Csongrád Megyei Hírlap, 1981. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-01 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! c­songríd ★ MEGYEI A MAGYAR S­Z­O­C­I­A­L­ISTA MUNK­Á­S­P­ÁR­T LAPJA H. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1980 JANUÁR - CSÜTÖRTÖK Vásárhelyi kiadás Az új év küszöbén Az 1980-as naptárt az asz­talfiókunkba tettük. Bú­csúzunk az óévtől, s kö­szöntj­ük az új esztendőt, 365 napot magunk mögött hagyva, s ugyanennyit ma­gunk előtt tudva szinte bel­ső kényszert érzünk, hogy számvetést készítsünk — jóról és rosszról egyaránt. E számvetést elvégzi az egyes ember és elvégzik az ország vezetői. Ilyenkor vé­giggondoljuk családunk, környezetünk, hazánk sor­sának alakulását, és előre tekintünk. Az elmúlt esztendő bő­velkedett az eseményekben. 1980 márciusában ülésezett az MSZMP XII. kongresz­­szusa, júniusban az urnák elé járultunk, hogy meg­válasszuk azokat, akik az országgyűlésben és a taná­csokban képviselik érdeke­inket December közepén a szakszervezetek XXIV. kongresszusára került sor, hogy csak a legfontosabb politikai eseményekre utal­junk Ezeken a fórumokon or­szág-világ elé tártuk — Kádár elvtárs szavait idéz­ve —: pártunk folytatja most már több évtizede kö­vetett, a gyakorlatban be­vált bel- és külpolitikai fő irányvonalát, népünk építi a fejlett szocialista társa­dalmat. Jelentős a hátunk mögött hagyott esztendő olyan szempontból is, hogy a szá­munkra igencsak nehéz, kedvezőtlen világgazdasági helyzetben befejeztük az ötödik ötéves tervünket. És hogy egy ilyen nehéz hely­zetben mondhatjuk ezt ki, az annak köszönhető: a vi­lággazdasági változásokkal és a hazai követelmények­kel összhangban volt erőnk népgazdasági, iparági és vállalati méretekben alapo­san elemezni, menet köz­ben újra értékelni és ahol kellett, módosítani gazda­ságpolitikai gyakorlatunkat. Főleg a tervidőszak máso­dik felében, s az 1980-as esztendőkben a gazdasági egyensúly javulása érdeké­ben tett intézkedések, a ta­karékossági rendszabályok, a munka hatékonyabbá té­tele, az új szabályozórend­szerek beépítése mérhetően pozitív folyamatokat indí­tott el. A Központi Bizott­ság 1980. december 2-i ülé­séről kiadott közleményből idézve: eredmények szület­tek a termelési szerkezet korszerűsítésében, a mun­kaerő-gazdálkodásban. Le­küzdöttük az elmúlt év igen szeszélyes időjárási viszon­tagságait, s így a mezőgaz­dasági termelés növekedése megközelítette a tervezett 5 százalékot. Hogyan voltunk erre ké­pesek? Úgy, hogy mind több vállalat és szövetkezet alkalmazkodott szorgalma­san a gazdálkodás nehe­zebb feltételeihez, a mező­­gazdaságban dolgozók mel­lett kivették részüket a ne­héz betakarítási munkák­ból az ipari üzemekben te­vékenykedők is. Úgy, hogy folytattuk tovább a párt bevált gyakorlatát, a terv­időszak minden egyes évé­ben őszintén és nyíltan tá­jékoztattuk népünket gaz­dasági helyzetünk alakulá­sáról, eredményeinkről és gondjainkról. Dolgozó né­pünk pedig a párt őszinte és nyílt politikáját tettre­­készséggel, jobb, fegyelme­zettebb, hatékonyabb mun­kával honorálta, így aztán most, 1980 -tól, az ötödik öt­éves tervtől búcsúzva som­másan úgy köszönhetünk el: a tervciklusban a várt­nál nehezebb feltételek kö­zött, sok erőfeszítés és ál­dozatos munka nyomán to­vább haladtunk, bővültek és korszerűsödtek a szocia­lizmus anyagi-műszaki alapjai, emelkedett az élet­­színvonal, javultak az élet­­körülmények, fejlődtek a szocialista termelési viszo­nyok. És milyen lesz az új esz­tendő, mit tartogat szá­munkra a hatodik ötéves terv? Az 1980 decemberi országgyűlés után, ahol el­fogadták a Magyar Nép­­köztársaság hatodik ötéves tervét és az 1981. évi álla­mi költségvetést — erre már könnyen tudunk vála­szolni. Gazdaságpolitikánk fő irányvonala a haté­konyság