Csongrád Megyei Hírlap, 1980. december (25. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-02 / 282. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! CSONGRÁD ★ MEGYEI ÜL­ÉVFOLYAM, 282. SZÁM Támad a tél, hótorlaszok az ulakon Országszerte súlyos helyzetet teremtett a tartós havazás és a helyenkénti viharos szél Operatív bizottság alakult Beköszöntött a tél, s nyom­ban országszerte súlyos hely­zetet teremtett. A hazánk­ nagyobb részén tartósnak ígérkező havazás szinte tel­jesen megbénította a közle­kedést a Dunántúl legna­gyobb részén, és másutt is súlyos gondot okozott. Az eltakarítást mindenütt nagy­mértékben nehezítette­­ az erős hófúvásokat okozó vi­haros szél. Az alábbiakban beszámo­lunk a tartós havazás és szélvihar okozta helyzetről, a tél elleni küzdelemről. SZÉLES KÖRŰ TÁRSADALMI " ÖSSZEFOGÁSSAL A Minisztertanács rendkí­vüli időjárás okozta közle­kedési, szállítási és ellátá­si feladatok irányítására és összehangolására operatív bizottságot hozott létre a közlekedés- és postaügyi mi­niszter vezetésével. Az operatív bizottság a helyzet normalizálása érde­kében utasította a vasúti, közúti és tanácsi szerveket, hogy minden eszközzel nyújt­sanak segítséget a közleke­dési, szállítási és hírközlé­si feladatok ellátásához, amelyek most a legsürgősebb tennivalók közé tartoznak. Intézkedések történtek a lakosság ellátása, a munká­ba járás feltételeinek meg­teremtése és a folyamatos munkarendben dolgozó üze­mek, gyárak termelésének megszervezése érdekében is. A rendkívüli nehézségek elhárításához széles körű társadalmi összefogásra van szükség. A bizottság ezért felszólította a helyi taná­csokat, üzemeket, termelő­szövetkezeteket, hogy — megszervezve a lakosság köz­reműködését, ide értve a közerők kirendelését is — haladéktalanul kezdjék meg, illetve folytassák a munká­latokat. A hadsereg alakulatai is részt vesznek az akadályok elhárításában. CSONGRÁD MEGYEI HELYZETKÉP Az ország időjárásában be­állt hirtelen változás me­gyénket is érintette, bár a havazás sem a szállításban, sem a szolgáltatásokban nem okozott olyan gondokat, mint a dunántúli területeken, vagy a fővárosban. Hétfőn, a megye útjai kö­zül mindössze kettő, a 44.06 jelű Szentes—Orosháza kö­zötti út Lapistónál, és a 45.17 jelű Csongrád—Gátér közti, Kéttemetői út volt jár­hatatlan. Az­­UTINFORM je­lentése szerint ezeket az akadályokat is sikerült az esti órákra leküzdeni, azon­ban az utak minősége a le­taposott hó miatt alaposan megromlott, így a KFM me­gyénkben dolgozó 26 gépére az E5-ösön és a megyeszék­helyet a megye városaival összekötő főutakon is nagy feladat hárul. A havazás, és az ezt kí­sérő, sok helyen heves szél fennakadásokat okozott a vasúti közlekedésben is. A szegedi igazgatóság terüle­téről két gyorsvonat — a Szeged és Budapest, vala­mint a Békéscsaba és Buda­pest között közlekedő — nem tudott hétfő délután el­indulni, helyette személyvo­nattal oldotta meg a MÁV ezeken a vonalakon a sze­mélyforgalmat. Tovább bo­nyolította a helyzetet a Bé­késcsaba—Szolnok közötti felsővezeték-szakadás. A vo­natok átlagos késése elérte az egy órát, míg az igazga­tóság területén áthaladó nemzetközi vonatok késése meghaladta az 500 percet is. .