Csongrád Megyei Hírlap, 1980. november (25. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-01 / 257. szám
Nicolae Ceaunescu fogadta Marjai Józsefet A miniszterelnök-helyettes tegnap befejezte romániai tárgyalásait Bukarestben pénteken befejeződött a magyar—román gazdasági együttműködési vegyes kormánybizottság XV. ülésszaka. A magyar küldöttséget Marjai József miniszterelnök-helyettes, a vegyes kormánybizottság magyar tagozatának elnöke, a román delegációt pedig Nicolae Constantin miniszterelnökhelyettes, a román tagozat elnöke vezette. Az ülésszakon megvizsgálták a két ország párt- és állami vezetőinek találkozóin kitűzött feladatok teljesítésének helyzetét, elemezték a legutóbbi ülésszak óta végzett munkát. Megállapították, hogy az 1981—85. évi népgazdasági tervek koordinációja jó kiinduló alapot teremt a gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztéséhez. Áttekintették a külkereskedelmi árucsere-forgalom helyzetét, és hangoztatták: a forgalom növekedését jól szolgálja a már érvényben levő gyártásszakosítási és termelési kooperációs egyezményeknek a következő tervidőszakra való meghosszabbítása és, bővítése, az új egyezmények előkészítése a gépipar és a vegyipar területén. Az ülésszak alkalmából Marjai József és Nicolae Constantin kormányközi egyezményt írt alá a két ország hosszú távú gazdasági és műszaki-tudományos együttműködéséről. Marjai Józsefet péntek délután fogadta Nicolae Ceausescu, a Román Szocialista Köztársaság elnöke, az RKP főtitkára. A találkozón a két ország együttműködéséről, a kapcsolatok továbbfejlesztésének lehetőségeiről és az ezzel kapcsolatos feladatokról folytattak véleménycserét. A megbeszélések meleg, baráti légkörben folytak le. A magyar küldöttség Marjai József vezetésével tegnap az esti órákban hazaérkezett Budapestre. 2 Magyar—jugoszláv pártközi tárgyalások A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága meghívására október 29—31. között Alek Szandar Grlicskov, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága Elnökségének tagja látogatást tett hazánkban. Kíséretében volt Dusán Lazics, a KB nemzetközi osztályának alosztályvezetője. Kádár János, az MSZMP KB első titkára fogadta Alekszandar Grlicskovot. A jugoszláv vendéggel megbeszélést folytatott Gyenes András, a Központi Bizottság titkára. Az elvtársi légkörben lezajlott tárgyalásokon kölcsönös tájékoztatás hangzott el pártjuk munkájának fő irányairól, a szocialista építőmunka legfontosabb időszerű kérdéseiről. Áttekintve a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság együttműködését, megállapították, hogy azok valamennyi területen folyamatosan népeik javára eredményesen fejlődnek. A nemzetközi helyzetről folytatott véleménycsere során hangsúlyozták, hogy minden haladó forradalmi és demokratikus erővel öszszefogva segíteni kell a békés egymás mellett élés, az enyhülés politikájában elért eredmények megőrzését és elmélyítését. A kommunista és munkáspártoknak az egyenjogúság, az önállóság, egymás álláspontjának tiszteletben tartása alapján folytatott együttműködése és internacionalista szolidaritása eredményesen szolgálja a béke és a társadalmi haladás ügyét. A megbeszéléseken részt vett Varga István, a KB osztályvezető-helyettese és Milan Veres, Jugoszlávia budapesti nagykövete. Jobbra ál Jamaicában Egy haladó, imperialistaellenes rendszerrel kevesebb az amerikai földrészen. A Jamaicában megtartott választásokon győzött a konzervatív ellenzék, s Michael Manley népi nemzeti pártja ellenzékbe szorult. Már-már polgárháborús körülmények jellemezték a választást megelőző heteket, hónapokat. A rendkívül sűrűn lakott, de mindössze 11,5 ezer négyzetkilométeres közép-amerikai országban egymást követték a gyilkos merényletek. A jobboldali terroristák valósággal pánikhangulatot keltettek, s attól sem riadtak vissza, hogy megkíséreljék a miniszterelnököt és a honvédelmi minisztert eltenni láb alól — szerencsére tervük meghiúsult. Nem először vagyunk tanúi a megfélemlítés jól bevált módszereinek egy-egy latin-amerikai államban, ha bizonyos körök politikai változás kicsikarását tűzik ki célul. Guatemalában, Haitiban, Salvadorban — persze korántsem teljes a lista — hasonló eszközökhöz folyamodott mindig az amerika-barát vezető réteg. Jamaicában most rendszerváltás, „jobbra át!’ következik be, miután a nyugatbarát, mindenekelőtt az USA-val szoros kapcsolatokat ápoló jamaicai munkáspárt többséget kapott a törvényhozásban. Nyilvánvaló, hogy hamarosan felszámolják a Manley-kormány vívmányait, a külföldi tőke államosítását, az állami szektor előtérbe állítását, a dolgozók szociális körülményeinek szüntelen javítását célzó intézkedések aligha maradnak érvényben. Ahhoz sem fér kétség, hogy a munkáspárt vezére, Edward Seaga jelentős támogatásra talál majd az Egyesült Államok vezetőinél, az amerikai monopóliumok berkeiben Minsey kormánya tiszteletreméltó módon a szocialista irányzat mellett kötelezte el magát. Kuba szomszédságában ez úgy látszik, túlontúl nagy veszélyeket rejthetett magában mindazok számára, akik a „zöld kontinens” forradalmi harcát minden eszközzel meg akarják gátolni. Ragadós lehet a nicaraguai példa! — vélik Washingtonban, s nem alaptalanul: a haladó politika széleskörű és kedvező visszhangra talált Latin-Amerika sok országában. Jamaica példája azt illusztrálja, hogy az USA közelségében milyen nehéz megőrizni egy nép boldogulásának önálló, nem a washingtoni forgatókönyvekhez igazodó arculatát. GYAPAY DÉNES Madridi találkozó MADRID A hétfőn előterjesztett magyar szóbeli javaslat harmadik pontjáról tanácskoztak a küldöttségek pénteken a madridi találkozó előkészítő tárgyalásain. A vitában a többi között felszólalt a szovjet, a magyar, az amerikai, a máltai és a spanyol küldöttség vezetője. Az indítvány harmadik pontja azt sürgeti, hogy a korábban benyújtott magyar, illetve spanyol javaslat alapján kezdjék meg az érdemi találkozó még függőben levő napirendjének formába öntését. A vita mind ez ideig nem hozott tényleges eredményt. A szovjet küldöttség szóvivője kijelentette: megvolt a lehetőség arra, hogy ezen a napon haladás jöjjön létre a magyar küldöttség által korábban előterjesztett napirendi javaslat vitatott pontjában. Sajnálatos, hogy egyes nyugati küldöttségek felszólalásaikban más irányt szabtak a vitának. Az amerikai választás előtt sem kiszámítható és ami nem... Kedden, az alkotmány szerint „a november első hétfője utáni kedden”, elnököt és új kongresszust választ a 160 millió szavazásra jogosult amerikai állampolgár felé. Mivelhogy csak jó esetben adja le soksát az arra jogosultak 55—60 százaléka, s az idei választási lehetőséget a megszokottnál is kiábrándultabban szemléli az Egyesült Államok felnőtt lakossága. Elsősorban a két „listavezető” jelölt, Jimmy Carter és Ronald Reagan személye miatt. Nagyon sokan tartják az elnökségre alkalmatlannak őket, az előbbit a tapasztalatok alapján, az utóbbit pedig éppen tapasztalatlansága okán. Perdöntő lehet Az urnához, illetve a szavazógéphez járulók száma valószínűleg perdöntő lehet. Minél kevesebben élnek szavazati jogukkal, annál nagyobbak a kisebbségi republikánus párt elnökjelöltjének esélyei és megfordítva: a demokrata Carter csak akkor biztosíthatja újraválasztását, ha képes rávenni a voksolásra a kormányzásból ugyan kiábrándult, de hagyományosan az 5 pártját támogató rétegeket. A szerda hajnali tévévitában ezért tüntette fel magát különös buzgalommal a demokrata hagyományok őrének Jimmy Carter, és mutatta ki tőle telhetően, hogy Reagan nemcsak a kisemberekkel kevéssé törődő rebuplikánus, hanem azok közt is a kiemelkedően reakciós társadalomfilozófia híve. A külvilág meghökkent a szélsőjobboldali múltú Ronald Reagan váratlan feltörésén. A reá „váró” latinamerikai diktátorokat leszámítva mindenfelé nem titkolt idegességgel szemlélik a republikánus jelölt komoly győzelmi esélyét. Igaz, a Reagannel a hatalomvisszaszerzés reményében békét kötő republikánus mérsékeltek valamelyest megnyugtatják a külföldi kedélyeket, de az mégiscsak sokat elárul Amerika jobbratolódásáról, hogy ez a politikus egyáltalán vetélytársa lehet a demokrata államfőnek. Igaz, leginkább akkor, ha kevesen mennek el szavazni. Ugyanis, ha jobban utánaszámolunk, Reagan legfeljebb a lakosság egynegyedének