és a versenyké­pesség növelésére, a minő­ségi tényezőkön alapuló, intenzív fejlődés kibonta­koztatására irányul. Ez ala­pozza ugyanis meg a nép­­gazdasági egyensúly meg­szilárdítását, és további fo­kozatos javítását, a lakos­ság életszínvonalának meg­őrzését, az életkörülmények — lehetőségekhez­ igazodó — javítását. Más szóval, 1981-ben és a hatodik öt­éves tervben is még nehéz lesz, a régebben megszo­kottakhoz viszonyítva las­sul a fejlődés, az előreha­ladás. S hogy ez így van és lesz az elkövetkezendő években, azt tőlünk függet­len tényezők diktálják. A világpiaci árak évek óta tartó gyors emelkedése leg­erősebben az olyan orszá­gokat sújtja, mint hazánk, ahol kevés a nyersanyag, a fűtőanyag. De úrrá tudunk lenni ezeken a nehézsége­ken. Kidolgoztuk minden nehézséggel számoló ter­vünket, amelyről a Magyar Tudományos Akadémia el­nöksége a következőképpen nyilatkozott: „A magyar népgazdaság és a világgaz­daság mai helyzetében a terv egészében kiválóan je­löli ki a központi felada­tokat, újszerűen alakítja a célok és eszközök rendsze­rét. A terv sok szempont­ból újszerű, új fejezetet nyit a hazai tervezés törté­netében”. Igen, van jó tervünk az idei és az elkövetkezendő esztendőkre, van jó törvé­nyünk, amely az előrehala­dást ígéri. Olyan tervünk van, amely az MSZMP XII. kongresszusán elfogadott határozatokban foglalt tár­sadalmi és gazdasági célok megvalósítását szolgálja. De hogy a tervből, a törvény­ből realitás legyen, kinek­­kinek a maga posztján jobban, eredményesebben kell dolgoznia. Minden em­bertől, minden kéztől töb­bet vár a társadalom. Az irányítás posztján tevé­kenykedőktől azt, hogy ér­telmes, hasznos, produktív munkaalkalmat biztosítson minden dolgozónak. A munkástól pedig, hogy leg­jobb tudása szerint dol­gozzon a munkaidő első percétől az utolsóig. Békés, de nehéz eszten­dőtől búcsúzunk. Ami a nehézségeket illeti, 1981- ben sem lesz másképp. De vállaljuk ezeket a gondo­kat, mert túljutva rajtuk, még nagyobb lehet az örö­münk esztendő múlásával. Ami pedig a békét illeti, azt kívánjuk, adattassék meg minden népnek szerte a földtekén. FODOR LÁSZLÓ Kitüntetések, eskütétel A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a szocializmus építésében kifejtett eredmé­nyes munkássága elismeré­seként, nyugállományba vo­nulása alkalmából a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést adományozta Ke­serű Jánosné könnyűipari miniszternek. Eredményes gazdasági munkásságuk elismerése­ként, nyugállományba vonu­lásuk alkalmából a Szocia­lista Magyarországért Ér­demrend kitüntetést adomá­nyozta Szili Géza nehézipari miniszterhelyettesnek, a Munka Érdemrend arany fo­kozatát Bakos Zsigmond könnyűipari minisztériumi államtitkárnak, Csépányi Sándor kohó- és gépipari, valamint Sárosi Sándorné könnyűipari miniszterhelyet­teseknek. A kitüntetéseket Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke szerdán adta át. Ugyancsak szerdán tette le a hivatali esküt Losonczi Pál előtt Méhes Lajos ipari mi­niszter. Békés, mit­kás, hallos új esztendőt! Jókívánságokkal halmozzuk el egymást az esztendő fordulóján. Tiszta szívvel te­hetjük a társadalom legkisebb sejtjeiben, a családokban és a dolgozó kollektívák­ban is, hiszen 1980-ban ismét előrébb lép­tünk a szocialista társadalom építésének útján. A végzett munka­ alapján mi, Csong­­rád megyeiek is nyugodt lelkiismerettel tekinthetünk vissza az elmúlt évre. Közös összefogással a párt XII. kongresszusa, hazánk felszabadulásának 35. évforduló­ja tiszteletére kibontakozott munkaver­senyben elért sikerekkel járultunk hozzá népgazdaságunk egyensúlyának javításá­hoz. A terveinkben megjelölt feladatokat nagyrészt teljesítettük. A mezőgazdaság­ban a szélsőséges időjárás ellenére növel­tük a termésátlagokat. Megyénk