeti. Ezért nagyon fontos valutatakarékossági érdek, hogy minél kevesebb legyen a kocsik tartózkodási ideje a rakodás tartamára, az érkezés, valamint az indítás között. Nálunk, a vasútnál összehangolt, pontos csapatmunkára van szükség a cél elérésére, de ebből a körből nem hagyható ki a szállító ipari és mezőgazdasági üzemek közreműködése és megértése sem — mondja a MÁV szentesi forgalmi irodájában Szabó László állomásfőnök-helyettes. Ugyancsak ennek a feladatnak a felelőse Bíró Ferencné, a vasúti áruszállítási részleg egyik vezetője. ő a következőket mondja: _ Nagyon sok múlik a vasút és az érdekelt szállító partnerek kapcsolatán. • Elmondhatom: ebben az évben észrevehetően javult a fuvaroztatók, a megrendelők rakodási készsége. Ez összefügg a jobb szemlélettel, a szervezéssel és az egyre több kisegítő gép alkalmazásával. Persze azért vannak javítani való momentumok a közös munkában. A szentesi vasútállomáson 24 óra az idegen kocsik megállapított és előírt tartózkodási ideje és minden „plusz, mínusz eltérés” hozza vagy viszi a valutát az ország számára. Ezt jól tudják a vasutasok, de nem ennyire jól a szentesi üzemek, mert esetenként — az elhúzódó rakodás miatt — ugyan kifizetik a rájuk rótt kocsiálláspénzt, de a magyar államnak nem forintban, hanem valutában kell kiegyenlítenie a késedelmet és ez nagy különbség! Az ügy jelentőségére konkrétan utal az, hogya tiszántúli vasúti csomópontok közül a szentesi tekintélyes számú idegen kocsival dolgozik, ami egyébként tíz-tizenöt százaléka az összesen mozgatott „saját” tehervagonállománynak. Nem ritka az olyan hónap, amikor közel kilencezer tonnaáru érkezik Szentesre, illetve indul el több mint ötszáz idegen kocsi által. — Az eredményeket szemlélteti, hogy az esztendő első felében 22—25 óra volt az idegen kocsik átlagos tartózkodási ideje. Ebben szerepelnek azok is, amelyek három-négy óra alatt elhagyják az állomást, de olyanok is vannak, amelyek pénteken érkeznek és csak hétfőn indulnak tovább. Sajnos, a szombati és vasárnapi vagonkiürítés még nem erőssége a megrendelőknek. Holott ez sokkal olcsóbb megoldás — még a rakodók kétszeres hétvégi órabérét is beszámítva —, mint a kocsiállások miatt kifizetett összeg! Ezek után felmerül a kérdés, hogy milyen a szentesi fuvaroztatók „rakodási morálja”? A legjobban érdekelt ügyfelek közé tartozik — az áruk mennyiségét nézve — az erőtakarmánygyár, a Termál és az Árpád Tsz, valamint kisebb mértékben a Kontakta gyár, a Pankotai Állami Gazdaság és 5 c söripar. A rakodási teljesítményekben is hasonló a sorrend. Plusz kiadások — Az elmúlt évben januártól júliusig 5827 óra után fizettek kocsiálláspénzt a szentesi üzemek és vállalatok. Ez számmal kifejezve mintegy 300 ezer forint plusz kiadással terhelte meg őket. Persze a tények kedvező alakulásához és a rakodási magatartás javulásához tartozik, hogy 1980. első hat hónapjában már csak 2360 órára rúgott a kocsiállás és ezzel együtt a felére csökkentek a vállalatok és üzemek ezzel kapcsolatos kifizetései. Mindebből több tanulságos következtetés adódik. Az egyik az, hogy ott intézik jól a szállításokat, ahol ez a munka szerves része azüzemi, vállalati irányításnak. Ott, ahol külön fuvarszervező vagy -szállítási ügyintéző van, ott a vasúti értékelés szerint is kielégítő a helyzet. Vannak üzemek, ahol ugyan jó előre tudnak a vagonok érkezéséről, de már kevesebbettesznek arakodásokjó előkészítéséért. Az is jó módszer, ha csúsztatott vagy lépcsőzetes munkaidőt állapítanak meg a rakodók számára, ezzel is igazodva a vagonok beérkezéséhez. Fontos tennivalók A további gépesítés, a hétvégi rakodások szorgalmazása ugyancsak fontos tennivaló. Csak így lehet újabb eredményt, esetleg újabb szép sikert elérni a rakodások és ezen belül az idegen kocsik használatában. SZABÓ RÓBERT KEDD. man. SZUN ZEM&LE ?