jelöltje. Jimmy Carter főleg magát okolhatja, hogy nem volt képes olyan alternatívává válni, mint hajdan Johnson, a Reaganéhez hasonló nézeteket képviselő Goldwater ellenében. A választási kampány hajrájában Carter elnök egyszercsak feltámasztotta tetszhalottságából a SALT- szerződést. Rájött arra, hogy a saját kormányzásának gazdasági kudarcai aligha hitelesítik támadásait Reagan gazdasági és szociálpolitikai koncepciói ellen. Részben, mert a szavazni készülő lakosság nagy része immár többet adózik az államnak, mint amennyi közvetlen hasznot remélhet az állami programokból. Ezek a szavazók „felszabadítóként” tekintenek az államot és programjait visszaszorítani ígérő republikánusra. Részben viszont azért került bajba Carter, mert a republikánus elképzeléssel szembeni természetes demokrata ellenállás táborát ő maga csökkentette a munkanélküliséget tűrő politikájával, amely bizony alaposan becsapta éppen azokat a színes és szegény rétegeket, amelyek 1976-ban reá szavasak. Végtére tehát Carter ezért fanyalodott rá a SALT-ra, amelyet rögtön az aláírása után oly hanyagul mellőzött. Veszélyes ábránd Reagan a SALT-folyamat megrögzött ellenfele. Neki eddig egyetlen fegyverkorlátozási egyezmény sem nyerte meg tetszését. „Élvben” persze ő sem veti el a SALT-ot, annál ravaszabb. És ismeri a tömegek békevágyát Reagannak csak az éppen soron levő szerződés nem tetszik. A mostanit „Újra tárgyalná” Moszkvával. Hogy a katonai egyensúlyt nem lehet Amerika javára billenteni, s hozzá épp a tárgyalóasztalnál, tehát szovjet jóváhagyás Salím, az a republikánus jelöltet nem látszik zavarni. Reagan ábrándot kerget és Carter ennek az elképzelésnek a veszélyére igyekszik felhívni a figyelmet. Kedden dől el, mennyire sikerült ez neki. A SALT ellen évek óta acsarkodó jobboldali propaganda nem maradt hatástalan, a jámbor, kedélyes külsejű Reaganról pedig sokan talán nem képesek elhinni, hogy a háborús veszély megtestesítője. — ,,Ronnie" nem a béke, csak a Carter által hazahozott SALT ellenfele — nyugtatják a publikumot a jobboldal hangadói. Carter elnök pedig most sajnálhatja az 1977-es öngólt, amikor maga is megpróbálta „megjavítani“ a szerződést. Valójában nem csupán a következő elnök és kongresszusi tagok kilétéről szavaznak kedden az amerikaiak, hanem választaniuk kell a SALT „újrafelfedezője” és „újrakezdője” között. A külvilág számára kétségtelenül az előbbi az ígéretesebb, és a másik a veszélyesebb. Carter ugyan kiszámíthatatlan, Reagan viszont kiszámíthatóan súlyos válságot teremt, ha valóban visszavonta a szenátusból a ratifikálásra váró SALT-szerződést. Parter mire és közhangulat Persze a kongresszusi választás sem mellékes. Történetesen éppen azok a szenátorok vannak balan, akik a SALT legfőbb híveinek számítanak. A jobbratolódott közhangulattal nekik is számolniuk kell. Ha ez a pár kulcsember kedden vereséget szenvedne, a jövő mindenképpen borúsnak mondható. Természetesen az elkövetkező évek amerikai bel- és gazdaságpolitikája szempontjából sem mindegy, hogy milyen összetételű lesz az egyharmadában újra választott, szenátus, és a teljes esszében megújuló képviselőház. Egyébként ehhez, tehát a politikai beállítottsághoz képest — a gyakorlatból tudjuk — a demokrata vagy republikánus pártcímke bízvást mellékesnek mondható. AVAR JÁNOS Közlemény a Bangladesi Kommunista Párt küldöttségének látogatásáról Az MSZMP Központi Bizottságának meghívására október 27. és 31. között látogatást tett hazánkban a Bangladesi Kommunista Párt küldöttsége, amelyet Matsur Rahman, a Központi Bizottság titkára vezetett. A delegáció tagja volt Osman Ghani, a KB tagja, a daccai városi pártbizottság titkára. Gyenes András, a Központi Bizottság titkára és a KB külügyi osztályának képviselői megbeszélést folytattak a vendégekkel. Szívélyes, elvtársi légkörben véleményt cseréltek a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről, s áttekintették a két párt kapcsolatait. A bangladesi küldöttség tájékoztatást adott arról a küzdelemről, amelyet a BKP a bangladesi nép életkörülményeinek javításáért, demokratikus jogaiért, az ország haladó erőinek összefogásáért, a