lakosságának alkotó helytál­lásáért elismerésünket, köszönetünk­et fejezzük ki. A vállalatok, a szövetkezetek, az intézmények dolgozói jó munkájának elismerése mellett köszönjük mindazok fáradozását, akik önzetlen közéleti akti­vitással vesznek részt a párt XII. kong­resszusa határozatainak­ megvalósításá­ban. Az új esztendő feladatainak megoldá­sa iránti bizonyossággal búcsúzunk 1980-tól, és köszöntjük az új évet, bár tudjuk, hogy olyan feladatokkal és gondokkal kell megbirkóznunk, amilyenek a koráb­bi években nem voltak. Bizalommal, mert helyzetünket és tennivalóinkat ele­mezte a párt kongresszusa, felmérte a további fejlődés belső és külső feltételeit, kijelölte a VI. ötéves terv főbb gazda­ságpolitikai irányvonalát. Az országgyű­lés a közelmúltban emelte törvényerőre új középtávú tervünket. A megyei párt­­bizottság 1981. évi gazdaságpolitikai ál­lásfoglalása összegezte helyi tennivalóin­kat. E célkitűzéseket joggal vallhatja magáénak megyénk minden lakosa tud­va, hogy ezek követk­etes megvalósítá­sával, az újért, a jobbért vállalt tenni­­akarással érhetünk el újabb sikereket. Kívánunk megyénk minden lakosának, a gyárak, a földek, a szellemi alkotómű­helyek munkásainak, kedves ,családtag­jaiknak békés, boldog új esztendőt, újabb munkasikereket és nagyon jó egészséget. A CSONGRÁD MEGYEI TANÁCS, A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁS­PÁRT CSONGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA al népgazdaság 1981. évi terve . A Minisztertanács megtár­gyalta és jóváhagyta az 1981. évi népgazdasági ter­vet. Megállapította, hogy az összhangban van a Magyar Népköztársaság VT. ötéves tervével, annak céljait konk­retizálja az ötéves tervidő­szak első évére. A terv elő­irányzatai a népgazdaság fejlődésének 1980. évi ered­ményeire alapozódnak és fi­gyelembe veszik a gazdasá­gi növekedés 1981. évben várható belföldi és külföldi feltételeit. Az 1980. évi népgazdasági terv fő célja teljesült: a népgazdaság egyensúlyi hely­zete számottevően javult, az összes behozatali többlet je­lentősen csökkent, ezen be­lül a nem rubelelszámolású áruforgalmi mérték a terve­zettnél kedvezőbb. Az egyensúlyi helyzet javulása a gazdasági növekedésnek a tervezettnél alacsonyabb üteme mellett ment végbe. A gazdasági szabályozórend­szer 1980-ban végrehajtott módosításai és az éves terv egyéb intézkedései hozzájá­rultak ahhoz, hogy a belföl­di felhasználás szabályozásá­ban az előző évben elért eredmények megerősödtek. A nemzeti jövedelem a tervezettnél 3—3,5 százalék helyett mintegy 1 százalék­kal emelkedett A termelő­­ágazatokban foglalkoztatot­tak száma a számítottnál nagyobb mértékben csök­kent, a munka termelékeny­sége nőtt. Az egységnyi ter­melésre jutó eszközráfordí­tás a számítottnál nagyobb. A nemzeti jövedelem bel­földi végső felhasználása a tervezettnél valamelyest job­ban csökkent, ezen belül a lakosság fogyasztása kismér­tékben nőtt A felhalmozás, főleg az állóeszköz-felhal­mozás mérséklődött, kisebb a számítottnál a készletfel­halmozás is. A fogyasztás és a felhalmozás aránya így a fogyasztás javára változott. A külkereskedelmi forgalom mennyiségében nem haladta meg az 1979. évi színvona­lat. Az áruk és szolgáltatá­sok kivitele a tervezettnél kevésbé nőtt, behozataluk a számított kisebb növekedés helyett csökkent, indokoltnál lassabban halad. Érezhető eredményekkel jár­nak az 1979—80-ban beve­zetett energiatakarékossági intézkedések, törekvés ta­pasztalható a termelés faj­lagos anyag- és energiaigé­nyének csökkentésére. Az ország energiafel­használása nem haladta meg az 1978. évit. Az iparban foglalkoztatot­tak száma a termelést meg­haladóan csökkent az egy főre jutó termelés emelke­dett. Hatékony energiatakarékossági intézkedések Az ipari termelés a ter­vezett 