­­ A Volán­­ autóbuszjáratai közül a pusztamérgesi és a zákányszéki nem tudott el­indulni,­­míg Zalaegerszegről hétfő délutánig nem érke­zett meg a távolsági járat. A megyén belül közlekedő autóbuszok általában 15— 20 perces késéssel érkeztek meg, a távolsági vonalakon ez az idő egy órára is nőtt. Nagyüzemet bonyolított le az Állami­ Biztosító szegedi kirendeltsége. Két nap alatt 90 kárbejelentés érkezett, ez egyben több mint tíz „totál­káros” gépkocsit jelentett. Az „útviszonyoknak megfe­lelő vezetés, a fokozott fi­gyelem” közhelynek tűnhet ugyan, de ezek a „közhe­lyek” most a biztosítónak közel 700 ezer forint kifi­zetését, a figyelmetlen autó­soknak pedig összetört au­tók tucatjait jelentette. Hét­fő délutánig szerencsére „csak ennyit”, mivel a men­tőállomás tájékoztatása sze­rint súlyosabb sérülés nem történt, a személyi sérülések száma nem haladta meg a hét végi átlagot. Mentővel egyébként a megye minden pontja elérhető, de megyén kívüli szállításokat a rossz idő, a hóakadályok miatt csak közvetlen életveszély esetén vállal a szegedi köz­pont. A legfontosabb szolgálta­tások — így az áramszol­gáltatás is —­ jól bírták a tél hirtelen rohamát. Mint a DÉMÁSZ igazgatóságán elmondták, Pest és Bács- Kiskun megyével ellentét­ben, Csongrád megyében mindenki hozzájutott az elektromos energiához, há­lózatszakadás nem történt. VESZTEGLŐ JÁRMŰVEK, ELZÁRT TELEPÜLÉSEK Az országos fűútvonalak közül Zala megyében Nagy­kanizsa és Letenye között a 7-es, továbbá egy-egy sza­kaszon a 74-es, a 75-ös, a 76-os és a 87-es út járha­tatlan. Vas megyében a hó­torlaszok miatt elakadt gép­kocsik teszik több ponton járhatatlanná a 8-as utat Já­­nosháza térségében, s leállt a forgalom a 84-es, a 86-os, a 87-es, a 89-es és a 74-es út e megyén átvezető szaka­­szán is. Győr-Sopron me­gyében az országhatártól Mo­sonmagyaróvárig bénult meg a közlekedés az 1-es úton, leállt a forgalom a 86-oson, továbbá megszakadt az ösz­­szeköttetés Csorna és Kapu­vár között. A többi főút­vonal is csak egy nyomsá­von, igen nehezen járható. A Veszprém megyében köz­lekedő gépjárművek nem képesek megközelíteni a ba­konyi településeket, s bár folyamatosan ekézik a többi főútvonalat, azokon sem ajánlatos elindulni. Somogy­ban a 70-es út, Szabadi tér­ségében, a 76-os Balaton­,­szentgyörgynél, a 68-as Ba­­latonújlaknál, a 7-es főút pedig Balatonmáriánál vált járhatatlanná. Tolnában a 61-es úton Tamási térségé­ben emelt méteres akadá­lyokat a hófúvás, s másutt is csupán fele szélességben tudták megtisztítani a pá­lyát. Heves megyében a 31- es útvonal közlekedése bé­nult meg, Borsodban pedig a 3-as főúté, az Em­őd és Vatta községek közti szaka­szon. Súlyosbodott a hely­zet az Alföldön is: Szolnok megyében a 27-es és a­­32-es utakat ajánlatos elkerülni, Bács-Kiskunban pedig a 44- esen akadt el­­a forgalom, és a megye déli részén mind nehezebben birkóznak meg az erőspek a növekvő hótö­­meggel. Pest megyében a fő­városból kivezető utak leg­többjén ugyancsak hótorla­szokat emelt a szél: az 1-es utat változatlanul zárva tartják, az M7-es, M3-as, a 6-os és 3-as út egy nyom­sávra szűkült. A felsoroltakon kívül az ország számos más főútvo­nalán csupán igen lassan, hosszú szakaszokon egy nyomsávon haladhatnak a járművek, az alsóbbrendű utak 80—90 százaléka jár­hatatlan. KÉSNEK A VONATOK A MÁV Vezérigazgatósá­gától kapott tájékoztatás (Folytatás a 2. oldalon.) Sószóró gép az 55-ös számú út szegedi városi bevezető szakaszán A behavazott Széchenyi tér a megye­­székhelyen Csúcsforgalom az Állami Biztosító szegedi kárfelvételi irodája előtt. (Fotó: Enyedi Zoltán) Vásárhelyi kiadás ÁRA: 1,20 FORINT 1980. DECEMBER 2., KEDD Ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését december 2-re összehívták. A Politikai Bizottság az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztató, valamint az 1981. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányel­veiről készült előterjesztés megvitatását javasolja a Központi Bizottságnak. (MTI) Egy hónappal az év vécé előtt Gazdaságosat!!! export, növekvő nyereség Az év zárása előtt egy hó­nappal sok vállalattól érke­zik jelentés arról, hogy — a helyenkénti bizonytalansá­gok, megtorpanások után — sikerült felzárkózni az új követelményekhez, s 1980-as tervüket, beleértve a nyere­ség növelésének programját is, sikerrel teljesítik. A jövő évi felkészülés irányát és módjait is jelzi az a tapasz­talat, hogy a legstabilabb eredményeket ott érték el, ahol a termékek jobban megfelelnek a piaci igények­nek és a minőség is kifogás­talan. A Péti Nitrogén Művek termékeinek növekvő ver­senyképességét elsősorban az fejezi ki, hogy 22 ország cé­gei az idén a tavalyinak több mint kétszeresét vásá­rolták. Ma már az eredmé­nyek bizonyítják, hogy a vállalat vezetői megalapo­zottan jártak el, amikor az exporttervet a tavalyinak kétszeresére emelték, s 64 millió dolláros bevételt tűz­tek ki célul. A tervtől any­­nyiban tértek el, hogy a ka­pacitásokat a számítottnál jobban használták ki, így a vállalat már októberre tel­jesítette eddigi legmagasabb exporttervét és az év vé­géig még várhatóan 18—20 millió dollár értékű árut ké­szít külföldi megrendelésre. A salgótarjáni kohászati üzemekben még áprilisban is úgy számítottak, hogy az előző évi 250 millió forint­tal szemben az idén a leg­jobb esetben 100 millió fo­rintos nyereséget tudnak el­érni, s ezért is igen kemé­nyen meg kell dolgozniu­k. Tíz havi gazdasági gyorsmér­legük szerint korábbi számí­tásaik túlzottan, pesszimistá­nak bizonyultak: a prog­nosztizált egész­ évi 100 millió forint helyett eddigi nyeresé­gük 112 millió forint,­­ és minden jel arra mutat, hogy az év végére elérik a 200 milliót.­­ A Szegedi Ruhagyárban a létszám növelése nélkül 7500 férfi öltönyt gyártottak az idén terven felül, nyereségük pedig hétmillió forinttal ha­ladja meg a tervezettet. Már a jövő évi feladatokat ké­szítik elő, különösen az ex­portot, amely az eddigi ren­delések alapján körülbelül 200 százalékkal nő. A budapesti Bőripari Vál­lalat 85 millió forintra ter­vezett nyereségét az eddigi számítások szerint várható­an öt millió forinttal túltel­jesíti, amit elsősorban a költségek csökkentésével és olcsóbb beszerzési források feltárásával alapozták meg. ­ Számítástechanika az orvosbiológiában Országos kollokvium Szegeden A Neumann János Számí­­tógéptudományi­­ Társaság megyei szervezetének orvos­biológiai szakosztálya há­romnapos kollokviumot ren­dez Szegeden, a Technika Házában. Közlekedési nehéz­ségek miatt a tervezettől ’el­térően késve, tegnap, hét­főn délután nyitották meg a tanácskozást. Gécsey Ferenc, az NJSZT megyei szerveze­tének elnöke többek között elmondotta, hogy az orvos­­tudományban és a biológiá­ban a számítástechnikai és a kibernetikai módszerek al­kalmazása tíz esztendővel ez­előtt kezdődött. Az évenként megrendezésre kerülő kollok­viumok elősegítették a to­vábbképzést, s a számítógé­pek elterjedését Jelenleg mintegy 200 ember, orvos és biológus foglalkozik a külön­böző módszerek alkalmazásá­val it bázis intézményben. A háromnapos kollokviu­mon több mint 50 előadás hangzik el; beszámolnak a közelmúlt tapasztalatairól. Ma már a számítógépeket felhasználják a nyilvántar­tásoknál, az új diagnosztikai eljárások bevezetésénél. Ba­ranya megyében a terhesek adatnyilvántartása már szá­mítógéppel történik. Bács- Kiskun, Békés és Csongrád megyékben pedig a szívbe­tegek műtétre történő behí­vását, a beépített műszerek ellenőrzését, számítógép fel­­használásával végzik. A háromnapos kollokviu­mon vázolják a jövő felada­tait is, rámutatva arra, hogy ma már az orvostudomány­ban és a biológiában a szá­mítástechnikai és kiberneti­kai módszerek alkalmazásai s nélkülözhetetők

Next