- Elhunyt Törőcsik István Hetvennégy éves korában elhunyt Törő-Sik István, a munkásmozgalom régi harcosa, volt BM-dolgozó, nyugdíjas, akit a Szocialista Hazáért Érdemrenddel, a Felszabadulási Jubileumi Emlékéremmel, a Szolgálati Érdeméremmel, Kiváló Szolgálatért Érdeméremmel, a Közbiztonsági Érem bronz és ezüst fokozatával tüntettek ki. A munkásmozgalomban 1936-tól vett részt, ettől kezdődött párttagságának kelte is. A BM szolgálatába 1944 októberében lépett és nyugdíjazásáig látta el a szolgálatát. Szegedre költözése után a móravárosi pártalapszervezetben tevékenykedett. Temetése szeptember 3-án 11 órakorlesz a nagyszénási temetőben — közölte az MSZMP Szeged városi Bizottsága. Meghalt Ivánovics György A Magyar Tudományos Akadémia, az Egészségügyi Minisztérium és a Szegedi Orvostudományi Egyetem mély fájdalommal tudatja, hogy dr. Ivánovics György nyugdíjas egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja szeptember 1-én, életének 76. évében, hosszú szenvedés után elhunyt. Ivánovics György 1904. június 11-én született Budapesten. ■ Orvosi diplomáját a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen szerezte 1928-ban. A szegedi egyetem mikrobiológiai tanszékére 1943-ban tanszékvezető egyetemi tanárrá nevezték ki. Az 1948 49. tanévben dékáni, 1949/50. tanévben prodékáni tisztséget töltött be. Az MTA-nak 1946-tól levelező, majd 1955- től rendes tagja. Elnöke volt a Magyar Mikrobiológusok Társaságának és tagja a Tudományos Minősítő Bizottságnak, a Szegedi Akadémiai Bizottság vezetőségének, a Magyar Élettani Társaságnak, a Magyar Kémikusok Egyesületének, az Angol, a Kanadai és a Francia Mikrobiológiai Társaságnak. Éveken át töltötte be a TIT Csongrád megyei orvosi szakosztályának elnöki tisztségét. Egyebek között kétszer tüntették ki Kossuth-díjjal, háromszor kapott Munka Érdemrend kitüntetést. Halálával, mind a magyar tudományos életet, mind a felsőoktatást súlyos veszteség érte Temetése Szegeden szeptember 12-én 11 órakor a Belvárosi temetőben lesz. Munkásnők a gép mögött A HÓDIKÖT csongrádi üzemegységét 1967-ben alapították, majd 1973—77 között milliókért bővítették, korszerűsítették. Ekkor létesült a 700 négyzetméteres üzemcsarnok, a hozzá tartozó szociális épület, az ebédlő, a tanműhely, a büfé és az orvosi rendelő. Az adottságok négyszáz dolgozó igényeit is tökéletesen kielégítenék. Ezzel szemben csak 273-an tartoznak az állományhoz, közülük is 76- an szülési szabadságukat töltik. — Főhet a feje emiatt az üzemegység-vezetőnek... — Így igaz — ért egyet Keller János. — Húszan sem vagyunk itt férfiak. Dolgozóink átlagéletkora 32 év. Ez a tény váltja ki egyszerre legtöbb örömünket és gondunkat. Hiszen majd minden héten köszöntünk egy boldog kismamát! Másrészt rendkívül érzékenyen érinti az üzemegységet, hogy a jól képzett, begyakorlott munkásnők 3-6, esetenként 9 évig távol maradnak. Hogyan befolyásolják a munkaerő-gazdálkodást a vállalati tervek? — Divatkötöttárut gyártani: ma rendkívül nagy terheket ró vállalatunkra, és egyben