3,5—4 százalékos nö­vekedéssel szemben valame­lyest az 1979. évi színvonal alatt maradt. A bányászat, a kohászat és a gépipar ter­melése az 1979. évinél ki­sebb, a többi ágazaté na­gyobb volt. A mérsékelt bel­földi kereslet mellett az ipar néhány ágazatában a gazdaságtalan termelés és kivitel mérséklésének, illet­ve megszüntetésének is ré­sze volt az alacsonyabb ter­melésben. Hozzájárult az is, hogy a vállalatok nagy ré­sze a tervezettnél magasabb termelői árszínvonal folytán alacsonyabb termelés mellett is jelentős nyereséghez ju­tott, így nem volt erőteljes törekvés a szabad kapacitá­soknak gazdaságos kivitelre, vagy importhelyettesítésre történő hasznosítására. Az ipari termékek értéke­sítése irányában és arányai­ban megfelelt a terv céljai­nak. A termelő célú kibo­csátás megegyezett az el­múlt évivel, a fogyasztási célú értékesítés kismérték­ben csökkent, a beruházási javak értékesítése alacso­nyabb volt az 1979. évinél, a kivitel emelkedett. Folytatódott az ipari ter­melés szerkezetének korsze­rűsítése. A termelés haté­konyságának növekedése, szerkezetének átalakítása, a dinamikus vállalati maga­tartás kialakítása azonban az Csökkent a beruházások volumene Az építőipar termelése a beruházások mérséklésével összhangban csökkent. A termelés szakmánként és körzetenként differenciáltan alakult, a csökkenés az átla­gosnál nagyobb volt a mély­­építőiparban. Az építési ke­reslet és kínálat viszonya ja­vult Erősödött az építőipari vállalatok vállalkozói maga­tartása, egy részük azonban még nem volt képes rugal­masan alkalmazkodni a vál­tozó maci feltételekhez. Csökkent az építőiparban fog­lalkoztatottak száma, az egy főre jutó termelés valame­lyest nőtt A mezőgazdasági termékek termelése — a szeszélyes idő­­járás, az ár- és belvizek el­lenére — a tervezetthez kö­­zelállóan emelkedett. Kalá­szos gabonából a számított­nál több termett A kukori­catermés valamivel kevesebb a tervezettnél. A burgonya-, a zöldség- és gyümölcsfélék ter­mésmennyisége az elmúlt évinél nagyobb, de a tervben számítottnál kisebb. Az ál­lattenyésztés a tervezettet valamelyest meghaladóan fejlődött A mezőgazdaság anyagi-műszaki ellátottsága kielégítő. Az energiafelhasz­nálásban a takarékosság fo­kozódott. Mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekből a belföldi ellátás jó, kivitelük emelkedett Az áru- és személyszállítá­si teljesítmények az igények­nek megfelelően alakulnak. Az energiatakarékosság fo­kozására tett intézkedések eredményeként a szállítás és hírközlés összes energiafel­használása az előző évihez képest csökkent A beruházások volumene a tervezettnél nagyobb mérték­­ben csökkent. A beruházá­sok csökkenése mind az ál­lami, mind a vállalati kör­ben elsősorban az újonnan kezdődő beruházások számá­nak mérséklődését eredmé­nyezte. A tervezett ütemben vagy­ainnél gyorsabban halad a nagyberuházások kivitelezé­se. A befejezésre előirány­zott kilenc nagyberuházás közül hét (Deáki Bauxitbá­nya, Bélapátfalvi Cement­gyár, Magyar Viscoca­pan II., Tiszai Kőolaj finomító 1. ütem, Hajdúsági Cukorgyár, Adria kőolajvezeték. Vörös­marty téri kulturális köz­pont) teljesen elkészült, két nagyberuházásnál (recski bá­nyászati kutatás létesítmé­nyei, Magyar Gördülőcsapágy Gyár rekonstrukciója) ma­radnak későbbre kisebb mun­­kák. Nagyberuházás 1980-ban nem kezdődött meg. A ter­vezettnél nagyobb a teljesí­tés a lakásépítéshez kapcso­lódó létesítmények, a köz­forgalmú k úthálózat és a vízgazdálkodás fejlesztésénél. A vállalatok és szövetkeze­tek beruházásaikra az előző évinél kevesebbet, a számí­totthoz közelálló összeget fordítottak. A munkaképes korú népes­ség és a szocialista szektor­ban foglalkoztatottak száma kismértékben csökkent, ezen belül a nem termelő és szot (folytatja • 1 Malam)

Next