törvénytelenül bebörtönzött Mohammed Farhad főtitkár kiszabadításáért folytat. Az MSZMP képviselői megerősítették a magyar kommunisták internacionalista szolidaritását a bangladesi kommunistákkal. Kölcsönösen kifejezték készségüket, hogy a marxizmus- leninizmus és a proletár internacionalizmus elvei alapján tovább fejlesztik az MSZMP és a BKP kapcsolatait. A BKP küldöttsége látogatást tett a Szakszervezetek Országos Tanácsánál, a Magyar Szolidaritási Bizottságnál, az újságíró szövetségnél, a Lenfonó- és Szövőipari Vállalatnál, valamint Bács- Kiskun megyében. Országos leszerelési konferenciát tartottak pénteken Győrött. A konferenciát Fördös Andrásné, a Hazafias Népfront Győr-Sopron megyei bizottságának titkára nyitotta meg, majd előadások hangzottak el az Egyesült Államok új hadászati koncepciójáról, a leszerelésért folytatott nemzetközi erőfeszítésekről, a szocialista országok békekezdeményezéseiről. Az MSZMP Központi Bizottságának meghívására Rudi Gütternek, a Német Szocialista Egységpárt KB közlekedési és hírközlési osztálya alosztályvezetőjével az élén, október 27—31. között pártmunkásküldöttség tanulmányozta hazánkban a közlekedés pártirányításának és szervezeti rendszerének kérdéseit. Simon Pál nehézipari miniszter vezetésével pénteken hazaérkezett a magyar küldöttség Plovdivból, ahol részt vett a KGST vegyipari állandó bizottságának 57. ülésszakán. A tanácskozáson megvitatták a vegyipari célprogram megvalósításának feladatait, egyeztették a KGST Végrehajtó Bizottsága elé kerülő beszámolót a vegyipari szakosítási egyezményekről és jóváhagyták az állandó bizottság 1981. évi munkatervét. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke országa nemzeti ünnepe alkalmából táviratban üdvözölte Sadli Bendzsedid-et, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság elnökét. Lázár György, a Minisztertanács elnöke Mohamed Benahmed Abdelghani miniszterelnöknek, Paja Frigyes külügyminiszter Mohamed Seddik Benjahja, külügyminiszternek küldött üdvözlő táviratot. Badamtarin Saldo, a Mongol Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete október 31-én fogadást adott a magyarmongol barátsági és együttműködési szerződés aláírásának 15. évfordulója alkalmából. A fogadáson részt vett: Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese, Péter János, az Országgyűlés alelnöke is. Az iráni riniszterelnök: „Nem leszünk az latiierializmius falálat” TEHERÁN • Mohammad Ali Radzsai iráni miniszterelnök pénteken a teheráni egyetemen mondott beszédében élesen támadta az Egyesült Államokat. Utalva a túszok kiszabadítására tett amerikai fegyveres kísérletre, a júliusi sikertelen puccskísérletre, valamint a jelenlegi iráni—iraki háborúra, kijelentette: az Irán ellen irányuló valamennyi összeesküvésért Washington a felelős. Az iráni miniszterelnök hangoztatta: országa rákényszeríti az Egyesült Államokat a már kifizetett katonai tartalék alkatrészek leszállítására. Az iráni— iraki háborúról szólva hangoztatta: „még a győzelmünk érdekében sem leszünk tartalékalkatrészekért cserébe az imperializmus alárai”. Radzsai beszédében nem érintette a túszokvözeli kiszabadulásával kapcsolatos híreket. Az amerikai túszok napokon belüli kiszabadulásával kapcsolatban az utóbbi napokban elterjedt hírekkel ellentétes bejelentést tett pénteken Svájc teheráni nagykövetségének szóvivője. Elmondotta, hogy az iráni külügyminisztérium egy héttel ezelőtt állítólag engedélyezte, hogy az országban tartózkodó amerikaiak — beleértve a fogva tartott nagykövetségi alkalmazottakat is — a svájci nagykövetség közvetítésével szavazhatnak arról, ki legyen a jövőben az Egyesült Államok elnöke. A szóvivő most arról beszélt, hogy mivel mind ez ideig nem érkeztek meg a szavazócédulák Washingtonból, kétségessé vált a túszok szavazási lehetősége. A teheráni rádió egyébként pénteken azt jelentette, hogy az iráni fegyveres erők aszsal körzetében a nap folyamán meghiúsították az iraki csapatok átkelését a Karun folyón. A jelentés szerint a nagyméretű összecsapásban az irakiak vesztesége 550 katona, valamint 80 harckocsi és szállítójármű volt. SZOMBAT, 1989. NOVEMBER 1.