az üzemegységre. A kül- és belföldi piac egyaránt igényes. A lehető legkorszerűbb alapanyagokból, a legkülönfélébb fazonokban kell gyártanunk kiváló minőségű felsőruházati cikkeket. A csongrádi üzemegység síkkötött árukat konfekcionál. Amikor a körkötött anyagokról az idomkötöttre kellett áttérnünk, átmeneti teljesítménycsökkenés állt be Csongrádon. Sokan kedvüket vesztették a korszerűbb, de nehezebben elsajátítható eljárás bevezetésekor. .Az idei elsőfélévben újra túlteljesítettük a darabtervet, annak ellenére, hogy a túlórák tovább csökkentek. Egyre jobban gazdálkodunk az idővel, így aztán a béreket is lehet emelni. Egyetlen dolgozó sem lépett ki az utóbbi években, mert nem találta volna meg a számítását A nekünk különösen fontos szakmunkások jutalmazását is sikerült megoldani. — Mekkora sorozatokat gyártanak? — Körülbelül 500—15 ezer darabot készítünk fazononként. Jelenleg 70-féle modell fut felváltva a szalagokon. Mivel a dolgozók 80 százaléka teljesítménybéres, nem nagyon örülnek a kis sorozatnak, a divat diktálta gyakori fazoncserének. Hiszen a széria nagyságával egyenes arányban emelkedik a teljesítményük és a keresetük. Az új fazonok, az eddig ismeretlen anyagok konfekcionálását újra és újra be kell gyakorolniuk, ami időszakos visszaeséssel jár. De majdnem mindannyian megértik, hogy a legigényesebb piacokon csak akkor marad versenyképes a HÓDIKÖT, ha lépést tart. Milyen a szakmunkások aránya? — Az elmúlt öt évben megduplázódott. Ma 137 szakmunkásunk van. Sajnos az is tény, hogy negyven személy nem fejezte be a nyolc általánost. Többségük már abban a korban van, amikor nehéz erre rábeszélni őket Az állami oktatás különböző intézményeibe most 25-en járnak. Hol tart a szocialista brigádmozgalom ? — Tíz brigádunk szerveződött. Közülük öt aranykoszorús, egy pedig idén újra megkapta a Vállalat Kiváló Brigádja címet. A kollektíváknak jók a kapcsolataik a város gyermekintézményeivel. Szívesen vállalnak szakmába vágó társadalmi munkát, amivel kedveskedhetnek a kisgyermekeknek. — Elégedettek-e a szociális és kulturális ellátással? — Jórészt igen. Megszerveztük az üzemorvosi rendelést, heti 12 órában. Ezzel sok munkaidőt takarít meg az üzemegység. Az orvos jól tölti be feladatát. Mivel sok itt a leány, az asszony, célszerű lenne legalább heti egyszeri alkalomra a nőgyógyászati szakrendelést is bevezetni. Az üzemegységben zajártalom nincs, a korszerű gépek már csendesek Baleset az utóbbi két évben jóformán nem fordult elő. Dolgozóink üzemi étkeztetésben részesülnek. A jogos igénylőknek lakásépítési kölcsönt nyújt a vállalat. A szakszervezeti üdülőjegyekből viszont sosem kapunk eleget! Rendszeressé tettük a ,.11 és 19 órai munkaközi tornát. Jó kedvvel kapcsolódnak be a frissítő testmozgásba. Több száz kötetes házi könyvtárunk 120 olvasót számlál. Dolgozóink fele újságot járat. A KISZ-rendezvények viszont megritkultak az Utóbbi időben. © Az üzemegység legfőbb idei céljai?... — A konfekcionálási hibák kizárása, a varrodán belüli visszáru csökkentése, takarékosabb, alacsonyabb költségű gazdálkodás. Idén is több mint egymillió olcsó, illetve elfogadható árú kötött terméket akarunk adni a népgazdaságnak — fejezte be válaszát Keller János. J. SZÓRÁTH gyula Kvarclámpák - sorozatban A MEDICOR debreceni orvosiműszer-gyárának egyik legrégebbi terméke a kvarclámpa, melyből évente három változatban nyolcvanezer darab készül. (MTI- fotó : KS.) 3